Állami Könyves Kálmán gimnázium, Újpest, 1935

Az intézet rövid története. Hat évi sikertelen kísérlet után Újpest község képviselőtestülete 1905. július 29-én elhatározta, hogy községi gimnáziumot létesít. Az intézet első igazgatójául Kuima Lajos besztercebányai főgimna­tanárt választották meg. A községi gimnázium már az első évben párhuza­mos első osztályokkal működött. Az intézet tanári kara az igazgatón kívül 1 rendes, 1 helyettes és 2 óradíjas tanárból állt. A tanulók száma 1905—06-ban 73. 1906—07-ben megnyitják a II. osztályon kívül a III.-at is. Az iskola az Attila­ utca 12. számú kis földszintes házból, a Király-utca 34. számú, valamivel alkalmasabb házba költözik. Ebben az épületben 3 évet húzott ki az intézet súlyos viszonyok között. 1908. szeptember 1-én az állam átveszi az iskolát. Az V­­k osztály megnyílik. Az iskola számára a szomszédos Király-utca 36. számú épületet is bér­­beveszik. 1909—10-ben átkerül az iskola a Löwy­ utca, most Venetiá­­ner Lajos utca 1. számú emeletes házba, ahol 1914-ig, az új épületbe való beköltözésig megmarad. 1911—12-ben válik az iskola teljessé. Intézetünk 11 tanulója tesz érettségit, köztük 5 jelesen. 1912—13. évben kezdi meg az állam a Ferenc József-téren, az Újpest városától felaján­lott 2037 négyszögöl, továbbá az állam által vásárolt 301 négyszögöl, összesen 2338 négyszögöl területen az új iskola építését. Az épület terveit Tőry Emil és Pogány Móric műépítészek készítették. Az épí­tési költséget 800.000 koronában állapították meg. Az 1913. évben Klima Lajos igazgató Budapestre helyeztetett át. Helyébe a fehér­templomi gimnázium igazgatója, dr. Rákóczy Géza neveztetett ki. Az 1914. nyarán kitört világháború késleltette az új iskolaépület befejezését. A félig kész, új épületbe az iskola 1914. október havában költözött be. A háború kitörésekor hadbavonult az intézet 8 tanára és 13 tanár tanított 12 osztályban 494 növendéket. Nem változott a tanárok száma 1915—-16-ban sem, ellenben tanulóink száma 570-re szaporodott. A háború negyedik évében, az 1917—18. évben, az eddigi óraszámcsök­kentéshez a fűtőanyag hiánya miatt hozzájárulnak az ú. n. „szénszü­netek." Az 1918—19. tanév nagy megpróbáltatást mér a mi intézetünkre is. 1919. április havában a „városi direktórium" elmozdította állásából dr. Rákóczy Géza igazgatót, sőt mint „túszt" lezáratta, s az intézet vezetésére három tagú „direktóriumot" állított. A vallástan tanítását megszüntették, az önképzőkört a kommunista propaganda főeszközévé tették. Az 1919—20. tanév elején helyreállt a törvényes rend. Ekkor tartottuk meg a letűnt rendszer által eltörölt érettségi vizsgálatot, s ugyan­csak akkor állítottuk ki tanulóink részére a szokásos év végi bizonyítvá­nyokat. Az év munkáját szén- és járványszünet szakította meg. A 3

Next