Ujság, 1926. május (2. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-21 / 113. szám

8 ­ Megalakult az Állásnélküli Tisztviselők­ Országos Szövetsége. Ma délután a Központi­­kávéház szuterrénhelyiségében nagy számban gyűltek össze az állásnélküli tisztviselők, hogy az Állásnélküli Tisztviselők Országos Szövetségét megalakítsák. Az alapszabályok ismertetése és elfogadása után megválasztották a tisztikart, melynek elnöke­­K­amomi Béla, alelnöke pedig Bellán László lett A frank vádlottak büntetése. Alább közöljük a Btk.-nek azokat a határoza­tait, amelyekre Sztrache vádbeszédében hivat­kozott Windischgrötz Lajos berreg a 203. §. ér­telmében 5—10 évig terjedhető fegyházzal, a 391. §-ban ütköző és 392. § szerint módosuló közokiratt­­hamisítás büntette m­iatt pedig 5 évig terjedhető f­egyházzal volna büntethető. - Az utóbbi cselekmé­nyeire vonatkozólag a büntetés lényegesen eny­hébb lehet, mert csak bűnsegéd!­iminrészességről van szó. Tekintetet arra, hogy többféle bűncse­lekményt követek­ el, nem mindegyik titán kü­­lön-kü­lön ítélik el, hanem az összes bűncselek­ményekért összbü­ntetéssel sújtják. A bűnhalma­zatért kijáró büntetés, mivel minden bű­ncselek­­ntésért bűntettnek minősíti a törvény, öt évvel lehet nagyobb, mint a legnagyobb bűncselek­ményre meghatározott szabadságvesztés-bü­ntetés. Tizenötévi­­egyházat azonban semmi szín alatt sem haladhat túl. Ez a maximális büntetés. Sád­osy Imre ellen a pénzhamisítás bűntetté­ben Irak bűnsegédi bűnrészes címén emelt vádat az ügyész. A törvényszabta 5—5) évig terjed­hető fegyházbüntetés helyett minimumon aluli fegyházat, sőt börtönt is megállapíthatna a bíró­ság. Mivel azonban közokirati hamisításért, mint felbujtó és mint tettes ellen is vádat emeltek, ez utóbbiakért Pár évig terjedhető fegyházat kap­­hat. Ger­fi László, Virdgh János, Par­rag­h Ferenc, Hadin József, Ágoston Árpád, Kiss Lajos Kornél, Velest­ei Béla, Sehárt Nándor, Hampel Ferenc és Spannring László a vád alapján, mint tettestársak ítélhetők el. A törvény a bűncselekményre 5—10 évig terjedhető fegyházat szab ki, de a tettestárs ennél kevesebb büntetést kaphat. Haits Lajos és Kun­ Sándor ellen, mint bűnsegédi bűnrészesek ellen emelt vádat az ügyész. Büntetésük még kevesebb lehet, mint a tettestársaké. Rába Dezső ellen úgy a pénzhamisítás, mint a közokirathami­­sítás bűntette miatt, mint bűnsegéd és bűnrészes ellen emelt vádat az ügyész. A bűncselekményekre ötévi, illetőleg 5—10 évi fegyházat állapít meg a törvény. Természetesen itt is a minimumon alul szabhatja meg a bíró­ság a büntetést. Szörtsey Józsefnél és Baross­­tábornál szintén az öt—tízévi fegyházbüntetés minimuma alá szállhatnak. Ifjú Andor Endre és Schwetz Tibor büntetése,­ ha az ügyész minősí­tését fogadják el, 5—10 évi fegyház lehet. X Winkler Istvánnál a büntetés mérvét már az ügyészi minősítés alapján leszállíthatják. Olch­­váry Jenő közokirathamisítás címén ötévi bör­tönre, bűnpártolásért pedig egyévi fogházra volna ítélhető. Vargha Béla ötévi fegyházbüntetését szintén a minimumon alul szabhatja ki a bíróság. — Átmeneti és megfigyelő otthon. Ez egy budapesti intézmény, melynek­ léteréről a buda­pestiek nem is igen tudnak. Pedig az emberi jó­létinek,­­a veszni induló fiatalság felkarolásának és megmentésének nincs szebb, em­berszeretőbb és világvárosiasabb tanyája ennél. A kapuja a Marfeó-utcából nyílik s maga az intézet egy ré­szét foglalja el az egykori Valero-kaszárnya óriási épületének, melynek most Károly főher­ceg-laktanya a neve és a hadügyi kormány a tulajdonosa. Az élén egy papi ember, Morváth László szentszéki tanácsos áll, katonái a fiatal­korúak­ önkéntes jóllevői, pártfogói, úgyszólván második szülei: az állami pártfogók és a patro­­nesszek. De a vezér­­pálcát, mint mondottuk, Morvay László igazgató tartja a kezében. Ez a nagyszivü ember tegnap az előadóasztalhoz ült s annak a fogékony közönségnek, mely odaadó hallgatója a fiatalkorúak felügyelőhatóságának égisze alatt immár egy hónapja folyó s végéhez közeledő előadássorozatnak, elmondotta néze­teit és tapasztalatait, melyekkel egykor az át­meneti és megfigyelő otthon megszervezéséhez fogott s melyeket valósággal apostoli munkája közben gyűjtött. Előadását saját intézetének kö­rében, a Magyar Királyi Átmeneti fiúotthonban tartotta meg s növendékei, az egykor elhagyott, most megmentett fiúk bemutatták a zenében, énekben és kézimunkában az ő védőszárnyai alatt szerzett ügyességüket. Megható volt hal­lani, mikor elmondotta, hogyan, milyen esetből kifolyólag keletkezett Budapestnek ez egyik leg­nemesebb, leghasznosabb és legemberszeretőbb intézménye, milyen küzdelmek árán fejlődött azzá, amivé lett s mily remények és kétségek közt küzd még mindig fejlesztéséért, kereteinek annyira szükséges és oly nehezen elérhető kibő­­vítéséért. Ez az intézet pári kapuval várja azokat a sor, kerekei alá kerülő fiatalokat, kiket a fiatalkorunk bírósága küld, vagy akiket két­ségbeesett­­-regény szülők visznek be oda, vagy akik sorsukon kétségbeesve és félig öntudatlanul a jó u­,iát keresve, maguk jelentkeznek felvéte­lükérg. ("elveszik őket minden előzetes forma­ság mellőzésével s ügyelik, gyógyítják, útba­igazítják, jóra tanítják, szeretettel magukhoz ölelik s képességeiket vizsgálva, az egyéniségük­nek és tehetségüknek megfelelő pályákra tere­lik őket, de még azután rajtuk tartják kezüket és szemüket. Nincs mit csodálni rajta, hogy az előadás hihetetlenül mély hatást tett azokra, akik végighallgatták s hogy minden hallgató ér­tékelte, megértette és lelkében felkarolta azokat az eszméket, melyekben ez a kiváló ember a Bámulatosan bevált intézmény jövőjét illetőleg fejtett ki előttük. Morvay László igazgató elő­adása előtt Németh Péter dr. kir. ítélőtáblás bíró tartott kitűnően tájékoztató előadást a fiatal­korúakra vonatkozó bírói eljárásról s a fiatal­korúak próba rábocsátásáról és felügyelet alá he­lyezéséről. A nagysikerű előadások közben az elnöki széket Srer­olák Kálmán dr. leánygimná­­ziu­mi igazgató foglalta el, a Kutyakiállitás » Tarkersallban. Páratlan érdeklődés előrt k­a-K a vasárnap megnyíló kutyakiálítást, melyre több mint 30,) kutyát neveztek be az országt különböző kutya­tulajdonosai, sőt még külföldről is s­ok nevezés­ érkezett. Számos értékes órj keríti i-nr.ziágv a győzte-- kutyái*' lutii­­fjoposia között, de a a ni.--/, nemében I oániu­m élmény les' 1 ku'-várrV- •• !­ö.-é­n. Vicé a-!,­ akik e kutya­­kiállítás' lúm­hullíl. ,ün' . ■ «|! k« iv'-zijuni' i J­am’ ík, melyet a ’­lepetlecvírerin vidéki Céklök­öN­­­állhatnak ki kilépőjelű Ara­nú-PW kor. # 1­­ — A Bölcsészettanhallgatók Segítő Egyesülete szerdán tartotta Kornis Gyula dr. egyetemi tanár, tanárelnök vezetése mellett ez évi záró közgyű­lését. Bacsó Nándor elnök részletes beszámoló­ban ismertette az egyesület egy évi munkáját. A közgyűlés a szünidei bizottság elnökéül ócsal Nagy Lászlót, a bizottság tagjaiul Baráth Tibort, Boda Li­otbil, Kiír­ éra , Élv.-: ' f.vkás? Alfonzt, nyílra! Nagy Lászlót, Nyírt-í­­ fó-bö'* Róbertét vála.-.íiotni vitzy. ÚJSÁG PÉNTEK, 1926 .MÁJUS 21 SZÉLJEGYZETEK A NAGY TÁRGYALÁSHOZ. A reggeltől estig tartó tárgyalás első napja elérkezett J. Sztrache ügyészségi elnök nagy vádbeszédje már ma délután, késő estig hang­zott el és most már a védőbeszédek is egy­folytában kerülnek sorra. Szellemi párbaj lesz ez, de éppen olyan, mint a kardpárbaj a vé­gkimerítésig. Hogy tíznapi, hallatlanul fárasztó munka után miképpen lesz ez lehet­­séges, azt nehéz elképzelni. Töreky curiai bí­rót, főtárgyalási elnököt megkísérelték kapa­citálni. Az elnök állítólag így bántotta el ma­gától a kapacitálást: ~ Ha­­­sitimig Leó hetvenéves korában reggeltől másnap hajnalig, sőt reggelig tár­gyalhatott egyfolytában, akkor nekünk is ki­ls bírnunk. Tudjuk, hogy Töreky bírói ideálja Zsitvay. Hiszen ezt már az Újság karácsonyi számá­ban közölt nagyérdekű kijelentésében hangoz­tatta. Csakhogy — mi úgy emlékezünk —­­hogy Zsitvay nem hetekig tartott tárgyalás után húzta ki hajnalig, hanem egy rövidebb tárgyalás után, amikor már ítéletet akart hozni. Arra meg talán Töreky cuk­ár bíró­ként emlékezik, hogy a legnagyobb magyar bíró, aki minálunk elnöki méltóságot töltött be, Zsitvay Leó ebben az idegölő munkában egyszer késő éjjel annyira elvesztette az, egyébként példás türelmét, hogy amikor a vádlott azt kérdezte tőle: szabad egy meg­jegyzést tennem? Zsitvay haragosan ás eme szavakkal adta meg az engedélybe .- No jó, hát adja ki a mérgét. Ez a frank-monstre-pör új szociális teóriát teremt. Nyolcórai munka. Ebbe belekalku­lálható a nyolcórai szórakozás is. Sőt az öregebb uraknál a nyolcórai alvás is. ♦ Az ügyvédek sorsa ilyenkor nem irigyel­hető. A polgári pörök szerencsés ügyvédei ke­veset beszélnek és mégis milliárdokat keres­nek. A krim­inalisták kriminálisan keveset ke­­resnek. Ellentrén ki vannak téve a szekatúrák­nak. Mikor a dános­ cigány rablógyilkosok pőrét tárgyalták, egy védő igy kesergett egy ujságirónak: —­ Eddigelé a bírák és a jegyzők rimán­­kodtak, hogy csak röviden beszéljek. Most már az újságírók is kezdik. Most már az újságírók nem rimánkodnak, hanem sokat sejtető mondással kedveskednek k­ védőnek. A taeitusi mondás így hangzik: — Kedves doktor úr, a bírák is csak em­berek. Teh­át: mennél tovább áll az ügyvéd, annál tovább ül a védettje. * Nagy közvádlói felvonulás volt ma dél­után. Ez részben udvariassági aktus, részben érthető érdeklődés a kollégák részéről. Sztrache Gusztáv ügyészségi elnök előadói és boncoló tehetségéről az ügyészek igen jó véle­ménnyel vannak és ezért igen nagy kiváncsi­sággal várják mai beszédjét, amelynek nem csupán belső tartalmáról, bánóvi méreteiről fantasztikus hírek terjedtek el. Annyi bizo­nyos, hogy ezzel a mai nappal egy nagy kő esik le Sztrache szívéről. Újév óta egyebet sem tesz, mint a frankü­ggyel alszik el, frank- Üggyel ébred. Folyton átsiet az igazságügy- minisztériumba, fel a Várba, még a nemzet­gyűlésen is kellett készenlétben állania. Azon­kívül hónapokon át folyton autózott és a leg-­refecsetlenebb budai üres telkeken, hepehupás gödrökön éjjel robogva, szembetalálta magát újságírókkal, akik elől rejtőzni próbált. Ezzel a mai nagy vádbeszéddel a gyötrel­­mes panika és az állandó kérdezés, interpellá­­lás véget ér és kezdődnek a hétköznapok. Az újságírók pedig fel­sóhajtanak: óh, minő világos és minő kellemesen hűvös most május estéin a: az ügyészségi folyosó. Minő más volt az januárban és februárban! * A hosszú beszéd sohasem volt népszerű és kedvelt műfaj még talán nagy orátorok ré­széről sem. Hiszen emlékezetes, hogy Rimányi Ernő függetlenségi pártvezérnek, aki Debre­cenijeit hatórás beszámolóbeszédet mondott, csak így tudott komplimentározni egy civil: *­. Olyan csodát produkált, nagyságos uram, aminőt én még nem láttam- Pedig öreg ember vagyok- Csak elnéztem, hogy hat óra hosszat tetszett szavalni és egyetlen egyszer sem tetszett köpni. A hosszú védőbeszéd­eb­en nagyszerű trük­köt produkált egyszer régen Rónay Kamil, a pestvidéki törvényszék felejthetetlen emlékű elnöke. Nem éppen követendő példaként mondjuk el az esetet, csupán, mint korrajzol. Valami nagy tárgyalás volt a pestvidéki tör­vényszéken. A pestmegyei székház tele volt parasztokkal, vádlottak, tanúk valamennyien parasztok voltak, öt napig tárgyalták a pert reggeltől estig. Rónay Kamil elnök már odáig volt a sok beszédtől. Végre ötödik napon a perbeszédükre került a sor. Pontban éjfélkor állott fel egy, bőbeszédűségéről és kenetes frázisairól közismert pesti fiskális, a bírák réme és apró ,szemét végiglegeltetvén a sok subán, gubán, igy kezdte meg védőbeszédét: — Méltóságos elnök ur, tekintetes királyi törvényszék! Földszagot érzek, földszagot, amelyet... E pillanatban Rónay Kamil felemelkedett elnöki székéből és két birótársát is magával hívta és a következő szavakkal vonult kifelé: — A védő úr földszagot érez, tehát felmen­tést kér. No jól van, a bíróság most visszavo­nul és meghozza az ítéletet. A védőnek leesett az álla. Félóra múlva ki­hirdették az ítéletet. Ezt most még a legtáv­­beszélőbb védelemnél sem lehetne applikálni. A frankpornek abszolúte nincsen föld­­szaga. Arany! Lipót. Öngyilkos akart lenni a kis Móric. Rövid rendőri jelentés közli, hogy a pesti éjszaka közismert Mórica ma éjjel lefeküdt a budai Dunaparton a rakpart legalsó lépcsőjére és­­ meg akart halni. A pesti éjszakában mindenki ismeri Móricot, aki az évek­ során volt már szivaros, borfiú, lift­kezelő, kikiáltó, bohóc és portás. Egészen mos­tanáig az egyik körúti kávéház ruhatárában a vendégek kabátját segítette le. De Móric vesz­tére beköszöntött a tavasz, amikor a kávéházi vendégek nem hordanak nehéz kabátokat s nincs szükség arra, hogy udvariasan levegyék a vendégről a gunderokban a bundákat és a kabá­tokat. Móric már hónapok óta melankolikus mo­sollyal járkált. Bár Pesten született Faszler Jó­zsef, mert ez volt a valódi neve, valamelyik ügy­osztályban egy poros aktából kiderült, hogy Móric lengyelországi illetőségű. Szegény Móric nem tehetett arról, hogy mint törvénytelen gyer­mek került a világba, mert édesanyja a galíciai Napraván született. Már február elején meg­mondták Móricnak, hogy ki fogják utasítani, de akkor még haladékot kapott. Azóta egyre attól retteg Móric, hogy el kell hagynia ezt a várost, ahonnan soha el nem mozdult, el kell válnia feleségétől, aki magyar asszony s mehet új éle­tet kezdeni olyan környezetbe, amelyet nem is­mer. Az anyagi gondok és állandó félelme a kiuta­sítástól, úgy látszik, megérlelték benne a gondo­latot, hogy megválik az éteitől. És Móric elhatá­rozta, hogy végez magával. Az a Móric, aki egy egész sereg generációnak az arcára mosolyt és napsugárt varázsolt, ilyen szomorú cselekedetre szánta el magát. Azonban öngyilkossági tervét még idejekorán megne­szelték és Faszler Józsefet, alias Móricot bevitték a rendőrségre, ahol megigértették vele, hogy letesz sötét szándékáról. Szegény Móric most pedig tovább drukkol és imádkozik, hogy ne kelljen megválnia imádott Pestjétől és család­jától s ne legyen arra kényszerítve, hogy a Dun­nának menjen a hajdani éjszakák vidám mulat­­tatója. —­ Kivándorlásra csábítók elítélése. Ordódi Antal néhány évvel ezelőtt a Hollandia-szállodá­­ban kivándorlási irodát alapított. Hosszú időn keresztül foglalkozott kivándorlásra való csábí­tással, francia munkaigéreli igazolványok és ví­zumok hamisításával. Ebbe a munkába 1923 nya­rán bekapcsolódott a fia, Ordódi Aurél keres­kedő, Ganie János nyug. MÁV*o)tenor és Méhes Oszkár kereskedő is. 1924 szeptemberében az öreg Ordódi meghalt és ekkor három munka­társa széles mederben folytatta tovább a hamis okmányok gyártását. A büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa Méhes Oszkárt három és félévi fegyházra, valamint 3,200.000 korona pénzbün­tetésre, Garie Jánost 2 évi fegyházra, valamint 1,400.000 korona pénzbüntetésre, Ordódi Aurélt pedig egyévi és öthónapi börtönbüntetésre ítélte el. Ordódi büntetését teljesen kitöltöttnek vet­ték. — A Zugligeti Fácán klimatikus üdülőtelepén legkellemesebben töltheti a pünkösdöt s a nyarat. Waldmann Jazz-band, Végállomástól autóközle­­kedés. — Puskás Tivadar ünneplése. A KANSZ állam­­vasúti csoport tegnap délelőtt meleg ünnepléssel búcsúztatta Puskás Tivadar MÁV főfelügyelőt, a csoport ügyvezető elnökét 36 évi szolgálat után történt nyugdíjbavonulása alkalmából. A MÁV igazgatósága Andrássy­ úti palotájának nagy dísz­termében folyt le az ünnepség, amelyen Tasnády Szűcs Andor h, államtitkár, MÁV elnökhelyettes, Kollár Ferenc dr. titkár és Sreeger Árpád főmér­nök,- csoport főtitkár kíséretében jelent meg és a csoport tisztikara, valamint választmányának ajándékait, az ünnepelt mellképét és a tisztikar fényképét bensőségteljes, meleg, az ünnepelt 36 évi szolgálatának ismertetése keretében adta át Puskásnak, aki a meghatottságtól könnyes szemmel mondott köszönetet Tasnády Szücs Andor h, államtitkárnak és a megjelent munka­társaknak.­­­ Megalakult a Magyar Műkedvelő Egyesü­letek Országos Szövetsége. Május 16-án délelőtt a Rója­­-Orfeumban tartott­­ alakuló közgyűlé­sét a Magyar Műkedvelő Egyesületek Országos Szövetsége. A közgyűlésen megjelent a kultusz­minisztérium megbízásából Kupcsay Fel­cvin dr. miniszteri tanácsos és a rendőrség részéről Bohdtineczky Aladár dr. rendőrfőtanácsos. A köz­gyűlés a szövetség elnökéül Farkast Imre dr. írót választotta a meg. A szövetség ezúton is fel­hívja mindazon műkedvelő társaságokat és azon egyesületeket, amelyeknek műkedvelő alosztályuk van, akik csatlakozásukat még nem jelentenék be a szövetséghez, hege­rmom­­­elmüket és vezető­jük nevét mielőbb f ■­­ v’-yesség elnök­ségével, Ulldaerst. V|( |'i/.éií! Törül tündér. Külföldi árutőzsdék Az Újság Külön kábelszolgálata. Zárójelben az előző napi árfolyamok:* GABONA ÉS TERMÉNY, Chicago, május 20. Terménytőzsdezárlat, Búza májusra 163/s (160%), júliusra 136?/a (136­/s), szeptemberre 132% (131). Tengeri májusra 1i113/8 (6817), júliusra 735/a (7318), szeptemberre 77Vs (773/*). Zab májusra 39V4 (38%), júliusra 40% (403/s), szeptemberre 41 (41). Rozs májusra 82% (81%), júliusra 858/s (83Ti), szeptemberre 87Va (S&Vs). Newyork, május 20. Terménytőzsdezárlat, Búza 2. sz. reinwhuter Vélt Ír (184V4), 2. sz. fjardwhister 1817/s (178%), 2. sz. mized durum 1513/8 (149%), 1. sz. Northern Manitoba 1701/8 (168%). Rozs 2. sz. Western 97% (857/s). Takarmányárpa 73 (73). Tengeri 2. sz. m­ixed Western S118/® (815/s). Búzaliszt first spring csear 725—775 (725—775). Liverpool, május 20. Termény tőzsdéz árnát. Búza júliusra 11 sh 4.625 d (11 sh 2% d), ok­tóberre 10 sír 7 d (19 sh 4% d). ZSÍR, Chicago, május 20. Júliusra 15.77­­? (15.82­2), szeptemberre 15.971/s (16.02%), októberre 15.95 (16.02%). TRIESZTI TERMÉNYTŐZSDE, Trieszt, május 20. A líra javulása ma is éreztette hatását és a cif-üz­etben az amerikai árajánlatok drágulása dacára olcsóbb líra­­ajánlatok voltak a piacon. Magyar búza tran­zitó Postumia első kézből T1.37 % dollárra drá­gult, lírában azonban a tegnapi áraknál ol­csóbban volt kapható. Amerikai gabona oif Trieszt: Búza hard­­winter II. 179.25- 184.25 (182.25—187.25), mixed durum II. 149.50—154.50 (155.75 160.75), Manitoba I. 170—175 (175—180), IL 164.75—169.75 (169.75­­174.75), III. 161.25 —166.25 (166—171) u­ra. Magyar gabona trieszti vagonból elvámo­­latlanul. Búza 77—78 kg-os 165.75—170.75 (168.50 -173.50), rozs 98.25—102.25 (100.25 —104.25), zab 105.75—109.75 (107.23— 111.25), tengeri prompt 85—88 (88—91), má­­jus­,júniusra 87- 90 (89.75—92.75) Ura. — A nudapf-ii V. ker. Általéne- (,ö.k­.uk.irr.­:í.i Egye­sület m­ájus 11- 30-án, vváni..., házelőtt 11 óra­kor az V. ker. Népházban (Váci-utca 12. sz. II. em.) rendes közgyűlést ii­­. Tárgysorozat: A választmány Jelentése az egyesület 192­1. évi működéséről. Jelentés az elmúlt év bevételeiről és ki­­adásairól. A felügyelő-bizotság jelentése a felmentvény megadásáról. Az 1020. évi költségelőirányzat. Az 1920. évi tagsági dijak megállapítása. Indítványok az alapszabályok 15. §-a értelmében. — Szentes,­ vált diákok találkozója. Felkérjük azon volt osztálytársainkat, akik velünk Szen­tesen 1916-ban érettségi vizsgát tettek vagy ve­lünk a 6-ik osztályt végezték, hogy a pünkösd hétfőjén tartat­dó 10 éves találkozónkon okvetlen jelenjenek meg. Találkozás hétfőn délelőtt 10 órakor a kaszinóban Szentesen. Csorna János, Mátéffy György dr., László György. .. Az osztálysorsjáték hútása. Az osztály­­sorsjáték inni húzásán a következő nagyobb nyeremények fiuzettak le: 50.000.000 koronát nyert; 26544; 30.000.000 koronát nyert; 41363; 10.000. 000 koronát nyert; 15482; 5.000.000 koro­nát nyertek: 2801, 5153, 53900 ; 4.000.000 koronát nyertek: 4236, 10360, 15075, 19779, 38824; 3.000. 000 koronát nyertek: 15798, 18108, 21158, 23340, 28165, 36093, 39300, 52830, 56353, 62403,­­­2424, 64598, 71623. Ezenfelül 2.000.000 koronát nyert 31 szám és 750.000 koronát nyert 04.5 szám. A legközelebbi húzások folyó évi június hó 16-án és 17-én lesznek. •— Az 50.000.000 főnyereményt Schuchter és Társa Bankház, VIII., üllői­ út 6. szerencsés vevői nyerték. — Megalakult a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének szombathelyi szervezete. Herceg Odescalchi I­árolyné és gróf Apponyi Albertije elnöklésével, mint ismeretes, nemrég alakult meg a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége, melynek célja a magyar szentkorona eszméjének, a törvé­­nyes királyságnak, alkotmányunk jogfolytonos­ságának, az integer Magyarország eszméjének tiszteletét ápolni. Szombathelyen gróf Cziráky Józsefné és özvegy Valkó Istvánná vállalták a szövetség helyi szervezetének megalakítását és a napokban népes nagygyűlésre hívták össze a vármegye királyhű asszonyait és leányait. Gróf Cziráky Józsefné lelkes szavakban ismertette a gyűlésen a szövetség célját, majd Lingauer Albin beszéde után megalakították a helyi­­szervezetet és megválasztották annak tisztikarát. Elnök gróf Cziráky Józsefné, ügyvezető elnök özvegy Valkó Tstvánné, társelnökök Lingauer Albinná, Szentmártini Buda Lajosné, gróf Erdődy Sán­­dort­é, Wol­f Sándorr­é, alelnökök: Bakos Tat­­­vánné, Oetsi Jenőné, dr. Hirsch­ Józsefné, A nagyné Bors Hermin, gróf Széchenyi Jenőné, dr. Krauszt Gézáné, dr. Stadler Izidoráé, dr. Szemző ,Sán­­dorné, főtitkár" Stirling Boldizsár, titkár Geb­­hardt Pál, özv. Maltyasovszky Istvánná, Schöpen Viktorné, háznagyok: Freiszberger Nándorné és Göncz Sári, főjegyző: Maróthy László dr., jegy­zők: Kurta Gizella, Hóhér Ada, Ankái Takách Kuli, ügyész: Tóth Kálmán dr., pénztárosok: Papp Kata és Polgár Erzsébet lellek. Ezután megválasztották a hu Iván te­gu választmányi, majd özv. dr. Ernuszt Gézáné és Tóth József dr. nagy­prépost mondottak nagyhatású beszédet. —, Huntezég. 15 r ó d v Imniáe ábudai kávés 53 éves !,o, rábait elhunyt. Vasánnin lem­ettük attav rés,svét ntelleti. K A í m á n e­z h­e l­y­i ílé!.. dr. helyettes etöljáró a .Szent István-kóruszban 60 éves korában m­uliált. Kátmiánus­ Itelyi 30 éve szolgálta a fővárost, Soteria volt a Vili, kerti- Irt elöljárójának Adandó helyettese, legutóbb pedig ugyan­­csek helyettes elöljáróként a Vll, kerúlét élére leltek. A főváros­ saját halottjának tekinti. díszsírhelyet ttd a kere'­licsiuli temetőben­ és a temetéséröl is aoe­doskodik. — Mór r# -': ;InVö- Minden l’.ölav. minden ur 2 nár !■*-! , • ■· • -.•ildéiü ‚ ht/irú'iírliii ná­­­di'illdrlireál kap -Vu: é Pv‘ ív.Ziébc. n­árol 23., lillthtórili.!,!!, Ili­­.V... 41 v.

Next