Újítók Lapja, 1971 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1971-02-23 / 4. szám
Nemzetközi együttműködés . A. Dór kin — G. A. Matvejev: fl KGST-országok gazdasági integrációja és a találmányi jog néhány problémája A találmányok felhasználása a KGST-országok népgazdaságában nagymértékben befolyásolja a műszaki haladás ütemét. A KGST-együttműködés új szakaszára való áttérés ezért időszerűvé teszi azoknak a sajátos jogi eszközöknek a kialakítását is, amelyeknek a szocialista országok együttműködését a találmányok létrehozása és felhasználása terén kell szabályozniuk. 1. §•* ** r A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült országok — Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — sikeresen fejlesztik egymás között a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. Jelentős mértékben fejlődnek az említett országok közti külkereskedelmi kapcsolatok. Jelenleg a KGST-országok nemzetközi áruforgalma 62—73%ban egymás között, 6,7%-ban pedig az egyéb szocialista országokkal bonyolódik le. Más szóval: a külkereskedelmi forgalom 70%-a a szocialista országok piacaira jut. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1969 áprilisában megtartott XXIII. rendkívüli ülésszakán tervbe vették az áttérést a szocialista országok együttműködésének magasabbrendű formájára, a gazdasági integrációra. Ebben a szakaszban a KGST-országok külkereskedelmi kapcsolatainak elsődleges fejlesztése mellett a hatékonyabb formákban megvalósuló gazdasági együttműködés játssza a főszerepet. Az árucsereforgalom és a népgazdasági tervek sokoldalú egyeztetését szolgáló együttműködés elmélyítésével párhuzamosan • a termelési együttműködés intenzív fokozására, ugyanakkor a szakosítás és a kooperáció gyorsított ütemű fejlesztésére kerül sor. A KGST tagországoknak saját gazdaságuk fejlesztésében elért sikerei vitathatatlanok, a világszerte végbemenő tudományos-műszaki forradalom jelenlegi szakaszában azonban a szocialista munkamegosztásban elért sikerek nem kielégítőek. Napjainkban a tudományos-műszaki haladás elképzelhetetlen óriási pénzügyi ráfordítások, hatalmas kísérleti bázis, nagy létszámú tudós és szakértő gárda nélkül. Köztudott, hogy még az iparilag fejlett országok sem képesek a tudományos kutatást és a problémák kidolgozását a kutatások valamennyi területén azonosan magas színvonalon biztosítani. A kor követelményeinek megfelelően meg kell kezdeni a KGST-országok alapvető tudományos-műszaki célkitűzéseinek pontos összehangolását. A KGST XXIII. ülésszakának határozatai ezért szögezik le, hogy a tagországoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket mind az ipari termelés, mind a tudományos kutató munkák színvonalának emelésére. A termelési potenciál egyesítésére, a gazdasági integrációra irányuló célkitűzések megvalósításának előfeltétele a szocialista országok erőfeszítéseinek koordinálása, a szakosítás az ipari termelés bizonyos ágazataiban és a tudományos-műszaki kutatások területén, valamint a különböző gazdasági problémák megoldására irányuló kooperáció (példaként említhetjük a vegyipar területén kialakult együttműködést). Amint az NDK vegyipari minisztere az „Interchim” nemzetközi szervezet létesítéséről kötött megállapodás aláírásakor megjegyezte, nemcsak a hatékony együttműködés egyes részintézkedéseit vagy elszigetelt eseteit kell figyelembe venni, hanem döntően a KGST- országok szocialista gazdasági integrációjának fokozatos valóra váltását is, amely integráció a szocialista munkamegosztásban és kooperációban rejlő hatalmas lehetőségek tervszerű kihasználását irányozza elő. A szocialista gazdasági integrációt egyebek között az a szükségszerűség indokolja, hogy így megrövidüljön a kutatómunkák megkezdésétől az új műszaki megoldás iparszerű megvalósításáig terjedő időtartam, és ez ami a legfontosabb — lényegesen emelkedjék a kutatások színvonala, érje el és szárnyalja túl a jelenlegi műszaki világszínvonalat. Hatalmas kutatóközpontokat kell tehát létrehozni, mivel a szükséges kutatások és a tervezési munkák nagyságrendje legtöbbször meghaladja az egyes országok kutatási potenciálját. • A termelési eredmények alapját, magvát a találmányok jelentik — ez világszerte elismert tény. A szocialista integráció viszonyai között is döntő jelentőségűek a KGST-országok kutató, teremtő potenciáljának egyesítése nyomán létrejövő találmányok, amelyek meghatározzák a műszaki megoldások színvonalát és az illető iparág fejlesztésének irányát. Ebből világosan következnek a feladatok, amelyek a gazdasági integráció útjára lépő KGST-országok találmányi joga előtt állnak. 2. A szocialista találmányi jognak olyan találmányok létrehozását kell előmozdítania, amelyek lehetővé teszik a KGST tagországokban a termelőerők nagyarányú fejlesztését és a munka termelékenységének gyors emelését. Ezt a szerepét a találmányi jog azzal tölti be, hogy előmozdítja jelentős találmányok kialakulását és hasznosítását, amely találmányok megszabhatják a műszaki haladás ütemét, kijelölve valamely műszaki ágazat fejlesztésének irányait A szocialista országokban megfelelő találmányi jogi normák alkalmazásával kell elősegíteni olyan, a népgazdaságra nézve döntő intézkedések megvalósulását, mint a legújabb műszaki megoldásokról való tájékoztatás megszervezése, a műszaki fejlesztés elemzése és a prognóziskészítés, fontos határozatok meghozatalának előkészítése a tudományos-kutatómunkák szervezése során, a tudományos-műszaki haladás ütemének megtervezése és a valóban új technika bevezetése feletti hatékony ellenőrzés megszervezése. Számos kapitalista országban is világosan felismerhetővé vált az utóbbi évek során az az irányzat, amely a találmányok jogoltalmát a gazdasági integráció egyik eszközeként kívánja alkalmazni. Ilyen fejlemény volt például az egységes szabadalmi törvényről megkötött Afro-Malgas Egyezmény, a „skandináv szabadalom” tervezete (amely Svédországban, Dániában, Norvégiában és Finnországban már a megvalósulás szakaszába lépett), s végül az „egységes európai szabadalom” tervezete, amelynek kidolgozásába bekapcsolódott a nyugateurópai országok többsége. Az az érdeklődés, amely a tőkés országokban a találmányok jogoltalma iránt megnyilvánul, nem véletlen jelenség. Napjainkban a nemzetközi munkamegosztás folyamata kiterjed a tudományos-kutató és a tervezési munkák eredményeinek hasznosítására is, és az ilyen eredmények cseréjének fokozásához vezet. Világszerte szaporodnak a szabadalmi-licenciaügyletek, bővülnek a kapcsolatok a tudományos-műszaki együttműködés terén. Ilyen körülmények között mind nagyobb jelentőségűekké válnak a találmányok létrehozásával és hasznosításával kapcsolatos kérdések. Közelebbről szemügyre véve azokat az intézkedéseket, amelyeket a gazdasági integráció útjára lépett, iparilag fejlett nyugat-európai országok a 3