Ujság, 1925. október (1. évfolyam, 67-93. szám)

1925-10-27 / 89. szám

10 Legújabb párisi napernyő csipkéből összeállítva. * Külföldre megy az Annabál. A múlt hét vé­gén Budapestre érkezett a kontinens egyik legna­gyobb színházi ügynökségének, az Eirisch-cégnek megbízottja. Megtekintette az Annbált a Király­ Színházban és nyomban tárgyaláshoz kezdett az operett szerzőivel. Arra hivatkozott, hogy a Há­rom a kislány-nak, amelynek stílusa emlékeztet az Annabál-éra, külföldön szenzációs sikere volt és kijelentette, hogy az Annabál-ban is ennek biztos ígéretét látja. Több bécsi és berlini színház is érdeklődik a nagysikerű operett iránt és igyek­szik a maga számára megszerezni előadási jogát. Az Annabál decens humora, szellemes bonyodal­mai és mindenekfelett gyögyörű zenéje­i — az Eirisch-cég ügynökének szavai szerint — kitű­nően megfelelnek az európai ízlésnek és igények­nek. Az idegenek, akik az Annán­g előadását végignézték, egyöntetűen azt a véleményüket han­goztatták, hogy a Király-Színház előadásán a leg­jobb európai operettensemble működik közre. Az Annabál minden este színre kerül a Király- Színházban.­­ A Farsangi lakodalom Drezdában. Poldini Ede magyar tárgyú és hangulatú vígoperáját több német opera be fogja mutatni. Drezdából jelentik, hogy az ottani operaházban nagy siker­rel hozták színre Poldini szép művét. A szerzőt és a szereplőket, akik közül különösen Van der Osten asszony szerepelt sikerrel, sokszor s­ívták a függöny elé. * Romain Holland két első előadása a Belvá­rosi Színházban ünnepe volt a színháznak. A zsú­folt nézőtérnek áhitatos csendje, lélekzetfojtóan feszült figyelme, majd a kirobbanó lelkes taps­orkán mutatták, hogy a világhírű költő a szín­padon is egyszerre megfogta és magával ragadta a közönséget. Nem kétséges, hogy a Simonyi, Gellért, Táray trió tökéletes összjátéka jelenté­keny tényezője annak a példátlan publikumsi­kernek, mely ma Budapest színházi életének leg­nagyobb szenzációja. * A nagy nő a jókedv, A nagy nő a pompás muzsika, A nagy nő a Városi Színház sláger­­operettje. Ma, kedden, pénteken és vasárnap este kerül színre, mindig a nagyszerű Honthy Hanná­val. Helyárak:­­1-tól 58 ezerig. -- Piccaver Alfréd kamaraénekes, a bécsi Staatsoper ünnepelt, világhírű tenoristája, lesz jövő heti vendége a Városi Színháznak. November 2-án, hétfőn a Parasztbecsület Turridu-ját és a Bajazzok Canto-ját énekli, november 4-én, szerdán pedig parádés szerepét, a Bohémélet Rodolphe-ját. A régen várt Piccaver-esték jegyei 25 ezertől 190 ezer koronáig kaphatók mától kezdve a Városi Színház pénztárainál és az ismert jegyirodákban. * A Nóta vége még mindig zsúfolt házakat csi­nál, pedig szerdán 102-edszer, szombaton pedig 103-adszor kerül színre a Városi Színházban. Helyárak: 6-tól 58 ezerig. * Példásan viselkednek egész héten a gyer­mekek, csakhogy elvigyék őket szüleik szombaton délután a Városi Színházba, ahol a legmulatsá­gosabb gyermekmese, a Hüvelyk Matyi lesz lát­ható ragyogó kiállítással, nagyszerű gyermek­­kabaréval. Helyárak: 3-tól 30 ezerig. A színházak és kabarék hírei. * A Nemzeti Színház havi bérletei. A Nemzeti Színház havi bérletei tudvalevőleg november 15-én járnak le. Az új, november 16-ától december 16-áig terjedő bérletek hétfőtől, november 2-ától 6-áig be­zárólag válthatók ki a Nemzeti Színház gazdai hi­vatalában a szokott feltételek mellett. * Németh Máriát egyetlen estén fogja ünne­pelni a budapesti közönség csütörtökön, 29-én a Városi Színházban. Legpompásabb szerepét, Bel­­lini Normá­ját fogja énekelni. Helyárak: 12-től 98 ezerig. Az előadás kivételesen pont 7 órakor kezdődik. * Engem szeress. A Magyar Színház pénteken, október 30-án mutatja be Földi Mihály Engem szeress című három felvonásos szigvorig pesti és minden szavában mulatságos vígjátékát. A szen­zációs darab szenzációs előadásának külön attrak­ciói: 1. Titkos Ilona és Csortos Gyula, Balázs Ár­pád, a legnépszerűbb magyar dalköltő muzsiká­jára énekelnek és táncolnak. 2. Z. Molnár László Kállay-kettőse. 3. ICatona-zenekar. 4. A h­íres Savanov-féle jazz-band. 5. Vörös Jancsi cigány­bandája. 6. A Grinzinger-féle Schrammli. 7. Lala Collins és Edna May, a világhírű angol táncos­nők duója. * Az Eső szenzációs sikere szombaton és vasárnap táblás­­ házak előtt ismétlődött meg a Magyar Szik­házban, ahol Somerset Maugham világjáró drámai remekét minden este a premiere ragyogó szereposztásában játsszák Titkos Ilonával, Pécsi Blankával és Csortos Gyulával az élén. A modern magyar muzsika atyamestere, a halkszavú és nagyon szerény Bartók Béla visszaérkezett nyugateurópai hangverseny­­körútjáról, amelyen mindenki, akinek csak valami köze van a zenéhez, feltétlen hódolat­tal hajtott fejet a magyar géniusz eme inkar­nációja előtt és lelkesedéssel tapsolt a modern magyar zene legelső képviselőjének alkotó ereje, zseniális tehetsége előtt. Bartók Béla hazajött, nem értesített sen­kit, nem rendeztetett magának ovációs fogad­tatást, hanem a kiválasztottak szerénységével visszavonult budai lakásába — tovább dol­gozni, tovább alkotni. Nem érintkezik jófor­mán senkivel, társaságba nem jár, önmagá­nak és önmagával él különös és megható ma­gányosságban ... Polgári egyszerűséggel berendezett laká­sán volt szíves fogadni ma délután, hogy az Újság olvasóközönségének beszámolhassak amsterdami élményeiről és arról a rajongó elismerésről, amelyben bemutatkozását a hol­land publikum és sajtó egyaránt részesítette. Magatartásában — bármilyen kedves­ és előzékeny — van valami arisztokratikus hű­vösség és zárkózottság. Beszélgetés közben egy kis papírlappal játszadozik és komoly, mélytüzű, apró fekete szemét lesüti. Amit mond, szinte önmagának mondja és akarva nem akarva dokumentálja, hogy befelé élő, nyugtalanítóan különleges egyéniség. Nem melegszik fel a hódolat szavaira és szigorú, kíméletlenül elfogulatlan birája önma­gának, sikereinek, a többi nagy moderneknek és a szeme csak akkor fejezi ki igazi énjét, a tekintete csak akkor­­tükröz vissza melegséget és örömöt, amikor kiváló és tehetséges rajon­gójáról, Székely Zolié.. H­egedüművészről dis­­kurálunk. Az apa féltő gondossága, szeretete, halk megindultsága, jóleső büszkesége csillog ki a szavaiból. A Mengelbergi-zenekar éte a holland közön­ség az első téma, amit megpendítek. — A Mengelberg-orchester nagyszerü. Ed­dig csak a hírét ismertem és nagyon örültem, hogy végre már magam is meghallgathattam és alkalmam nyílott tánc­süitemet egyszer már ki­fogástalan előadásban hallani. A koncerten nem Mengelberg dirigált, ő erre a fél szezonra szabadságot vett magának, hanem Pierre Mon­iéra, aki szintén nagyon jól érti a dolgát. Nagyon előzékeny is volt velem szemben és nagyon sokszor megkérdezte tőlem, hogy a tempón nem akarok-e változtatni, nem aka­­rok-e valamit másképpen ... — A holland közönség sokkal hűvösebb, mint a magyar vagy az olasz. Ők nem rajonga­nak, sokkal nyugodtabbak, mint nálunk. A fo­gadtatás az itteni viszonyokhoz képest éppen ennél a temperamentumbeli differenciánál fogva­­ hűvös volt. A kritika ellenben minde­nütt melegséggel és őszinte elismeréssel emlé­kezett meg rólam. Az amsterdami sajtó egy cikkben előre is foglalkozott velem. Volt egy szóló zongora-estem, másodszor pedig egy ze­nekari­ koncert keretében működtem közre és eljátszottam a Rapszódiámat. A zenekar a tánc­süitemet adta elő — kitűnően. Amster­dam után Arnheimban koncerteztem Székely Zoltánnal együtt, Utrechtben szintén. Itt is na­gyon barátságosan fogadott bennünket a sajtó és nagyon szépen írtak rólunk. Az ováció külsőségei a koncert­teremben milyenek voltak, méltóságos uram? — Amsterdamban háromszor hívtak ki a Rapszódiám után és a tánc-suitó előadása után is tapsoltak sokat. De azért össze sem lehet mérni a hollandiai fogadtatást azzal pél­dául, ahogy Prágában fogadtak. Úgy látszik azonban, hogy a külső siker, a taps, a kihívá­sok nem játszanak döntő szerepet az ítélet­hozatalnál, mert koncertem után ígéretet kel­lett tennem, hogy ha legközelebb írok egy művet zongorára és zenekarra, akkor náluk lesz az első előadásom. Az ígéretet szívesen tettem, mert csak örülhetek, ha olyan jó ze­nekar hozza ki először a művemet, mint a Mengelberg-orchester. A modern zene térhódításáról is kérdem a Mestert: -r­ Odakinn* nagyon sok új dolgot mutat­nak be — mondja. — Sokkal többet, mint Budapesten. Már tavaly előadásra került Stra­­vinszky «Sacre de printemps»-ja és Petruská­­ját is nagyon jól ismerik. Még az utrechti ze­nekar is játszotta már tavaly a «Sacre de primtemps-t. Bizony, el kell szomorodni, hogy mindezeket nálunk még egyáltalában s­em tűzték programmra. — Mi az oka ennek? Tessék a filharmó-­ nikusok­at megkérdezni, hogy miért nem vet­­ték eddig Stravinskyt műsorra. Pedig a Pet-1 riskán ez igen nagy közönségsikere volna,­ mint ahogy nagy sikere volt Nápolyiban, Pa­­lermóban és mindenütt. —­ A modern zene kétségtelenül erőtelje­sen tért hódít mindenfelé. A közönség érdek­lődése fokozatosan nagyobb lesz. Stravinsky már közkedvelt. Schönberget komoly zené­szeik körében értékelik nagyon. A többi kül­földi modern zeneszerző nem igen mérhető össze velük. Casella is jó komponista, de egy kissé eklektikus. Műveiben sok a Stravinsky és Schönberg-sichis. Újabb műveit nem isme­rem. Nem tudom milyen irányban halad. Most Székely Zoltánról beszélgetünk Kodály nagy tálen­tumu tanítványáról­­, aki legutóbb a modernek velencei festivalján ara­tott zajos és komoly sikert. — Székely Zoltánt nagyon kiváló muzsi­kusnak tartom. Elsőrangú hegedűs és nem­csak technikában, de előadásban is jelenté­keny dolgot produkál. Az utrechti kritikák is nagyon szépen nyilatkoztak róla. Sokat várok tőle. A „Román-táncok" kerülnek szóba. Bar­tóknak ezt a remekművét ma már nemcsak zongorán, de zenekarral is játsszák és nem­sokára hegedűn is hallani fogjuk: Székely Zoltán irta át__Azt kérdezem a Mestertől, hogy tulajdonképpen mire irta a „Román­­táncokat" és hogyan szereti a legjobban. — Eredetileg zongorára irtam­ a „Román­táncokat“ —­ válaszolja Bartók —, de aztán később átírtam kis zenekarra is. Azt hiszem, Komor­­vezényli legközelebb a filharmoniku­sokkal. Most Székely Zoltán átírta hegedűre — zongorakísérettel. A táncok legnagyobb ré­szét a parasztoktól hegedű mellett hallottam, de Székely nem hagyta meg őket eredeti egy­szerűségükben, úgy hogy a hegedű-átirat elég nehéz lett. Székely egyébként hegedű-cselló átiratot is csinált a Román táncokból. Ez még nincs kiadva, csak kéziratban van meg. — Az erdélyiek szeretnek —­ vetettem itt közbe —, ha méltóságod megváltoztatná ennek a művének a címét. Szeretnék, ha „Erdélyi-táncok"-nak nevezné el, miután melódiák Erdélyből származnak. — Ez csak részben felel meg a valóság­nak — válaszolja —, mert a melódiák egy részét a Bánátban hallottam. Stapinsky Igor, a modern zeneszerzés büsz­keségének velencei sikeréről és nagyszerű ön­adminisztráló képességéről referálok ezután Bartóknak, aki egy kissé felélénkül és egy kedves történetet mesél el abból az időből, amikor ezelőtt négy esztendővel párisi laká­sán meglátogatta a világhíres orosz zeneszer­zőt. — Amikor Párisban jártam, Stravinsky dolgozószobájába meghívott engemet és má­sokat is. Néhány pianotára felvett szerzemé­nyét mutatta be. Érdekes egyéniség, nem igen törődik a mások muzsikájával, meglehetősen elfoglalja a saját tevékenysége. A szobájában láttam mindenféle hangszert, de ami legjobban szembetűnt nekem — az egy cimbalom volt. „C'est le cimbalom" — mondotta és ami­kor csodálkozó tekintetem látta, mosolyogva így szólt: — Egyik művemben cimbalomra is gon­doltam, ezt a hangszert is felhasználtam. Azért van itt, hogy tanulmányozzam. Valószínűleg mégis zongorán kell adni azt a részt, amit cimbalomra írtam, mert nem tudnak itt cim­­balmozni. — „Renard" a címe Stravinsky ama mű­vének, melyben a cimbalom szerephez jutott és érdekes az, hogy Párisban mégis cimba­lommal került előadásra. Sikerült egy olyan franciát találni, aki megtanult cimbalmozni. Minden rendben lett volna — mesélte Stra­vinsky — csak a cimbalmos képtelen volt egyszerre három felé figyelni a kottára, a di­rigensre és a cimbalomra magára. — Érdekes az is, hogy modern magyar zeneszerző eddig még nem használta fel a cimbalmot és különös, hogy éppen Stravinsky volt az, akinek eszébe jutott. Ezt azzal tu­dom megmagyarázni, hogy­ a cigányzene min­dig nagy hatással van az idegenekre. Munkájáról és életrendjéről beszélgettem még Bartók Bélával, aki komolyan csak any­­nyit válaszolt: — Dolgozom. Tanítok és a koncertezés is nagyon elfoglal. Bucsuzás előtt egy kis könyvecskét hoz be a szomszéd szobából. És boldogan, öntudatos büszkeséggel mutatja, hogy egy külföldi kiadó hogyan emlékezik meg „Tánc­suite"-jé­n­e­k óriási nemzetközi sikeréről. Ötven nagy város­ban játszották és játsszák a közel­jövőben Bartóknak ezt a kompozícióját. Cincinatitól­ Moszkváig. Mindenütt a világon. Mi is büszkék, nagyon büszkék vagyunk reá (v. gy.) L­átogatás Bartók Bélánál. Beszélgetés a nagy magyar zeneszerzővel nyugateurópai turnéja után. A holland közönség és a modern magyar muzsika. Vélemény a nagy modernekről, Stravinskyről és Schönbergről. Stravinsky és a cimbalom. ÚJSÁG KEDD, 1925 OKTÓBER 27 Még két napig! Royal-Apollo Omnia Corno Pola Negri és Lubitsch Ernő klasszikus alkotása Ezenkívül A cárnő ,“■■*.» Asszonysikoly mara Vil­giv Lengyel Menyhért remekműve Barbara La Marr legújabb filmje. Két nagyon jó film ! T­ornádó • A természet és az emberi szív vihara 8 felvonásban 2 U­tolsó férfi a földön Fantasztikus történet az 1943. évből. A főszerepben 1300 ragyogó szépségű nő és egy csúnya férfi 3 színházban kerül bemutatásra. Uránia Mozgókép-Otthon Capitol S, 1'*8, '/no 4, 6, 8, 10 5, 7, 9 * B. Nagy Gergely — Elzevir. Két nap alatt két eredeti magyar darabot mutatott be a múlt hét péntekjén és szombatján a Nemzeti Színház társu­lata. A két darab, Vitéz Miklósnak B. Nagy Ger­gely címü négyfelvonásos vígjátéka és Hevesi Sán­dornak Elzevir címü színműve a Kamaraszínház­ban, egyformán nagy sikert arattak. A két újdon­ság legközelebb holnap, kedden este kerül szilire a premier teljes szereposztásában. * Medgyaszay Vilma teljes mezőkövesdi dísz­ben látható az Andrássy-úti Színházban. * Ilosvay Rózsi egy kis pesti „Cicát" játszik az Andrássy-úti Színházban. * Kökény Ilona Antónia utazását a föld körül parodizálja az Andrássy-úti Színházban. * Rabbi Akkibának nem volt igaza: Rott és Steinhardt olyan darabot írtak, amilyen még nem volt, — egy nyolcképes vígjátéki­érfit, me­lyet november elején szenzációs műsor keretében hoz szinre a Kis Komédia. Hangversenyek. ’ • Goitein Am­y és Piroska nagy érdeklődéssel várt hangversenye ma fél 8 órakor a Vigadóban. (Thalia.) • Smeterlin Jan, a kiváló bécsi zongoraművész estje ma, október 27-én a Zeneakadémiában fél 9 órakor. • Friedmann Ignác Chopin-estje október 28-án. (Ró­zsavölgyi.) KEDDI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. M. kir. Operaház: Farsangi lakodalom (B. bérlet, 1. sz.). (7). —­ Nemzeti Színház: B. Nagy Gergely. (7). — A Nem­zeti Szinház Kamaraszínháza: Elzevir. 0­48). — Vígszínház: A színésznő. (028). — Magyar Színház: Eső. 048). — Király­ Szinház: Anna-bá( 048). — Városi Színház: A nagy nő. (V£8)~. Belvárosi Szinház: Silhouettek és A Szerelem és Halál játéka. (^28). — Renaissance­ Szinház: Nagyvilági lá­nyok. 0/4­8). — Fővárosi Operettszinház: Az Orlov. 0/48). —­­Andrássy-úti Szinház: Mezőkövesd, Mi történt Kelemennel, Lakodalom, Cica, Valuta-ankét, Rebeka néni, tréfák, ma­gánszámok.. 049). — Teréz-körúti Színpad: Szabályos ope­rett, Romantika, A trükk. 0­49). — Nemzeti Royal­ Orfeum: Nemzetközi varieté-műsor. Izgalmas futballmérkőzés Ma­gyarország és Anglia között és Zanetti repülőcsoportja. (8). Papagáj. (11). Filmszintj az • Chaplin, mint drámaíró és rendező. A ka­cajt fakasztó burleszkek hőse,­ Charlie Chaplin, egyik szemét mindig szívesen fordította az élet árnyoldala felé. Talán innét van, hogy legvidá­mabb történeteiben is főszerepet játszik meleg, emberi szíve. Ezen a héten a nagy Chaplin mint drámaíró és rendező mutatkozik be a közönség­nek, a Bohémvér című gyönyörű drámában, amely egy ragyogó párisi élet, az igazi mondáin világ keretében lejátszódó vérző és emberi tör­ténetet mutat be. Charlie Chaplin drámaírói be­mutatkozása az Orion­ Színházban lesz e hét pén­tekjén. * A boldogság tolvaja főpróbáját meghívot­tak jelenlétében szerdán délelőtt a Corvin-Szín­­házban tartja meg a Star-filmgyár. Hölgyeim! A legszebb virág A vörös liliom Mert Metró—Goldwyn-film Hamon Xavarro játssza a főszerepét ■ A legszebb Glória Soranson-film| H szireplidlEtWg A színes filmfotográfia bravilija W­IH Halálvölgy vándora | csütörtöktől W | Omnia-Borso-Tivoli P

Next