Ujság, 1927. március (3. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

_____ ÚJSÁG KEDD, 1927 MÁRCU­­ 1 Szántó Zoltán népbiztoshelyettessel együtt hetvennyolc kommunista agitátort vettek őrizetbe — a—HMBHMmmWW—o—b—iW'1 — Óriási horderejű szervezkedést fedezett fel a budapesti rendőrség — Szántó Zoltán bevallotta, hogy havonta többezer dollárt kaptak a szerve­zkedés céljaira Moszkvából Borodin, a kínai háborút szító szovjetvezér októberben Budapesten járt és meg­­indította a kommunisták földalatti munkáját A Vági-pár az utóbbi időben sokat halla­tott magáról. Tüntetéseiket, felvonulásaikat egymásután oszlatta fel a rendőrség, ezer­számra foglalta le a röpiratokat. A szigorú el­lenőrzés és kérlelhetetlen üldözés ellenére to­vább folytatódott agitációjuk és mindig akad­tak újabb és újabb vállalkozók, akik utcai tüntetéseket akartak rendezni és röpiratokat osztogattak. Hosszú időn keresztül nem tud­tak nyitjára jönni annak, hogy honnan veszi a Vági-párt a röpiratok elő­­állításához szükséges óriási pénzt és hogy milyen eszközükkel sikerült nekik a fia­tal munkásokat kivonultatni az utcára. Most azután a rendőrség ébersége világossá­got vetett a titokzatos szervezkedő, összees­küvő üzelmekre. Megállapították ugyanis, hogy Moszkvá­tól a magyarországi kommu­nista szervezkedés irányítására, az elfogott Rákosi Mátyás népbiztos helyére új vezetőt küldtek. Ezt az új kommunistavezért, Szántó Zoltánt, volt népbiztoshelyettest tegnap letar­tóztatták. Az ő munkája és az ő révén Mosz­kvából küldött pénzből folyt V­ágiék munkája. Ebből a pénzből tellett a nyomtatványokra és ebből tellett a Vági-párti agitátorok fizetésére. Pénzt kaptak azok a fiatal munkások is, akik a parlament megnyitásának előestéjén, majd néhány nappal ezelőtt újból felvonulásra ké­szültek az Országház­ téren.­­­­ A főkapitányság politikai osztálya olyan­­ munkát végzett a kommunista üzelmek leleple­­­­zésével, amely méltán számot tarthat az ösz­­szes európai államok rendőrségeinek elisme­­résére. Olyan adatokat tudott meg a rendőr­ség, amelyeknek segítségével a külföld rendőrségei is sikeresen vehetik fel a harcot a földalatti kommunista agi­táció ellen. Netényi Imre dr. főkapitányhelyettes, Schwei­­nitzer József dr. rendőrtanácsos, Zdeborszky, Robos és Ud­in detektívfőfelügyelők csoport­jai több mint egy hete, éjjel-nappal munkában állanak és elsősorban az ő fáradozásaiknak köszönhető az, hogy a nyomozás eredmény­nyel végződött. Szántó Zoltán nevére még mindenki jól emlékszik. A kommün alatt bátyja, Szántó Béla hadügyi népbiztos protekciójával került a fiatalember a lakáshivatal helyettes vezetői állásába. A hivatal vezetője Szamue­lly Tibor volt. Szántó alaposan megfelelt megbízóinak céljaira." _ Olyan kegy­etlenül és vadul járt el erősza­kos lakásrekvirátásoknál, hogy gyakran még saját párthiveit is felháborította. [Valóságos perverzitással telepítette be a leg­­mocskosabb, legaljasabb csavargókat, notórius munkakerülőket a mágnások és pénzariszto­kraták lakásaiba. A városligeti villák, a mú­­zeumkörüli főúri paloták sokat tudnának me­sélni Szántó működéséről, aki nevetve nézte végig,­ hogyan szögezik keresztül a megbecsül­hetetlen értékű képeket, hogyan törik le a mezítlábas kis­gyermekek drága vázák darab­jait. A komm­ün után Szántó Zoltánt természe­tesen rögtön letartóztatták. Néhány hónap múlva azonban szabadlábra helyezték és ek­kor a volt orvosnövendék Bécsbe szökött. Bécsből gyakrabban utazott Moszkvába, ös­­­szeismerkedett az orosz szovjet vezetőivel, akiknek Kun Béla mint rendkívül agilis, meg­bízható agitátort ajánlotta be. Szántó csakha­mar megbízást is kapott külföldi útra és any­­nyira kitüntette magát, hogy állandó utazó agitátor lett. 1920 és 1921-ben aktív részt vett a németországi Spartacus-mozgalmakban, többször megfordult Münchenben, ahová Tal­lér, a müncheni kommün vezetője küldte. Az angol szénsztrájk idején már Londonban volt és hathatósan közreműködött abban, hogy a sztrájkoló bányászok kitartsanak a harc m­ellett. Mintegy három hete érkezett Budapestre, Csillag József névre kiállított útlevéllel. Az útlevelet a bécsi magyar követség állította ki. A budapesti rendőrség már múlt pénteken megállapította, hogy Csillag József azo­nos Szántó Zoltánnal, azonban megtalálni nem tudták. Szántó ugyanis átlag minden másodnap lakást változtatott. Mindenütt előre kifizette a szoba árát és egy-két nap múlva azzal távozott, hogy hirtelen el kell utaznia, de rövidesen vissza­tér. Sehol sem keltett feltűnést. Látogatókat nem igen fogadott, csupán egy fiatalember, a 31 éves Löwy Sándor kereste őt fel nap­nap után és ő volt az a közvetítő, aki utján Vági Istvánnal fentartotta az érintkezést. Szántó rendszerint gyalog távozott el lakásá­ról, taxiautót vett és előre megbeszélt helyen felvette a kocsira Löwyt. Löwy tudatta Szán­tóval, hogy hol vár reájuk Vági István. Vági mindennap más-más helyen várt. Mindig a városon kívül mezőn, réten, vagy dűlőúton, ott, ahol megfigyelhette, hogy nem-e követi dete­ktív. Egy nap a Rákosi-réten, másnap a Lágymányoson, harmadnap Óbudán, a Zug­ligetben, a Hűvösvölgyben voltak ezek a talál­kozók. Amint a megbeszélt hely közelébe ér­tek, Szántó és Löwy kiszálltak az autóból, a soffőrt kifizették és visszaküldték. ők maguk pedig gyalog folytatták az utat. A megbeszé­lés után elváltak egymástól és külön-külön jöttek vissza a városba. A megbeszélések tárgya elsősorban az ifjúmunkások megszervezése és nyomda felállítása volt Ezenkívül azt tervezték, hogy a proletárdik­tatúra kikiáltásának napján, március 31-én tüntetést rendeznek Szántó Zoltán bevallotta, hogy eleinte Bécsbő­ irányította a magyarországi moz­galmat, Rákosi Mátyás elfogatása után a Hr. in­­ternacionále parancsára utazott Buda­pestre, hogy a mozgalmat tovább szer­vezze. A régs-pártnak igen sok pénzt küldött, kurír útján és ő maga is rengeteg pénzt hozott ma­gával, mikor Budapestre érkezett. Szántóék pénzén alakult meg Budapesten az úgynevezett „Intelligens Gárda?, amelynek aktív és B-listás bankhivatal­nokok, egy középiskolai tanár és több iskolázott ember volt ennek a tagja. Ezek is rendszeres fizetést kaptak. A pénzt Tóth Györgyhöz, Hám­án Kató, az ismert és többször letartóztatott, és elítélt agitátornő fér­jéhez küldték, aki azt elosztotta. Havonta átlag 20—30.000 dollár érkezett Tóth kezeihez. A házkutatás során talált elszámolásokból megállapították, hogy Tóth félhavonként 9000 dollárt fizete­tt I­S. Vági István és Löwy félhavonként 1900—1000 dollár fizetést kaptak, m­íg a többi vezérek 200—500 dollárig terjedő félhavi fizetést. Szombat este óta egyfolytában tartanak az előállítások. Hétfő estig 78 embert vett a rendőrség őrizetbe. A legkülönbözőbb társadalmi osztályok van­nak képviselve közöttük. Tizenkét nő is sze­repel az őrizetbe vettek között. Valamennyien értelmiségi foglalkozású nők. Részletes kihallgatásuk még nem történt meg­ ,a rendőrség egyelőre a ténymegállapí­­tásokra törekszik és hogy a szervezet vala­mennyi tagját elfogja. A kihallgatások csak azután következnek. A vizsgálat igyekszik megállapítani azt, hogy milyen módon sike­rült Szántó Zoltánnak Csillag névre szóló út­levelet és okiratokat szerezni. Szántó azt ál­lítja, hogy egy Csillag József nevű munkás­ember a szovjet megbízásából adta át neki saját iratait. Ugyancsak azt állítja Szántó, hogy Borodin, a kanton­­hadsereg politikai megbízottja a m­últ év októberében Bu­dapesten járt és az ő referálása alapján adott parancsot az Internacionálé neki, mint a magyar viszonyokkal ismerős em­bernek, hogy jöjjön Budapestre. Az őrizetbe vettek között van Merényi Sándor nevű agitátor, aki közvetlenül Párisból érkezett. Legutóbb Carmaux bánya­vidékén tartózkodott, ahol a magyar szárma­zású munkásokat szervezte és azért jött Budapestre, hogy a magyar bányamunkásokat is megnyerje Moszkva céljaira. Szántó Zoltán és társainak letartóztatása élénk világítást vet az orosz agitáció munká­jára. A rendőrségnek sikerült olyan adatokat megtudnia, amelyeket a világ összes rendőr­ségeivel közölni fognak és így remélhető, hogy rövidesen az egész világon el tudják foj­tani a bolsevista agitációt. A külföldön mos­tanában már csak nehezen tudtak nyomára jönni egy-egy kommunista agitátornak, míg most rájöttek arra a módszerre, hogy hogyan kell felismerni őket. Érdekes, hogy amikor Vágó Istvánt és tár­sait a törvényszék felelősségre vonta, nem volt semmi bizonyíték arra, hogy Moszkva pénzelte őket így sikerült megmenekülni tettük súlyosabb következményei alól. Most, hogy már megvan a bizonyíték, valószínűleg újból tárgyyalásra fog kerülni a Vágs-párt ügye. Letartóztatták má Ivanovits Adolf és Szőke Bertalan kommunista agitátorokat is, akik a Vági-párttól függetlenül moszkvai pénzen szintén kommunista agitációt fejtettek ki.­A rendőrségen azt hiszik, hogy ez a két ember álnevet használ és megindult a nyomozás, hogy személyazonosságukat megállapítsák. Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes ma délelőtt hosszasan referált Szcitovszky Béla belügyminiszternek. A délután folyamán Isschutz Aurél belügyi államtitkár jelent meg a főkapitányságon és beható tanácsko­zást folytatott a rendőrség vezetőivel. ­ Rideg statisztika a középiskolai tanárok nyomorúságos fizetéséről Minden más tisztviselő-kategória előnyben van a magyar peda­gógusokkal szemben — Emiatt népiesenedik el a tanári pálya Egy középiskolai tanár tollából közöljük az alábbi sorokat: — A többi tisztviselők helyzete lassan bár, de fokozatosan javult, a tanárságé 1912 óta állandóan és — túlzás nélkül állíthatjuk — rohamosan rosszabbodott. A 30 éves szolgá­lati időnek kárpótlás nélkül 35 évre való fel­emelése ugyanakkor, amidőn a többi egyetemi képesítésű tisztviselőket 40-ről 35 évre szál­lították le, a tanárokat előlépés tekintetében 10 esztendős hátrányba juttatta más ágazatok­kal szemben. Elvették tőlünk ötödéves kár­pótlékunkat is, ami pedig kiegyenlítette a las­súbb előmenetelünk által okozott hátrányt. De a legsúlyosabb bajokat a státuszrendezés zúdította ránk. Annak ellenére, hogy a Károlyi-kormány alatt a mi helyzetünkön nem javítottak és a tisztviselői előlépések nagy konjunk­túráját egyáltalában nem használhattuk ki, a reánk alkalmazott teljesen sablonos normál státuszkulcsnál fogva megint ala­posan visszamaradtunk a többi tiszt­viselőkhöz képest. Ennek bizonyítása céljából csak arra hi­vatkozunk, hogy a velünk teljesen azonos létszámú pénzügyigazgatósági fogalmazási sze­mélyzetnél, amely ugyancsak a normál­ stá­­tuszkulcsot kapta, a VII., IX. és X. rang­osztályban egy év óta senki sincs már a B) fizetési csoportban, ahová pedig 114 tiszt­viselő jutott, míg nálunk a VIII/B-ből a VIII/A-ba eddig mindössze csak 9 tanár lépett elő és benne maradt a VIII/B-ben még 47. Azonkívül a pénzügyieknél az előlépési lehe­tőségeket óriási módon megjavítja az is, hogy a 7000/1925. évi M. E. rendelet értelmében kebelbeli szolgálatba csak 12 évi külszolgálat után lehet jutni és akik kebelbeli szolgálatot teljesítenek, belekerülnek ezeknek a státu­szába, ahol például két államtitkár van a II. fizetési osztály jellegével, továbbá nagy tömeg államtitkár és államtitkár-helyettes, ami fel­becsülhetetlen előnyt rejt magában a pénz­ügyiek részére, akiknél tehát tényleg nem két,, hanem ennél sokkal nagyobb százalék van az V. fizetési osztályban és ettől felfelé. Míg a központi­­szolgálattételre berendelt 3—4 tanár még akkor is a tanári státuszt terheli, ha nem is a középiskolai ügyosztályban tel­jesít szolgálatot. — A postaigazgatóság fogalmazási ágazatá­ban a tisztviselők 4,66%-a van az V.-ben és a IV.-ben, pedig ezeknek az előlépése oly roha­mos volt, hogy a státuszrendezéskor senki sem került az A-csoportba a VIII. fizetési osztálytól lefelé, de azért 12.34% jutott a VI. fizetési osztályba, a VII.—Vlll.-ba pedig a normális 22% helyett 31%, ellenben a X-ik fizetési osztályba csak 12.67­% Viszont a posta mű­szaki tisztviselőit bőven kárpótolták némi fize­tésbeli elmaradásukért azzal, hogy az V.-be ke­rült közülök 4.55%, a VI.-ba 12.73%, a VII. és VIII.-ba 24.54%, a IX.-be csak 17.27%, a X.-be pedig 10 36% és az egész státuszból egyetlen tisztviselő sem B-csoportbeli. Ez na­gyon helyes, hogy így van, de azért tisztelettel kérdezem, tud-e valaki egyet­lenegy elfogadható érvet is felhozni amellett, hogy miért illeti meg a posta jogászait és mérnökeit csaknem három­szor akkora arányszám az V. rangosz­­­tályban, mint a középiskola tanárait, igazgatóit és főigazgatóit, akik részére az V.-ben csak 1,63%-nyi látszámot enge­délyeztek, holott ezek között országszerte ismert nevek is akadnak és olyanok is, akiket a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé válasz­tott? — És ha a pénzügyigazgatóságnál, a pos­tánál és postatakarékpénztárnál van egy-egy IV. rangosztálybeli állás, miért nem lehet egy a tankerületi főigazgatóságoknál is? Ugyan­így lehet megemlíteni a vízügyi műszaki szol­gálat mérnökeit, akik közül az V. rangos­z­tályban van 5.56%, a VI.-ban 12 96%, a ki­­sérletügy, vízügy és vegyészek létszámából 4.64%, az erdőmérnökök közül 3.6%, a bá­nyakapitányságoknál 12% van az V.-ben és 24% a VI.-ban, a bányászatnál és fémkohá­­szatnál pedig 7% van az V. rangosztályban. Mindezek a tisztviselők kiszállási pénzekből, jutalomdíjakból is tekintélyes összegeket kap­nak, a tanárok pedig semmiféle­­vatalbeli mellékjövedelmet nem élveznek. — Ezek a körülmények riasztották el újabban az ambiciózusabb ifjakat a ta­nári pályától és ezért kell most 1000 pen­gős ösztöndíjakkal tanári pályára csalo­gatni reményteljes ifjakat, akik talán gondok nélkül végzik majd el főiskolai tanulmányaikat, sőt Rómában, Berlinben egész jól élhetnek majd a Colegium Hun­­garicum díszes palotáiban. De hogyan érzik majd magukat, ha tanári állásba jutnak és azt látják, hogy az egyetem­ évek alatt élvezett ösztöndíjakért évekre elszegődtek kulturkuliknak? Mert mi másnak mondható az, aki ötévi -­ felsőbb tanulmányok után diplomát szerezed oly állásba kerül, mellyel havi 116 pengő tisit..o," felettij jár és hat-hét évet is eltölt mint holyyat­tes tanár. Ezzel szemben a bíróságok fogalma­zási személyzeténél a VIII., IX. és­ X. rangosz­­tályokon való végighaladás kedvezőtlen ese­tekben sem tart tíz évig Ha a kinevezések oly tömegesen történnek, hogy például a IX. fize­tési osztály 183 jegyzője közül 158 tíz hónap lefolyása alatt került át ide a X. fizetési osz­tályból, viszont a tanároknál 46 hónapon át mindössze 23 helyettes tanárt neveztek ki ren­desnek hat-, sőt nyolcévi helyettesi működés után. Vagy a pénzügyi fogalmazóknál a IX. rangosztályban 181 ember közül 1920-ban és ennél később kezdte szolgálatát 131, tehát 73 százalék, de ezekből már január elseje óta a IX. fizetési osztály 2. fokozatában nem 120 és­­ 120 közül 1922-től és még rövidebb idő óta szolgál 66. Találunk a pénzügyieknél a VIII. fizetési osztályban például olyanokat, akik rö­videbb idő óta vannak állami szolgálatban, mint nálunk akárhány, aki még ma is helyet­tes tanár. Ezek az adatok mutatják, hogy mennyivel kedvezőtlenebb a­­ tanárság helyzete, mint a többi egyetemi végzettségű köztisztviselői ága­zaté. És ha most vissza is kapnánk ötödéves korpótlékainkat az alacsonyabb rangosztá­­­­lyunk részére, ez csak abban az esetben jelent valamit, ha az igazgatókat és a máshova vezé­nyelt tanárokat kiveszik a tanári státuszból, illetve rangsorból. Tej- és vajfogyasztók figyelmébe! Tudatjuk, hogy üzemünk egész tej­­kezelését bakteriológiai­zem­­pontból a M. kir. Állatorvosi Főiskola tejhigiéniai labo­­ratóri­um­ának ellenőrzése alá helyeztük Palacktejü­nket a tej vita­minjait megkímélő, a káros baktériumokat megsemmisítő pasz­tőrözés elvei szerint kezeljük és fiókjaink útján díjmentesen ház­hoz szállítju­k. Fióküzleteinkben és elárusító­­helyeinken forgalomba kerülő vajat kizárólag pasztőrözött és szin­tenyészettel beoltott tejszín­ből — dán módra — készítjük. Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Részvénytársaság

Next