Ujság, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
2 Mindenütt enyhül az influenzajárvány, csak Svájcban nem A néppóti minisztérium összefoglaló jelentése — A betegség lefolyása továbbra is enyhe — tüdőgyulladás és középfülgyulladás szövődményei a járványnak — Vidéken is csökkenőben van a járvány — A honvédségnél is hevesebb a megbetegedés, mint múlt héten Európában csak Oroszországban nincs influenza A népjóléti és munkaügyi minisztérium az influenzajárvány elterjedéséről a január 22-étől 29-éig terjedő hétről a következő öszszefoglaló jelentést adta ki: A fővárosban A székesfővárosi tisztifőorvosi hivatalnak az elmúlt héten a székesfőváros területéről 1021 influenzás megbetegedést jelentettek be. A dolog természete szerint ez a szám nem foglalja magában az egészen könnyű eseteknek kétségkívül nagyobb tömegét, de mégis megállapítható, hogy a könynyebb esetek száma is lényegesen csökkent. A Fertőtlenítő Intézet kórházba szállított 349 beteget, a kórházi ápolás alá került összes betegek száma 45 volt, akik közül az elmúlt héten gyógyultan elbocsátottak 364 beteget. A kórházban ápolt esetek közül halálos volt 13, ebből 8 eseten állapította meg a boncolás az u. n. spanyol influenzát. A magánlakáson bejelentett 536 beteg közül hat halt meg influenzában. A szövődményes esetekben ugyancsak némi enyhülés mutatkozik. A kórházi esetekben a tüdőgyulladás mintegy tizenöt százaléka a középfülgyulladás és mellhártyaláb mintegy három százalékban lépett fel; az otthon ápolt betegek között ez az arány még sokkal kedvezőbb. A bakteriológiai vizsgálat alá került eseteknek mintegy tíz százalékában sikerült kimutatni a Pfeiffer-féle influenza-bacillust. A járvány csökkenésére mutat az iskolai mulasztások viselkedése is: a legtöbb iskolaorvosi körzetben leszállott a hiányzók száma az elmúlt héten. Átlagban az összlétszám 27 százalékáról annak 16 százalékára. Egyes iskolákban a hiányzó tanulók száma ugyan még ma is egy negyedrészét teszi az összes létszámnak, azonban, számos iskolában már a tanulóknak két-három százaléka hiányzik. A járvány viselkedésére jellemző, hogy a Budapesten és a közvetlen környéken lakó munkásbiztosító tagok között január 10—25-ig alig haladta meg az influenzás betegek száma a körülbelül 320.000 főnyi taglétszám tíz százalékát, a halálozás mérve pedig elenyésző csekély volt (a bejelentett esetek 0,2 százaléka). Január második hetében a tüdőgyulladás összes formáiban elhalt egyének száma a székesfővárosban 5 volt, ez a szám január harmadik hetében 69-re emelkedett, amiben kétségtelenül része van az influenzának is, de még így is alig haladják meg e számok az előző évek megfelelő időszakaira vonatkozó hasonló adatokat. A vidéken A vidéki vármegyei és városi törvényhatóságoktól felterjesztett jelentések szerint az elmúlt (január 23—29-ig terjedő) héten a megbetegedések száma az előző héthez képest némi csökkenést mutatott: Komárom és Esztergom vármegyében, továbbá Zala, Somogy, Szolnok és Csongrád vármegyékben, valamint Győr, Sopron és Baja városokban. Tömeges megbetegedéseket jelentettek be ezen a héten is Vas, Borsod, Csanád, Békés, Veszprém és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyékből, továbbá Miskolc, Szeged és Székesfehérvár városokból. A megbetegedések jellege azonban általában véve nem súlyosbodott, a lefolyás a legtöbb esetben változatlanul enyhe. Súlyosabb alakban lépett fel az influenza Békés vármegyében (80 szövődményes eset, 10 halálozás). Legerősebben van fertőzve Békéscsaba, ahol 34 súlyos influenza-megbetegedés és hat halálesetet jelentettek be, az utolsó két napon azonban újabb megbetegedésről nem tettek jelentést. A legtöbb törvényhatóságból könnyű, szórványosan és szövődmény nélkül fellépő influenza-megbetegedésekről tettek jelentést. A vidékről az elmúlt héten mindössze 45 halálozást jelentettek. Veszprém megyében 2, Zalában 1, Somogyban 1, Vas megyében 2, Nógrád és Hont megyében 1, Borsodban 1, Miskolc városban 4, Pest megyében 12, Heves megyében 1, Bács- Bodrog megyében 1, Szolnok megyében 2, Hajdú vármegyében 2, Debrecenben 1, Biharban 1, Békés megyében 10, Hódmezővásárhelyen 3. A katonaságnál A honvédségnél a lefolyt héten mindössze 1192-en betegedtek meg (az előző héten 2078-an) , köztük súlyosan húszan (az előző héten 33-an). Halálozás egy történt, az előző héten szintén egy. A külföldön A népszövetség egészségügyi osztályának az influenza terjedéséről január 26-án kiadott tájékoztató közleménye szerint: Németország nagyobb városainak halálozási statisztikája (január 1-én végződő hét folyamán) némi emelkedést mutat; az influenza következtében beállott halálozások száma 83, az előző héten 37. Anglia déli és keleti részében a január 22-én végződő hét folyamán az influenzamegbetegedések nagyfokú elterjedése továbbra is fennállott, míg az ország északnyugati kerületei szinte influenzamentesek. 105 nagyvárosban (Londonnal együtt) a jelzett idő alatt 470 haláleset fordult elő. Bulgária és Dánia területén az influenzás betegedések száma emelkedik. Spanyolországban a járvány mindenhol enyhül és a nagyobb városok halálozási statisztikája közeledik a normálishoz. Olaszországban ezideig csak szórványosan előforduló enyhe lefolyású megbetegedések voltak. Litvániában a járvány nem terjed. Hollandiában igen nagyszámunk a könnyű lefolyású megbetegedések. A betegek javarésze gyermek. Amsterdamban január első hetében influenza következtében 35 haláleset fordult elő. (Előző héten csak 13.) Svájc későn megtámadott kantonjaiban a megbetegedések száma még mindig nagy, Genfből jelentettek hatvan halálesetet influenza következtében. (Előző héten 30-at.) Jugoszláviában az influenzás megbetegedések emelkedést mutatnak A fővárosi tiszti főorvos legutolsó jelentése A székesfővárosi tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint a szombati és vasárnapi nap folyamán a súlyos jellegű, úgynevezett spanyol influenzának mindössze négy új esetét jelentették; a már bejelentettek közül szombaton meghalt három (a Szent László-kórházban), vasárnap egy (az Uj Szent János-kórházban). A Szent László- és Uj Szent Jánoskórházba felvettek szombaton negyvennyolc, a rendőrkórházba öt, a rabkórházba két új influenzás beteget, akik közül ötnek van tüdőgyulladása, kettőnek mellhártyagyulladása. A vasárnapi nap folyamán felvettek a Szent László- és Uj Szent János-kórházba összesen tizenhárom, a rendőrkórházba öt, a rabkórházba egy új beteget, akik közül kilencnek van tüdőgyulladása, egynek mellhártyalábja, kettőnek középfülgyulladása. A kerületi elöljáróságok szombaton hetvenhárom, vasárnap huszonkét lakásukon ápolt betegről tettek jelentést, akik között összesen tizennégy szövődményes eset van. A lakásukon ápolt betegek közül a szombati és vasárnapi nap folyamán összesen meghalt négy. REGÉNY irta DRASCHE-LÁZÁR ALFRÉD (2) Az egyikben Hopkins azonnal fel is ismerte régi tanítványát, Durgan Horatiót, míg a másikról Marchalltól tudta meg, hogy az Kenedy Daisy dr., a tanár első asszisztense. A beteg fejénél transzfúziós készülék állt, balra pedig elektrokardiográf, amelynek két villanyvezetéke a beteg szíve tájékáig ért. A másik oldalon egy teljesen új rendszerű inszuflációs készülék volt elhelyezve, de ez még nem működött, mert még nem volt rá szükség. Mindezt Hopkins szakavatott tekintete egyetlen pillantással állapította meg. A műtőben, keresztben egymással, négy kinemafonkészülék fonofilmesített, vagyis megörökítette a nevezetes esemény minden mozzanatát, de egyúttal minden szót is, amely a teremben elhangzott. Egyenletesen, halkan búgtak a gépek, nem kellett, aki kezelje azokat. Úgy, amint már Moszkva romjai között is hűséges társai voltak a merész vállalkozású tudósoknak, úgy most is levették a vállaikról a munkának azt a részét, amely majdan a nagy nyilvánosság elé tartozott. Wyman és Morris tanárok közelről figyelték Durgan és Kenedy ténykedését, míg Beck asszisztens egy nővér és egy segéd társaságában a transzfúziós készüléket kezelte. Morse és Walker tanárok némi távolságban állottak a műtőasztaltól és amint észrevették Hopkinst, elébe mentek, hogy üdvözöljék. Amíg ezek halkan beszélgettek, Marchall nesztelenül Durgan mögé lépett és bejelentette neki volt tanárának érkezését. Durgan látható örömmel Hopkins felé fordította a fejét: — Köszönöm, hogy eljöttél! Hopkins közelebb lépett. — Lekéstem mindenről ugye? — szólt félhangon. — Dehogy! — felelte Durgan, de ekkor már ismét csakis a betegével törődött. Most Hopkins a volt tanítványához hajolt és, miután jó ideig figyelemmel kisérte a munkáját, halkan kérdezte: — Nos? — Fog sikerülni — szólt Durgan röviden, majdnem nyersen és Kenedyhez fordult: — Jól fekszik a kanál? Az ilyetén megszólított, miután erről meggyőződött, felelte: — Igen. Egy szó volt csupán, de Hopkins feltekintett. Feltűnt neki az ezüstcsengésű hang és csak most látta, mily rendkívül szép és szabályos az a finom női arc, amely éppen csak hogy kilátszott a védőburok alól. De ekkor Durgan már Beckhez fordult. — Mennyi kubikcentiméter fogyott el eddig? — Húsz — felelte az asszisztens, miután leolvasott a készülékről. — Helyes ... Hopkins elmosolyodott és, mivel ismét megszállta őt a hitetlenség, elfordult, hogy meg ne bántsa a tanítványát. Néhány lépéssel odébb állt, ahol Wymannnal került szembe. — Ha ez lehetséges — szólt az utóbbihoz, miután ez bemutatta neki Morrist —, akkor, akkor ... — Ma már semmi sem lehetetlen — elegyedett a beszélgetésbe Morris s ezt meghallotta Durgan. — Igazad van, Morris, semmi sem lehetetlen, csak akarni kell — mondta anélkül, hogy feltekintett volna a betegtől. De nyomban rá az elektrokardiográffal foglalatoskodó nővért szólította meg: — Van-e már kilengésed a galvanométeren, Maud? A nővér határozatlanul felelte: — Azt hiszem, hogy van, de nem merem biztosan állítani... Marchall odasietett a készülékhez és egy ideig figyelte. Azután Durgan felé fordult: — Valóban, úgy látszik, hogy itt-ott van már kilengés! — Ez nekem nem elég! — jelentette ki Durgan élénken —, Hopkins tanárnak még kevésbé! — Édes jó fiam — akart az öreg tiltakozni, de Durgan nem hagyta szóhoz jutni: — Igazad van, ez nem elég. Ez semmi! Egyelőre joggal fantasztáknak nézel bennünket! Hopkins felelt valamit, azonban Durgan már rákiáltott Beckre: — Hallod-e, te ott a transzfúziós készüléknél! Minden rendben van? Hány kubikcentimétered van már? — Huszonkettő. — Hőmérséklet? •— Harminchét nyolc. — Menj fel harmincnyolcra! — Igenis ... Beck úgy tett, amint neki megparancsolták, míg Durgan és Kenedy visszafojtott lélegzettel figyelték a megfagyasztott embert. Ezalatt Morse karonfogta Walkert és félrehúzta. — Várjon gondolkoztál-e már azon, tisztelt kollégám — szólt halkan —, hogy mit jelentene éppen a mi szakmánk szempontjából, ha Durgannak valóban sikerülne életrekelteni ezt a háromszázéves embert? Őszintén bevallom, hogy egy ilyen eseménynek a horderejét, pillanatnyilag legalább, képtelen vagyok felfogni! — Hisz* ez a gondolat üldöz engem is attól a pillanattól fogva, hogy Durgan beavatott a tervébe —* felelte Walker. — Egy köztünk élő embert elképzelni, aki úgy gondolkozik és érez, mint ahogyan gondolkoztak és éreztek háromszáz évvel ezelőtt, aki a mi világunkat az ő háromszázéves szemével nézi s aki nemcsak képes megmondani, hogy miként látja ő ezt a világot, hanem azt is, hogy milyen volt a valóságban az a világ, amelyben ő élt s amelyről a dús irodalom dacára, amely abból az időből örökünkben maradt, alig tudunk magunknak megfelelő képet alkotni, mert akkoriban egyetlenegy ember sem bírt tárgyilagosan gondolkozni és a létért való állandó rettenetes küzdelmében kizárólag csak saját magával és legfeljebb még a családjával törődött: ez olyasmi volna, ami nagyszerűség tekintetében túlszárnyalna mindent, amit még a mi, felfedezésekben és találmányokban oly rendkívül gazdag századunk is termelt! Morse néhány percig némán tekintett maga elé. Az a lehetőség, amely valamennyiüket foglalkoztatta, ezer meg ezer új gondolatot szült benne. Az egyiket azután közölte is társával: ,— Van-e valami támpontod ennek a szerencsétlen embernek a voltaképem kilétét illetőleg? —• kérdezte. Walker bólintott. — Van — felelte. — Sőt, ami több: a bolsevistáknak általam igen behatóan áttanulmányozott jegyzőkönyveiből kétségen kívül megállapítottam, hogy az utolsó cár egyik rokonával, Nikolájevics Iván nagyherceggel van dolgunk, akiről kortársai részben azt hitték, hogy megölték, részben, hogy eltűnt a nagy kavarodásban. — Ez aztán mindent betetéz! — Mindenesetre. És mégis rettenetes gondolat gyötör! Tegyük fel, hogy ez a hihetetlenül vakmerő kisérlet sikerül, amint Durgan és vele együtt mi is reméljük. De vájjon lesz-e Nikolájevics Ivánnak elég erkölcsi ereje ahhoz, hogy néhány nap leforgása alatt átessen azon a gigászi evolúción, amelyhez az emberiségnek három évszázadra volt szüksége? Ebben a pillanatban mozgás támadt a műtőasztal körül és mindenki odasietett, így tettek Walker és Morse is. És ekkor látták, hogy Kenedy kezében film van, amely még nedves volt a fürdőtől. (Folytatása következik.) ÚJSÁG KEDD, 1927 FEBRUÁR 1 Ügyvédire, jogi szigorlatokra, alapvizsgákra, államszámvitel államvizsgára előkészítünk. Jegyzetbenet, rekapitulációs e járások. SZONTAGH- SZEMINARIUM Budapest, IV. kerület, Váci utca II. szám Telefon: Jdzeet 39—61. A német nemzeti párt miniszterei Berlin, január 31. (Wolf.) A birodalmi elnök Marx dr. birodalmi kancellár javaslatára Herst volt minisztert, a birodalmi gyűlés tagját birodalmi igazságügyminiszterré és helyettes birodalmi kancellárrá, Kendel dr. tartományi tanácsost, a birodalmi gyűlés tagját pedig birodalmi belügyminiszterré nevezte ki. Az elnök délután fogadta Westarp gróf, Hergt és Graeff képviselőket. Hergt és Graeff képviselő a birodalmi elnök előtt azt a nyilatkozatot tették, hogy a többi kormánypártnál mutatkozó nehézségek elhárítása végett mind a ketten szolidárisan kérték pártjukat, hogy tekintsen el személyüknek miniszteri jelölésétől. A birodalmi elnök tudomásul vette ezt a nyilatkozatot és kérdést intézett Westarphoz, hogy a német nemzeti párt minél előbb hozzon a végleges kormányalakítást lehetővé tévő határozatot A birodalmi gyűlés német nemzeti pártja több órai tanácskozás után este 10 óra tájban a következő határozatot hozta: A birodalmi gyűlés német nemzeti pártja tudomásul veszi Herst és Graeff képviselőknek a birodalmi elnökhöz intézett elhárító nyilatkozatát és a birodalmi elnöknek a párthoz intézett azt a sürgető felhívását, hogy a régóta húzódó kormányalakítást minél előbb tegyék lehetővé. A párt elhatározta, hogy tekintettel erre a helyzetre és arra, hogy Lindeiner-Wildau képviselő a jelöltséget már korábban elutasította, az eddigi jelöltlistát egyhangúlag elfogadott javaslat alapján Kendell képviselő személyével kiegészíti.