Ujság, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
CSÜTÖRTÖK, 1929 AUGUSZTUS 1 ÚJSÁG Mecsi Sándor elmondta a szerdai tárgyaláson, hogy fólia felt közöttük a legmérsékelteseb legtürelmesebb Snacky és Mach kihallgatását fejezték be szerdán . Mach több cikket irt a magyarok ellen, mint a csehek ellen. Juriga izgatott a legféktelenebbül a csehek ellen Pozsony, július 31. (Az Újság munkatársának telefon jelentése.) A Tuka-per tárgyalóterme ma is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A tárgyalás megnyitása utánlatin védő egy cseh lap támadását tette szóvá, majd az elnök elrendelte a legközelebbi tanúkihallgatásokat. Snacky kihallgatását folytatták. Snacky elmondotta az elnök kérdéseire, hogy nem volt tagja a Rodobranának, annak szervezésével csak azért foglalkozott, mert ezzel a feladattal az akadémiai ifjúság bízta meg. A szervezkedéshez a szlovák néppárt egyes tagjai adtak pénzt, de adott szava köti, hogy ezeknek nevét kiszolgáltassa. Összesen autonomista célokra körülbelül 70.000 koronát kapott. — A bécsi kémiroda — folytatta vallomását az elnök további kérdéseire — kitalált mese. Én is csak a vádiratból tudok róla. Az a röpirat, melyet a lakásomon találtak és amely a Rodobrana katonai kiképzéséről szól, csak terv volt, ez a terv sohasem valósult meg, bár azt az egyetemi ifjúság megbízásából készítettem. Mi azért csináltuk ezt a szervezkedést és a katonai elnevezéseket, hogy a népnek meglegyen a maga hangulatos játékaés az ifjúság is örömét lelte a Rodobrana tornaegyletben. Mach Sándor kihallgatása Tízperces szünet után Macsi Sándor kihallgatását kezdte meg a bíróság. — Sokszor állottam már bíróság előtt — mondotta Mach Sándor —, de ilyen igaz talalmat sohasem. Apámat szlováksága miatt üldözték, az én ágyam felett Juriga képe függött és most mégis engem vádolnak hazaárulással. Én tényleg írtam cikkeket a csehek ellen, de még több cikket írtam a magyar uralom ellen. Ezután Mach Sándor több cikkét ismertette, néhol olyan közvetlen humorral, hogy a hallgatóság és a bíróság tagjai is elmosolyodtak. — Nem érzem magam bűnösnek — mondotta ezután. — A vidéken nagy volt az elkeseredés, hiszen azt hittük, hogy a szlovák nép felszabadul. Én meghívást kaptam a Slovak című lap szerkesztőségébe, majd Trencsénbe küldtek, hogy megszervezzem a Rodobranát. Aztán a Slovák keresztény földmívesszövetség titkára lettem. Ennek az élén állott Tomanek és Juriga. Erős autonómista voltam. Ezt is Tomanektől tanultam. A Rodobranában Tomanek és Juriga voltak a leghevesebbek, többször mondták, miért nem ők Som György tudta, miért. Ő sokkal szebb, pirit amaz volt! Első látogatására egyszerre tüntetőleg érdeklődött iránta a szomszédos nagybirtokosleány, akit az ő elődje sehogyse tudott meghódítani, bárhogy is unszolta erre a családi politika. A fiatalember bágyadt jóindulattal vette tudomásul a sikereit, nem is húzódozott tőlük, de kijelentette: — Én nem vagyok az, akinek a nevét viselem, senkit se akarok tévedésbe ejteni! Nem tudom, honnan kerültem ide, bocsássanak meg. Ez valami másik élet, nem az enyém; tudom, hogy azelőtt egészen más volt az én utam. Nagy társaság vette körül és egy híres professzor figyelmeztetően emelte feléje csontos mutatóujját: — Ha ön ezt így érzi, akkor biztosan úgy is van. A tudat alatt mindig megmaradnak az ősi tulajdonságok, faji vonások, ön majd megérzi egyszer, honnan való, hová érez fájó és leküzdhetetlen nosztralgiát. Figyeljen ezekre a belső megmozdulásokra, ezek csalhatatlanok! Igaza van, ez egy másik élet! Nem az igazi. Som György a nagybirtokoslányra nézett. Finom, kedves, üde arcocska, csupa vér, csupa temperamentum. Aztán hirtelen arra gondolt, minő még egy selyemfehér, halk és k ékszernél leány, aki csak parancsolni tud és akit vérig sérthet valami színzavar az öltözködésben. Mintha ő mindig csak ilyenekhez vonzódott volna azelőtt az igazi, első életében, nem, nem csalódhatik! Autójuk, a sárga, átfaló gépszörnyeteg csöndesen kanyarodott el Budán egy sötétszínü, nyirtbokros palota előtt, amelynek az ormán kilencágú kőkorona lapult meg. A fiatalember kivonta ujjait a földbirtokoslány kicsi puha kezéből és egyszerre a magáratalálás fájó belenyugvásával suttogta: — Igazuk volt, vannak ős-ösztönök! Dehát már mindegy, így is jó. Most már nem lehet az életemen segíteni! Sose találok vissza hozzájuk a vezérek, miért Tuka. Tuka volt mindig a villámhárító, ő volt mindig a legmérsékeltebb, a legnyugodtabb, a legtürelmesebb. Zsákba a cseheket és a zsákokat a Dunába — mondotta Juriga — Hogy nem Magyarország javára működtem, mutatja az is, hogy éppen a Juriga topjának voltam a felelős szerkesztője. A szervezés idején meglepődtem azon, hogy Juriga milyen merészen beszél a csehek ellen. Ilyeneket mondott: Ki a csehekkel, zsákba a cseheket és a zsákokat a Dunába. Meglepődtem ezen a hangon, de úgy gondoltam, hogy ha az öregek így beszélnek, akkor ezt szabad tenni. Amikor a szlovák néppárt belépett a kormányba, a vezérek egyszerűen megváltoztatták a hangjukat. Nekem nehezebb lett a helyzetem, mert én a nép között jártam és a nép elégedetlen volt a belépés miatt. — A Rodobranának tagja és szervezője voltam. Tisztségem nem volt. Feladatom volt, hogy a falun a hivatalnokokat, a tanítókat és a szlovák elemeket egyesítsem. A pénzt gazdagabb néppárti tagoktól kaptuk. — A bécsi kémirodáról csak a vádiratból szereztem tudomást. A detektiveket sokszor félrevezettük tréfás túlzásokkal, csakhogy féljenek tőlünk és tekintélyünk legyen a hatóságok előtt. — Egyszer egy vizsgám nosztrifikálása végett Esztergomba kellett mennem. Ott láttam egy plakátot, amelyben felhívták a kereskedőket és iparosokat, ne akadályozzák meg az ifjúságot a levente-mozgalomban való részvételben. Ennél többet a magyar levente-mozgalomról személyes tapasztalás alapján nem tudok. — Arra a vádra, hogy államellenes beszédet mondottam, azt mondhatom, hogy az ellenem szóló tanú a beszédből semmit sem hallott. A földalatti szervezkedésről semmit sem tudok. A nép nagyon elégedetlen volt és mi beszéltünk földalatti munkáról, földalatti tűzről és egyéb maszlagokról, de nem csináltunk semmi ilyesmit. Schwarz csendőrőrnagy és Sida csendőrkapitány kihallgatása Mach kihallgatását fél négy órakor fejezték be. Ezután Schwarz Albert csendőrőrnagy kihallgatása következett. Elmondotta, hogy Sida József kassai csendőrkapitány komáromi tartózkodásakor közölte vele, hogy magasabb tót politikai személyekkel áll összeköttetésben és ezek azzal bízták meg, hogy szervezzen tót csendőrséget és annak élére magyar alezredest fognak állítani. Az ügy a hadosztály-törvényszék elé került és Lidát négyhónapi szabadságvesztéssel sújtották. ,4 per újrafelvétele után azonban szabadon engedték. Egy izben Kálmán földbirtokos a csendőrlaktanya tulajdonosa Tuka üdvözletét adta át Schwarznak. Kijelentette még Schwarz Albert azt is, hogy Tuka családja magyar származású. Utána Sida József volt csendőrkapitányt hallgatták ki. Sida elmondotta, hogy Kassán adjurásként volt beosztva egy törzstiszt mellé, majd amikor értesült arról, hogy Komáromi,■ kerülhetne, Schwarz őrnagynál informálódott a lehetőségekről. Titkával Rózsahegyen ismerkedett meg és később mindössze egyszer-kétszer találkozott vele. A bíróság Schwarz őrnagy megesketése után Wersicz Lajos kihallgatását kezdte meg, aki Snackyval együtt szolgált a 25. gyalogezredben. Sida Józsefet holnap szembesítik Belánszkyval. Az elnök a tárgyalást negyedháromkor félbeszakította és a kihallgatást csütörtökön reggel nyolc órakor folytatják. Szerajevóban a kommunisták felgyújtották a vasúti műhelyeket Véres harc során egy munkást és egy rendőrt agyonlőttek Belgrád, július 31. (Cseh Távirati Iroda.) Szerajevói magánjelentés szerint az államvasúti műhely kommunista munkásai ma reggel két órakor beszüntették a munkát és felgyújtották a vasúti műhelyeket. Két épülettömb teljesen leégett. A kommunista munkások és a csendőrök között véres összeütközés volt, amelynek során több munkás súlyosan megsebesült. A kommunista munkások lesből lelőtték egy munkástársukat, akit árulónak tartottak és akit a rendőrség fedezet alatt az őrszobára szállított. Szarajevó, július 31. (Cseh Távirati Iroda.) Tegnap este nagy tűz ütött ki az államvasutak szarajevói műhelyében. Csak megerőltető munka után sikerült a tüzet eloltani, a kár körülbelül nyolcmillió dinár. A tűz keletkezésénél a körülményekből nyilvánvalónak látszott, hogy valaki gyújtogatott. A rendőrség a helyszínen rögtön megindította a vizsgálatot és mint valószínű tettest letartóztatott egy kommunista munkást. A munkás késznek mutatkozott, hogy fontos bizonyítékokat szolgáltat be a rendőrségnek és a kíséretére kirendelt rendőrt a város külső részébe vezette. Hirtelen számos lövés dördült el egy rejtekhelyről, ahol a letartóztatott tettes cinkosai bújtak el. Valóságos ütközet fejlődött ki a rendőrök és a kommunisták között és összesen mintegy 80 lövést adtak le. Az elfogott munkást és az egyik rendőrt agyonlőtték, néhány rendőr pedig többé-kevésbé súlyos sebesülést szenvedett.. A rendőrség nyomban széleskörű vizsgálatot indított meg és több mint 20 személyt letartóztatott. Belgrád, július 31. (Avala.) Szerajevóból jelentik. A rendőrség értesülést szerzett arról, hogy Szerajevóban terrorista kommunista központ létesült és ezért a múlt éjszaka folyamán házkutatást tartott Barun Mariánnak a város környékén lévő lakásán. A rendőrség Barim távollétében behatolt a lakásba és ott többezernyi kommunista röpiratot talált, melyben a munkásokat forradalomra lázították. A rendőrség a házat körülvette és Barunt abban a pillanatban, mikor lakásába visszatérni szándékozott, letartóztatta. Kihallgatása egész éjszaka folyt, végre reggel három óra tájban Barun bevallotta, hogy a röpiratokat egy titkos nyomdában nyomták. Barun ezek után felfegyverzett rendőrök kíséretében elindult, hogy a titkos nyomda helyiségébe vezesse a rendőröket. Menetközben három ismeretlen ember tüzelni kezdett a rendőrökre. Barun a lövöldözés okozta zavarban el akart menekülni, a rendőrök azonban viszonozták a támadók tüzelését és a menekülő Barint el is találták. A támadóknak az éjszaka homályában sikerült elmenekülniük, Barim azonban holtan esett össze. Az ügyben szigorú vizsgálat indult meg.Belgrád, július 31. (Bécsi Távirati Iroda.) Újabb szerajevói jelentések szerint a kommunista munkások gyújtogatása a vasúti műhelyek telepén két épületet és három barabot teljsen elpusztított. A főépületet meg lehetett menteni. A kárt négy és félmillió dinárra becsülik. Az oltás munkáját az is megnehezítette, hogy a kommunisták használhatatlanná tették a műhelyekben lévő tűzoltószerszámokat is. Az eddigi vizsgálat szerint az egész akciót egy művezető irányította. Történet a kék gyémántról Szenzációs csalás Varsó egyik nemesi klubjában Varsó, július 31. (Az Újság tudósítójától.) Varsó előkelő társaságában közbeszéd tárgya az itt következő eset, mely a legelőkelőbb nemesi klubok egyikében, a lengyel főúri körök egyik leggazdagabb emberén, P. grófon esett meg, aki nevezetes nemcsak nagy latifundiumairól, hanem híres gyémántgyüjteményeiről is. Ebben a klubban, ahol a varsói társaságnak csak szine-java fordulhat meg, P. gróf megismerkedett egy úrral, ki ezredesnek és egykori kozák-hetmannak mutatkozott be. A hetman közbámulatot keltett a gyűrűjével, melyben gyönyörűszép kék gyémántkő villogott. Mi sem természetesebb, mint hogy e kőnek rendkívüli nagysága és csodás fénye magára vonta P. gróf figyelmét is. Egyszer, mikor a hetmann ismét a klubban járt, igy szólította meg többek előtt: — Hetmann, a kék gyémántja tetszik nekem! Szeretném megvenni! — A kék gyémánt nagyon szép, de nem valódi — jegyezte meg a hetmann — tudom, hogy hamisítvány és csak azért viselem, mert ÉRTESÍTÉS! Van szerencsénk igen tisztelt üzletfeleinket értesíteni, hogy gyárunkat lényegesen megnagyobbítva és uj osztályokkal kibővítve augustus 1-től X. KORFOMAM UTCA 4. SZ. alatti új gyártelepünkre helyeztük át Tisztelettel kérjük igen tisztelt üzletbarátainkat, hogy posta útján beküldendő nb. megrendeléseiket és leveleiket a gyorsabb elintézés végett új levélcímünkre: BUDAPEST 10. FOSTAFIOK 57 címezni szivesküítlenek. Egyben van szerencsénk közölni telefonszámainkat: Józsd 344-09 és Kőbánya 76-33 (11 medéllállomással) Fentek szives tudomásulvételét kérve, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy i.t. üzletfeleinkkel az eddigi kellemes összeköttetést a jövőben még jobban kimélyíteni lesz módunkban. Váncza és Társa TÁPSZER- ÉS VEGYÉSZETI GYÁR 11 3 kedves emléktárgyam. Mindenesetre bizonyros, hogy elsőrendű hamisítvány. A beszélgetés további folyamán kitűnt, hogy a hetmann a kék gyémántot ajándékul kapta egy indiai maharadzsától, kit megmentett a vízbefulástól. Csakhogy a maharadzsa értékesnek látszó ajándéka a hetmann szavai szerint hamisítványnak bizonyult. P. grófot nem nyugtatta meg ez a magyarázat, mert nagy ismerője lévén a drágaköveknek, meg volt győződve, hogy a kő valódi. Felajánlotta a hetmannak, hogy mutassák meg együtt a gyűrűt egy szakértő ékszerésznek. De a hetman csak lehúzta ujjáról a kékgyémántos gyűrűt és átadta a grófnak. Ez kezességül fölajánlott neki egy 200.000 zlotyról szóló csekket, de a hetman gavallérosan visszautasította s igy szólt: — Gróf úr, nem lehet itt pénzről szó. Vegye át a gyűrűt, mutassa meg szakértőjének, aztán hozza vissza a kék gyémántokat. A gyémánttal a zsebében P. gróf felkereste bizalmas ékszerészét és átadta neki, hogy vizsgálja meg. Az ékszerész beható vizsgálat alá vette a követ s kijelentette, hogy a gyémánt valódi s megállapította, hogy gyönyörű szine miattt a legritkábbak egyike, melyeket valaha látott. — Ez a kék gyémánt megér legalább 250.000 Zlotyt — jegyezte meg az ékszerész. Másnap a gróf a klubban visszaadta a gyűrűt a hetmannak és megmondotta neki, hogy szakértőjének mi a véleménye róla. A hetman a gróf jelenlétében nyugodtan kisujjára húzta a gyűrűt és kacagva jelentette ki, hogy a kő hamis. De a gróf minden áron meg akarta szerezni a kék gyémántot és 100.000 zlotyt ajánlott fel érte. — Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá — jegyezte meg az ezredes —, én nem bánom, mert az összeg nagysága csábít, de kijelentem itt tanuk előtt — s a hetman a klub néhány tagja felé fordult —, hogy a gróf hamis gyémántot vesz meg tőlem. S a kék gyémánt ezután a jelenlévők szeme előtt a hetman kezéből a gróf ujjára, a százezer zlotyról szóló csekk pedig a gróf zsebéből a hetman zsebébe került. P. gróf másnap megmutatta kék gyémántját egy ismert műgyűjtőnek s az hamisítványnak nyilvánította a követ. A gróf erre ékszerészéhez sietett, ahhoz, aki szakvéleményt adott korábban a gyűrűről, de az kijelentette, hogy a grófnál lévő kő nem az, amelyet annak idején megvizsgált. Úgy látszik, a hetman az alatt a néhány perc alatt, mog a klubban a beszélgetés tartott, a valódi kékgyémántos gyűrűt ügyes mozdulattal felcserélte egy másik szakasztottan olyan gyűrűvel, amelyben a kő valóban hamis volt. A vásárlás körülményei s a hetmannak tanuk előtt telt az a kijelentése, hogy hamis követ ad el a grófnak, lé?:*!ellenné tették P. gróf számára, hogy biróság elé vigye az ügyet. De a hetmant haladéktalanul törölték a klub tagjai közül. Franciaország megkapta Amerikától a moratóriumot A Washington, július 31. A pénzügyi államtitkár és Claudel francia nagykövet kicserélték azokat az okmányokat, amelyek szerint életbe lép a hadianyagokért fizetendő négyszázmillió dolláros adósság fizetési moratóriuma, mert Franciaország még augusztus elseje előtt ratifikálta a Mellon—Bérenger szerződést. Mellon annak a várakozásának adott kifejezést, hogy a kongresszus a maga részéről külön ülésszak keretén belül ratifikálja az egyezményt. Azokat az összegeket, amelyeket Franciaország az adósság kamatai címén fizet, a pénzügyi egyezményben megállapított első annuitás javára fogják átírni, mihelyt a kongresszus jóváhagyta Mellon és Bérenger megállapodását.