Ujság, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

3 Pályázati szelvény Az Újság kiadóhivatalának Budapest, VI., Aradi­ utca 10. Alulírott résztveszek az „I­t­é­­ a B­a­­­a­­t­o­n“ című­ filmmel kapcsolatban az Újság által rendezett pályázaton és mellékelten megküldöm a feltett három kérdésre vála­szaimat. Név:............................,,,,,,, Pontos cím: allaillau­l Kelet: ■ a > ■ . ■ ■ i ■ . állott. Ez a vallomás rávilágított arra, hogy a kommunista-szociáldemokrata egységfront már működik.­­ A nagy veszély felismerése kötelessé­gévé tette a Poroszország biztonságának vé­delmére kiküldött kormánybiztosnak, hogy a nagy veszély pillanatában habozás nélkül teljesítse kötelességét és minden rendelke­zésre álló eszközzel csírájában elfojtsa a ké­szülő zavargásokat. A legújabb események igazolták, hogy mennyire szükségesek voltak azok az intézkedések, amelyeket a kormánybiz­tos a legutóbbi napokban életbe lépte­tett. A rendőrség számára kiadott utasítás a lő­fegyver használatára, stb.) Az államhatalom rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy visszaverjék a tá­madást, amely nemcsak Németország béké­jét veszélyezteti, hanem Európa békéjét is. Göring birodalmi miniszter — így végző­dik a hivatalos közlemény — a veszélyek­nek ebben a súlyos órájában felszólítja a német nemzetet, hogy őrizze meg fegyelmét és elvárja a lakosságtól, hogy teljes mérték­ben támogatja őt, mert saját személyében felel a lakosság élet- és vagyonbiztonságáért. Ismert nevek serege a rendőrségen .A késő éjszakai órák óta szünet nélkül szállítják be a rendőrfőnökségre a letartóz­tatott kommunistákat. A déli órákban már több mint száz kommunista képviselő és kommunista pártmegbízott volt őrizetben. A kom­munisták hosszú padokon ülnek a rendőrfőnökség egyik szobájában, rend­őrök és fegyőrök őrizete mellett. A rendőrfőnökségen lázas üzem folyik.­­Állandóan nyílik az ajtó és egyre újabb és újabb kommunista foglyokat hoznak. A kom­munista képviselőkön kívül egész sereg is­mert kommunista vezér került letartóztatásba, így többek között Ludwig Renn, a híres pa­cifista háborúellenes író is, akinek csak írói neve Ludwig Renn, valódi neve Arnold Vieth von Ooissenau. Feltűnően sok ügyvéd is van a letartóztatottak között, többnyire olyan ügyvédek, akik kommunista bűnperekben szerepeltek. Behozták a rendőrségre Max Heim, az emlékezetes kommunista puccs vezé­rének volt védőügyvédjét, Apfel dr.-t is, vala­mint Litten dr. ügyvédet, akinek neve szintén többször szerepelt kommunista bűnperekben. A neu-köllni kommunista negyed városi kór­házainak főorvosa, Klinke dr. szintén rendőr­kézre került. A letartóztatottak között van a reinickendorfi városi kórház főorvosa, Max Hodann is. A neu-köllni kommunista negyed­ből egy gimnáziumi igazgatót is behoztak, Ausländer dr.-t, aki egyébként a porosz or­szággyűlésnek is tagja. A kommunista párt berlini vezetőségének valamennyi tagja őri­zetbe került és előállították a hírhedt forra­dalmi szakszervezeti ellenzék (a kommu­nista párt szélsőbaloldali szárnya) valamennyi vezető funkcionáriusát is. Letartóztatták töb­bek között Torgler birodalmi gyűlési képvi­selőt, aki önként jelentkezett, továbbá Rem­­mele birodalmi gyűlési képviselőt, Schminke kommunista városi tanácsost, Mihsam Erich írót, Halle Félix egyetemi tanárt, Lehmann­ Russcaldtot, az emberi jogok ligájának egyik vezetőemberét; a letartóztatottak között van­nak továbbá Zwehl Hans, Heinz Frigyes, Ru­­binstein Bernát, Ossietzki, Tribe Pál, Witt- Icowski Vilmos, Stöck­er Walter, Köhn Ká­roly, Bogisch Ernő, Langó Frigyes, Wirsing Vilmos, Stein Kurt, Bernstein Rezső, Lode Ernő, Schubring Willy, Kasper Willi és Scho­­leni Werner képviselők, Schneller Ernő, a Rote Fahne felelős szerkesztője, valamint Reschke Richard, Willwock Willy, Sawatzki János. ÚJSÁG SZERDA, 1933 MÁRCIUS 1 Összeült a minisztertanács A Hiller-kormány tagjai délelőtt 11 órakor rendkívüli minisztertanácsra ültek össze, hogy megvitassák a helyzetet és a további teendőket. A szociáldemokrata párt elnöki tanácsa kedden délben nyilatkozatot adott ki, amelyben a leghatározottabban cáfolja, hogy a szociáldemokrata pártnak a leg­kisebb köze is lenne a gyújtogatáshoz. Beavatott helyről származó közlés szerint most már kétséget kizáróan bebizonyítást nyert hogy a kommunista párt vezérkara közvetlen összeköttetésben állt a gyújtoga­­tókkal és kommunista terrorcselekményeket készített elő. Ily körülmények között a biro­dalmi kormány kénytelen a legsürgősebben minden rendelkezésére álló eszközt igénybe venni, annál is inkább, minthogy az is bebi­zonyosodott, hogy a kommunista terroristák különböző merényleteiket a rendőrség, az Acélsisakszövetség és a nemzeti szocialista rohamosztagok egyenruhájában akarták vég­rehajtani. A letartóztatott holland gyújtogató vallomásából az is kiderül — mondják be­avatott körökben —, hogy a gyújtogató érint­kezésben volt a szociáldemokrata párt vezé­reivel is. A március 5-ére tervbe vett birodalmi gyűlési választásokat feltétlenül meg­tartják, bár legalább egy évig fog tar­tani, amíg a teljesen kiégett parlamen­tet annyira rendbe tudják hozni, hogy ismét üléseket lehessen tartani benne. Eddig még nem történt döntés, hogy addig hol fog ülésezni a birodalmi gyűlés. A par­lament leégése többmillió márka kárt oko­zott.­­ Kedden délben megérkezett Berlinbe a bi­rodalmi főügyész és személyesen vette ke­zébe a vizsgálat irányítását. A kora délutáni órákig a letartóztatott kommunisták száma százhúszra emelkedett. Közel ezer kommunis­tát vettek őrizetbe A berlini rendőrség kommunistaellenes akciójával egyidejűleg az egész birodalom­ban is megkezdődött a kommunistavezérek összefogdosása. Kedden délig a birodalom különböző városaiban már közel ezer kommunista­vezér került őrizetbe. Egyedül Hannoverben 125 kommunistát fogtak le. A letartóztatottak között feltű­nően sok ismert baloldali író és művész van. Lefogták többek között Egon Erwin Kisch ismert kommunista írót és Karl von Ossiez­­kyt, akinek bűnpere néhány hónappal ezelőtt nagy port vert fel. A kivételes állapot életbeléptetése Kedden este kihirdették és azonnali ha­tállyal életbe lépett a kormány legújabb szükségrendelete, amely drákói intézkedése­ket tartalmaz a kommunista terrorcselek­mények megakadályozására. A szükségren­­deletet az alkotmány 48. paragrafusa alap­ján bocsátották ki és valamennyi német rádióleadó állomás kedden este közvetítette annak tartalmát, úgy hogy a szükségrendelet már életbe is lépett. A szükségrendelet kö­vetkező hat szakaszból áll: 1. Az alkotmány 114, 115, 117, 118, 123, 124 és 153. szakaszát hatályon kívül helye­zik. Ezek a szakaszok a személyes szabadságra, a szólásszabadságra, az egye­sülési- és sajtójogra vonat­koznak, továbbá a posta, te­lefon és távíró használatára, a levéltitok szentségére és a házkutatások elrendelésére. Az alkotmányban biztosított jogokat tehát a szükségrendelet, amennyiben a fenti sza­kaszokat illeti, felfüggeszti. 2. A szükségrendelet határozmányai ér­vénybe lépnek az egyes országokban is, még abban az esetben is, ha egyes tartományi kormányok azok életbeléptetése ellen a leg­felsőbb törvényszékhez fordulnak. Ebben az esetben a szükségrendelet életbeléptetése át­menetinek tekintendő. 3. Az egyes tartományok kormányai és hatóságai a második szakasznak megfele­lően hatáskörük keretében tartoznak végre­hajtani az új szükségrendeletben foglalt in­tézkedéseket. 4. Az egyes országok kormányai és ha­tóságai tartoznak a 2. szakaszban foglalt in­tézkedések ellen vétőket bíróság elé állítani, amely legalább egyhavi börtönnel és 150— 15.000 márka pénzbüntetéssel sújtja őket. Az első szakasz ellen vétők legalább hathavi fegyház­büntetéssel, enyhítő körül­­mények fenforgása esetén börtönbüntetéssel s­ú­j­tan­dók. Helye van a vagyonel­kobzásnak is. Aki közveszé­lyes bűncselekményt követ el, legalább háromévi fegy­házbüntetéssel sújtandó. 5. Halálbüntetéssel sújtandó, aki a bünte­tőtörvénykönyv 81. paragrafusa értelmében hazaárulást követ el, vagy a 62. paragrafus értelmében mérgezést, a 307. szakasz értel­mében gyújtogatást, a 311. szakasz értelmé­­been robbantást, a 312. szakasz értelmében árvízveszedelmet, a 315. szakasz értelmé­ben vasúti szabotázst és a 324. szakasz­ban foglalt közveszélyes bűncselekménye­ket követi el A halálbüntetést életfogytig­lani vagy tizenötévi fegyházbüntetésre csakis különleges enyhítő körülmények fen­forgása esetén lehet átváltoztatni. Halállal büntetendő, aki a birodalom elnöke, vagy a kormány ellen, vagy pedig a kormány által kinevezett kormánybiztosok ellen me­rényletet követ el, vagy me­rénylet elkövetésére bujto­­ga­t. A fegyveres hatalom ellen fegyverrel táma­dókat szintén ezen szakasz alapján ítélik el. 6. A szükségrendelet a rádión történt ki­hirdetéssel életbe lép. A szükségrendeletet Hindenburg elnök írta alá és ellenjegyezte Hitler Adolf biro­dalmi kancellár, Frick dr. birodalmi bel­ügyminiszter és Gürtner dr. birodalmi igaz­­ságügyminiszter. Majdnem minden közszabadság megszűnik A Slitter-ko­rmány kedden este közzétett új szükségrendeletével megszűnt Németor­szágban majdnem minden közszabadság. A felfüggesztett alkotm­­ánys­zak­as­z­ok a követ­kező szabadságjogokat garantálták: a sze­mélyes szabadság sérthetetlenségét, a német állampolgárok lakásának sérthetetlenségét, a levél-, posta-, táviró- és telefon­ti­tkot, a sza­bad véleménynyilvánítást, a gyülekezési sza­badságot, az egyesületek és társaságok ala­pításának szabadságát és a vagyon feletti rendelkezés szabadságát. Mindezek a sza­badságjogok most megszűntek. A birodalmi kormány és a hatóságok az új szükségrende­let értelmében bármikor beleavatkozhatnak a személyes szabadságba, korlátozhatják a szabad véleménynyilvánítást és a szabad saj­tót, betilthatnak minden gyűlést, cenzúráz­hatják a leveleket, táviratokat és telefonbe­szélgetéseket s házkutatásokat és lefoglalá­sokat rendelhetnek el. Az új szükségrendelet a tartományi kor­mányok eltávolítására is felhatalmazza a bi­rodalmi kormányt, abban az esetben, ha „az illető tartomány kormánya nem teszi meg a közbiztonság helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket". Ebben az esetben az illető tartomány kormányzását a biro­dalmi kormány veszi át. A halálbüntetés kiterjesztéseinél azért vet­ték különösen is figyelembe a méreggyilkos­ságot, mert a kommunista párt székházában lefoglalt iratok tanúsága szerint a kommu­nista terrorakció elsősorban tömeges mérge­zésekkel vette volna kezdetét. Érdekes a ha­lálbüntetés kiterjedéséről szóló szakasz­nak az a rendelkezése is, hogy halállal bün­tetendő az is, aki politikai okokból túszul ejt valakit. Visszavonták a záróra-rendeletet A berlini rendőrfőnök kedden a késő esti órákban visszavonta a délutáni órákban ki­adott záróra-rendeletét. A rendőrfőnökség közlése szerint a rendőrfőnök bízik abban, hogy a berlini lakosság nem veszti el nyu­galmát és józanságát és éppen ezért hatály­talanítja azt a rendeletét, amely szerint a záróra a fővárosban további intézkedésig éj­jel tizenkét óra lesz. A berliniek tehát ezen­túl is reggel három óráig szórakozhatnak. A terrorista puccsterv felderítése . A rendőri vizsgálat lázas eséllyel folyik tovább. Sikerült kinyomozni, hogy a terro­rista puccstervek szellemi vezére Münzen­­berg kommunista lapkiadó volt. Münzenber­­get eddig még nem sikerült letartóztatni, mert közvetlenül azután, hogy a birodalmi gyűlés palotája kigyulladt, nyomtalanul el­tűnt. A kommunista párt Bülow-téri szék­házában lefoglalt iratok tanúsága szerint a kommunisták úgy akarták végre­hajtani puccsterveiket, hogy hamisított rendőrtiszti parancsnokkal hatalmukba kerítették volna a laktanyákat, a nemzeti szocialista­­rohamosztagokat pedig a rohaanoszilagparancsno­kok hamisított pa­rancsaival olyan helyre vezényel­ték volna, ahol nem árthattak volna a kommunisták­nak. Azt is tervbe vették, hogy szükség ese­tén méreggel terrorizálják a lakosságot, eset­leg oly módon, hogy megmérgezik a vízveze­téket. A rendőri nyomozás megállapítása szerint Van der Lübbe, a főgyújtogató, valószínűleg már hétfőn délben elrejtőzött a birodalmi gyűlés épületében. Holland jelzésű autón ér­­kezett a birodalmi gyűlés palotája elé s bár az autót többen láttá­k a főkapu elött, a kocsi számát senki sem jegyezte meg, ami érthető is, hiszen senki sem sejthette, hogy a holland kocsiban kommunista merénylet érkezett a birodalmi gyűlés palotájába. Évek óta nem volt még ilyen rendőrségi eljárás Az a rendőrségi eljárás, amelyet ma éjszakai Diels kormányfőtanácsosnak, a berlini rendőr­főnökség politikai osztálya új vezetőjének­ irányítása mellett végrehajtottak, évek óta a legnagyobb bűnügyi rendőrségi eljárás Német­országban. Magában Berlinben a politikai rendőrség tisztviselőin kívül a rendőrfőnök­ség, a rendőri hivatalok és a rendőri kerü­letek valamennyi bűnügyi tisztviselőjét álmukból verték fel és szalasztották a rendőrfőnökséghez. Itt a tisztviselőket beosztották és az egyen­ruhás rendőrség segítségével készültségi ko­csikon, különböző városrészekbe szállították, ahol azután az előre elkészített jegyzékek alapján, házb­ól-házra járva, letartóztatták a gyanús kommunista vezetőket. A kommunista párt parlamenti tagjainak egy része a letar­­tóz­t­atatlélől megszökött, de minden határon szigorúan vigyáznak, úgyhogy a szökevények­nek aligha sikerül kisurranniuk a határon. ,, Rosszabbat a német nép legelvakul­­tabb ellensége sem tehetett volna" A mérsékelt jobboldali Deutsche Allge­­meine Zeitung politikai szempontból érthe­tetlennek tartja, hogyan akadhatott olyan kommunista, aki vállalkozott erre az őrült merényletre; a birodalmi gyűlés palotájá­nak felgyújtására. A lap megállapít­ja, hogy a közvélemény mindeddig nem ismeri azt az anyagot, amelynek alapján Göring po­rosz belügyminiszter megindította hatalmas akcióját. Ily körülmények között Göringre kell bízni annak elbírálását, valóban elér­kezett-e már az idő az állam utolsó tartal­­ékainak mozgósítására. A Vossische Zeitung azt írja, kívánatos lenne, hogy a szociáldemokrata pártot ne hozzák kapcsolatba a birodalmi gyűlés pa­lotája ellen elkövetett bűnös merénylettel. Ez a merénylet az egész német nép ellen irányult. A német nép, amelyet a világgaz­dasági válság úgy felkavart, mint egyetlen más államot sem, a most már egy éve tartó állandó választási harcban olyan rendet és fegyelmet tanúsított, hogy a világ sem tudta megtagadni tőle elismerését. Ez a nép nem érdemelte meg ezt a gyalázatos merényletet. Rosszabbat a német nép legelvakultabb ellensége sem tehetett volna. A nemzeti szocialisták tüntetése A berlini nemzeti szocialista rohamoszta­gok nagy előkészületeket tesznek a szombati nap megünneplésére. Szombat a választási harc utolsó napja s a nemzeti szocialista párt ezt a napot „a nemzet felébredése napjának’” nyilvánította. A berlini nemzeti szocialista ünnepségek már pénteken este megkezdődnek, amikor is az összes berlini rohamosztagok és egyéb nacionalista szervezetek nagy fák­lyás felvonulást rendeznek a főváros nyugati kerületeiben. A Bülow-téren kedden este nagy nemzeti szocialista tüntetések voltak a kommunista párt székháza, a Liebknecht-palota előtt. A palota — mint ismeretes — a múlt hét vége óta rendőri megszállás alatt van s azóta egyetlen kommunista sem tehette be a lábát az épületbe. Kedden este többszáz főnyi nem­zeti szocialista tömeg vonult fel a palota elé és nagy tüntetések közben felvonta az épül­­letre a horogkeresztes lobogót.

Next