Ujság, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
3 Pályázati szelvény Az Újság kiadóhivatalának Budapest, VI., Aradi utca 10. Alulírott résztveszek az „Ité a Baaton“ című filmmel kapcsolatban az Újság által rendezett pályázaton és mellékelten megküldöm a feltett három kérdésre válaszaimat. Név:............................,,,,,,, Pontos cím: allaillaul Kelet: ■ a > ■ . ■ ■ i ■ . állott. Ez a vallomás rávilágított arra, hogy a kommunista-szociáldemokrata egységfront már működik. A nagy veszély felismerése kötelességévé tette a Poroszország biztonságának védelmére kiküldött kormánybiztosnak, hogy a nagy veszély pillanatában habozás nélkül teljesítse kötelességét és minden rendelkezésre álló eszközzel csírájában elfojtsa a készülő zavargásokat. A legújabb események igazolták, hogy mennyire szükségesek voltak azok az intézkedések, amelyeket a kormánybiztos a legutóbbi napokban életbe léptetett. A rendőrség számára kiadott utasítás a lőfegyver használatára, stb.) Az államhatalom rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy visszaverjék a támadást, amely nemcsak Németország békéjét veszélyezteti, hanem Európa békéjét is. Göring birodalmi miniszter — így végződik a hivatalos közlemény — a veszélyeknek ebben a súlyos órájában felszólítja a német nemzetet, hogy őrizze meg fegyelmét és elvárja a lakosságtól, hogy teljes mértékben támogatja őt, mert saját személyében felel a lakosság élet- és vagyonbiztonságáért. Ismert nevek serege a rendőrségen .A késő éjszakai órák óta szünet nélkül szállítják be a rendőrfőnökségre a letartóztatott kommunistákat. A déli órákban már több mint száz kommunista képviselő és kommunista pártmegbízott volt őrizetben. A kommunisták hosszú padokon ülnek a rendőrfőnökség egyik szobájában, rendőrök és fegyőrök őrizete mellett. A rendőrfőnökségen lázas üzem folyik.Állandóan nyílik az ajtó és egyre újabb és újabb kommunista foglyokat hoznak. A kommunista képviselőkön kívül egész sereg ismert kommunista vezér került letartóztatásba, így többek között Ludwig Renn, a híres pacifista háborúellenes író is, akinek csak írói neve Ludwig Renn, valódi neve Arnold Vieth von Ooissenau. Feltűnően sok ügyvéd is van a letartóztatottak között, többnyire olyan ügyvédek, akik kommunista bűnperekben szerepeltek. Behozták a rendőrségre Max Heim, az emlékezetes kommunista puccs vezérének volt védőügyvédjét, Apfel dr.-t is, valamint Litten dr. ügyvédet, akinek neve szintén többször szerepelt kommunista bűnperekben. A neu-köllni kommunista negyed városi kórházainak főorvosa, Klinke dr. szintén rendőrkézre került. A letartóztatottak között van a reinickendorfi városi kórház főorvosa, Max Hodann is. A neu-köllni kommunista negyedből egy gimnáziumi igazgatót is behoztak, Ausländer dr.-t, aki egyébként a porosz országgyűlésnek is tagja. A kommunista párt berlini vezetőségének valamennyi tagja őrizetbe került és előállították a hírhedt forradalmi szakszervezeti ellenzék (a kommunista párt szélsőbaloldali szárnya) valamennyi vezető funkcionáriusát is. Letartóztatták többek között Torgler birodalmi gyűlési képviselőt, aki önként jelentkezett, továbbá Remmele birodalmi gyűlési képviselőt, Schminke kommunista városi tanácsost, Mihsam Erich írót, Halle Félix egyetemi tanárt, Lehmann Russcaldtot, az emberi jogok ligájának egyik vezetőemberét; a letartóztatottak között vannak továbbá Zwehl Hans, Heinz Frigyes, Rubinstein Bernát, Ossietzki, Tribe Pál, Witt- Icowski Vilmos, Stöcker Walter, Köhn Károly, Bogisch Ernő, Langó Frigyes, Wirsing Vilmos, Stein Kurt, Bernstein Rezső, Lode Ernő, Schubring Willy, Kasper Willi és Scholeni Werner képviselők, Schneller Ernő, a Rote Fahne felelős szerkesztője, valamint Reschke Richard, Willwock Willy, Sawatzki János. ÚJSÁG SZERDA, 1933 MÁRCIUS 1 Összeült a minisztertanács A Hiller-kormány tagjai délelőtt 11 órakor rendkívüli minisztertanácsra ültek össze, hogy megvitassák a helyzetet és a további teendőket. A szociáldemokrata párt elnöki tanácsa kedden délben nyilatkozatot adott ki, amelyben a leghatározottabban cáfolja, hogy a szociáldemokrata pártnak a legkisebb köze is lenne a gyújtogatáshoz. Beavatott helyről származó közlés szerint most már kétséget kizáróan bebizonyítást nyert hogy a kommunista párt vezérkara közvetlen összeköttetésben állt a gyújtogatókkal és kommunista terrorcselekményeket készített elő. Ily körülmények között a birodalmi kormány kénytelen a legsürgősebben minden rendelkezésére álló eszközt igénybe venni, annál is inkább, minthogy az is bebizonyosodott, hogy a kommunista terroristák különböző merényleteiket a rendőrség, az Acélsisakszövetség és a nemzeti szocialista rohamosztagok egyenruhájában akarták végrehajtani. A letartóztatott holland gyújtogató vallomásából az is kiderül — mondják beavatott körökben —, hogy a gyújtogató érintkezésben volt a szociáldemokrata párt vezéreivel is. A március 5-ére tervbe vett birodalmi gyűlési választásokat feltétlenül megtartják, bár legalább egy évig fog tartani, amíg a teljesen kiégett parlamentet annyira rendbe tudják hozni, hogy ismét üléseket lehessen tartani benne. Eddig még nem történt döntés, hogy addig hol fog ülésezni a birodalmi gyűlés. A parlament leégése többmillió márka kárt okozott. Kedden délben megérkezett Berlinbe a birodalmi főügyész és személyesen vette kezébe a vizsgálat irányítását. A kora délutáni órákig a letartóztatott kommunisták száma százhúszra emelkedett. Közel ezer kommunistát vettek őrizetbe A berlini rendőrség kommunistaellenes akciójával egyidejűleg az egész birodalomban is megkezdődött a kommunistavezérek összefogdosása. Kedden délig a birodalom különböző városaiban már közel ezer kommunistavezér került őrizetbe. Egyedül Hannoverben 125 kommunistát fogtak le. A letartóztatottak között feltűnően sok ismert baloldali író és művész van. Lefogták többek között Egon Erwin Kisch ismert kommunista írót és Karl von Ossiezkyt, akinek bűnpere néhány hónappal ezelőtt nagy port vert fel. A kivételes állapot életbeléptetése Kedden este kihirdették és azonnali hatállyal életbe lépett a kormány legújabb szükségrendelete, amely drákói intézkedéseket tartalmaz a kommunista terrorcselekmények megakadályozására. A szükségrendeletet az alkotmány 48. paragrafusa alapján bocsátották ki és valamennyi német rádióleadó állomás kedden este közvetítette annak tartalmát, úgy hogy a szükségrendelet már életbe is lépett. A szükségrendelet következő hat szakaszból áll: 1. Az alkotmány 114, 115, 117, 118, 123, 124 és 153. szakaszát hatályon kívül helyezik. Ezek a szakaszok a személyes szabadságra, a szólásszabadságra, az egyesülési- és sajtójogra vonatkoznak, továbbá a posta, telefon és távíró használatára, a levéltitok szentségére és a házkutatások elrendelésére. Az alkotmányban biztosított jogokat tehát a szükségrendelet, amennyiben a fenti szakaszokat illeti, felfüggeszti. 2. A szükségrendelet határozmányai érvénybe lépnek az egyes országokban is, még abban az esetben is, ha egyes tartományi kormányok azok életbeléptetése ellen a legfelsőbb törvényszékhez fordulnak. Ebben az esetben a szükségrendelet életbeléptetése átmenetinek tekintendő. 3. Az egyes tartományok kormányai és hatóságai a második szakasznak megfelelően hatáskörük keretében tartoznak végrehajtani az új szükségrendeletben foglalt intézkedéseket. 4. Az egyes országok kormányai és hatóságai tartoznak a 2. szakaszban foglalt intézkedések ellen vétőket bíróság elé állítani, amely legalább egyhavi börtönnel és 150— 15.000 márka pénzbüntetéssel sújtja őket. Az első szakasz ellen vétők legalább hathavi fegyházbüntetéssel, enyhítő körülmények fenforgása esetén börtönbüntetéssel sújtandók. Helye van a vagyonelkobzásnak is. Aki közveszélyes bűncselekményt követ el, legalább háromévi fegyházbüntetéssel sújtandó. 5. Halálbüntetéssel sújtandó, aki a büntetőtörvénykönyv 81. paragrafusa értelmében hazaárulást követ el, vagy a 62. paragrafus értelmében mérgezést, a 307. szakasz értelmében gyújtogatást, a 311. szakasz értelmébeen robbantást, a 312. szakasz értelmében árvízveszedelmet, a 315. szakasz értelmében vasúti szabotázst és a 324. szakaszban foglalt közveszélyes bűncselekményeket követi el A halálbüntetést életfogytiglani vagy tizenötévi fegyházbüntetésre csakis különleges enyhítő körülmények fenforgása esetén lehet átváltoztatni. Halállal büntetendő, aki a birodalom elnöke, vagy a kormány ellen, vagy pedig a kormány által kinevezett kormánybiztosok ellen merényletet követ el, vagy merénylet elkövetésére bujtogat. A fegyveres hatalom ellen fegyverrel támadókat szintén ezen szakasz alapján ítélik el. 6. A szükségrendelet a rádión történt kihirdetéssel életbe lép. A szükségrendeletet Hindenburg elnök írta alá és ellenjegyezte Hitler Adolf birodalmi kancellár, Frick dr. birodalmi belügyminiszter és Gürtner dr. birodalmi igazságügyminiszter. Majdnem minden közszabadság megszűnik A Slitter-kormány kedden este közzétett új szükségrendeletével megszűnt Németországban majdnem minden közszabadság. A felfüggesztett alkotmányszakaszok a következő szabadságjogokat garantálták: a személyes szabadság sérthetetlenségét, a német állampolgárok lakásának sérthetetlenségét, a levél-, posta-, táviró- és telefontitkot, a szabad véleménynyilvánítást, a gyülekezési szabadságot, az egyesületek és társaságok alapításának szabadságát és a vagyon feletti rendelkezés szabadságát. Mindezek a szabadságjogok most megszűntek. A birodalmi kormány és a hatóságok az új szükségrendelet értelmében bármikor beleavatkozhatnak a személyes szabadságba, korlátozhatják a szabad véleménynyilvánítást és a szabad sajtót, betilthatnak minden gyűlést, cenzúrázhatják a leveleket, táviratokat és telefonbeszélgetéseket s házkutatásokat és lefoglalásokat rendelhetnek el. Az új szükségrendelet a tartományi kormányok eltávolítására is felhatalmazza a birodalmi kormányt, abban az esetben, ha „az illető tartomány kormánya nem teszi meg a közbiztonság helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket". Ebben az esetben az illető tartomány kormányzását a birodalmi kormány veszi át. A halálbüntetés kiterjesztéseinél azért vették különösen is figyelembe a méreggyilkosságot, mert a kommunista párt székházában lefoglalt iratok tanúsága szerint a kommunista terrorakció elsősorban tömeges mérgezésekkel vette volna kezdetét. Érdekes a halálbüntetés kiterjedéséről szóló szakasznak az a rendelkezése is, hogy halállal büntetendő az is, aki politikai okokból túszul ejt valakit. Visszavonták a záróra-rendeletet A berlini rendőrfőnök kedden a késő esti órákban visszavonta a délutáni órákban kiadott záróra-rendeletét. A rendőrfőnökség közlése szerint a rendőrfőnök bízik abban, hogy a berlini lakosság nem veszti el nyugalmát és józanságát és éppen ezért hatálytalanítja azt a rendeletét, amely szerint a záróra a fővárosban további intézkedésig éjjel tizenkét óra lesz. A berliniek tehát ezentúl is reggel három óráig szórakozhatnak. A terrorista puccsterv felderítése . A rendőri vizsgálat lázas eséllyel folyik tovább. Sikerült kinyomozni, hogy a terrorista puccstervek szellemi vezére Münzenberg kommunista lapkiadó volt. Münzenberget eddig még nem sikerült letartóztatni, mert közvetlenül azután, hogy a birodalmi gyűlés palotája kigyulladt, nyomtalanul eltűnt. A kommunista párt Bülow-téri székházában lefoglalt iratok tanúsága szerint a kommunisták úgy akarták végrehajtani puccsterveiket, hogy hamisított rendőrtiszti parancsnokkal hatalmukba kerítették volna a laktanyákat, a nemzeti szocialistarohamosztagokat pedig a rohaanoszilagparancsnokok hamisított parancsaival olyan helyre vezényelték volna, ahol nem árthattak volna a kommunistáknak. Azt is tervbe vették, hogy szükség esetén méreggel terrorizálják a lakosságot, esetleg oly módon, hogy megmérgezik a vízvezetéket. A rendőri nyomozás megállapítása szerint Van der Lübbe, a főgyújtogató, valószínűleg már hétfőn délben elrejtőzött a birodalmi gyűlés épületében. Holland jelzésű autón érkezett a birodalmi gyűlés palotája elé s bár az autót többen látták a főkapu elött, a kocsi számát senki sem jegyezte meg, ami érthető is, hiszen senki sem sejthette, hogy a holland kocsiban kommunista merénylet érkezett a birodalmi gyűlés palotájába. Évek óta nem volt még ilyen rendőrségi eljárás Az a rendőrségi eljárás, amelyet ma éjszakai Diels kormányfőtanácsosnak, a berlini rendőrfőnökség politikai osztálya új vezetőjének irányítása mellett végrehajtottak, évek óta a legnagyobb bűnügyi rendőrségi eljárás Németországban. Magában Berlinben a politikai rendőrség tisztviselőin kívül a rendőrfőnökség, a rendőri hivatalok és a rendőri kerületek valamennyi bűnügyi tisztviselőjét álmukból verték fel és szalasztották a rendőrfőnökséghez. Itt a tisztviselőket beosztották és az egyenruhás rendőrség segítségével készültségi kocsikon, különböző városrészekbe szállították, ahol azután az előre elkészített jegyzékek alapján, házból-házra járva, letartóztatták a gyanús kommunista vezetőket. A kommunista párt parlamenti tagjainak egy része a letartóztatatlélől megszökött, de minden határon szigorúan vigyáznak, úgyhogy a szökevényeknek aligha sikerül kisurranniuk a határon. ,, Rosszabbat a német nép legelvakultabb ellensége sem tehetett volna" A mérsékelt jobboldali Deutsche Allgemeine Zeitung politikai szempontból érthetetlennek tartja, hogyan akadhatott olyan kommunista, aki vállalkozott erre az őrült merényletre; a birodalmi gyűlés palotájának felgyújtására. A lap megállapítja, hogy a közvélemény mindeddig nem ismeri azt az anyagot, amelynek alapján Göring porosz belügyminiszter megindította hatalmas akcióját. Ily körülmények között Göringre kell bízni annak elbírálását, valóban elérkezett-e már az idő az állam utolsó tartalékainak mozgósítására. A Vossische Zeitung azt írja, kívánatos lenne, hogy a szociáldemokrata pártot ne hozzák kapcsolatba a birodalmi gyűlés palotája ellen elkövetett bűnös merénylettel. Ez a merénylet az egész német nép ellen irányult. A német nép, amelyet a világgazdasági válság úgy felkavart, mint egyetlen más államot sem, a most már egy éve tartó állandó választási harcban olyan rendet és fegyelmet tanúsított, hogy a világ sem tudta megtagadni tőle elismerését. Ez a nép nem érdemelte meg ezt a gyalázatos merényletet. Rosszabbat a német nép legelvakultabb ellensége sem tehetett volna. A nemzeti szocialisták tüntetése A berlini nemzeti szocialista rohamosztagok nagy előkészületeket tesznek a szombati nap megünneplésére. Szombat a választási harc utolsó napja s a nemzeti szocialista párt ezt a napot „a nemzet felébredése napjának’” nyilvánította. A berlini nemzeti szocialista ünnepségek már pénteken este megkezdődnek, amikor is az összes berlini rohamosztagok és egyéb nacionalista szervezetek nagy fáklyás felvonulást rendeznek a főváros nyugati kerületeiben. A Bülow-téren kedden este nagy nemzeti szocialista tüntetések voltak a kommunista párt székháza, a Liebknecht-palota előtt. A palota — mint ismeretes — a múlt hét vége óta rendőri megszállás alatt van s azóta egyetlen kommunista sem tehette be a lábát az épületbe. Kedden este többszáz főnyi nemzeti szocialista tömeg vonult fel a palota elé és nagy tüntetések közben felvonta az épülletre a horogkeresztes lobogót.