Polgári leányiskola és nőipariskola, Újpest, 1922
Scherer Gyula. Az Utód ír az Elődről ... ír azzal a meggyőződéssel, hogy a kiváló munka megkoszorúzza a munkás fejét Scherer Gyula, az újpesti I. sz. áll polg. leányiskolának 23 éven át (1899—1922.) volt igazgatója az alkotásoknak egész sorozatát hozta létre nemcsak az újpesti polg. leányiskolánál, hanem a kismartoni és a kapuvári áll. polg. fiú- és leányiskoláknál is. A munkában fáradhatatlan volt. Mint a kismartoni áll. polg. fiú-és leányiskola tanára (1881 —1884 ) az igazgatónak később történt kinevezése folytán kezdi meg a szervezést , majd mint a kapuvári áll. polg. fiú- és leányiskolának igazgatója (1884—1899.) állítja fel a fiúiskolával kapcsolatos asztalos-, esztergályos- és műfaragó-műhelyt, a leányiskolával szoros összefüggésben pedig a női kézimunka-tanfolyamot. Az ottani iparos tanonciskola szervezése is az ő tevékenységének a gyümölcse. Az újpesti iskola épületének kibővítése, továbbá a női kézimunka- és női szabóipari tanfolyam szervezése is Scherer Gyula nevéhez fűződik. Az iskola a kibővítéssel az ország legnagyobb polgári iskolájává lett, a női kézimunka-tanfolyam pedig az ilynemű intézmények legkiválóbbja, amelyet a Kereskedelemügyi Minisztérium azzal a kiváltsággal ruházott fel, hogy végzett növendékei az 1884. évi XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvény alapján munkakönyv váltására és az előírt gyakorlat beigazolása esetén a 9i szabóipar önálló űzésére jogosítottak. Ehhez a tanfolyamhoz meleg kötelékek fűzik Schrerer Gyulát. „Bizonyára senki sem veszi tőlem rossz néven, — írja Scherer Gyula a tanári karhoz 1922. aug. 28-án intézett búcsúlevelében — hogy úgy mint a családapa, ki legkisebb gyermekétől legnehezebben válik meg, mert érzi, hogy az még leginkább szorul a szülői támogatásra, én is 41 évi működésem alatt szervezett intézmények közül az ezen iskolánál legutoljára szervezett női kézimunka- és iparszaktanfolyamtól veszek nehezen búcsút.“ A búcsúlevél felolvasása után hozta a tanári kar azt a határozatot, hogy volt szeretett igazgatója arcképét megfesteti. A képet csakhamar elkészítette Bauer Soma c. igazgató, az iskolának volt rajztanára. A sikerült kép dísze az énekteremnek, amelyben Neményi Imre harmadik (1888—1893.) és Callauner Lujza negyedik (1893—1899.) igazgató arcképe mellé helyeztük el.