Ujság, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-03 / 74. szám
2 ÚJSÁG SZERDA, 1929 ÁPRILIS 3 MIÉRT NEM MENT FERENC JÓZSEF KIRÁLY RÓMÁBA? Umberto király nem viszonzott bécsi látogatása. Goluchowski külügyminiszter balfogása Azt, hogy Ferenc József király miért nem viszonozta Umberto olasz királynak, a most uralkodó III. Viktor Emánuel király atyjának 1881-iki bécsi látogatását, jóformán mindenki tudja. Érintettük nemrégiben mi is, mikor a pápa és Olaszország kibéküléséről tudósítottunk. Ferenc József király a pápára való tekintettel mondott le mindenkorra arról, hogy Rómában, a Kriinálban tegyen eleget az udvariasság e parancsának, mert a pápa kijelentette, hogy nem fogadja azt az uralkodót, ki Rómában járva, nem a Vatikánban teszi meg első látogatását. A nehézséget nem lehetett megkerülni azzal, hogy Ferenc József király ne Rómában, hanem Olaszország más városában viszonozza a látogatást. Németországban most nyilvánosságra jutott források, különösen : Szögyény-Marich László volt berlini nagykövetnek eddig ismeretlen levelei reávilágítanak arra, hogy mily súlyos következéseket vont maga után ez az elmulasztott látogatás. Nemcsak hogy személyes elkedvetlenedés támadt miatta a két udvar között, hanem kiélesítette azokat a politikai ellentéteket is, melyek Ausztria és Olaszország közt amúgy is köztudomásúak voltak, annyira kiélesítette, hogy Berlinben a század elején komolyan aggódtak már a hármas szövetség jövője miatt Akkor, 1902-ben vált esedékessé a hármas szövetség megújítása s ugyanakkor készült európai bemutatkozó látogatásaira ///. Viktor Emánuel király, ki Umberto király meggyilkolása után 1900-ban foglalta el Olaszország trónját. Az új királynak az a kijelentése, hogy Bécset minden körülmények között elkerüli, annyira kiélesítette a helyzetet, hogy Berlinben a megoldásnak valami oly módját keresték, mellyel reá lehessen bírni Ferenc József királyt, hogy az olasz király látogatásának viszonzására Rómába utazzék. Ezekről a fáradozásokról Szögyény-Marich László gróf berlini osztrák-magyar nagykövet 1902 március havában részletesen tájékoztatta Goluchowski gróf akkori közös külügyminisztert s a berlini forrás ezekből az eddig nem ismert jelentésekből állítja össze a bécsi hivatalos körök magatartásának leírását, mely a német tanácsok mellőzésével szerinte csak még jobban hozzájárult Olaszország elidegenedéséhez és oka volt annak, hogy Olaszország a világháború idején ellenségesen lépett fel a központi hatalmak ellen. Szögyény-Marich gróf jelentéseiből kitűnik az, hogy a bécsi külügyi hivatalnak egy végzetes balfogása volt az oka annak, hogy a két udvar oly nehéz helyzetbe keveredett egymással. Az történt, hogy 1881-ben, mikor Umberto király bemutatkozó látogatásra készült az európai udvarokhoz, bejelentette, hogy Budapesten óhajtja meglátogatni Ferenc József királyt. Finom tapintattal akarta ilyképpen értésére adni Ferenc József királynak, kinek szigorúan katolikus magatartásával tisztában volt, hogy azzal, hogy nem Bécsben, a monarchia diplomáciai székhelyén látogatja meg, lehetővé kívánja számára tenni, hogy ne Rómában viszonozza látogatását s igy ne legyen kénytelen ellenilétbe jutni a pápával. A balsors úgy hozta, hogy Erzsébet királynénak Budapestre utazása éppen akkor nehézségbe ütközött volna. Ennek következtében Robilant grófnak, Olaszország akkori bécsi nagy-követének a Ballplatzon azt a nem várt választ , adták, hogy a király Umberto király látogatását nem Budapesten, hanem Bécsben várja. Robilant grófot, ki ismerte az okot, melyért királya Budapesten akarta megtenni látogatását, ez a válasz annyira meglepte, hogy eleinte azt hitte, félreértés van a dologban s mielőtt elküldte volna jelentését Rómába, még egyszer kérdést tett a bécsi külügyminisztériumban, hogy nem levédés történt-e. Jelentését csak akkor küldte el Rómába, mikor másodszor is kijelentették neki, hogy Ferenc József király Umberto király látogatását nem Budapesten, hanem Bécsben várja. Robilant gróf most már meg volt győződve, hogy Ferenc József király, amikor nyomatékosan ragaszkodik Bécsihez, viszontlátogatását most már a pápa előrelátható tiltakozása ellenére is Rómában akarja megtenni, így értelmezte Robilant gróf a bécsi külügyminisztérium válaszát s nagykövetének jelentése alapján Umberto király Bécsben tette meg látogatását. Mikor aztán elközeledett a viszontlátogatás ideje, Ferenc József király megkérdeztette Robilant gróftól, hogy királya hova várja szívesebben látogatását: Monzában-e vagy az olasz őszi hadgyakorlatokra-e. Robilant kereken megtagadta e kérdés közvetítését s azt mondotta az elcsodálkozó Kálnoky grófnak, hogy a bécsi látogatást csak Rómában lehet viszonozni és sehol máshol. Minthogy Bécsben sehogysem akartak belenyugodni Robilant gróf válaszába, a római osztrákmagyar nagykövet utján az ottani külügyi hivatalhoz fordultak kérdéssel, de ott teljes mértékben helyeselték Robilant gróf visszautasító magatartását s kijelentették, hogy Ferenc József király látogatását csakis Rómában fogadhatják és sehol máshol, így aztán végtelenül nehéz helyzet támadt, mert Ferenc József király a pápára való tekintettel semmi áron sem volt hajlandó Rómába utazni. Évek múltak, a hármas szövetség már évtizedek óta állt fenn, anélkül, hogy az uralkodók találkoztak volna s bár egyes hivatalos alkalmakkor a szabadelvű felfogásáról ismert Rainer kir. herceg képviselte Rómában a bécsi udvart, ez nem ellensúlyozhatta volna azt, hogy Ferenc Ferdinánd kir. herceg hetekig tartózkodott Nápolyban s nem vett tudomást a római királyi udvarról, „mert nem hozott magával sem frakkot, sem egyenruhát", vagy hogy egyes osztrák miniszterek, meglátogatva a pápát, meglátogatták az olasz királyt. Umberto király halála utána rossz hangulat a két udvar és két diplomácia közt, mint említettük, annyira kiélesült, hogy berlini politikai körökben komoly aggodalmak támadtak miatta. Berlinben azt tartották, hogy komoly veszedelem éri a monarchikus elvet, ha Európa legifjabb királya európai útján szembetűnően elkerüli az európai uralkodóházak doyenját, sőt, mi több, tartottak a hármasszövetség megrendülésétől is. Mert elvégre mindenki azt fogja kérdeni, hogy micsoda különös egy szövetség az, melynek aláírói kerülik az egymással való minden személyes érintkezést, holott ugyanakkor a francia köztársaság elnökével is folyik a tárgyalás az olasz király látogatását illetőleg. Már pedig ha megrendül a hármasszövetség, veszély fenyegeti az európai békét is.Vilmos császár tehát javaslatot tett Bécsben Szögyény-Marich gróf útján. E javaslat értelmében Ferenc József király ily értelmű táviratot küldött volna Viktor Emánuel királynak: „öreg ember vagyok és halálom előtt szeretném meglátogatni Rómában régi szövetségesem és barátom sírját és koszorút szeretnék tenni koporsójára." A német politikai körökben azt tartották, hogy ily kegyeletes céllal egybekötött látogatást egész Róma kitörő örömmel fogadna s hogy a pápa sem érezhetné sértve magát, ha Ferenc József király imádkozik Umberto király sírjánál és koszorút tenne koporsójára. Mikor aztán Ferenc József és az olasz király már a Pantheonban voltak, ahova a Kvirinált nem érintve mennének, Ferenc József király onnan egyenesen a Vatikánba mehetne és csak azután látogatná meg a Kviinált. A dolgot kétségtelenül lehet így rendezni, bizonyára az olasz király is lehetővé fogja tenni. Akkor aztán a pápáé lesz az első látogatás, de nem sebzi semmi a rómaiak önérzetét sem, mert Magyarország és Ausztria uralkodójának első tiszteletadása egy olasz királynak szólt. Szögyény-Marich, így szól a berlini jelentés, úgy személyes, mint politikai okokból is a legmelegebben ajánlotta Bécsben a megoldásnak ezt a módját, bár tisztában volt vele, hogy a Hofburgban oly erős ellenáramlatokkal kell számot vetni, melyeknek ellenállni az öreg király alig lesz képes. S úgy is történt. Ferenc József király megköszönte a baráti német tanácsot, de nem fogadta meg. Rendkívül véres harcok Kínában Feng-Yu-Hsiang a nacionalisták mellé állt . A lázadás azért tört ki, mert a kormány pénzügyileg is egyesíteni akarta Kínát London, április 2. (Havas.) Cse-Fuból érkező híradás szerint Ning-Hai-Cseu mellett nagy harcok folynak az északi csapatok és a nacionalista csapatok között. A nacionalisták súlyos csapást mértek az ellenségre, amely a harcban kétezer halottat vesztett. Csangcsungcsang tábornok most Cselu felé vonul. A város lakossága tömegesen menekül. Paris, április 2. Az Indopacifique ügynökség pekingi jelentése szerint Feng-Ju-Hsiang mielőtt Csiang-Kaj-Sek pártjára állott, három millió dollárt kapott, valamint azt az ígéretet, hogy az övé lesz Ilupeh tartomány. A nankingi csapatok megszállva tartják az Anhuei- Kiangszi és Kakién közötti hosszú arcvonalat. Feng-Ju-Hsiang csapatai benyomultak Ilonán felől és megszállták a Peking és Hankau közötti vasúti vonalat egészen Ilupeh határáig. Az Intransigeant kínai tudósítója szerint az újabb polgárháború azért lángolt fel Kínában, mert a nacionalista kormány megkísérelte az ország katonai egyesítése után a pénzügyi egyesítést is végrehajtani. A nankingi kormány elhatározta ugyanis, hogy az adókat a provinciákban ezután nem a helyi hivatalok útján szedeti be, hanem központi szervezet segítségével. Az eredmény az lett, hogy 18 tartomány közül csak három fizette be az adót. Emellett ez a központi intézkedés nagyban sértette a vidéki, csaknem diktálod hatalmú kínai oligarchák önérzetét, valamint érdekeit is. Helyreállt a béke Monacóban A fejedelem alkotmányt ad alattvalóinak — Forradalom helyett mélységes hódolat Monaco, április 2. (Havas.) Az uralkodó és a nemzeti tanács volt tagjai között a minapi kihallgatás alkalmával megegyezés jött létre az alkotmányra vonatkozó kívánalmak tárgyában. A megegyezéshez képest a községtanácsii választásokat június elseje előtt megtartják. A nemzeti tanács tagjainak megválasztására rövidesen szintén sor kerül. Az alkotmányt francia jogtudósok szakvéleménye alapján — akiket munkájukban monacói szakemberek is támogatni fognak — a megváltozott viszonyok szem előtt tartásával átdolgozzák. A közjavakat elkülönítik a magánjavaktól; az állampolgári névjegyzékekbe — s a kétes esetek utólagos hatósági elbírálásának fentartásával — hivatalból mindenkit felvesznek; végül tanulmányozni fogják annak lehetőségét, hogy monacóiakból és magasrangú hivatalnokokból álló bizottságot szervezzenek, melynek az lenne a rendeltetése, hogy bonyolultabb kérdésekben tanáccsal szolgáljon a fejedelemnek. A megegyezés a gazdasági kívánalmaikra is kiterjed. A nemzeti tanács volt tagjai a kihallgatás után hódolatukról biztosították a fejedelmet. Előrelátható, hogy a megegyezés következtében a fejedelemségben megszűnik az utóbbi hónapok során tapasztalt izgalom, amelyről egyébként egyes külföldi lapok meglehetősen túlzott formában adtak hírt a legutóbbi napokban. Husvét két napjára Budapest nagy része a vidékre rándult Megteltek az ünnepnapokon a Balatonvidék szállodái — Hétfőn viharos szél kergette vissza a kirándulókat — Rekordüzlet van a Ligetben — Kedd délelőtt a Svábhegyen havazott Husvét két ünnepnapja évtizedek óta alkalmul szolgál arra, hogy a tél dermesztő napjai után az első kirándulást tegyék a főváros lakói a szabadba. A régi világban húsvét első napján a fiumei gyorsvonat utolsó állóhelyéig megtelt, mert aki tehette, lelátogatott az Adriára, sütkérezni a tengerpart verőfényében. Mostanában körülményesebb az utazás, de azért mindig akadnak, akik a húsvéti napokra vagy az Adriához, a Semmeringre, vagy a Tátrába ruhannak föl. Az idei húsvét ünnepe a rendesnél korábbi időben köszöntött be, de még abban a pillanatban, amikor élénken emlékszik mindenki a szibériai fagyhullámok itteni tobzódására. Az idén tehát még inkább vágyakoztak az emberek a szabadba teendő kirándulásokra, mint más esztendőkben. Ezúttal azonban csak nagyon kevesen szánták rá magukat, hogy külföldre menjenek, annál többen keresték föl hazai fürdőhelyeinket. Elsősorban Balatonfüredre igyekeztek a pestiek és már egy-két héttel húsvét előtt előjegyeztettek maguknak szobát. Szombat délelőtt már se a szanatóriumban, se a szállodákban nem volt üres férőhely. Budapest társaséletének számos jelentős személyisége ott volt. Képviselők, bankvezérek, iparvállalatok vezetői találkoztak össze a Balatonvidék előkelőségeivel. Kedvesebbé tette a füredi húsvétot, hogy megjelent két napra ott Simon Böske, az európai leányszépségverseny győztese. Természetes, hogy Miss Európa volt a társaság központja és este a vendéglő jazzbandjének zenéjére, aki tehette, táncolt Európa legszebb leányával. A Balaton többi fürdőhelyei közül igen sokan utaztak le Balatonföldvárra, bár ennek igazgatósága csak az utolsó napokon hirdette, hogy egyik szállodáját üzembe helyezte. A legkedveltebb balatoni fürdőhelynek, Siófoknak is bőségesen voltak vendégei ezúttal is, bár a legtöbben azért érkeztek, hogy a nyári szezonra a szállodákban és villákban szobákat foglaljanak le maguknak. A húsvételőtti napokon már erősen tavaszias volt az időjárás. Meleg verőfényes délelőttök tették kívánatossá a sétákat. Szombaton is ilyen verőfényes nap volt, estére azonban lehűlt a levegő, erős szél kerekedett és szinte viharossá fokozódott. Természetesen ez a csúnya szombatest sok embernek elvette a kedvét a kirándulástól, de vasárnap reggel hét óra felé már kisütött a nap és ettől kezdve valóban seregestül indultak a turistaszenvedélynek hódoló emberek a budai hegyek közé. Hűvösvölgyben, Zugligetben, a Svábhegyen, a Normafánál, a Jánoshegyen olyan sűrű embertömegek fordultak meg, akár a legmelegebb nyári ünnepnapokon. Dél felé valóságos autótáborozás volt a kirándulóhelyeken, a sportszerűen turistáskodó emberek pedig húsz-harminc kilométeres túrákat is végeztek. Voltak sokan, akik kétnapos kirándulásra indultak és a vasárnapi éjszakát a menedékházakban, a svábhegyi szállodában és szanatóriumban töltötték. Ezeknek bizony keserves volt a csalódásuk, mert vasárnap éjjel zápor kerekedett, amelyet szélvihar váltott föl és majd a fagypontig hűtötte le a levegőt. Húsvét vasárnapján és hétfőjén tengernyi nép tolongott a ligetben is. Az Állatkertnek látogatottsága szinte rekordszerű volt. A ligeti mutatványosok nagyszerű üzletet csináltak. A cirkuszok is megnyitottak és előadásaik zsúfolt házak előtt folytak le. Hétfőn, amikor kedvezőtlenebb volt az idő, mint vasárnap, a liget látogatottsága még nagyobb volt, mint vasárnap. Akik visszajöttek a budai részekből, ide mentek ki, hogy valahogy mégis szórakozással töltsék el húsvét másodnapját. Meteorológiai megállapítás szerint hétfőn reggel másodpercenkint 26 méteres, óránkint tehát 86 km-es szél viharzott. Délelőtt megenyhült a szél ereje, délután is tűrhető volt az időjárás, de éjszaka ismét roszszabbodott a helyzet és az országban mindenütt esőzések voltak. Kedden délelőtt a Jánoshegyen és a Svábhegyen havazott és egy centiméteres hóréteg hullott le. Külföldön is sok helyütt erős szelek voltak. Különösen a Riviéráról és az Adria vidékéről jelentettek erős szeleket. Ennek a csúnya időjárásnak a magyarázata az, hogy egy ciklon, amely felettünk volt, most átvonul rajtunk. Ez a ciklon az Adriai-tenger vidékéről jött és ha elvonul, remény van arra, hogy szebb idő lesz, feltéve, ha újabb ciklon nem érkezik a helyébe. Bécsben havazott és villándott Bécs, április 2. Ma délután Bécsben körülbelül tíz percig tartó havazás volt, villámlással és menydörgéssel. Újabb kísérletek rakétaautóval Adenau, április 2. A Nürnburgringben Volkhart, az ismert autóversenyző több eredményes kísérletet végzett rakétagépeken. A borús idő ellenére többezer főnyi közönség jelent meg, hogy tanúja legyen a nem mindennapi kísérleteknek. Volkhart Waldenfels kisasszony és Zanders kíséretében jelent meg. Miután az utolsó előkészületeket megtették, a nézők elől elfedett téren egy rakétakerékpáron végeztek próbastartot. Délután fél háromkor Volkhart megafonon ismertette a közönséggel céljait, majd kocsijához ment, amely a nézők elől elrejtve a pálya északi külső fordulójában állott. Nagy sistergés, ropogás után egyszerre csak egy gőzfelhő lett láthatóvá és 130 kilométeres sebességgel futott ki a fordulóból a vörösszínű kocsi s hatalmas tűz- és füstfelhőt hagyva maga után, elzúgott a tribünök előtt. A kocsiban Volkhart és Waldenfels kisasszony ült. A céltól autó hozta vissza Volkhartot a start helyére, ahonnan ismét megafonon közölte benyomásait. Ezután egy rakétakerékpár startja következett, amely azonban csalódást hozott a közönségnek, minthogy a rakétakerékpár csak mintegy háromszáz métert lelt meg. Egyébként azonban ez a kísérlet is sikerültnek mondható. Mindössze öt perc telt el a harmadik starthoz. A még meleg rakétahüvelyeket eltávolították a kocsiból s új rakétákat helyeztek el benne. A kocsi most kis emelkedés előtt állott és gyorsasága nem volt olyan nagy, mint az első startnál. A harmadik start alkalmával a kocsi a tribün északi végénél állott meg. A két utóbbi kísérlet alkalmával a sebességet nem mérték. A rakéták begyújtása párosával történt. A nézők között sok külföldi is volt.