Zeneiskola, Újpest, 1938

I.­I SZIKLA ADOLF Nincs többé köztünk. Elégikus hangulat szállja meg lelkünket s gondolataink vissza­szállnak a közeli múltba. Hisz alig néhány hónappal ezelőtt láttuk, éreztük termékeny munkájának gyümölcsét s hallottuk szeretettől áthatott s az igazi zeneművész ihletétől átitatott hangját. Azután jött a nagy birkózás a végzettel. Keresztényi szíve, vallásos áhitata néhány héttel halála előtt Rómába vitte őt. Az örök városból már betegen érkezett haza. Betegágyánál tisztelgett a Conservatorium vezetősége és tanári kara. S a fáradhatatlan mester, a jó igazgató még betegágyán is az intézet ügyei iránt érdeklődött, utolsó gondolataival is köztünk járt s lehet, hogy a békés elmúlás agóniájában lelki szemei előtt még egyszer elvonult szorgalmas munkásélete. Közel 30 évet töltött el a Conservatorium igazgatói székében, ahol működését 1909. szeptember 1-én kezdte meg. Ekkor már közismert karnagy, zeneszerző és karmester volt. 1868-ban született Wienben. Atyja kántortanító volt. Itt az orgona fenséges hangjai mellett már zsenge gyermekkorában meg­telt lelke a zeneművészet szerelmével. 1879-ben a bécsi Szent István-templom fiúkarának tagja, majd az ottani zeneconservatorium növendéke lett. A zeneszerzésben Bruckner Antal, a zongorában Millöcker Károly és Dadhs József voltak tanárai. Az iskolát kitüntetéssel végezte el s jóakarói ajánlatára gróf Zichy Géza meghívta gyermekeihez zenetanárnak. Amikor gróf Zichy a m. kir. Opera intendánsa lett, Szikla Adolf is az Operához került, ahol rövidesen karmester lett. Karmesteri működése alatt több mint 50 magyar bemutatót vezényelt. Hangszerelési művészetét „A törpe gránátos" és „Az álom" című balletjeiben ismertük meg. 1897-ben gróf Zichy Géza „Rákóczi trilógiáját" vezényelte Vilmos német császár jelenlétében s a nagysikerű előadásért az uralkodó a porosz koronarend IV. osztályú keresztjével tüntette ki. A Filharmonikusokat is többször vezényelte. 1902-ben a Nemzeti Zenede tanára lett és innen került a Conservatorium igazgatói székébe.

Next