Ujság, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-01 / 273. szám
KEDD, 1931 DECEMBER 1 ÚJSÁG hírlapok olyanok neveit is említették, akik őrizetbe nem kerültek. A nyomozó hatóságok szombaton és vasárnap folytatták a kihallgatásokat és úgy látszik, hogy a további nyomozás sikere érdekében a bűnügyről érdemleges közlést még nem adhatnak ki. Ezért mellőzik az őrizetben lévők névsorának kiadását is. De a hírlapi közlésekre vonatkozóan felhatalmazták a Magyar Országos Tudósítót annak kijelentésére, hogy az őrizetbe vettek között Budaváry László, Francia-Kiss Mihály, Vaits nincsenek és nem is voltak. Nyomatékkal mutattak rá illetékes helyen arra is, hogy az előállítottak között — akiknek száma egyébként a negyvenet nem haladja meg — politikai tényezők vagy előkelő társadalmi nevek nem szerepelnek. A német lapok a budapesti puccshírekről Berlin, november 30. Valamennyi lap szenzációs feltálalásban hozza a puccsról beszámoló budapesti jelentéseket. Már a lapok címfelirataiból látszik, hogy hogyan ítéli meg a berlini sajtó legnagyobb része a fantasztikus puccsterveket. A legtöbb lap „asztaltársaságok összeesküvéséről", „üzleti puccsról“, stb. í és csak néhány baloldali lap tulajdonít nagyobb jelentőséget a naiv kísérletnek. Ezek a lapok azt írják, hogy a kudarcba fulladt puccsot mindenki elítéli, ami azonban még nem bizonyítja, hogy ugyanígy történt volna, ha az akció véletlenül sikerült volna. Egy vivómester akarta elismertetni a külföldön a desperációk uralmát Az őrizetbe vett puccsisták között Tóth Ferenc vivómester is szerepel, akinek, hír szerint, az lett volna a feladata, hogy mint a desperációk uralmának külügyi főnöke, nyomban a puccs után külföldre utazzék s ott bizonyos politikai pártok protekciójával, elismertesse a hatalomhoz jutott társaság tagjaiból alakult „kormányt" és az új rendszert. Ez az egyén lett volna a felelőtlen elemek fődiplomatája, természetesen megfelelő honorárium mellett. t Budaváry László nyilatkozata Budaváry László a „kékingesek" nevében hosszabb nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. A többi között ezt írja: „Igen kérem, kegyeskedjék alábbi soraimnak nagybecsű lapja legközelebbi számában helyet adni s minthogy a lelkiismeretes sajtó egyik legfontosabb feladata és törekvése az, hogy olvasóközönségét minden kérdésben az igazságnak megfelelően, pontosan tájékoztassa, hiszem, hogy Szerkesztő úr nem fog kérésem teljesítése elől elzárkózni. Minden lap bőségesen foglalkozott a rendőrség által szombaton leleplezett kalandos szervezkedés ügyével és a legtöbb lap — téves információk alapján — említést tett a kékingesekről is, úgy állítván be a dolgot, mintha az úgynevezett puccskísérlet szervezői a kékingesek táborából kerültek volna ki Ez teljesen téves beállítás, minthogy a letartóztatott és kihallgatott szereplők között egyet- Másfélezer páncélszekrény Ha komoly és előkelő nevek vagyis olyan nevek, amelyek valami politikai törekvést, programmot vagy elvet szimbolizálnak, se a letartóztatottak, se az igazolás céljából kihallgatottak között nem szerepelnek, akkor nyilvánvaló, hogy a fészkelődés leleplezése nem úgynevezett puccsot taposott el, mert ezzel a szóval olyan erupciót szokás jelölni, amelynek a lávájában bizonyos ideálok tüze is forr. Akkor is, ha a fűtők és robbantók között olyanok is vannak, akik ennél a tűznél a maguk pecsenyéjét kívánják megsütni. Az emberiség történetének legszebb tüzei se tudtak fellobbanni anélkül, hogy ilyen kéretlen társaság ne siessen melegedni köréjük. Műfajilag mindenesetre tisztább ügy, amikor ezek az elemek egészen maguk között maradnak és ahogy ők nem csempészik bele magukat a rajongók sokszor kótyagos és ítélettelen, de mégis jóhiszemű konspirációiba, közéjük se keveredik olyan, aki azt hiszi, hogy imádkozik, mikor részt vesz a ceremóniáikban. Abból, ami idáig kiszivárgott, úgy látszik, hogy ha az érdekelt társaság vezetőtagjai annak idején egy politikai irány kültelkein komitácsiskodtak is, ezúttal mentesítették magukat minden politikai elfogultságtól. Programmjuk is csak odáig volt megfogalmazva, amíg némely birtokbavételek kellemes állapotába jutnak. Amíg megszállnak bizonyos épületeket, hivatalokat, intézményeket és főként bizonyos — páncélszekrényeket. A többi — már tudniillik a további teendőkről való döntés — a későbbi idő számára volt fentartva, mert a többit egyelőre se nagyon fontosnak, se nagyon sürgősnek nem ítélték. De mindenesetre fontosnak és sürgősnek érezték a páncélszekrényeket. Hír szerint másfélezer ilyen, részben bankokban, hivatalokban és vállalatoknál, részben magánlakásokban elhelyezett páncélszekrény volt az akció haditervében lajstromozva, amelyek haladéktalan megszállását a vezérkar a legsürgősebb mozdulatok első vonalába iktatta. Ilyen gyorsan végrehajtandó műveletről lévén szó, természetesnek kell venni, hogy pontos jegyzék készült az acélkasszák tartózkodási helyéről, talán a méretről és a zárak szerkezetéről is, hogy mindenütt megfelelő szaktudás vagy speciális hozzáértés álljon a rohamcsapat rendelkezésére. Fel kell tenni azt is, hogy bár egyébként az akció valami pedánsul gondos előkészítésére valló adatok — legalább egyelőre — nem jutottak köztudomásra, legalább ezen a téren történtek intézkedések. Nem bízhatták a pillanat ihletésére azt, amihez nyilvánvalóan bizonyos műszaki tudás is szükséges. Odáig, ahol ez a műszaki tudás levizsgázhatott volna, hála a rendőrség éberségének, a dolog nem jutott. De a másfélezer Wertheim-kasszáról szóló részlet eszébe juttatja az embernek — a Wertheim-kasszát e bútordarab sorsának azokban a vonatkozásaiban, amelyekről az akció előmunkálataiban szó nem esett. Mit csinálnak ma a pénznek ezek a tömörfalu várkastélyai, amelyek oly karakterisztikus tartozékai lettek a megállapodott jólét berendezésének, mint a neves mesterektől való portrék a jobb családok otthonának? Hogy élik most világukat a páncélszekrények? Nem azokra gondolok, amelyeket a hivatásuk többé-kevésbé a nyilvánosság szeme elé helyezett. A bankok és az üzletek kasszáiról. Ezeknek tudjuk a sorsát. Tudjuk, hogy egy ujjal se szaporodnak addig, amíg száz, pultokkal, íróasztalokkal és más berendezési tárgyakkal együtt azoknak a jóembereknek a pincéibe kerül, akik kizárólag árveréseken, mint legtöbbet ígérők szerzik be raktáruk készletét. Nem gondolnám, hogy ott is ez lenne a legkapósabb és legkönnyebben eladható portékájuk. Hogy hányan állították le, adták el vagy raktározták garázsba az autójukat, erről olvastunk már statisztikát. Fel lehet tenni, hogy aki az autóját akár a benzinadó miatt, akár enélkül is, feleslegesnek minősítette, a Wertheim-kasszáját se érzi többé elemien és nélkülözhetetlenül szükségesnek. A páncélszekrénygyárosok, emlékezetem szerint, még nem tartottak gyűlést, hogy a panaszaik kollektív elsírásával könnyítsék meg a szívüket. Hogy ilyen panaszaik egyáltalában ne lennének, azt csak szeretném elhinni, de nem tudom. Valószínűbbnek tartom, hogy csak nem teszik. Kemény emberek és a könnyeiket is acélszekrénybe zárják, amelyeket a legkegyetlenebb gazdasági viszonyok ereje se tud feltörni. Egy statisztika arról, hány páncélkassza hagyta el ezekben a mérsékelten áldott esztendőkben a meghitt sarkot, amelyben már generációk óta állt vagy úgy telepedett meg, hogy generációkon keresztül fog állani, bizonyára nem lenne érdektelen. Attól tartok, még kevésbé lenne örvendetes vagy vigasztaló. A minapában olvastam egy újsághírt arról, hogy Celldömöllkön valaki öt tehenet vásárolt száz pengőért. Bizonyosan kiéhezett, sovány tehenek voltak. De ma nemcsak a tehenek koplalnak. El kell hinni, hogy páncélszekrények is állanak üresen, kopár gyomorral és minden kilátása nélkül annak, hogy a gazdájuk belátható időn belül megtölthetné a bendőjüket. Hacsak az adóintéseket és a hatos meg a harminchármas bizottság jelentéseit nem zárja beléjük, hogy a peches betörőket a guta üsse meg a méregtől, mikor négyórai verejtékes munka után kimarkolják a zsákmányukat. De ilyen rizikóra ma már a banditák se vállalkoznak. Inkább fényes délben, de csak ott kísérleteznek, ahol nyitva áll a pénz áres kasszája ,és látni lehet, hogy van benne valami. Szigata ROVAT. A hozzászólás rövidségével akarjuk leszállítani a tudósítás bőségének jelentőségeit. Együgyű és fantaszta éretlenek tervelgetése az egész. Le kell szerelni az ellenvetést: ha olyan semmiség, mért foglalkoznak annyit vele? Hát azért, amiért az álarcos bankrablók dolgával is foglalkoztak, holott igazán nem jelentették Chicago bevonulását Magyarországba. Az éretlenség és politikai jelentéktelenség mellett mégis érdekes, hogy a desperációk fejében manapság ilyen tervek motoszkálnak s elvégre nem éppen a legbölcsebb és legbecsületesebb emberek szoktak összeesküvésre és szervezett fosztogatásra vetemedni. A jelentősége politikailag semmi. A szenzációs volta ellenben újságolvasás szempontjából elég nagy, mert nem mindennapi. Jelentősek az ilyen esetek csak akkor lesznek, ha gyakoriságuknál fogva megszűnnek szenzációsak lenni. ★ Hogy 1920-as munkanélküliek ismét felbukkannak, nem jelenti az 1920-as idők visszatértét. Sőt ellenkezőleg. Hiszen kisült, hogy ami akkor lehetett, ma nem lehet. Hogy akik akkor fedezték a kilengéseket, most azok ellen irányulnak. Az 1920-asok hihették, hogy idejük visszatért, de mindenki más meggyőződhetett, hogy nem térhetnek vissza. Ma más bajok vannak, mik mellett az akkoriak számára nem marad hely. Ma tudomásul kell venni, hogy a jobboldali kilengéseknek is elszánt ellensége a kormány és a hatóság. Az egyetlen érdem, amire a tízéves múlt hivatkozik, a rend helyreállítása. S kisülne, hogy ezt sem állították helyre? Meg lehet bízni, hogy ez ellen mindenre készek. Lehetséges, hogy a harminchármas bizottság üléseiről szívdobogás nélkül olvashatunk. Megörvendeztet ez a bizottság azzal, hogy ülései ezentúl unalmasak lesznek? Ó, áldott unalom ! Kerületi kapitányságok, főszolgabírói járások, adóemelések és fizetésredukálások helyett. Sok, sok ilyen ülést kívánunk, lehetőleg csupa ilyen ülést ! len egy sincs, aki a kékinges-szervezet tagja volna, vagy ahhoz bármit néma köze is lenne. A kékinges-tábor tulajdonképpen nem más, mint egy politikai párt, amelyet én alakítottam még 1923-ban. A párt neve Magyar Nemzeti Párt, melynek vezetősége a kék ing használatát és a jelvény viselését a múlt év őszén azért tette kötelezővé tagjai számára, hogy egymásra ismerjünk és nyíltan megváltjuk hovatartozandóságunkat. Nemrégiben Kecskemét környékéről levelet kaptam, melyben egy római katolikus papbarátom arra hívta fel a figyelmemet, hogy a kecskeméti tanyák között kék ingben járó egyének forradalomra szervezőit a tudatlan népet. Én akkor megírtam a barátomnak, hogy azok a kék ingbe öltözött szervezők szélhámosok, akik visszaélnek az egyszerű nép hiszékenységével és a kék ingesek nevével. Most aztán kiderült a rejtély. A letartóztatottak között állítólag vannak kék ingbe bújt egyének is, akik — ha magukat kékingeseknek nevezik — nem egyebek, mint kalandorok és szélhámosok. Az én kékinges-táborom minden tagja olyan igazolvánnyal van ellátva, amelyet sajátkezűleg írtam alá. Bátran kijelentem, hogy ha az elfogottak között csak egynél is találnak ilyen igazolványt, úgy hajlandó vagyok ennek minden konzekvenciáját vállalni." Prónay Pál nem járt Népszava szerkesztőségében A hétfő délutáni lapokban az a hír jelent meg, hogy Brónay Pál megjelent a Népszava szerkesztőségében és ott a puccsal kapcsolatban politikai kijelentéseket tett. A Népszava szerkesztősége megállapítja, hogy Prónay Pál és a Népszava között soha semmiféle kapcsolat nem volt és a Népszava szerkesztőségében Prónay Pál nem járt. A félreértés nyilvánvalóan onnan származik, hogy az egyik hétfői reggeli lap a Világosság-nyomdában készül és Prónay Pá. a vasárnap folyamán ennél a lapnál tehetett látogatást. Kedden a képviselőház ülésén is szóba kerül a puccskísérlet ügye A puccskísérlet ügye kedden a képviselőházban is szóba fog kerülni. Értesülésünk szerint Farkas Tibor és Pakots József napirend előtt kívánnak felszólalni és kérdést intéznek a kormányhoz mindazokra a szempontokra nézve, amik közérdekből a nyilvánosság elé kívánkoznak. Györki Imre dr. szociáldemokrata képviselő — aki legutóbb egyik interpellációjában már rámutatott egy szélsőjobboldali szervezkedésre — a miniszterelnök expozéja és a bizottsági jelentések felett folyó vita során ugyancsak a keddi ülésen keres alkalmat arra, hogy kifejtse a szociáldemokrata párt álláspontját a leleplezett puccskísérlettel kapcsolatban. A kormány nevében előreláthatóan vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter fog válaszolni a felszólalásokra. TGcimmai Convpress eredeti pöstyéri iszapborogatás, házikúra céljaira,rheuma, ischias stb. ellen. Rendkívül gazdaságos, miután 30-szor alkalmazható. Kérdezze meg orvosát kapható gyógyszertárakban. Felvilágosítás, tőlerakat: Pilstyén fürdőroda Budapest, Károly-körút 8. a II. em. 6-Telefon József 453—82 Megszüntetik az ötkerületi rendőrkapitányságot A 33-as bizottság hétfői ülésén a puccskísérlettel kapcsolatos felszólalások után — amiről lapunk más helyén közlünk tudósítást — Teleszky János szintén napirend előtt kért szót s felemlítette, hogy értesülése szerint a népjóléti minisztérium még nem utalta ki az e hónapban esedékes hadikölcsönsegélyeket. Kérte a kormányt, intézkedjék, hogy az e célra szükséges összeg a népjóléti minisztérium rendelkezésére álljon. Schandl Károly elnök kijelentette, hogy a felszólalást az illetékes miniszterek tudomására hozza. Majd áttértek a napirendre. Temesváry Imre előadó ismertette a rendőrség szervezeti változásairól szóló rendelet-tervezetet, amelynek lényeg az, hogy a háború utáni évekbeli másodfokú hatóságként rendszeresített ötödik kerületi rendőrkapitányságot megszüntetik és ezek helyett a budapesti rendőrfőkapitányság fogja ugyanezt a hatáskört gyakorolni. Ezzel együttesen 200.000 pengő évi megtakarítás áll elő. Orffy Imre örömét fejezte ki azon, hogy a racionalizálás és intézményleépítés munkája végre megindul. Szterényi József báró szerint nem kívánatos a rendőrség és csendőrség személyzeti létszámának csökkentése. Egyébként ő is elfogadta a rendeletet. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában kiemelte, hogy a rendőrőrszemélyzet apasztásáról szó sem lehet, sőt a közbiztonsági szervekre háruló nagy feladatok miatt a jövőben is az eddigi létszám fentartására van szükség. A főkapitányságok összevonásával azonban a fogalmazói létszámnak bizonyos redukciója fog bekövetkezni, ami természetesen nem fogja érinteni a közbiztonsági szolgálat érdekeit. Ezután a bizottság elfogadta a tervezetet. Áttértek az egyes főszolgabírói járások és szolgabírói kirendeltségek megszüntetéséről és a járásorvosi feladatkör ellátásának rendezéséről szóló rendelettervezet tárgyalására Temesváry előadó ismertette a rendeletet, amelynek lényege az, hogy az ország jelenlegi 151 járásából a lakosság, a községek és jegyzőségek számának figyelembevételével öt járás és három ,Igabirói kirendeltség megszűnik. Ezzel kapcsolatosan a járási tisztiorvosok létszámát is csökkentik, illetőleg a tervezet a jövőre nézve úgy intézkedik, hogy a járási tisztiorvosok hatáskörét fizetési osztályba nem sorozott járási orvosok fogják ellátni, s ezért évi 1200 pengő tiszteletdíjat és 1200 pengő utiátalányt fognak kapni. Az állások megszüntetésével felszabaduló tisztviselőkről a rendelet úgy intézkedik, hogy a főszolgabíróságoknál a főispán a legközelebbi időben ugyanabban a vármegyében megüresedő főszolgabírói állásra beoszthatja az illetőt, a felszabaduló járásorvosokat pedig az ugyanabban a vármegyében megüresedő járásorvosi, vagy községi orvosi, illetve körorvosi állásra véglegesen elhelyezheti. Az öt járás és három szolgabírói kirendeltség megszüntetése 90.400 pengőt jelentene. A járásorvosoknál tervezett átszervezéssel a megtakarítás 222.000 pengőre rúgna. Kállay Tibor azt a kérdést vetette fel, nincs-e lehetősége továbbmenő intézkedéseknek a járások összevonása terén? — A kormánynak — mondotta — a népszövetséghez intézett átirata szerint igen messzemenő megtakarításokat kell tennie és ezt az ígéretet feltétlenül be kell tartani. Betartani azonban csak úgy lehet, ha a szervezeti változtatások jelentősek lesznek. Szükséges, hogy a csonka vármegyék kérdését is megfontolás tárgyává tegyék. A jogfolytonosságot mindenesetre fenn kell tartani és a tradíciót meg kell óvni, de ez nem, jelentheti azt, hogy több alkalmazottat tartsunk, mint amennyi feltétlenül szükséges a vármegyei adminisztráció céljaira. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter kijelentette, hogy felfogása szerint vannak még az országban olyan járások amelyek összevonhatók lennének. Ennek kezdeményezése azonban a vármegyék feladata és reméli, hogy a vármegyék e tekintetben meg is teszik a takarékossági szempontból szükséges intézkedéseket. A vármegyék területeihez elvben nem kíván hozzányúlni, de szükségesnek látja egyes kis csonkavármegyék további ideiglenes összevonását. A bizottság elfogadta ezt a rendelettervezetet is és ezzel az ülés véget ért. 3 MfSZM Dorottya utca 3. szám finom oridíjatcikketen a karácsonyi násár rendkívül leszállított árakon kezdetet vett.