Ujság, 1930. május (6. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
3 Nem változtatta meg a felsőház a fővárosi javaslat , ügyvéd szakaszát • A felsőház illetékes bizottságai szerdán vitatták meg részleteiben a fővárosi törvényjavaslatot Agarasztó Tivadar azt javasolta, hogy miután Budakeszi és Csepel községek egyes részeit a fővároshoz fogják csatolni, a községek kártalanítása barátságos egyezség útján történjék. A belügyminiszter a javaslat elvetését kérte azzal az indokolással, hogy nincs törvényes alap a kártalanításra. A bizottság így döntött.Az érdekképrviselesi szakaszt is változatlanul fogadta el a bizottság. Az...össszeférhetetlenségről szóló. .szakasznál Pap József, az ügyvédi kamara elnöke ezt fejtegette: " Az 1894. évi törvény kifejezetten kimondja, hogy azt az ügyvédet, aki meghatalmazás alapján jár el, nem lehet kijárónak tekinteni. Ha ennek a rendelkezésnek a megváltoztatására valami súlyos ok van, elvárhatja az ügyvédség a kormánytól, hogy ezt meg is indokolja. 1894 óta egyetlen egy panasz sem fordult elő ügyvéd ellen amiatt, hogy ebben a tekintetben visszaélést követett volna el. Kérte, hogy azáltalános vita során, benyújtott indítványát fogadják el. A belügyminiszer így válaszolt: „ Egyeseknek nem lehet privilégiumot adni és tíz illetéket bizottsági tagságuk révén előnyökhöz juttatni. Az ügyvédek ketté tudják magukat vágni, de a nagyközönség nem tudja megtenni ezt a disztinkciót. Az „eljár" szó alatt a mai szóhasználat nagyon sokat ért, többet, mint egy akta beadását. Az ilyen, messzemenő eljárást kí- bánja a törvény, összeférhetetlenségi okot megállapítani. A bizottság elvetette Pap József indítványát és eredeti szövegében fogadta el a szakaszt. [ Joanovics] Pál szóvátette Klebelsberg miniszternek azt a kijelentését, hogy a vidékről óhajt felhozni tanítókat. A belügyminiszter azzal válaszolt, hogy a kultuszminiszternek csak vétójoga van, de nem jelölheti ki a kinevezendőket. Ilhyczy Elemér a 63. szakasznál arra hivatkozott, hogy ennek alapján újból kialakulhatnak ■mammut jövedelmek. Kérte a szöveg megváltoztatását. A belügyminiszter így válaszolt: — Nem tartom helyesnek, hogy valaki, ha a fővárosérdekében az üzemeknél valamilyen állást jól be tudna tölteni, ettől el legyen zárva csupán azért, mert nyugdíjas. A belügyminiszternek meg kell adni a jogot, hogy ezt bizonyos esetekben megengedje. Egyébként kormány általánosságban kívánja ezt a kérdést rendezni. A bizottság változatlanul fogadta el a szakaszt. Boldzing Artúr azt fejtegette, hogy a főváros rendkívül nagy területen folytat üzleti vállalkozást. Javasolta, mondja ki a bizottság, hogy csak a kereskedelmi miniszter jóváhagyása után, lehet üzemet létesíteni. A bizottság azonban változatlanul fogadta el a szakaszt. Legvégül a 31. szakaszról döntöttek, amelyet függőben tartottak és amelyet több bizottsági tag vissza akart küldetni a képviselőházhoz. A többség a visszaküldés ellen foglalt állást. Ezzel részleteiben is letárgyalták a javaslatot. ORADO Palotaforradalom és thongrim-pártban Többen kilépéssel fenyegetésnek A Kozma Jenő dr. vezetése alatt álló egységes községi polgári pártban palotaforradalom készül. Körülbelül olyan eset megismétlődésére kerülhet sor, mint amilyen legutóbb játszódott le a Wolf-pártban, amikor a Friedrich István vezetése alatt álló csoport kivonult a pártból. Az egységes községi polgári pártban öt-hat ismertebb bizottsági tag került élesen szembe az elnökség, illetve még inkább Kozma Jenő dr. elnök felfogásával. Ezek az ellenzéki párttagok ugyanis azt követelték: a párt hasson oda, hogy a BSzKRT w * 1 "■ vásárolhatja a leganomabb francia selymeket és fürdőcikkeket LeffOlCSODMil Abbáziában, Szalay divatüzletében Csodás tavaszi tartózkodás. Ideális strand és tengeri fürdője az Adriának • Esplanade Hotel Fensfo kitt. Folyóvíz, Magyar és francia konyha, epecigyermekkoszt 2075 G. Mullich tulajdonos legközelebbi közgyűlésen, amely előreláthatóan még e hónapban meglesz, Folkusházy Lajost az alelnökségről lemondassák. Folkusházy ugyanis nemcsak vezérigazgatója, hanem alelnöke is a villamosvasitt részvénytársaságnak. Kozma Jenő dr. viszont a követelőzőkkel szemben azt hangsúlyozta, hogy ő ragaszkodik Folkusházy Lajosnak az alelnöki pozícióban való megmaradásához és a párt képviselői a BSzKRT közgyűlésénérző felfogásának kötelesek érvényt szerezni. Az említett öt-hat bizottsági tagot azonban nem elégítette ki Kozma válasza, sőt a leghatározottabban kifogásolták, hogy az elnök a párt hangulatával ellentétben döntsön, illetve a párttagok zömének felfogásával ellentétes álláspontnak akarjon érvényt szerezni. Az elégedetlenkedők ragaszkodnak ahhoz, hogy Kozma megváltoztassa álláspontját, mert ellenkező esetben kivonulnak a pártból. Ének a tó fölött írta Szécsen József. - - - A tó partján a terraszon, színes kerti ernyők alatt férfiak és nők ültek az asztaloknál. Délután hat óra volt. A nap forrón csókolta a földet, mint búcsúzó férfi a szerelmesét ... Nagy meleg levegőhullámok álltak ,meg a sziget fölött. Minden mozdulatlan volt. ‘Az égő, érett nyár színei és illatai mindenfele. Most feldübürgött a jazz. "A foxtrott hangjai szétáradtak a terraszon az asztalok fölött s megbizseregtették a nők szivét. Sárga és piros hideg italokat szürcsöltek, fagylaltot kanalaztak a forróságban az emberek. Jókedv lármája hallatszott mindenfelől. Itt az emberek a percnek éltek s önfeledve adták át magukat valami lázasringatásnak s nem akartak gondolni arra, mennyi gyász és szomorúság van a világon... " A terrasz egyik sarkában, egy kis kerek asztalnál, közel a tengerparthoz az énekes Sült. Fiatal, diadalmas művész volt, akinek nevét ismerték mindenfelé a világon. Szép és érdekes férfifeje volt. Arca borotvált, fekete nagy haja hátra volt fésülve. Alakja olyanvolt, mint egy fiatal atlétáé. Fehér strandsapkája ott feküdt egy székem mellette. Japán nyersselyemruhát viselt, sárga selyeminget, amelyen csokornyakkendő látszott. Arcában és mozdulataiban benne élt a hangversenytermek, színpadok, lázas zugó sikere. De ezen az arcon nem volt gőg, csak szelíd öntudatosság s valami biztonság, amivel az nézi a világ dolgait, aki túl van az élet apró játékain- Mellette egy nő ült rózsaszín muszlimruhában. Egy vékony francia leány, nagy fekete szemöldökkel, rövidre vágott hajjal. Most az egész terrasz őket nézte. Száz és száz szem nézése pihent rajtuk. A kis francia nő mosolygott. Látszottak apró, fehér fogai. A művészegykedvűen állta a szemek ostyomát s nyugodtan szürcsölte a pezsgős bólét, ami egy pohárban állt. A jazz tam-temja tovább szólt s részegítette a sziveket. Az énekes asztalánál néha megállt egy egy fiatal leány, későn elfogódva sanzixkutyát tett eléje. — Szabad kérnem. Mester egy autogrammot.. . A művész nagy lendülettel vette elő színes irónját s odakanyaritotta a nevét. Ebben a mozdulatban benne volt valami megszokottság. Ki tudja, hányszor írta már igy alá a nevét, mely egyszerű volt. Maguk a kerek, cikornyátlan betűk mutatták, hogy a tollat keveset forgatta kezében. A művészt ez a filigráns nő, aki mellette ült s folyton mosolygott, alig érdekelte. Szemével titkon egy másik asszony pillantását kereste. Egy aszszonyét, aki ő utána jött ide a szigetre s titkon rajongója volt. Ott ült férjével egy kerti ernyő alatt. Egyszerű selyemruha volt rajta. Karcsú, barna asszony volt. Férje mellett kicsinynek is tint fel. Evvel az asszonnyal Pesten ismerkedett meg, egyik operai előadás után. Egy előkelő estélyen találkozott vele, ahol azonban sablonos bemutatáson kívül alig váltottak pár szót. Másnap az asszony beállított hozzá, az előkelő szállodában lévő lakosztályába. Itt egy óra hosszat beszélgettek, művészetről, zenéről mindenről. Intim, kedves beszélgetés volt ez, amit gyakran szakított félbe a titkár sürgető rosszalása, hogy odakünni sokan várnak rá... De ő neki tetszett ez a melegszemü pesti asszony, s nem hagyta zavartatni magát. Azóta nem látta, mig most itt bukkant fel. Tán a lapban olvassa, hogy ideérkezett s ő utána jött, gondolta. Vagy a véletlen műve az egész. Ahogy itt ült könnyedén, elegáns kéztartással, egy percre mint valami film bukkant fel előtte ifjúsága, ami az évek ködébe hullt. Olyan régen volt, hogy alig emlékezett már arra a rongyosruhájú gubancra, aki ott csavargón amerikai kikötőváros utcáin és alkalmi munkákból élt. Segítette a hajókra tipelni a nagy faládákat és a zsákokat is.Munka közben, mindig, énekelt. Csudálatosan lágy, bársonyos hangja szopvatt s megfosta az emberek szivét. Egész csoportok sereglettek köréje. Egy véletlen aztán meghozta a szerencséjét. Egy amerikai úr elragadtatva hallgatta az éneket. Nyomban magához hivatta s felajánlotta: magával viszi, s embert farag belőle. Egy amerikai szinháztröszt igazgatója volt. Ráállt az ajánlatra minden habozás nélkül. S egy óra múlva már utaztak. Két év múlva a newyorki operában ezrek és ezrek tapsoltak a nagyszerű tenoristának. Megfordult a világ minden táján. Ünneplés, siker, láz kísérte. A nők hódolva vették körül. S ő csak játékszernek tekintette őket. Néha hónapokig élt eggyel, s aztán faképnél hagyta, hogy uj társat keressen a szerelemben ... Néha a tóparti sétákon a villák terraszáról a hangját harsogta a beszélőgép. Ez a kispesti asszony azonban, aki most utána jött ide, érdekelte. A férje újságot olvasott s ő csöndes mosollyal ajka körül, néha lopva az asszony felé pillantott. Az kipirulva nézte őt. Fél éve már, hogy látta s arra gondolt, hogy odamegy hozzájuk. Egy percnyi elhatározás volt ez, aztán letett róla. Mi értelme volna? A francia nő észrevette a habozást s kérdőleg nézett rá. — Volna kedve csónakba ülni? — kérdezte hirtelen. — Szívesen ... Felálltak. Előre engedte a nőt s elhaladt az asztalok között. Férfiak és nők kissé felemelkedtek helyükről s úgy bámulták őket. Ő fehér strandsapkáját a kezében lóbálva, vidáman indult a csónakkötő felé. A tó kissé hullámos volt. Könnyű szél követte őket és megringatta a csónakot. — Helló!... — kiáltotta vígan az énekes. Az evezős odakormányozta a parthoz a csónakot. Nagy dereglye volt, szétszórva padjain szirtes vánkosok hevertek. Beültek s elindult a csónak a nyolc tó felett. A terrasz mint egy égő szem figyelte őket. A nap égőpirosan állt a láthatár szélén. Sugarai mint izzó fonalak hulltak rá a hullámzó vizre. Egyszerre csak a művész énekelni kezdett. Az egész terrasz publikumán mintha villa-,mosáram szaladt volna át. A férfiak és nők felálltak helyükről. Sokan a part szélére siettek. Csudálatos lágy, kristályos hang szárnyalt és áradt szét a vizek fölött. Ez a hang csupa színes muzsika volt, aki egyszer hallotta, sohasem felejtette el. A Bohéméletből énekelte Rudolf dalát. S az asszony aki ott ült férje mellett a terrasz egyik sarkában, szívdobogva figyelt fel. Akkor is a Bohéméletet adták az operában. A nagy énekes neki énekelt. Elérzékenyült és lopva könnyeket törölt ki szeméből. Mert a boldogtalan asszonyok nagytáborába tartozott. A dal zengett a vizek fölött, percekre elhallgatott,majd újra kezdte. E percek alatt, míg csönd volt, összeverődtek a tenyerek. Az énekes királyi ajándékképpen szórta szét kincsét és tovább énekelt. Az énekes a csónak padjára lépett. Kitárta két karját s beleénekelt a leomló alkonyatba. Gyönyörű élmény volt. Akik a terraszon álltak, megbűvölve nézték ezt a csodát. Olybá tűnt, mintha a Nap óriási hangszer gyanánt, a tóba hullatná a dalt. S az asszony a terrasz sarkában szivére szorította a kezét. E percben lehullott az emberekről minden hétköznapiasság. Csak e nagyszerű percnek éltek. A dal őket is az ég fdé emelte az alkonyban. Aztán egy pillanat volt az egész. A dal meg szárnyalt, hömpölygött a vizek fölött, amikor egyszerre csónak megbillent. Az énekes pillanatok alatt a vízbe esett. Mint maikor egy rádiót kikapcsolnak, hirtelen elhalt a dal... A csónak már messze járt benn a vizen, percek múltak el, míg feleszmélt a terrasz. Az énekes eltűnt a hullámokban. Sokan felsikoltottak, mások ide-oda futkostak tehetetlenül, rémülten. Minden hiábavaló volt. Az asszony a terrasz sarkában eszméletlenül fogyott össze... II. Az autó megállt a gyár elött. Az igazgató lepattant az ülésről, kinyitotta a kocsi ajtaját és kiszállt. Őszi futalmak áradtak szét a levegőben. A férfi karjára vette felöltőjét. A portás aranyozott, zsinóros sapkája mélgett ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1930 MÁJUS | Teljes felkészültségben várja a rendőrség május elsejét A főkapitányságon és a kerületi kapitányságokon teljes pennanenciát rendeltek el május 1-re. A rendőrlegénység is teljes felkészültségben áll a laktanya udvarán, hogy esetleges zavargás esetén azonnal kivonuljon. A rendőrség megerősítésére nagyobb csendőrcsapatokat vontak össze a fővárosban és a lovascsendőr-csapatok már szombat délután végigvonultak a nagyobb útvonalakon. ■ ' ■ •> • A szociáldemokrata párt csütörtöki Andrássy-úti tüntető sétáján a párt vezetői, az országgyűlési képviselők, a fővárosi bizottsági tagok és a szakszervezetek vezetői is részt vesznek és azt hiszik, hogy ezeknek jelenléte megakadályoz minden rendbontásra való kísérletet. Azzal a rendőrség is számol, hogy a munkásság soraiba kommunisták és éretlen suhancok is beférkőznek, akik esetleges kiáltozásokkal és jelszavakkal rendbontást akarnak elérni. Ezekkel szemben, a legkíméletlenebbül járnakel. A főkapitányság politikai osztályára számos ismert kommunista agitátort állítottak elő és ezeket a rendőrségen tartják, amíg május elseje lezajlik, nehogy alkalmuk legyen rendzavarást szilárn. Igezi természetes, hogy a közönség a legjobban teszi, ha távoltartja magát minden csoportosulástól és tüntetéstől és még kíváncsiságból sem közeledik hozzájuk, mert esetleges rendzavarás esetén a rendőrség a legnagyobb szigorral fog fellépni. Betört a sáska Európába A Duna völgyében fenyegetően közeledik Bukarest, április 30. A dobrudsai sáskavész egyre nagyobb arányokat ölt. Görögország és a Fekete-tenger felől még mindig milliószámra jönnek a sáskák. Néhány dobrudsai falu környéke már teljesen kipusztult. Attól tartanak, hogy a melegebb időjárás beálltával a sáskahad tovább terjeszkedik az ország déli részében és a Duna völgyében. A parasztgazdák irtó hadjáratra készülődnek a sáskák ellen. t ne semisége hogy elegáns legyen ... Ezt mindenkinek lehetővé teszi párisi modellek után készült kalapjaival és utolérhetetlen olcsóságával FRIEDMANN VI., Király utca 8. (az udvarban) A politika hírei Bethlen István gróf miniszterelnök a munkanélküliség ügyében pénteken délelőtt ismét tanácskozik a Szakszervezeti Tanács vezetőségével. Az ankétot a képviselőház minisztertanácsi termében tartják meg. Bél János, Vass József és Wekerle Sándor miniszterek is résztvesznek a megbeszélésen, ahol a kormány tagjai részletes tájékoztatást adnak a szakszervezetek közismert memorandumaiban érintett problémák megoldásáról.*• Bethlen István gróf miniszterelnök Lakatos Gyula dr. kormánypárti képviselőt kérte fel a hágai egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat előadójául. Szerdán sok szomorú arcot lehetett látni a képviselőház kormánypárti folyosóján. Gaal Gaston kritikája és igazsága is fájt az egységespártiaknak, de még jobban busította őket az a hír, hogy a miniszterelnök új választásokat tervez. Kormánypárti forrásból indult el a híresztelés és sokan bizony el is hitték. Állítólag nyomban a költségvetés letárgyalása után kerül sor a parlament feloszlatására. Mint mondogatták, a miniszterelnök a hágai egyezmény törvénybe iktatásával bizonyos belpolitikai korrektúrára vágyik és ezt az uj érát új képviselőházzal óhajtja megnyitni.* Az egyik kormánypárti képviselő kijelentette munkatársunknak: biztos tudomása van arról, hogy a kormány életbe lépteti az új kegyelmest címet. Erről már régóta beszélnek a politikai körökben, sőt éppen a kormánypárt klubjában terjedt el az a hír annak idején, hogy Grueffl Jenő, a, képviselőhöz korelnöke lesz az első kegyelmes. Beavatott helyen akkor is cáfolták, most is cáfolják az állítólagos tervet, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a kormány tényleg nem gondol a „különös érdemek" ilyen megkülönböztetett elismerésére. izpali Bárt Pasztőrözött palacktej