Ujság, 1932. július (8. évfolyam, 144-170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
Elfogadta a képviselőház az összeférhetetlenségi javaslatot . A képviselőház csütörtöki ülésén az elnök meleg szavakkal elparentálta Széchenyi Emil gróf koronaőrt, majd Inkey Pál báró szólalt fel napirend előtt. Szóvátette, hogy a szeszkartel hat fillérért veszi a bort, amelyből párlatot készítenek, noha a rendelet szerint ennek a bornak tizenegy fillér volna az ára. Mint mondotta, a vidéki szeszfőzők tőkehiány miatt lemondtak a kontingensről s igy a budapesti fiagyfőzőknek szabadkezük van. Majd a termésrendeletet bírálta. Helytelenítette a kamatkérdés tervezett megoldását és az ország adósságainak radikális rendezését sürgette. Azután az új felhatalmazási törvény alapján megválasztották a 33-as bizottság huszonkét képviselőházi tagját. A független kisgazdapárt, a szociáldemokraták és a Hunyadycsoport a szavazás előtt kivonult a teremből. A Ház az alábbiakat választotta be a 33-as bizottságba: Bessenyey Zenó, Bethlen István gróf, Kiró Pál, Esterházy Móric gr., Gyömörey Sándor, Ivády Béla, Kállay Miklós, Kállay Tibor, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Marschall Ferenc, Mayer János, Nagy Emil, Pallavicini György őrgróf, Péntek Pál, Hassay Károly, Schandl Károly, Sigray Antal gróf, Szilágyi Lajos, Temesvári Imre, Ugrón Gábor és Wolff Károly. Következett a MFTR és az állam között létrejött szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Zsindely Ferenc előadó referáciája után vita nélkül fogadták el a javaslatot. Fabinyi Tihamár előadó ismertette azután találmányi szabadalmakról és a védjegyek oltalmáról szóló törvénymódosító javaslatot, amelyet szintén vita nélkül fogadtak el. Majd az összeférhetetlenségi javaslatot tárgyalták folytatólagosan. Elfogadták az utolsó öt paragrafust s rövid szünet után a bizottsághoz a szövegezés végett visszaküldött szakaszok tárgyalására tértek át. A 10. szakasznál Hunyady Ferenc gróf az eredeti szövegezés mellett foglalt állást. — Aggodalommal hallottam— folytatta —, hogy a felsőház csak ősszel tárgyalja le a javaslatot. A felsőhászat csupán kényelmi szempontok vezetik, de egyes tiszteletreméltó urak nyaralási terve mégsem lehet akadálya annak, hogy egy ilyen törvényjavaslat tető alá kerüljön, mert erre a javaslatra nagy súlyt helyezett a közvélemény és a képviselőház. Bródy Ernő azt fejtegette, hogy az új szöveg kibúvásra ad lehetőséget. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter viszont azt hangoztatta, hogy itt új szövegben szigorítás van. A Ház az új szöveget fogadta el. A 12. szakaszt vita nélkül fogadták el. A 14. szakasznál Bródy Ernő rámutatott arra, hogy az eredeti fogalmazás helyesebb volt, mert kizárta a Házból a szubvencionált vállalatoknál bent ülő képviselőket. Fenyő Miksa vitába szállt Bródy Ernővel és azt mondotta, hogyha Bródy Ernő felfogása győzedelmeskedik, akkor egész termelési ágat, s az egész nagy- és középipart és a kisipar egy részét kizárják a törvényhozásból. Gál Jenő és Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter felszólalása után elfogadták az új szöveget. A sok szakasznál Bródy Ernő, Váry Albert, Wolff Károly, Nagy Emil és Gaal Gaston szólaltak fel. Gaal Gaston azt fejtegette, hogy a gsehertet nem szabad bevinni a Házba, felfogása szerint lehetetlen, hogy a képviselők nyilvános árlejtéseken vehessenek részt és szállíthassanak az államnak. Zitvay Tibor igazságügy miniszter hangsúlyozta, hogy nem fogadja el a második bekezdést, amely szerint a képviselők részt vehetnek közszállításokban, de a döntést a Ház többségére bízza. A módosítás mellett 39-en szavaztak, az eredeti szöveg mellett Zsitvay Tibor igazságügyminiszterrel együtt 32-en, tehát az igazásgügyminiszter álláspontja kisebbségben maradt. Az egész ellenzék az igazságügyminiszterrel szavazott. Ezzel végleg elfogadták a javaslatot. Az elnök bejelentette, hogy Kállay Tamás lemondott kisvárdai mandátumáról. Az elnök javasolta, hogy a Ház pénteken délelőtt tartsa legközelebbi ülését és annak napirendjére a letárgyalt három törvényjavaslat harmadszori olvasását és mentelmi ügyek tárgyalását tűzze. Gaal Gaston szót kért a napirendnél s a részleges moratórium kapcsán kijelentene, hogy a gazdák nem kívánnak egyoldalú intézkedéseket. — Nem vagyunk hajlandók elfogadni olyan megoldást — mondotta —, amely talán a gazdatársadalom érdekében áll, de amely hullahegyeket fog teremteni más foglalkozási ágak körében. A független kisgazdapárt a hoszszabb moratórium álláspontján van és nem kíván egyoldalú kedvezést. Fábián Béla az iparosok és kereskedők súlyos helyzetéről beszélt. Malasics Géza kifogásolta a sütőipar éjszakai mankójának visszaállltását. Aztán elfogadták az elnök napirendi javaslatát. Végül Zsilinszky Endre intézett sürgős interpellációt a kereskedelemügyi miniszterhez a vásárjog rendezéséről. Az ülés délután negyed négy órakor ért véget. 2 Lemondott a jugoszláv kormány Belgrád, június 30. A Marinkovics-kormány szerdán a kormány rekonstrukciójának végrehajtása céljából átnyújtotta a királynak az összkormány lemondását. Sziám alkotmányos királysággá alakult át Bangkok, június 30. Sziám királya aláírta az ideiglenes kormány által kidolgozott új alkotmánytervezetet. Az új alkotmány szerint ezután a nép a legfelsőbb hatalom tulajdonosa és a királyi hatalmat, amely eddig abszolút volt, messzemenően korlátozták. A pok választójogot kapnak. ÚJSÁG PÉNTEK, 1932 JÚÍLIUS T Kimondotta a tanács a HÉV megvásárlását A Talbot centrale megvásárlásának tervét egyelőre levették a napirendről A főváros törvényhatósági tanácsának csütörtök délutáni ülésén több igen fontos ügyben kellett határozni, így a HÉV megvásárlásáról, amit mint ismeretes, hosszú tanácskozások előztek meg. A HÉV komplexum megszerzésére vonatkozó polgármesteri előterjesztést Bódy László dr. tanácsnok ismertette. Hosszú vita fejlődött ki az ügy körül, amelynek során a HÉV megszerzése mellett Dorner Gyula, Becsey Antal, Kozma Jenő dr., Scheuer Róbert és Payr Hugó szólal fel, itlene pedig Bródy Ernő dr., Peyer Károly, Révész Mihály dr., Láng Lajos dr. és Hoff Károly dr. érvelt. A felszólalásokra Borvendég Ferenc alpolgármester válaszolt és rámutatott a HÉV megszerzésének előnyeire. Meglehetősen túlfűtött hangulatban került sor a szavazásra, mivel a vita során voltak pillanatok, amikor szavazategyenlőség állott fenn a vételt helyeslő és az azt ellenző bizottsági tagok között. Végül is név szerinti szavazás következett, amelynek során tizenhárom szóval tizenkettő ellenében kimondották a HÉV részvénytöbbségének megszerzését. A HÉV megvásárlása mellett szavazott az egységes községi polgári párt, Friedrich István, mint a keresztény ellenzék képviselője, valamint a főváros vezetőségének a tanácsban képviselt három tagja. Ellene pedig a szociáldemokrata párt, a demokrata párt, a szabadelvű párt és a Wolff-párt képviselői. A HÉV probléma a hétfőn tartandó közgyűlés elé kerül, azonban a közgyűlés, mivel a megvásárlást a tanács végérvényesen kimondotta, nem a vétel felett, hanem afelett dönt váryon kívánja-e a közlekedési eszközök egységesítését, helyesebben az egységes közlekedéspolitikát. A tanács foglalkozott a főváros külföldi kölcsöneinek meghosszabbításával is. Most a kétmilliónyolcszázezer pengős dollárkölcsön, júliusban pedig a kétszázötvenezer fontos kölcsön jár le. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok javaslatára a tanács hozzájárult ahhoz, hogy a két kölcsönt az eddigivel azonos feltételek mellett meghosszabbítsák. Scheuer Róbert kívánságára válaszolva Sipőcz Jenő dr. polgármester kijelentette, hogy a BSzKRT igazgatóságának kibővítése csak szabályrendeletmódosítással vihető keresztül. Többek hozzászólása után elfogadták a kerületi választmányok tervezetéről szóló szabályrendeletet. A budai Szent Ferenc-rend részére a Pasaréten létesítendő templom céljára telket engedtek át. Gundel Károlyt, a Gellért-fürdő vendéglőjének bérlőjét a szerződésben kikötött bérminimum fizetése alól átmenetileg mindaddig, míg a gazdasági viszonyokban javulás nem következik be, felmentette a tanács. Elhatározták, hogy a Népligetben iskolai sporttelepet létesítenek, majd a Talbot centrálé átvételét célzó polgármesteri javaslatot egyelőre levették a napirendről. nem indokolt, hogy zár alá vegnük a népszüvetségi kölcsönre lehozott magyar állami bevételeket A hivatalos lap pénteki számában hirdetmény jelenik meg az 1924. évi népszövetségi kölcsön kötvénybirtokosai számára. Az államkölcsön frussee-jei közük, hogy miután nehézségek mertetek fel a kölcsön szolgálatára Magyarországon tartott összegeknek a szükségek külföldi fizetési eszközökre történő átváltása tekintetében, a trusleeknek már birtokában levő külföldi fizetési eszközök összege ezidőszerintelégtelen az augusztus elsején esedékes kamat teljes fedezésére. A közlés szerint a magyar kormány oly utasításokat bocsátott ki, hogy a kölcsön biztosítékául lekötött jövedelmek hozamából a jövőben csupán oly összegek utaltassanak be a trusteek számlájára, amelyek a Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán átszámítva, az esedékes részletek pengő ellenértékének felelnének meg. A trusteek ezt az eredeti megállapodás megszegésének tekintik és ez ellen óvást emelnek a népszövetségnél. Magyar illetékes helyen ezzel szemben megjegyzik, hogy a magyar kormány állandóan tájékoztatta a népszövetség pénzügyi bizottságát az ország helyzetéről s amíg lehetett, állandóan transzferálta az esedékes devizákat, most azonban olyan nagy a devizahiány, hogy a további transzferálás abszolút lehetetlen. A trüsteek úgy határoztak, hogy a népszövetségi kölcsönre lekötött állami bevételek egész összegét zár alá veszik, amíg a magyar kormány devizákban nem transzferál. Minthogy ezek a bevételek az állam összes bevételeinek mintegy harminc százalékát teszik ki, kétségtelen, hogy ezek zár alá helyezése esetén az államháztartás végzetesen fennakadna, ami bizonyára a trusteek intencióinak sem felelne meg. Illetékes helyen rámutatnak még arra, hogy a népszövetségi kölcsön félévi szolgálatára szükséges összeg a trusteek rendelkezése alatt tartalékolva van, ebből tehát módjukban áll a legközelebbi szelvényesedékesség fedezetét biztosítani. Megtörténtek a fővárosi tanügyi kinevezések Éjszakai eskütétel a Városházán A főváros, mint ismeretes, 180 új tanügyi állást töltött be, Szendy Károly dr. tanügyi tanácsnok készítette a polgármester nevében az erre vonatkozó előterjesztést. A kinevezéseket csütörtökön hagyta jóvá a kultuszminiszter. Mivel az erre vonatkozó leirat csak a csütörtök esti órákban érkezett le a városházára és mivel a kinevezések július 1-től, tehát a pénteki naptól érvényesek, intézkedni kellett, hogy az újonnan kinevezett tanerők még csütörtök éjszaka folyamán letegyék az esküt. Szendy tanácsnok expressztávirattal hívta össze eskütételre a városháza tanácstermébe az újonnan kinevezetteket. A szokatlan aktus éjszaka tizenegy órakor történt meg. A kinevezettek névsora a következő: Óvónők: Kálpay Józsefné sZ. Koczoh Erzsébet. Süveges Istvánné sz. Tamássy Ilona, Gerwald Olga, Kaszab Pálné sz. Szoboray Róza, Jakab Erzsébet, Péter Gyuláné sz. Lőrincz Irén, Lakatos Emilia, Berger Klára, Frey Pálné sz. Illés Rozália, Kuszák Lászlóné sz. Nyerges Darina, Tóth Gizella. Elemi iskolai tanítók: Moór Lajos, Faneth Lajos, Slarkó Aurél, Dragóner Endre, Bokor Zoltán, Almássy Géza, Csányi László, Tóbik János, Kiricsi Lajos, Homonnay Pál, Krasznay András, Szilágyi László, Szubkai Imre, Schnádenberger Ferenc, Kovácsy Béla, Samay Géza, Korjolán, Bargar Emil, vitéz Horváth Antal, Ludas László, Preizinger Ferenc, Horváth László, Óváry László, Mály György, Kiss Lajos, Nagy Jenő, Kléberl Géza, Szűts Pál, Mindnich Tibor, Schréder Kálmán, Molnár Vilmos, Halász András, Cseke Géza, Heidinger Nándor, Zsubori Béla, Nagy Ferenc, Tóth Miklós, Klammer Kálmán, Schiller László, Samay Ödön, Gulyás György, Slámory Imre. anulónők: Cserhály Margit, Spedlár Zoltánná szül. Szabó Erzsébet, Sőtér Sarolta, Tallián Mária, Reidner Oszkárné szül. Huber Róza, Bóra Gyuláné szül. Wollf Anna, Véhn Mihályné szül. Bőröndy Julia, Forró Zsófia, Brecskay Olivérné szül. Répáczky Gabriella, Mihálka Ernőné sz. Petrássy Mária, Volenszky Gyuláné sz. Gallos Margit, dr. Szendey Lászlóné sz. Fogyó Irma, Majlán Józsefné sz. Márkus Elelka, Zimmermann Béláné sz. Hajnal Mária, Vörös Kálmánná sz. Szentpétery Júlia, Mérey Margit, Peschkó Zoltánné sz. Dannhauser Olga,Seress Magda, Erdélyi Ferencné sz. Taxner Anna, Krezler Sándorné sz. Tarr Erzsébet, Sághy Gyuláné sz. Takó Etelka, Neuner Istvánná sz. Hajgató Gizella, Turner Józsefné sz. Balász Ilona, Mikolik Lenke, Kováts Vilma, Sligelbauer Matild, Szüts Erzsébet, Farkas Rezsimé sz. Kövessy Albina, Szemere Viola, Gáspár Béláné sz. Gaé Amália, Fodor Ilona, Szathmáry Erzsébet, Déry Zsigmondné sz. Szabó Sarolta, dr. Lunzer Rősbertné sz. Csillag Angéla, Rainer Kálmánná sz. Walter Eleonóra, dr. Goll Aladárné sz. Frick Jolán, Faragó Arturné sz. Grün Júlia, Kalocsay Kálmánná sz. Vangel Margit, Éder Jenőné sz. Sugár Ida, Lázár Béláné sz. Kucsera Irén, dr. vitéz Pilinszky Attiláné sz. K. Kászonyi Margit, Székely Imréné sz. Bodor Anna, Herczegh Katalin, Biró Magda, Hrabál Ágostné sz. Herczegh Matild dr., özv. lovag Ibi Miklósné sz. Szabó Piroska, Borsoss Mária, Bezzegh Magda, Hoffer Béláné sz. Krizsán Jolán, ifj. dr. Csepreghy Horváth Jánosné sz. Ocskay Ilona, Gruner Zoltánné sz. Magasházy Hilda, Hézer Klára, Kleriolák Gyuláné sz. Toporczer Viola és Fülöp Mária. Énektanításra is kötelezett tanítók: Halász Béla, Szíjártó Károly, Palachich Leóné sz. Hollós Stefánia, Nagy Károlyné sz. Hegyessy Anna, Létay Gusztávné sz. Perczel Sarolta. Polgári fiúiskolai tanárok: Miklós Béla, Dobos László, Bokros Béla, Vörös István dr., Takács Árpád, Greisinger Gyula, Kiss Lajos, Kovács György, Iván László, Alexies György dr., Papp Alajos, Mendlik Lajos, Paál Ákos, Bartos Géza, Wagner Róbert, Kiss Imre, Kronstein Ferenc. Polgári leányiskolai tanárok: Darvay Erzsébet, Schwercz Mária, dr. Kertész Aladárné sz. dr. Wildner Teréz, Okolicsányi Márta, Jesze Kálmánná sz. Endrey Sarolta, Bozsó Ernőné sz. Baum Mária, Grafl Józsa, Szerény Alajosné sz. Berka Aurélia, Gruber Erzsébet, Mayer Blanka, dr. vitéz Imecs Györgyné sz. Hercegh Klára, Szalay Károlyné sz. Onódy Irén, Marközy Emilné sz. Kenessey Erzsébet, Kecskés Mária, Lábos Edéné sz. Kózer Márta, Horváth Margit, dr. Kubinyi Aladárné sz. Oszvald Margit, Lovas Piroska, Kirchner Jenőné sz. D.’Ouvernou Gizella, özv. Knopp Emilné sz. Biletz Ilona, Bernai Irén, Herkner Anna, vitéz Spányi Andenné sz. Borovics Ida, Lednitzky Lajosné sz. Viller Ottilia, dr. Plaveczky Oszkárné sz. Kovács Margit, Komlós Ferencné sz. Lezák Mária, Horpich Rezsőné sz. Frantz ■ Valéria. Fiu iparostanonciskolai tanárok: Szabó Károly, Vály Ödön, Oberth Ernő, Wagler Richárd, Fabró József, Ernőd Aurél, Szinthó Gergely, Klement Zoltán, Soóky Sándor, Andrichovszky István. Leány iparostanonciskolai tanárok: Biró Lajos, Koczkás Kálmán, Szolyory Lajos, Leányiskolai tanárok: Pécz Zoltán, Simon Ferenc, Nemes Árpád dr., Vigassy Lajos. Felsőkereskedelmi Iskolai tanárok: Hilscher Zoltán dr., Berend Iván, vitéz Horváth Oszkár dr., Lévai József, Tarján Ferenc, Makray Pál, Molnár Zoltán, Erdélyi Amália. Női kereskedelmi szaktanfolyam tanára: Kardhordó Ilona. Női ipariskolai tanárok: Érczhegyi Irén, Tomcsányi Edit, Ducsay Béláné szül. Antal Ilona. Felsőbb zeneiskolai tanár: Vály Béláné szül. Babics Ilona. Tanszerkészítő műhely preparálnra: Majthényi Gábor/ Az éjfélutánig tartó eskütételen Liber Endre alpolgármester üdvözölte az újonnan kinevezetteket, akiknek nevében Vörös István dr. köszönte meg az üdvözlést. Nagy felvonulásra készül a Hitler-párt München, június 30. A szociáldemokrata Münchener Post a Rosenheimban tartott nemzeti szocialista gyűlésen Elhangzott kijelentések alapján azt hiszi, hogy a július 3-ára Münchenbe összehívott országos nemzeti szocialista gyűlés komoly eseményeket hozhat magával. Ezzel kapcsolatban jelenti a lap, hogy nagy nemzeti szocialista felvonulást terveznek a Dunától délre, ami azután arra kényszerítené a bajor kormányt, hogy Nürnbergbe vonuljon vissza. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy berlini politikai körökben nem hajlandók a szociáldemokrata lap hírét komolyan venni. Választási taktikának tekintik és utalnak arra, hogy egy lap sem jelentett erről a felforgató tervről semmit. Berlinben meg vannak győződve arról, hogy a bajor kormány teljesen ura a helyzetnek. Berlin, június 30. Szerdán délben végre megjelent a birodalmi kormány szükségrendelete az egyenruhaviselési és gyülekezési tilalom felfüggesztéséről. A feszült érdeklődéssel várt szükségrendelet intézkedései az általános várakozásnak megfelelően az egész birodalom területére vonatkoznak és hangsúlyozottan az egyes államok területére is. Az állami rendőri hatóságoknak a szükségrendelet megadja a jogot arra, hogy bizonyos események bekövetkezése esetén a gyülekezési tilalmat ismét életbe léptessék, de csak abban az esetben, ha a gyűléseket szabad ég alatt akarják megtartani. Az egyenruhaviselési tilalom felfüggesztése általános és semmiféle tilalmat az ország területén erre vonatkozóan életbelépteni nem lehet, kivételt csakis a birodalmi belügyminiszter tehet. A birodalmi belügyminiszter átiratban felszólította a porosz belügyminisztériumot, hogy ötöt napra tiltsa be a Kölnische Volkszeitung és a Vorwarts megjelenését. Az esetben, ha a porosz belügyminiszter a felhívásnak nem tesz eleget, a legfelsőbb birodalmi törvényszék dönt majd a betiltás kérdésében. A belügyminiszter azért akarja betiltatni a két lapot, mert a birodalmi kancellár személye ellen éles támadásokat intéztek.