Ujság, 1932. július (8. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

­ Elfogadta a képviselőház az összeférhetetlenségi javaslatot . A képviselőház csütörtöki ülésén az elnök meleg szavakkal elparentálta Széchenyi Emil gróf koronaőrt, majd Inkey Pál báró szólalt fel napirend előtt. Szóvátette, hogy a szesz­­kartel hat fillérért veszi a bort, amelyből pár­latot készítenek, noha a rendelet szerint en­nek a bornak tizenegy fillér volna az ára. Mint mondotta, a vidéki szeszfőzők tőkehiány miatt lemondtak a kontingensről s igy a budapesti fiagyfőzőknek szabadkezük van. Majd a ter­­mésrendeletet bírálta. Helytelenítette a ka­matkérdés tervezett megoldását és az ország adósságainak radikális rendezését sürgette. Azután az új felhatalmazási törvény alap­ján megválasztották a 33-as bizottság hu­szonkét képviselőházi tagját. A független kis­gazdapárt, a szociáldemokraták és a Hunyady­­csoport a szavazás előtt kivonult a teremből. A Ház az alábbiakat választotta be a 33-as bi­zottságba: Bessenyey Zenó, Bethlen István gróf, K­iró Pál, Esterházy Móric gr., Gyömörey Sándor, Ivády Béla, Kállay Miklós, Kállay Tibor, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Marschall Ferenc, Mayer János, Nagy Emil, Pallavicini György őrgróf, Péntek Pál, Hassay Károly, Schandl Károly, Sigray Antal gróf, Szilágyi Lajos, Temesvári­ Imre, Ugrón Gábor és Wolff Károly. Következett a MFTR és az állam között lét­rejött szerződésről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Zsindely Ferenc előadó referáciája után vita nélkül fogadták el a javaslatot. Fabinyi Tihamár előadó ismertette azután­­­ találmányi szabadalmakról és a védjegyek oltalmáról szóló törvénymódosító javaslatot, amelyet szintén vita nélkül fogadtak el. Majd az összeférhetetlenségi javaslatot tár­gyalták folytatólagosan. Elfogadták az utolsó öt paragrafust s rövid szünet után a bizottság­hoz a­ szövegezés végett visszaküldött szakaszok tárgyalására tértek át. A 10. szakasznál Hunyady Ferenc gróf az eredeti szövegezés mellett foglalt állást. — Aggodalommal hallottam­­— folytatta —, hogy a felsőház csak ősszel tárgyalja le a javaslatot. A felsőh­ászat csupán kényelmi szempontok ve­zetik, de egyes tiszteletreméltó urak nyaralási terve mégsem lehet akadálya annak, hogy egy ilyen törvényjavaslat tető alá kerüljön, mert erre a javaslatra nagy súlyt helyezett a közvé­lemény és a képviselőház. Bródy Ernő azt fejtegette, hogy az új szöveg kibúvásra ad lehetőséget. Zsitvay Tibor igaz­­ságü­gyminiszter viszont azt hangoztatta, hogy itt új szövegben szigorítás van. A Ház az új szöveget fogadta el. A 12. szakaszt vita nélkül fogadták el. A 14. szakasznál Bródy Ernő rá­mutatott arra, hogy az eredeti fogalmazás he­lyesebb volt, mert kizárta a Házból a szubven­cionált vállalatoknál bent ülő képviselőket. Fenyő Miksa vitába szállt Bródy Ernővel és azt mondotta, hogyha Bródy Ernő felfogása győzedelmeskedik, akkor egész termelési ágat, s az egész nagy- és középipart és a kisipar egy részét kizárják a törvényhozásból. Gál Jenő és Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter felszólalása után elfogadták az új szöveget. A so­­k szakasznál Bródy Ernő, Váry Al­bert, Wolff Károly, Nagy Emil és Gaal Gaston szólaltak fel. Gaal Gaston azt fejtegette, hogy a gsehertet nem szabad bevinni a Házba, felfogása szerint lehetetlen, hogy a képvise­lők nyilvános árlejtéseken vehessenek részt és szállíthassanak az államnak. Zitvay Tibor igazságügy miniszter hangsúlyozta, hogy nem fogadja el a második bekezdést, amely szerint a képviselők részt vehetnek közszállításokban, d­e a döntést a Ház többségére bízza. A módo­sítás mellett 39-en szavaztak, az eredeti szöveg mellett Zsitvay Tibor igazságügyminiszterrel együtt 32-en­, tehát az igazásgügym­iniszter ál­láspontja kisebbségben maradt. Az egész ellen­­zék az igazságügyminiszterrel szavazott. Ezzel végleg elfogadták a javaslatot. Az el­nök bejelentette, hogy Kállay Tamás lemon­dott kisvárdai mandátumáról. Az elnök java­solta, hogy a Ház pénteken délelőtt tartsa legközelebbi ülését és annak napirendjére a letárgyalt három törvényjavaslat harmadszori olvasását és mentelmi ügyek tárgyalását tűzze. Gaal Gaston szót kért a napirendnél s a rész­leges moratórium kapcsán kijelentene, hogy a gazdák nem kívánnak egyoldalú intézkedése­ket. — Nem vagyunk hajlandók elfogadni olyan megoldást — mondotta —, amely talán a gazdatársadalom érdekében áll, de amely hullahegyeket fog teremteni más foglalkozási ágak körében. A független kisgazdapárt a hosz­­szabb moratórium álláspontján van és nem kí­ván egyoldalú kedvezést. Fábián Béla az iparosok és kereskedők sú­lyos helyzetéről beszélt. Malasics Géza kifogá­­solta a sütőipar éjszakai mankójának vissza­­áll­ltását. Aztán elfogadták az elnök napi­rendi javaslatát. Végül Zsilinszky Endre inté­zett sürgős interpellációt a kereskedelemügyi miniszterhez a vásárjog rendezéséről. Az ülés délután negyed négy órakor ért véget. 2 Lemondott a jugoszláv kormány Belgrád, június 30. A Marinkovics-kor­­m­ány szerdán a kormány rekonstrukciójá­nak végrehajtása céljából átnyújtotta a ki­rálynak az összkormány lemondását. Sziám alkotmányos királysággá alakult át Bangkok, június 30. Sziám királya aláírta az ideiglenes kormány által kidolgozott új al­kotmánytervezetet. Az új alkotmány szerint ezután a nép a legfelsőbb hatalom tulajdo­nosa és a királyi hatalmat, amely eddig ab­szolút volt, messzemenően korlátozták. A pok választójogot kapnak. ÚJSÁG PÉNTEK, 1932 JÚÍLIUS T Kimondotta a tanács­­ a HÉV megvásárlását A Talbot centrale megvásárlásának tervét egyelőre levették a napirendről A főváros törvényhatósági tanácsának csütör­tök délutáni ülésén több igen fontos ügyben kellett határozni, így a HÉV megvásárlásáról, amit mint ismeretes, hosszú tanácskozások előz­tek meg. A HÉV komplexum megszerzésére vo­natkozó polgármesteri előterjesztést Bódy László dr. tanácsnok ismertette. Hosszú vita fejlő­dött ki az ügy körül, amelynek során a HÉV megszerzése mellett Dorner Gyula, Becsey An­tal, Kozma Jenő dr., Scheuer Róbert és Payr Hugó szólal fel, itlene pedig Bródy Ernő dr., Peyer Károly, Révész Mihály dr., Láng Lajos dr. és H­of­f Károly dr. érvelt. A felszólalásokra Borvendég Ferenc alpolgár­mester válaszolt és rámutatott a HÉV megszer­zésének előnyeire. Meglehetősen túlfűtött hangulatban került sor a szavazásra, mivel a vita során voltak pillana­tok, amikor szavazategyenlőség állott fenn a vételt helyeslő és az azt ellenző bizottsági ta­gok között. Végül is név szerinti szavazás követ­kezett, amelynek során tizenhárom szóval tizenkettő ellenében ki­mondották a HÉV részvénytöbbségének megszerzését. A HÉV megvásárlása mellett szavazott az egy­séges községi polgári párt, Friedrich István, mint a keresztény ellenzék képviselője, valamint a főváros vezetőségének a tanácsban képviselt három tagja. Ellene pedig a szociáldemokrata párt, a demokrata párt, a szabadelvű párt és a Wolff-párt képviselői. A HÉV probléma a hétfőn tartandó közgyű­lés elé kerül, azonban a közgyűlés, mivel a megvásárlást a tanács végérvényesen kimon­dotta, nem a vétel felett, hanem afelett dönt váryon kívánja-e a közlekedési eszközök egysé­gesítését, helyesebben az egységes közlekedés­politikát. A tanács foglalkozott a főváros külföldi köl­­csöneinek meghosszabbításával is. Most a két­­milliónyolcsz­ázezer pengős dollárkölcsön, jú­liusban pedig a kétszázötvenezer fontos kölcsön jár le. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok javaslatára a tanács hozzájárult ahhoz, hogy a két kölcsönt az eddigivel azonos feltételek mel­lett meghosszabbítsák. Scheuer Róbert kívánságára válaszolva Si­­pőcz Jenő dr. polgármester kijelentette, hogy a BSzKRT igazgatóságának kibővítése csak sza­­bályrendeletmódosítással vihető keresztül. Többek hozzászólása után elfogadták a kerü­leti választmányok tervezetéről szóló szabály­rendeletet. A budai Szent Ferenc-rend részére a Pasa­réten létesítendő templom céljára telket enged­tek át. Gundel Károlyt, a Gellért-fürdő vendéglőjé­nek bérlőjét a szerződésben kikötött bérmini­mum fizetése alól átmenetileg mindaddig, míg a gazdasági viszonyokban javulás nem követke­zik be, felmentette a tanács. Elhatározták, hogy a Népligetben iskolai sporttelepet létesítenek, majd a Talbot centrálé átvételét célzó polgármesteri javaslatot egy­előre levették a napirendről. nem indokolt, hogy zár alá vegn­ük a népszüvetségi kölcsönre lehozott magyar állami bevételeket A hivatalos lap pénteki számában hirdet­mény jelenik meg az 1924. évi népszövetségi kölcsön kötvénybirtokosai számára. Az ál­lamkölcsön frussee-jei közük, hogy miután nehézségek mertetek fel a kölcsön szolgála­tára Magyarországon tartott összegeknek a szükségek­ külföldi fizetési eszközökre tör­ténő átváltása te­kinteté­ben, a trusleeknek már birtokában levő külföldi fizetési eszkö­zök összege ezidőszerint­­elégtelen az augusz­tus elsején esedékes kamat teljes fedezésére. A közlés szerint a magyar kormány oly uta­sításokat bocsátott ki, hogy a kölcsön biz­tosítékául lekötött jövedelmek hozamából a jövőben csupán oly összegek utaltassanak be a trusteek számlájára, amelyek a Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán átszámítva, az esedékes részletek pengő ellenértékének fe­lelnének meg. A trusteek ezt az eredeti meg­állapodás megszegésének tekintik és ez ellen óvást emelnek a népszövetségnél. Magyar illetékes helyen ezzel szemben megjegyzik, hogy a magyar kormány állan­dóan tájékoztatta a népszövetség pénzügyi bizottságát az ország helyzetéről s amíg le­hetett, állandóan transzferálta az esedékes devizákat, most azonban olyan nagy a de­vizahiány, hogy a további transzferálás ab­szolút lehetetlen. A trüsteek úgy határoztak, hogy a népszövetségi kölcsönre lekötött ál­lami bevételek egész összegét zár alá veszik, amíg a magyar kormány devizákban nem transzferál. Minthogy ezek a bevételek az állam összes bevételeinek mintegy harminc százalékát teszik ki, kétségtelen, hogy ezek zár alá helyezése esetén az államháztartás végzetesen fennakadna, ami bizonyára a trusteek intencióinak sem felelne meg. Ille­tékes helyen rámutatnak még arra, hogy a népszövetségi kölcsön félévi szolgálatára szükséges összeg a trusteek rendelkezése alatt tartalékolva van, ebből tehát módjukban áll a legközelebbi szelvényesedékesség fedezetét biztosítani. Megtörténtek a fővárosi tanügyi kinevezések Éjszakai eskütétel a Városházán A főváros, mint ismeretes, 180 új tanügyi ál­lást töltött be, Szendy Károly dr. tanügyi ta­nácsnok készítette a polgármester nevében az erre vonatkozó előterjesztést. A kinevezéseket csütörtökön hagyta jóvá a kultuszminiszter. Mi­vel az erre vonatkozó leirat csak a csütörtök esti órákban érkezett le a városházára és mivel a ki­nevezések július 1-től, tehát a pénteki naptól ér­vényesek, intézkedni kellett, hogy az újonnan kinevezett tanerők még csütörtök éjszaka folya­mán letegyék az esküt. Szendy tanácsnok expressztávirattal hívta össze eskütételre a város­háza tanácstermébe az újonnan kinevezetteket. A szokatlan aktus éjszaka tizenegy órakor tör­tént meg. A kinevezettek névsora a következő: Óvónők: Kálpay Józsefné sZ. Koczoh Erzsébet. Süveges Istvánné sz. Tamássy Ilona, Gerwald Olga, Ka­szab Pálné sz. Szoboray Róza, Jakab Erzsébet, Péter Gyuláné sz. Lőrincz Irén, Lakatos Emilia, Berger Klára, Frey Pálné sz. Illés Rozália, Ku­szák Lászlóné sz. Nyerges Darina, Tóth Gizella. Elemi iskolai tanítók: Moór Lajos, Faneth Lajos, Slarkó Aurél, Dragóner Endre, Bokor Zoltán, Almássy Géza, Csányi László, Tóbik János, Kiri­­csi Lajos, Homonnay Pál, Krasznay András, Szi­lágyi László, Szubkai Imre, Schnádenberger Fe­renc, Kovácsy Béla, Samay Géza, Korjolán, Bar­­gar Emil, vitéz Horváth Antal, Ludas László, Preizinger Ferenc, Horváth László, Óváry László, Mály György, Kiss Lajos, Nagy Jenő, Kléberl Géza, Szű­ts Pál, Mind­nich­ Tibor, Schréder Kál­mán, Molnár Vilmos, Halász András, Cseke Géza, Heidinger Nándor, Zsubori Béla, Nagy Ferenc, Tóth Miklós, Klamm­er Kálmán, Schiller László, Samay Ödön, Gulyás György, Slámory Imre.­ anulónők: Cserhály Margit, Spedlár Zoltánná szül. Szabó Erzsébet, Sőtér Sarolta, Tallián Mária, Reidner Oszkárné szül. Huber Róza, Bóra Gyuláné szül. Wollf Anna, Véhn Mihályné szül. Bőröndy Julia, Forró Zsófia, Brecskay Olivérné szül. Répáczky Gabriella, Mihálka Ernőné sz. Petrássy Mária, Volenszky Gyuláné sz. Gallos Margit, dr. Szendey Lászlóné sz. F­ogyó Irma, Majlán Józsefné sz. Márkus Elelka, Zimmermann Béláné sz. Hajnal Mária, Vörös Kálmánná sz. Szentpétery Júlia, Mérey Margit, Peschkó Zoltánné sz. Dannhauser Olga,­­Seress Magda, Erdélyi Ferencné sz. Taxner Anna, Krezler Sándorné sz. Tarr Erzsébet, Sághy Gyuláné sz. Takó Etelka, Neuner Istvánná sz. Hajgató Gizella, Turner Józsefné sz. Balász Ilona, Mikolik Lenke, Kováts Vilma, Sligelbauer Matild, Szüts Erzsébet, Farkas Rezsimé sz. Kövessy Al­­bina, Szemere Viola, Gáspár Béláné sz. Gaé Amália, Fodor Ilona, Szathmáry Erzsébet, Déry Zsigmondné sz. Szabó Sarolta, dr. Lunzer Rős­bertné sz. Csillag Angéla, Rainer Kálmánná sz. Walter Eleonóra, dr. Goll Aladárné sz. Frick Jolán, Faragó Arturné sz. Grün Júlia, Kalocsay Kálmánná sz. Vangel Margit, Éder Jenőné sz. Sugár Ida, Lázár Béláné sz. Kucsera Irén, dr. vitéz Pilinszky Attil­áné sz. K. Kászonyi Margit, Székely Imréné sz. Bodor Anna, Herczegh Kata­lin, Biró Magda, Hrabál Ágostné sz. Herczegh Matild dr., özv. lovag Ibi Miklósné sz. Szabó Piroska, Borsoss Mária, Bezzegh Magda, Hoffer Béláné sz. Krizsán Jolán, ifj. dr. Csepreghy Hor­váth Jánosné sz. Ocskay Ilona, Gruner Zoltánné sz. Magasházy Hilda, Hézer Klára, Kleriolák Gyuláné sz. Toporczer Viola és Fülöp Mária. Énektanításra is kötelezett tanítók: Halász Béla, Szíjártó Károly, Palachich Leóné sz. Hollós Stefánia, Nagy Károlyné sz. Hegyessy Anna, Létay Gusztávné sz. Perczel Sarolta. Polgári fiúiskolai tanárok: Miklós Béla, Dobos László, Bokros Béla, Vörös István dr., Takács Árpád, Greisinger Gyula, Kiss Lajos, Kovács György, Iván László, Alexies György dr., Papp Alajos, Mendlik Lajos, Paál Ákos, Bartos Géza, Wagner Róbert, Kiss Imre, Kronstein Ferenc. Polgári leányiskolai tanárok: Darvay Erzsébet, Schwercz Mária, dr. Kertész Aladárné sz. dr. Wildner Teréz, Okolicsányi Márta, Jesze Kálmánná sz. Endrey Sarolta, Bo­­zsó Ernőné sz. Baum Mária, Grafl Józsa, Sze­rény Alajosné sz. Berka Aurélia, Gruber Erzsé­bet, Mayer Blanka, dr. vitéz Imecs Györgyné sz. Hercegh Klára, Szalay Károlyné sz. Onódy Irén, Marközy Emilné sz. Kenessey Erzsébet, Kecskés Mária, Lábos Edéné sz. Kózer Márta, Horváth Margit, dr. Kubinyi Aladárné sz. Oszvald Mar­git, Lovas Piroska, Kirchner Jenőné sz. D.’Ouver­­nou Gizella, özv. Knopp Emilné sz. Biletz Ilona, Bernai Irén, Herkner Anna, vitéz Spányi An­­denné sz. Borovics Ida, Lednitzky Lajosné sz. Viller Ottilia, dr. Plaveczky Oszkárné sz. Ko­vács Margit, Komlós Ferencné sz. Lezák Mária, Horpich Rezsőné sz. Frantz ■ Valéria. Fiu iparostanonciskolai tanárok: Szabó Károly, Vály Ödön, Oberth Ernő, Wag­­ler Richárd, Fabró József, Ernőd Aurél, Szinthó Gergely, K­lement Zoltán, Soóky Sándor, Andrichovszky István. Leány iparostanonciskolai tanárok: Biró Lajos, Koczkás Kálmán, Szolyory Lajos, Leányiskolai tanárok: Pécz Zoltán, Simon Ferenc, Nemes Árpád dr., Vigassy Lajos. Felsőkereskedelmi Iskolai tanárok: Hilscher Zoltán dr., Berend Iván, vitéz Hor­váth Oszkár dr., Lévai József, Tarján Ferenc, Makray Pál, Molnár Zoltán, Erdélyi Amália. Női kereskedelmi szaktanfolyam tanára: Kardhordó Ilona. Női ipariskolai tanárok: Érczhegyi Irén, Tomcsányi Edit, Ducsay Bé­láné szül. Antal Ilona. Felsőbb zeneiskolai tanár: Vály Béláné szül. Babics Ilona. Tanszerkészítő mű­hely preparálnra: Majthényi Gábor/ Az éjfélutánig tartó eskütételen Liber Endre alpolgármester üdvözölte az újonnan kinevezet­teket, akiknek nevében Vörös István dr. kö­szönte meg az üdvözlést. Nagy felvonulásra készül a Hitler-párt München, június 30. A szociáldemokrata Mün­­chener Post a Rosenheimban tartott nemzeti szocialista gyűlésen Elhangzott kijelentések alapján azt hiszi, hogy a július 3-ára Mün­chenbe összehívott országos nemzeti szocialista gyűlés komoly eseményeket hozhat magával. Ezzel kapcsolatban jelenti a lap, hogy nagy nemzeti szocialista felvonulást terveznek a Dunától délre, ami azután arra kényszerítené a bajor kormányt, hogy Nü­rnbergbe vonuljon vissza. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy berlini politikai körökben nem hajlandók a szociál­­demokrata lap hírét komolyan venni. Válasz­tási taktikának tekintik és utalnak arra, h­ogy egy lap sem jelentett erről a felforgató tervről semmit. Berlinben meg vannak győződve arról, hogy a bajor kormány teljesen ura a hely­zetnek. Berlin, június 30. Szerdán délben végre meg­jelent a birodalmi kormány szükségrendelete az egyenruhaviselési és gyülekezési tilalom fel­függesztéséről. A feszült érdeklődéssel várt szük­ségrendelet intézkedései az általános várako­zásnak megfelelően az egész birodalom terü­le­­tére vonatkoznak és hangsúlyozottan az egyes államok területére is. Az állami rendőri ha­tóságoknak a szükségrendelet megadja a jogot arra, hogy bizonyos események bekövetkezése esetén a gyülekezési tilalmat ismét életbe lép­tessék, de csak abban az esetben, ha a gyűlé­seket szabad ég alatt akarják megtartani. Az egyenruhaviselési tilalom felfüggesztése általá­nos és semmiféle tilalmat az ország területén erre vonatkozóan életbelépteni­ nem lehet, ki­vételt csakis a birodalmi belügyminiszter tehet. A birodalmi belügyminiszter átiratban felszó­lította a porosz belügyminisztériumot, hogy öt­öt napra tiltsa be a Kölnische Volkszeitung és a Vorwarts megjelenését. Az esetben, ha a po­rosz belügyminiszter a felhívásnak nem tesz eleget, a legfelsőbb birodalmi törvényszék dönt majd a betiltás kérdésében. A belügyminiszter azért akarja betiltatni a két lapot, mert a bi­rodalmi kancellár személye ellen éles támadá­sokat intéztek.

Next