Ujság, 1925. november (1. évfolyam, 94-117. szám)
1925-11-01 / 94. szám
A görögök kegyetlenkedése. Szófia, október 31.’Az a külön bizottság, amelyet a görög csapatok' kiürítette falvai megvizsgálására kiürítek ki, felkereste Dlotno, Spancevo, Petrovo, Pipernicíi, Lahovo,'li9 ostbie falvát és még több más helységet."' Doshobair és' Spáncsévób'dn'a magtárak ülésék, bár a ‘görögök 'Mikin • vihették magukkal az' egész készletet. A’ faluban •mindössze egy öregasszony ,mki,dt., Lahovot is' ki- rabolták. A magtárak' üresek; az iskolaépületet súlyosan megrongálták. A tizenötéves Dimitrova ellen egy görög listl erőszakot követett el. A. leánykát leöntötték , petróleummal és azzal fenyegették’, hogy elevenen megégetik. Kiptói , minden pénzét elszedték. Egy Geregina nevű leányon szintén erőszakot követtek el. Ugyanebbena falubanhét házat h rombottak négy házaté pedig felgyújtottak’. Ezenkívül több paraszt hulláját találtákteljesen felhőin lőtt állapotban. A hullik a földön hevertek, vagy csak fólia voltak, földdel elő takarva. Pipernica már jóval gazdagabb helység, ezt is, hasonló sors érte. A házakat teljesen kifosztották, a magtárak mesék, a dohányt elvitték. Elpusztították a méhkasokat és a mézet is elhordták. Egy Teodorova nevíi kétgyermekes asszonyon, aki nem tudott idejében elmenekülni, egy görög tiszt erőszakot követett el Ugyanez a tiszt, ugyanebben ahelységben egy betegágyban lévő asszonyon is erőszakot akart elkövetni, aki nemrégiben hozott gyermeket a világra, de amikor látta, hog^rf beteg^ megelégedett .azzal, hogyl összerugdostá. il.odziciti- és kiflitfittalvót* ahonnan a meglepett lakosságnem tudott semmit sem elvinni, kirabolták. Több paraszt itt megsebesült. Budapest, 1925 vasárnap., november 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre ............ ............135.000 korona Egy bóra ................................ 50.000 korona Ausztriában egy bóra ........ 8 Schilling Jugoszláviában egy bóra.......... 80 Dinár Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap.. .. 3000 korona vasárnap................................ 4000 korona Ausztriában hétköznap .. .. .. 25Groschen vasárnap..................................... 40Groschen Jugoszláviában hétköznap............... 4 Dinár vasárnap ....................................... 5 Dinár Megjelenik Ünnep utáni napok kivételével minden nap Ára 4000 korost. HHnBüMüHüHnMüMüMüÉMHHMaBaüMaaHüMBiÍr 1. évfolyagim^/M. számn SZEttKí SZ TisaSÉG ,E S «K^»DOlr.míT.J ÁE V.,VVilmos császár^szám •WBFON SZtárpX: 154-20p454-21»*154-22 E 154jv23 A'nyomok'telefonja (csak esti 6 órától kezdve ) 154—21 BJI'VvA35i AJV , K'tkiiGfS,Ö^,'®öiNty,Vvai;^to's PtOX R A T.O.Sfc.X^L'X, Budapest,'-'Vlt. ken/Erzsébet-koni fiS.” szám Telefonszem: vJ't5zset 4t»—^-28 ROVÁS Ez a mai nap — ez a dátum — félve és, irtózva' rekesztjük' ki emlékezetünkből, amenynyire csak lehet. Ma nem lehet. Ma a nemzetgyűlés gyásza és tisztelete rávilágít arra, amit látni irtózunk. A Tisza István meggyilkoltatása. S vele együtt a vörös rém halottai. Nem ad kibékülést a mártírrá avatás. Mert nem az mártír, aki eszme szolgálatában halt meg. Az is kell a mártíromsághoz, hogy egy másik eszmének legyen áldozata. Sem Tisza Istvánt, sem Návayt és társait nem ölte meg egy más eszme zelotája. Meggyilkolták őket. Eszeveszetten, csőcselék-fegyverek, nem ellenfelek, nem egy más világ képviselői. Ezért irtózatos az emléke nekünk, akik így látjuk. Abszolút veszteség, ennek nem így kellett volna lennie. A hadikölcsön-valorizációt a minisztertanács cáfolja. Rendben van. De igazán helyes-e mindent a kormány saját ügyekép kezelni?] A’ kormányon kivül a hadikölcsön egy pár százezer embert érdekel. Talán azoknak is ügye, akik a haza oltárán már eleget áldoztak s nem szolgáltak rá, hogy most megint az idegzetükön játszanak' s azt a koldus kis morzsát, mely kenyerükből megmaradt, ugyancsak odalökik' S spekuláció martalékául. Nagyon tisztelni való, hogy a minisztertanács őrzi a maga titkait, de nem éppen dicsérni való, hogy azt. ismét a mások kárán teszi. * ■yá.rtnaf. lehetnek okai, ai Tisza—Návay-megemlékezésen k részt. Az okok talán tiszteletreaz okozat semmi esetre sem az. Ezt nekünk külön jogunk van kiemelnünk, mert a polgári sajtóban mi képviseljük azt a gondolatot, hogy nem szabad a szocialisták ellen külön ,faiatemelni számikor a mai trendbe készeikbe illeszkedni, visszautasítani őket azért, mert holnap esetleg nkár nem teszik meg. A' szocialisták sok, támasztékot adtak el felfogásunknak, de a mai abszentálásukat egy igazán sközök gyászünnétttői nem' tekinthetjük ilyen.-A.**, v * , • . ... . J » í, , '•y •,am [itei mnelít Copyr ight by , United Press Associations of America ln^r.í. fr{es’ except, Orcát Britain (copyright in rvcarjjTítcun.by London.Daily Chvonicle). Reprodvciion m túli or in part proliibited. Copyright United.v Press,:Associations i Ofg Americanál, a világ minden részében, A 'Bv0e^a'^I^táni^&phnt ahol copyright, a 'Daily f CUvonicleml i Utannybvrds egészben vagy(i kivonatosanCtilos. t r Gainestól Locarnóig nagy az út. 1922-ben Briandnak sürgősen el kellett hagynia hivatalát, mert beleegyezett abba, hogy Európa lábraálatása a kiengesztelődés alapján komolyan megvitattassék. Azóta tanúi voltunk a ruhji fiaskónak és a frank zuhanásának. Ez a magyarázata Locarnónak. Jelentős előbbrejutási a béke útján. A német kormányválság, mely a locarnói tárgyalás miatt tette ki,nem életveszélyes fenyegetés. Csakannyi a jelentése, hogy a locarnói megegyezés még nincsen künn az erdőből, de a falka, mely Svábhon erdejében reátámadt, bármennyireperére szomjazik is, néni fogja a kockájából vállalni, hogy széttépje a lovakat, melyek őt is kihúzzák a hajból. . ., , Egyetlen, ország semn nyerne többet ennek a szerződésnek ratifikálásával, , mint Németország. A tárgyalást a német kormárty kezdeményezte immár a híres táviratával, melyben a négy hatalmasságunk egymus között való garanciális szerződését ajánlotta fel. Ha megvalósul a terv, akkor Németország nyugodt lélekkel láthat megrendült hitelének és kereskedelmének helyreállításához. És akkor nem lesz többé Bplw-megszálás és nem lesznek szubvencionált felkelések, hogy "zavart keltsenek legfontosabb rajnamelléki ipari területein. Köln területét, legközelebb kiürítik és a többi terület megszálló seregének számát, tehát a ■ költségét á.,. magjMUtolitik. Apii pedig I -., V - i akár a saárvidéki,szénmezők megszálló. sere-., gének ellenőrzéséről, akár a. megszállott területek katonaságának viselkedéséről essék szó. Ez a‘ magyarázat az írónak, hogy az ipari Németország annyira kivárja a locarnói megegyezést. A német nacionalisták azt vetik ellene, hogy a szerződés arra kötelezné Németországot, hogy örök időre elfogadja azokat a határokat, melyeket a legszörnyűbb Balsors pillanatában kényszerítettek reá. Stresemann ezzel szemben arra hivatkozik, hogy még ami Elzász-Lotharingiát illeti is, a locarnói egyezség csupán azt köti ki, hogy Németország jövőre meg ne kísérelje erőszak, útján kiigazítaná határait, de semmi meg nem tiltja,,hogy békés eszközökkel törekedjék ugyanarra. Keleti határára nézve Németország olyan értelmű szerződést kötött, amely meglévő határaira vonatkozólag biztosítékot foglal magában. De ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra, hogy határainak kiigazítása érdekében erőszakhoz nem nyúl. Bármilyen szemszögből nézzük is, nyilvánvaló, mennyire a német nép érdekében való, hogy locarnói kiküldöttjeinek aláírását hitelesítse. * Ami a brit országgyűlést illeti, nem hiszem, hogy bármelyik pártja is komolyan ellene volna a paktumnak. A liberálisok vezérei máris síelve kifejezték meleg...helyeslésüket. Amunkáspárt, megbírálhatja a szerződés részleteit és kedvezőtlen ellentétet állapíthat meg a locarnói szerződés meg' a között a csöndesen kimúlt jegyző- könyv között, amelyért Ramsay Macdonald jlölt aő felelős.* S&* lfcsínírdtj azotibanf ez) a? párt sem| fogj arra tal nagy.igényü.és a megValó^ithatalján|oktra*trajélbaz;rfbbnL Általános a hit, Mb^Tezt a végső próba, ha nem (is*műtetés; •mirif j.voR- azelőző, komolyabban számol azokkal*1 a nehézségekkel, melyekkel A Nyugat- Európa nemzetei szemben állanak. De noha a brit közvéleményt kétségtelenül elfogadja Iocarnót, meddő dolog, lenne llepleznii azt a tényt, hogy a brit nép jelentős részében, még,pedig nem abban, mely a politikai pártok szerint igazodik, eredettől fogva nyugtalanság él a biztonsági szerződéssel szemben. Amiatt való nyugtalanság, hogy végül is háborúba kever bennünket vagy Németországgal, vagy, Franciaországgal,akár, akarjuk, akár nem. Britannia, mely még mindig szenvedője annak a háborúnak, melybe azért lépett mert valammikor garanciát vállalt Belgiumért, természetesen visszariadna attól, hogy hasonló felelősséget vállaljon immár ne csak Belgiumért, hanem Francia- és, Németországért is — ha csak a kárpótlás , nem igazolja a kockázatot. Az, igazolás olyanmegállapodásban lenne -melyben h a nyughatatlan és zavarra kész szomszédok kötelezettséget vállalnának, hogy jövőre minden vitás kérdésüket választott bíróságra bozzák. Az, ilyen megállapodás elfogadhatóvá tenné a kockázatot — bármekkora legyen is az — Britannia népének nagy többsége számára. Másik számottevő ösztönzés lenne azok szá ma: Lloyd-George The Right. Hon., O. M., M. P. Nagy-Britannia volt miniszterelnöke. 1. Ha bármely hatalom támad és háborút indít, a többi mind tartozik a megtámadottat támogatni. ( líj) 'Anglia támogatja Németországit, ha ez utóbbit. Franciaország megtámadja. 2. 3. és 3 a) Belgium határai megtámadh látatlanok.. 4.és PSV Franciaország.(jól áll, , hogy e területek érdekeit csak döntőbírósági határozat érintheti. 6. Adrin-tartomány semleges ittítözöúilagi,katonaságmentes. 7.Anglia támogattja Franciaországot, ha ez utóbbit Németország megtámadná. 8. Olaszország támogatja Cseh,Szlovenszkó és I Sengyelország » védekezését, ha megtámadtatnának. 9. Olaszország támogatja Franciaországot, ha ezutóbbit t Németország megtámadtnák?‘tott kölcsönösen támogatják, egymást, lm. valamelyiküket e szerződés;bármelyik,aláírói a'megsásírt adnái A fenti rajzon szalagok láthatók, melyek az egyes országokkal kötött egyezményeket,akarják jelképezni. ' Jl II Hl II jffl Hl Bk A szalagokon lévő számok magyarázata'a a következő: ' ■ ' , ‘' }