Ujság, 1932. október (8. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

SZOMBAT, 1932 OKTÓBER , ÚJSÁG Lényeges költségvetési meg­­takarításokat kivan a népszövetség «».i­ma«» pénzügyi bizottságé az állami üzemek és a helyi hatóságok kiadásai terén. „Súlyos kockázat a mezőgazdasági adósok általános természetű védelme" A Magyar Távirati Iroda jeleníti: A Nem­zetek Szövetsége közzétette a pénzügyi bizott­ság által Magyarországra vonatkozólag a ta­nácshoz intézett jelentést. A jelentés szövege a következő: 1. A bizottság megvizsgálta, hogy hogyan alakult Magyarország helyzete az 1932. évi­­június 30-ával végződött költségvetési év végén és a folyó költségvetési év első két hónapjában. A bizottságnak alkalma volt meghallgatni Korányi báró pénzügyminisz­tert és rendelkezésére állott magyarországi képviselőjének júl­ius 15-ről keltezett harma­dik jelentése. 2. A bizottság a közigazgatási költségvetés és a költségvetésen kívüli kiadások, úgymint az állami üzemek és a talettaalap veszteségei folytán jelentkező kiadások vizsgálata alap­ján amnaz aggályának ad kifejezést, hogy ha a kormány nem tesz további intéz­kedéseket a költségvetés terén, úgy a folyó költségvetési évben további defi­cit jelentkezhetik, ami inflációs vesze­delmekkel járna. A bizottság azonban úgy véli, hogy to­vábbi lényeges megtakarítások eszkö­zölhetők és hogy azonnali intézkedése­ket lehet tenni abban az irányban, hogy az üzemek által az állam és az adófize­tők jövedelmeire gyakorolt nyomás némileg enyhíttessék és a helyi hatósá­gok kiadásai is csökkentessenek. Az adóbevételek alakulását vizsgálva, a bi­zottság örömmel állapította meg, hogy a ked­vezőtlen búzatermést ellensúlyozza más me­zőgazdasági termények bőséges hozama, úgy­hogy a folyó évi mezőgazdasági termelés tel­jes értéke a mai árak mellett meghaladja az 1931. évi termelés értékét. . 3. Legutolsó jelentésében Tyler úr felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amely a mező­­gazdasági, adósok bizonyos kategóriáinak nyújtott védelemből szükségszerűen szárma­zik. Bár a bizottság elismeri, hogy bizonyos esetekben, legalább is ideiglenesen, segítségre van szükség, mégis szükségesnek tartja rámutatni arra a súlyos kockázatra, hogy ilyen irányú általános természetű széleskörű tör­vényhozási intézkedések könnyen ve­zethetnek a mezőgazdasági hitel ama forrásainak teljes kiapadására, ame­lyektől későbbi termések finanszírozása függ-e. A jelen időpontban a bizottság úgy véli, hogy nem tehet más érdemleges megjegy­zést képviselője jelentéséhez. Általában Ma­gyarország helyzete június óta nem mutat lényeges változást. Kézbesítési vagy más reklamációkat, cím­­­változásokat közvetlenül a ki­adóhivatallal közöljük, leve­lezőlap vagy telefon útján. Asszonysors írta Dánielné Lengyel Laura Mikor Feldmann Bellihez eljött a kérő Ar­idéba, Betti éppen Desforges Hektor báróba­n volt szerelmes. A báró, kivel egy modern könyveket is kultiváló huszki kölcsönkönyvtárban ismer­kedett meg, olyan bátor pimaszsággal tört le erős és tapasztalt szüzeket, félénk és riadt­­ asszonyokat, szőkéket, barnákat, vöröseket, platinahajúakat, reprezentativen soványakat és gusztusosan moletteket, egyenként, vagy csoportosítva, ahogy zsarnoki szeszélye hozta magával, a magány csendjében egy meudoni kis villában, avagy a nagy társaságban, hol csak egy magashátú pamlag vagy spanyol­fal választotta el a féltékeny férjtől, tigris­­apától, oroszlánvadász bátyáktól. A báró oly pimasz és olyan szenvedélyes, olyan vak­merő és olyan mély lelki életet élő; kaland­jain olyan differenciátlan bölcselkedő férfi­példány volt, ami ily­et csak a háború előtti re­gényirodalom ki tudott termelni. Nem lehet hát csodálkozni Bettin, ki őszinte utálattal fogadta kérőjét, a Halmiból kommendált buzaágenset. E kis történet kez­dete, a háború évében datálódik, abban az időben még tisztelték, „életnek" nevezték a búzát, így a vőlegény foglalkozása, ha nem is volt olyan előkelő, mint az erős szüzeken és gyenge asszony­okon diadalmaskodó Des­forges báróé, biztos kenyeret adott annak, aki vele foglalkozott. Betti szívéből unta és utálta Kransztor Adolfot, de azért felesége lett, mert már el­múlt huszonötévé® s mert bár nagyon sze­rette a kölcsönkönyvtári regényeket, tudta, hogy ennek semmi köze sem lehet a gyakor­lati élethez. A báró a legérdekesebb férfi a világon, de egy ilyen alakra nem lehet rá­bízni az ötezer koronát, amit a papa hozo­mányul adott Bettinek a két szoba­bútorról és a stafírungról nem is beszélve. Betty bő­vérű, huszonötéves leány, pirul és sápad, mi­kor a meudoni csendes kis villa szerelmes délutánjairól, vagy a férj asszisztálása mel­lett a pamlag vagy spanyolfal mögött gyor­san lezajló pásztorpercekről van szó, de tudja, hogy ez csak poézis, ábránd, szívsze­relem, az ötezer koronára, meg a két szoba­bútorra pedig vigyázni kell. Sajnos azonban, nemcsak a Desforges bá­róknál, de a halmi gabonaügynöknél sincs a pénz mindig biztonságban, mint ahogy Betti története fogja bebizonyítani. Betti őszinte utálattal szívében, nászútra ment az urával Velencébe. Akkoriban ölték meg Ferenc Ferdinándot és nemcsak Halmi­ban mondták nyugodtan: „Annyi vész. Ebbe csak nem halunk bele". Az emberek, mint tudjuk, tévedtek, a szerajevói pisztolylövé­sekbe mindnyájan belehaltunk. Csakhogy az emberek nem igen tudják pontosan, mikor f élnek s mikor pusztultak el? Mert járnak, kelnek, látnak, futnak az után, amit munkának, hivatásnak hívnak, mert mérget kevernek, gyüket élesítenek arra, ki állítólag helyüket foglalja el, mert megpróbálják a liftkötelet elvágni az alatt, akinek helyére be akarnak ülni, mert esz­nek — ha van mit, mert párosodnak — ha van erejük hozzá és szaporodnak, ha eléggé ki tudják magukból a felelősségérzetet és lelkiismeretet ölni — hát azt képzelik, hogy élnek. Holott mindnyájunkat, kivétel nél­kül, szőröstől-bőröstől, testünkben, lelkünk­ben, erkölcsünkben leterített a szerajevói golyó. Akiknek i­ttm­aradtunk, amiknek itt­­maradtunk?... Érdemes még arról be­szélni? ... De 1914 nyarának első részében még a fiatal házastársak Velencébe mentek. Ide ment el Betti is, az urával. Megszálltak egy magyar penzióban, hol jó­l beszéltek nemetül. Aztán megnézték a Márkus-teret, a sóhajok hídját, elették a ga­lambokat, sze­renáláz­tak, szóval eleget tet­tek a nászutazók kötelességeinek. Hazafelé már a folyosón álltak. Fiuméban már belekerültek a mozgósításba. Alig bír­tak Halmiig elverzgőeni. A világháborubam aztán furcsa zajlások között telt el a Kransztor Adolf és Feldmann Betti­ élete. A Zeppelinről írták, hogy nagy viharokban ötven métereket ugrik le­ fel s ilyenkor az utasok kutyául érzik magukat. De mi a Zeppelin jálszi ugrándozása a Bet­­tiék életéhez képest? Belli ura egy súlyos tüdőlövéssel került haza a frontról. Betti, aki őszinte utálattal ment férjhez, akiben ezt az őszinte érzést a­­ nászút csak növelte, rögtön bement a mára­­marosszigeti kórházba. Olyan hűséges, oda­adó ápolója volt az urának, hogy az orvo­sok külön megdicsérték érte. Az ura neki köszönhette, hogy megma­radt, mint ahogy ő beszélte rá Kransztor Adolfot, hogy jöjjenek fel Budapestre. Itt Budapesten Kransztorék ugyancsak hozzáláttak a munkához. Volt egy idő, mi­kor a pénz magától szaladt be az ajtón és repült be az ablakon. Ez csak úgy jött ma­gától, mint ahogy jött az is, hogy elbújt, el­tűnt és hiába kérés, köny­örgés, sírás, átok, erőszak, nem lehet előkeríteni. A pénzt fan­tasztikus kiszámíthatatlansága teszi olyan vonzóvá, gyötrővé, minden kérdésre fele­letet hozóvá és minden nap új kérdőjelet feldobóvá. Jött és nyakába varrta magát boldognak-boldogtalannak, aztán elment — és nem engedi magát megtalálni. Betty látta az urát kínlódni, küzködni, ve­rejtékezni,­­ diadalmaskodni. Már egyre ke­vesebbet gondolt Desforges báróra és amint a báró tűnni kezdett, egyre enyhébben, sze­­lidebben nézte az urát. Szerelem, vagy akár csak vágy, vagy kívánság is, mindez olyan messze volt tőle. Okos, értelmes asszonynak nem is való az ilyesmi. Együ­tt számolt, bú­sult, aggódott, diadalmaskodott az urával. Az ember sohasem heverte ki teljesen a tüdő­lövést és gyakran volt lázas, ilyenkor Betty nem kímélte magát. Egyáltalában sohasem kímélte magát. Nem is ért rá. Az első öt esztedőben három gyermeke született. Az első fiú lett és ekkor a beteg­ágyban (nem normális ilyenkor az asszony) Bettynek eszébe jutott, hogy Hektornak kel­lene a fiút hívni. A jó Kransztor Adolf any­­nyira örült a gyereknek, hogy a Balambér névbe­ is beleegyezett volna. De Betty anyja — ki feljött leányát ápolni — kijelentette, hogy Hektor kutyanév és Desforges báró ár­nyéka eltűnt a homályban, többé aztán nem­ is kisértett soha-soha többé. Kransztorék Zeppelin-ugrándozása tartott egy pár évig. Laktak a Rózsa-utcában, egy szoba-konyhában, aztán a körúton, a tőzsde közelében, háromszobás komfortosban, aztán a Délibáb-utcában, elegáns, csendes, kerti villában, aztán Rákospalotán egy hónapos szobában, mert mindenüket pénzzé tették, hogy a tőzsdei hadjáratot folytathassák. Aztán?, ti Aztán nem egyéni sors ez — mindenki sorsa. Semmi nélkül maradtak. Újra kezdték. Hősiesebben, miint valaha. Az ember a rossz tüdejével l­átott-fu­tott, szaladt, beszélt, kért, könyörgött, erőszakoskodott — de valahogy megint szilárd talajra jutottak. És Betti ott állt mindenütt, az ura mellett. Akit őszintén, szíve mélyéből utált, aki mel­lett soha egy pillanatig felmelegedni nem bírt, aki —­ hiába szül önki három gyereket —, asszonnyá nem tudta tenni. Hogy mi az, asszonynak lenni, azt csak a Desforges báró­ról való álmodozás közben sejtette Feldmann Belli. De hát azért az évek elteltek így is. Betti együtt dolgozott, kínlódott, verejtékezett az urával —­ sőt ölelkezett is vérre, mikor az ura úgy kívánta, ellenvetés nélkül. Desforges báró az utóbbi időben már nem látogatta. Betti idegei megnyugodtak, jól aludt és a szerelmet valami csúnya, titkolni való per­verzitásnak gondolta, amiről le kell szőkíti egy egészséges, józan asszonynak. És nem lehetetlen, hogy Bettinek igaza volt. Mikor az ura a nagy összeomlás után, megint kiverekedte magát és valahogy biztos talaj volt a lábuk alatt, Betti már erősen, őszülni kezdett, a gyermekek felnőttek és Betti érdekesebb alakúak, kiválóbb ember­ünk látta Kransztor Adolfot minden Desfor­ges bárónál. Amiben meg egész biztosan és tökéletesen igaza volt. Csakhogy az istenek irigysége nem tűrte sokáig az öregek zavartalan boldogságát. Kransztor Adolf egy októberi napon lázasan jött haza és lefeküdt. A tüdeje mindig gyenge maradt a lövés után és az influenza tüdő­­gyulladásba ment át. Betti halálosam megtörve állt férje kopor­sója mellett. Úgy érezte, mindennek vége. És ebben meg végér­vén­yesen igaza volt. Az ura betegsége után nem bírt erőre kapni. Még egy félévig görnyedezett, aztán egy erő­sebb meghűlés és a Kransztor-gyerekek egy félév múlva édesanyjukat kísérték ki a te­­metőbe. S brét évé­re k­egyelet­es szívvel felvésették: „Meghalt férje után, kit mindenkinél job­ * ban szeretett a világon." És ez a sírfelirat éppen úgy igazat mon­dott, vagy éppen úgy hazudott, mint a többi, amit márványköveken látunk kifaragva a­ temetőben. Száz programm­pontja van Gömbösnek Jövő héten rádión szózatot intéz a nemzethez az új miniszterelnök Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken este bejelentette az egységes pártban, hogy nagy programmal jön. Jól értesült helyről azt a hírt kapjuk, hogy az új miniszter­­elnök programmja száz pontra terjed. Göm­bös Gyula jövő héten rádió útján szózatot intéz a nemzethez, ismerteti az új kormány programmját és támogatást kér annak meg­valósításához. Informátorunk szerint , akinek jólértesültségében általában nem kételkedhetünk, az alább felsorolt pontok egyike-másika mégis gondolkodóba ejt — a programm legfőbb pontjai a következők: Fokozatos kamatleszállítás olyan formá­ban, hogy lehetőleg rövid időn belül valóra váljék az, amit Bethlen István gróf ismert debreceni beszédében ezzel kapcsolatban hangoztatott. A legfontosabb közszükségleti cikkek árának maximálása. Elsősorban a szén árá­nak csökkentése abszolút radikális eszkö­zökkel és legrövidebb idő alatt. A termésértékesítés legmodernebb meg­szervezése belföldi szervezetek létesítésével, piacok szerzésével, megfelelő kereskedelmi szerződések megkötésével. Földteherrendezés úgy, hogy a gazdatar­tozásokat hosszúlejáratú hitelekké alakítsák át az egész vonalon. A közigazgatás legkönyörtelenebb átszer­vezése a vármegyei határok megtartásával, a legmesszebbmenő decentralizációval. 3 — A has teltsége, májtájéki fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbélhurut és sárgaság a természetes „Ferenc József* ke­­serűviz használata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irá­nyuló vérlásulások ellensúlyozhatók. Gyo­mor- és bélspecialisták igazolják, hogy a Ferenc József vízzel, különösen az ülő élet­mód következtében jelentkező­­ bajoknál, nagyon kedvező eredményeket érnek el. A Ferenc József keserű­víz gyógyszertárak­ban, drogériákban és fűszerüzletekben kap­ható. A törvénykezés messzemenő egyszerűsí­tése­­i Hadirokkantak és hadviseltek tízszázalé­kos adókedvezményben részesüljenek. Francia mintára kötelesek lesznek a ma­gyar ipari és egyéb vállalatok bizonyos szá­zalékban hadirokkantakat alkalmazni üze­meikben. Egyébként az új kormány minden erejét a pengő értékének megőrzésére és az inflá­ció elkerülésére fordítja. Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken délután ismertette programmját Wolff Ká­roly­sal és Ernszt Sándorral, mint a keresz­tény párt irányítóival és jóakaratú támoga­tást kért a keresztény párt részéről. Wolff Károly és Ernszt Sándor hosszasan fejtették ki álláspontjukat és kijelentették az új mi­niszterelnök előtt, hogy a kereszténypárt részéről jóakaratú semlegességre számíthat. Az angol kormány kiegészítése London, szeptember 30. A hivatalos lap ma a következő kinevezéseket közli: Bányaügyi miniszter: E. Brown (nemzeti li­berális), a közegészségügyi minisztérium eddigi parlamenti államtitkára. Új állásában utóda lesz G. H. Shakespeare nemzeti liberális kép­viselőnek. Az udvartartás főszámvevője: Sir George Penny (konzervatív), az udvartartás al­­kamazása Sir Victor Warrender (konzervatív) képviselő lett. .1. Blindell nemzeti liberális kép­viselőt, aki eddig fizetésnélküli vitarendező volt, az egyik kincstári lord állására nézték ki. Egyre javul a helyzet Amerikában Newyork, szeptember 30. Az amerikai vas­­és acélipar helyzete egyre javul. A most közzé­tett heti jelentés adatai szerint az acéltermelés az előző héthez képest másfél százalékkal emel­kedett. A gazdasági optimizmust a vasútválla­­latok javuló üzletmenete is igazolja. A vasút­társaságok az elmúlt héten 2,2 százlékkal több kocsit állíto­ttak forgalomba, mint az előző hé­ten s október elsejével valamennyi vasúttársaság többezer új munkást vesz fel a megnövekedett vasúti forgalom lebonyolítására.

Next