Ujság, 1925. október (1. évfolyam, 67-93. szám)
1925-10-27 / 89. szám
10 Legújabb párisi napernyő csipkéből összeállítva. * Külföldre megy az Annabál. A múlt hét végén Budapestre érkezett a kontinens egyik legnagyobb színházi ügynökségének, az Eirisch-cégnek megbízottja. Megtekintette az Annbált a Király Színházban és nyomban tárgyaláshoz kezdett az operett szerzőivel. Arra hivatkozott, hogy a Három a kislány-nak, amelynek stílusa emlékeztet az Annabál-éra, külföldön szenzációs sikere volt és kijelentette, hogy az Annabál-ban is ennek biztos ígéretét látja. Több bécsi és berlini színház is érdeklődik a nagysikerű operett iránt és igyekszik a maga számára megszerezni előadási jogát. Az Annabál decens humora, szellemes bonyodalmai és mindenekfelett gyögyörű zenéjei — az Eirisch-cég ügynökének szavai szerint — kitűnően megfelelnek az európai ízlésnek és igényeknek. Az idegenek, akik az Annáng előadását végignézték, egyöntetűen azt a véleményüket hangoztatták, hogy a Király-Színház előadásán a legjobb európai operettensemble működik közre. Az Annabál minden este színre kerül a Király- Színházban. A Farsangi lakodalom Drezdában. Poldini Ede magyar tárgyú és hangulatú vígoperáját több német opera be fogja mutatni. Drezdából jelentik, hogy az ottani operaházban nagy sikerrel hozták színre Poldini szép művét. A szerzőt és a szereplőket, akik közül különösen Van der Osten asszony szerepelt sikerrel, sokszor sívták a függöny elé. * Romain Holland két első előadása a Belvárosi Színházban ünnepe volt a színháznak. A zsúfolt nézőtérnek áhitatos csendje, lélekzetfojtóan feszült figyelme, majd a kirobbanó lelkes tapsorkán mutatták, hogy a világhírű költő a színpadon is egyszerre megfogta és magával ragadta a közönséget. Nem kétséges, hogy a Simonyi, Gellért, Táray trió tökéletes összjátéka jelentékeny tényezője annak a példátlan publikumsikernek, mely ma Budapest színházi életének legnagyobb szenzációja. * A nagy nő a jókedv, A nagy nő a pompás muzsika, A nagy nő a Városi Színház slágeroperettje. Ma, kedden, pénteken és vasárnap este kerül színre, mindig a nagyszerű Honthy Hannával. Helyárak:1-tól 58 ezerig. -- Piccaver Alfréd kamaraénekes, a bécsi Staatsoper ünnepelt, világhírű tenoristája, lesz jövő heti vendége a Városi Színháznak. November 2-án, hétfőn a Parasztbecsület Turridu-ját és a Bajazzok Canto-ját énekli, november 4-én, szerdán pedig parádés szerepét, a Bohémélet Rodolphe-ját. A régen várt Piccaver-esték jegyei 25 ezertől 190 ezer koronáig kaphatók mától kezdve a Városi Színház pénztárainál és az ismert jegyirodákban. * A Nóta vége még mindig zsúfolt házakat csinál, pedig szerdán 102-edszer, szombaton pedig 103-adszor kerül színre a Városi Színházban. Helyárak: 6-tól 58 ezerig. * Példásan viselkednek egész héten a gyermekek, csakhogy elvigyék őket szüleik szombaton délután a Városi Színházba, ahol a legmulatságosabb gyermekmese, a Hüvelyk Matyi lesz látható ragyogó kiállítással, nagyszerű gyermekkabaréval. Helyárak: 3-tól 30 ezerig. A színházak és kabarék hírei. * A Nemzeti Színház havi bérletei. A Nemzeti Színház havi bérletei tudvalevőleg november 15-én járnak le. Az új, november 16-ától december 16-áig terjedő bérletek hétfőtől, november 2-ától 6-áig bezárólag válthatók ki a Nemzeti Színház gazdai hivatalában a szokott feltételek mellett. * Németh Máriát egyetlen estén fogja ünnepelni a budapesti közönség csütörtökön, 29-én a Városi Színházban. Legpompásabb szerepét, Bellini Normáját fogja énekelni. Helyárak: 12-től 98 ezerig. Az előadás kivételesen pont 7 órakor kezdődik. * Engem szeress. A Magyar Színház pénteken, október 30-án mutatja be Földi Mihály Engem szeress című három felvonásos szigvorig pesti és minden szavában mulatságos vígjátékát. A szenzációs darab szenzációs előadásának külön attrakciói: 1. Titkos Ilona és Csortos Gyula, Balázs Árpád, a legnépszerűbb magyar dalköltő muzsikájára énekelnek és táncolnak. 2. Z. Molnár László Kállay-kettőse. 3. ICatona-zenekar. 4. A híres Savanov-féle jazz-band. 5. Vörös Jancsi cigánybandája. 6. A Grinzinger-féle Schrammli. 7. Lala Collins és Edna May, a világhírű angol táncosnők duója. * Az Eső szenzációs sikere szombaton és vasárnap táblás házak előtt ismétlődött meg a Magyar Szikházban, ahol Somerset Maugham világjáró drámai remekét minden este a premiere ragyogó szereposztásában játsszák Titkos Ilonával, Pécsi Blankával és Csortos Gyulával az élén. A modern magyar muzsika atyamestere, a halkszavú és nagyon szerény Bartók Béla visszaérkezett nyugateurópai hangversenykörútjáról, amelyen mindenki, akinek csak valami köze van a zenéhez, feltétlen hódolattal hajtott fejet a magyar géniusz eme inkarnációja előtt és lelkesedéssel tapsolt a modern magyar zene legelső képviselőjének alkotó ereje, zseniális tehetsége előtt. Bartók Béla hazajött, nem értesített senkit, nem rendeztetett magának ovációs fogadtatást, hanem a kiválasztottak szerénységével visszavonult budai lakásába — tovább dolgozni, tovább alkotni. Nem érintkezik jóformán senkivel, társaságba nem jár, önmagának és önmagával él különös és megható magányosságban ... Polgári egyszerűséggel berendezett lakásán volt szíves fogadni ma délután, hogy az Újság olvasóközönségének beszámolhassak amsterdami élményeiről és arról a rajongó elismerésről, amelyben bemutatkozását a holland publikum és sajtó egyaránt részesítette. Magatartásában — bármilyen kedves és előzékeny — van valami arisztokratikus hűvösség és zárkózottság. Beszélgetés közben egy kis papírlappal játszadozik és komoly, mélytüzű, apró fekete szemét lesüti. Amit mond, szinte önmagának mondja és akarva nem akarva dokumentálja, hogy befelé élő, nyugtalanítóan különleges egyéniség. Nem melegszik fel a hódolat szavaira és szigorú, kíméletlenül elfogulatlan birája önmagának, sikereinek, a többi nagy moderneknek és a szeme csak akkor fejezi ki igazi énjét, a tekintete csak akkortükröz vissza melegséget és örömöt, amikor kiváló és tehetséges rajongójáról, Székely Zolié.. Hegedüművészről diskurálunk. Az apa féltő gondossága, szeretete, halk megindultsága, jóleső büszkesége csillog ki a szavaiból. A Mengelbergi-zenekar éte a holland közönség az első téma, amit megpendítek. — A Mengelberg-orchester nagyszerü. Eddig csak a hírét ismertem és nagyon örültem, hogy végre már magam is meghallgathattam és alkalmam nyílott táncsüitemet egyszer már kifogástalan előadásban hallani. A koncerten nem Mengelberg dirigált, ő erre a fél szezonra szabadságot vett magának, hanem Pierre Moniéra, aki szintén nagyon jól érti a dolgát. Nagyon előzékeny is volt velem szemben és nagyon sokszor megkérdezte tőlem, hogy a tempón nem akarok-e változtatni, nem akarok-e valamit másképpen ... — A holland közönség sokkal hűvösebb, mint a magyar vagy az olasz. Ők nem rajonganak, sokkal nyugodtabbak, mint nálunk. A fogadtatás az itteni viszonyokhoz képest éppen ennél a temperamentumbeli differenciánál fogva hűvös volt. A kritika ellenben mindenütt melegséggel és őszinte elismeréssel emlékezett meg rólam. Az amsterdami sajtó egy cikkben előre is foglalkozott velem. Volt egy szóló zongora-estem, másodszor pedig egy zenekari koncert keretében működtem közre és eljátszottam a Rapszódiámat. A zenekar a táncsüitemet adta elő — kitűnően. Amsterdam után Arnheimban koncerteztem Székely Zoltánnal együtt, Utrechtben szintén. Itt is nagyon barátságosan fogadott bennünket a sajtó és nagyon szépen írtak rólunk. Az ováció külsőségei a koncertteremben milyenek voltak, méltóságos uram? — Amsterdamban háromszor hívtak ki a Rapszódiám után és a tánc-suitó előadása után is tapsoltak sokat. De azért össze sem lehet mérni a hollandiai fogadtatást azzal például, ahogy Prágában fogadtak. Úgy látszik azonban, hogy a külső siker, a taps, a kihívások nem játszanak döntő szerepet az ítélethozatalnál, mert koncertem után ígéretet kellett tennem, hogy ha legközelebb írok egy művet zongorára és zenekarra, akkor náluk lesz az első előadásom. Az ígéretet szívesen tettem, mert csak örülhetek, ha olyan jó zenekar hozza ki először a művemet, mint a Mengelberg-orchester. A modern zene térhódításáról is kérdem a Mestert: -r Odakinn* nagyon sok új dolgot mutatnak be — mondja. — Sokkal többet, mint Budapesten. Már tavaly előadásra került Stravinszky «Sacre de printemps»-ja és Petruskáját is nagyon jól ismerik. Még az utrechti zenekar is játszotta már tavaly a «Sacre de primtemps-t. Bizony, el kell szomorodni, hogy mindezeket nálunk még egyáltalában sem tűzték programmra. — Mi az oka ennek? Tessék a filharmó- nikusokat megkérdezni, hogy miért nem vették eddig Stravinskyt műsorra. Pedig a Pet-1 riskán ez igen nagy közönségsikere volna, mint ahogy nagy sikere volt Nápolyiban, Palermóban és mindenütt. — A modern zene kétségtelenül erőteljesen tért hódít mindenfelé. A közönség érdeklődése fokozatosan nagyobb lesz. Stravinsky már közkedvelt. Schönberget komoly zenészeik körében értékelik nagyon. A többi külföldi modern zeneszerző nem igen mérhető össze velük. Casella is jó komponista, de egy kissé eklektikus. Műveiben sok a Stravinsky és Schönberg-sichis. Újabb műveit nem ismerem. Nem tudom milyen irányban halad. Most Székely Zoltánról beszélgetünk Kodály nagy tálentumu tanítványáról, aki legutóbb a modernek velencei festivalján aratott zajos és komoly sikert. — Székely Zoltánt nagyon kiváló muzsikusnak tartom. Elsőrangú hegedűs és nemcsak technikában, de előadásban is jelentékeny dolgot produkál. Az utrechti kritikák is nagyon szépen nyilatkoztak róla. Sokat várok tőle. A „Román-táncok" kerülnek szóba. Bartóknak ezt a remekművét ma már nemcsak zongorán, de zenekarral is játsszák és nemsokára hegedűn is hallani fogjuk: Székely Zoltán irta át__Azt kérdezem a Mestertől, hogy tulajdonképpen mire irta a „Romántáncokat" és hogyan szereti a legjobban. — Eredetileg zongorára irtam a „Romántáncokat“ — válaszolja Bartók —, de aztán később átírtam kis zenekarra is. Azt hiszem, Komorvezényli legközelebb a filharmonikusokkal. Most Székely Zoltán átírta hegedűre — zongorakísérettel. A táncok legnagyobb részét a parasztoktól hegedű mellett hallottam, de Székely nem hagyta meg őket eredeti egyszerűségükben, úgy hogy a hegedű-átirat elég nehéz lett. Székely egyébként hegedű-cselló átiratot is csinált a Román táncokból. Ez még nincs kiadva, csak kéziratban van meg. — Az erdélyiek szeretnek — vetettem itt közbe —, ha méltóságod megváltoztatná ennek a művének a címét. Szeretnék, ha „Erdélyi-táncok"-nak nevezné el, miután melódiák Erdélyből származnak. — Ez csak részben felel meg a valóságnak — válaszolja —, mert a melódiák egy részét a Bánátban hallottam. Stapinsky Igor, a modern zeneszerzés büszkeségének velencei sikeréről és nagyszerű önadminisztráló képességéről referálok ezután Bartóknak, aki egy kissé felélénkül és egy kedves történetet mesél el abból az időből, amikor ezelőtt négy esztendővel párisi lakásán meglátogatta a világhíres orosz zeneszerzőt. — Amikor Párisban jártam, Stravinsky dolgozószobájába meghívott engemet és másokat is. Néhány pianotára felvett szerzeményét mutatta be. Érdekes egyéniség, nem igen törődik a mások muzsikájával, meglehetősen elfoglalja a saját tevékenysége. A szobájában láttam mindenféle hangszert, de ami legjobban szembetűnt nekem — az egy cimbalom volt. „C'est le cimbalom" — mondotta és amikor csodálkozó tekintetem látta, mosolyogva így szólt: — Egyik művemben cimbalomra is gondoltam, ezt a hangszert is felhasználtam. Azért van itt, hogy tanulmányozzam. Valószínűleg mégis zongorán kell adni azt a részt, amit cimbalomra írtam, mert nem tudnak itt cimbalmozni. — „Renard" a címe Stravinsky ama művének, melyben a cimbalom szerephez jutott és érdekes az, hogy Párisban mégis cimbalommal került előadásra. Sikerült egy olyan franciát találni, aki megtanult cimbalmozni. Minden rendben lett volna — mesélte Stravinsky — csak a cimbalmos képtelen volt egyszerre három felé figyelni a kottára, a dirigensre és a cimbalomra magára. — Érdekes az is, hogy modern magyar zeneszerző eddig még nem használta fel a cimbalmot és különös, hogy éppen Stravinsky volt az, akinek eszébe jutott. Ezt azzal tudom megmagyarázni, hogy a cigányzene mindig nagy hatással van az idegenekre. Munkájáról és életrendjéről beszélgettem még Bartók Bélával, aki komolyan csak anynyit válaszolt: — Dolgozom. Tanítok és a koncertezés is nagyon elfoglal. Bucsuzás előtt egy kis könyvecskét hoz be a szomszéd szobából. És boldogan, öntudatos büszkeséggel mutatja, hogy egy külföldi kiadó hogyan emlékezik meg „Táncsuite"-jének óriási nemzetközi sikeréről. Ötven nagy városban játszották és játsszák a közeljövőben Bartóknak ezt a kompozícióját. Cincinatitól Moszkváig. Mindenütt a világon. Mi is büszkék, nagyon büszkék vagyunk reá (v. gy.) Látogatás Bartók Bélánál. Beszélgetés a nagy magyar zeneszerzővel nyugateurópai turnéja után. A holland közönség és a modern magyar muzsika. Vélemény a nagy modernekről, Stravinskyről és Schönbergről. Stravinsky és a cimbalom. ÚJSÁG KEDD, 1925 OKTÓBER 27 Még két napig! Royal-Apollo Omnia Corno Pola Negri és Lubitsch Ernő klasszikus alkotása Ezenkívül A cárnő ,“■■*.» Asszonysikoly mara Vilgiv Lengyel Menyhért remekműve Barbara La Marr legújabb filmje. Két nagyon jó film ! Tornádó • A természet és az emberi szív vihara 8 felvonásban 2 Utolsó férfi a földön Fantasztikus történet az 1943. évből. A főszerepben 1300 ragyogó szépségű nő és egy csúnya férfi 3 színházban kerül bemutatásra. Uránia Mozgókép-Otthon Capitol S, 1'*8, '/no 4, 6, 8, 10 5, 7, 9 * B. Nagy Gergely — Elzevir. Két nap alatt két eredeti magyar darabot mutatott be a múlt hét péntekjén és szombatján a Nemzeti Színház társulata. A két darab, Vitéz Miklósnak B. Nagy Gergely címü négyfelvonásos vígjátéka és Hevesi Sándornak Elzevir címü színműve a Kamaraszínházban, egyformán nagy sikert arattak. A két újdonság legközelebb holnap, kedden este kerül szilire a premier teljes szereposztásában. * Medgyaszay Vilma teljes mezőkövesdi díszben látható az Andrássy-úti Színházban. * Ilosvay Rózsi egy kis pesti „Cicát" játszik az Andrássy-úti Színházban. * Kökény Ilona Antónia utazását a föld körül parodizálja az Andrássy-úti Színházban. * Rabbi Akkibának nem volt igaza: Rott és Steinhardt olyan darabot írtak, amilyen még nem volt, — egy nyolcképes vígjátékiérfit, melyet november elején szenzációs műsor keretében hoz szinre a Kis Komédia. Hangversenyek. ’ • Goitein Amy és Piroska nagy érdeklődéssel várt hangversenye ma fél 8 órakor a Vigadóban. (Thalia.) • Smeterlin Jan, a kiváló bécsi zongoraművész estje ma, október 27-én a Zeneakadémiában fél 9 órakor. • Friedmann Ignác Chopin-estje október 28-án. (Rózsavölgyi.) KEDDI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. M. kir. Operaház: Farsangi lakodalom (B. bérlet, 1. sz.). (7). — Nemzeti Színház: B. Nagy Gergely. (7). — A Nemzeti Szinház Kamaraszínháza: Elzevir. 048). — Vígszínház: A színésznő. (028). — Magyar Színház: Eső. 048). — Király Szinház: Anna-bá( 048). — Városi Színház: A nagy nő. (V£8)~. Belvárosi Szinház: Silhouettek és A Szerelem és Halál játéka. (^28). — Renaissance Szinház: Nagyvilági lányok. 0/48). — Fővárosi Operettszinház: Az Orlov. 0/48). —Andrássy-úti Szinház: Mezőkövesd, Mi történt Kelemennel, Lakodalom, Cica, Valuta-ankét, Rebeka néni, tréfák, magánszámok.. 049). — Teréz-körúti Színpad: Szabályos operett, Romantika, A trükk. 049). — Nemzeti Royal Orfeum: Nemzetközi varieté-műsor. Izgalmas futballmérkőzés Magyarország és Anglia között és Zanetti repülőcsoportja. (8). Papagáj. (11). Filmszintj az • Chaplin, mint drámaíró és rendező. A kacajt fakasztó burleszkek hőse, Charlie Chaplin, egyik szemét mindig szívesen fordította az élet árnyoldala felé. Talán innét van, hogy legvidámabb történeteiben is főszerepet játszik meleg, emberi szíve. Ezen a héten a nagy Chaplin mint drámaíró és rendező mutatkozik be a közönségnek, a Bohémvér című gyönyörű drámában, amely egy ragyogó párisi élet, az igazi mondáin világ keretében lejátszódó vérző és emberi történetet mutat be. Charlie Chaplin drámaírói bemutatkozása az Orion Színházban lesz e hét péntekjén. * A boldogság tolvaja főpróbáját meghívottak jelenlétében szerdán délelőtt a Corvin-Színházban tartja meg a Star-filmgyár. Hölgyeim! A legszebb virág A vörös liliom Mert Metró—Goldwyn-film Hamon Xavarro játssza a főszerepét ■ A legszebb Glória Soranson-film| H szireplidlEtWg A színes filmfotográfia bravilija WIH Halálvölgy vándora | csütörtöktől W | Omnia-Borso-Tivoli P