Ujság, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1933-04-01 / 74. szám
2 nyesen vezesse az Ülést, az elnök azonban hajthatatlan maradt. Kivonul az ellenzék Az inspekciós rendőrkapitány már altól tartott, hogy tettlegességre kerül a sor a két párt között és már indult is az elnöki emelvény felé, hogy közbelépjen. Ekkor azonban az ellenzéki vezérek elhatározták, hogy inkább kivonulnak a közgyűlésteremből, mert nem hajlandók tovább tűrni a törvénytelen, szabálysértő ülésvezetést. Vitéz Sándor József az ellenzéki tábor titkára székre állott fel és harsány hangon kiadta ajelszót: — Ellenzékiek kivonulni. A jelszóra sűru sorokban vonultak ki az ellenzéki mérnökök a teremből és néhány perc múlva tátongó sorok jelezték a nagy szakadást, ami a mérnöktársadalomban ismét bekövetkezett. Zorkóczy Samu elnök azonban nem hagyta zavartant magát, nyugodtan megvárta, míg az ellenzéki mérnökök kivonulnak és azután feltette a kérdést: — Akik az évi jelentést elfogadják, álljanak fel. A teremben benmaradt „kormánypárti" mérnökök természetesen felállanak és az elnök kihirdette, hogy a közgyűlés „egyhangúlag" elfogadta az 1932. évi jelentést. Az ellenzéki vezérek nem nézték nyugodtam apuccsszerű szavazást, tiltakoztak, majd azt követelték az elnöktől, hogy állapítsa meg a közgyűlés határozatképtelenségét. Az ellenzéki vezérek kívánságát azonban nem akarta meghallgatni az elnökség és egy perc alatt az előbbihez hasonló módon adta meg a felmentvényt a tisztikarnak. A helyzet most már olyan volt, hogy a közgyűést semmiképen sem lehetett folytatni. Az ellenzéki mérnökök egy része haragosan lódult le a ruhatárba és hagyta el a Vigadót, másik részük pedig visszavonult a terembe és követelte a közgyűlés abbahagyásai. Ismét közbe akart lépni az inspekciós rendőr tisztviselő, de most már az elnök is belátta a helyzet tarthatatlanságát és kijelentette, hogy a közgyűlést határozatképtelenség miatt felfüggeszti és elnapolja. Elsőrangú, ismert fővárosi mérnökök tárgyalták kipirult izgatott arccal, hogy milyen igazságtalanság történt, hiszen a közgyűlés abban a pillanatban, amikor az ellenzék kivonult, már határozatképtelenné vált és így szabálytalan az évi jelentés megszavazása. A hirtelenül félbeszakadt viharos közgyűlés csak még nagyobb ellentéteket szított az elkeseredett mérnöktársadalomban. Az ellenzék nyilatkozata A mérnökkamarai közgyűlésen történt események kapcsán a mérnökkamarai egyesült ellenzék a magyar társadalom helyes tájékoztatása céljából a következő hivatalos nyilatkozat közlését kérte: „A ma megtartott közgyűlés napirendje előtt vitéz Sándor József az ellenzék képviseletében bejelentette, hogy az ellenzéki kritikát alkotmányos módon és mindenkor az egyetemes mérnöki érdekek szem előtt tartásával kíváltjuk gyakorolni. A kamara vezetősége és különösen a közgyűlést vezető elnökség a törvény többszöri megsértésével, nevezetesen a titkos szavazás megtagadásával és az idejében beadott indítvány ellenére a határozatképtelenség elkésett megállapításával utasította vissza a mérnökkamarai egyesült ellenzék képviseletében vitéz Martsekényi Imre által előterjesztett bizalmatansági indítványt. A közgyűlés vezetősége a mérnökkamarai ügyrend rendelkezéseit nem ismerve, vagy azt be nem tartva, a közgyűlés nyugodt lefolyását és az alkotmányos többség érvényesülését megakadályozta. Az egyesült ellenzék a közgyűlésnek ily módon botrányba való fullasztását és ennek ódiumát kizárólag a közgyűlés elnökségére hárítja át, akiknek felelősségét a mérnöki társadalom meg fogja állapítani. Az egyesült ellenzék semmiféle provokációtól és ügyrendellenes erőszakoskodástól meg nem retten, hanem egyenes úton halad alkotmányos jogainak megvédésében a mérnöki kar egyetemes és nemzeti érdekeinek szemmeltartásával. Titulescu megállapodott Daladierrel Paris, március 31. Daladier miniszterelnök pénteken délután másfél óra hosszat tanácskozott Titulescu román külügyminiszterrel, a kis-entente-államok állandó tanácsának kiküldöttjével Mussolini béketervezetéről. Hogy miben állapodtak meg Daladier és Titulescu, Franciaország és a kis-entente-államok további magatartását illetően, arról semmi sem szivárgott ki. Titulescu amikor elhagyta a hadügyminisztérium épületét, csak annyit mondott az újságíróknak, hogy a miniszterelnökkel folytatott tanácskozásai teljes mértékben kielégítik őt. Este Titulescu Herriot volt miniszterelnöknél vacsorázott. Herriot, mint ismeretes, az utóbbi hetekben feltűnő eréllyel agitál a jelenlegi európai status quo fentartása mellett. Genova, március 31. (Stefani.) A földközitengeri angol hajóhad most látogatást tesz az olasz kikötőkben. Több páncéloshajó, nyolc cirkáló és négy tengeralattjáró már horgonyt vetett a liguriai öbölben. ÚJSÁG SZOMBAT, 1933 ÁPRILIS 1 Klein Antal szerint Szekszárdon gombostűvel átlyukasztott szavazólapokkal akarták ellenőrizni, kikre szavaz a polgárság a törvényhatósági választáson Sok sérelmet soroltak fel az ellenzék szónokai a rokkantvitában. Kedden már nyolcórás ülése lesz a Háznak Délután öt órakor nyitotta meg a Ház pénteki ülését Czettler Jenő elnök. Bejelentette, hogy Temple Rezső indítványt nyújtott be, amelyben kéri, hogy a hadirokkantjavaslat további tárgyalását nyolcórás ülésen folytassák. Az indítvány felett a Ház legközelebbi ülésén határoz. Takács Géza, a képviselőház gazdasági bizottságának előadója, benyújtotta jelentését a képviselőház 1933/34. évi költségvetéséről, azután folytatták a rokkantjavaslat tárgyalását. Az első szónok Simon János volt. — A törvényjavaslat — mondotta — nem elégít ki bennünket, mert különösen a legalacsonyabb kategóriáknál a járandóság igen kevés. Majd Fábián Béla mondott beszédet . Az a helyzet, ami Európában immár tizenöt esztendeje mutatkozik — fejtegette — a legnagyobb aggodalomra ad okot és, sajnos, ez a helyzet a miniszterelnökök nyilatkozataival nem intézhető el, csak cselekedetekkel. Olyan háborús szituáció van Európában, mint még soha, kivéve a világháború kitörését közvetlenül megelőző heteket. Gazdasági háború folyik Európaszerte. Az államok egymással állandóan vámháborúban vannak és ennek a katasztrofális helyzetnek előbb-utóbb az lesz a következménye, hogy Európa tömegsírba kerül. Olyan időket, mint amilyeneket mi most élünk, nem él Európa a népvándorlás óta. Helyeslem és minden szavát aláírom a miniszterelnök úr békés nyilatkozatának, sajnos azonban kis állam vagyunk és így ennek a nyilatkozatnak messzebbmenő konzekvenciái nem lehetnek. Rátérve a törvényjavaslatra, kijelenthetem, hogy azoknak, akik az 1914 és 1918 közötti időt a harctereken vagy hadifogságban élték végig, százszorosan jobban fáj, ha látják a rokkantak mostani szomorú helyzetét. Azért fáj, mert nagyon jól tudják, hogy minden ember ígyjárhatott volt rá. A háború áldozatait tulajdonképpen négy kategóriába lehet osztani. Az elsőbe tartoznak azok, akik ott maradtak a harctereken, a másodikba tartoznak a rokkantak, a harmadikba azok, akik még ma is fogságban vannak és a negyedikbe minden ember, aki a háborúban volt. — Sajnos, még ma is vannak hadifoglyaink és Magyarország az egyetlen ország, amely nem tudta hazahozatni minden fogságba esett katonáját. — Aláhúzom azt, amit a miniszterelnök úr a bizottsági tárgyalás folyamán a háborúban járt köztisztviselőkről mondott. Azoknak a köztisztviselőknek, akik a harctereken katonai szolgálatot teljesítettek, a legközelebbi alkalommal azért a mertőztetésért, amely tizenkét esztendő alatt kérte őket, kárpótlást kell kapniok. A százszázalékos rokkantak vannak még aránylag a legjobban ellátva a törvényjavaslat szerint, a kisebb rokkantsági fokok alá tartozók járandósága azonban nagyon kevés. A hadi- rokkantkérdést jóval előbb kellett volna megoldani. Pakots József: Lillafüred előtt! Fábián Béla: Akkor, amikor nagy szüretje volt a pénznek, amikor töprengtek, hogy mire költsék el a költségvetési feleslegeket. Abban az időben jobban lehetett volna megoldani. És ha bekövetkezik, hogy az ország helyzete valamiképen javulni fog, akkor fel kell emelni a rokkantak járandóságát. De addig is a felszabaduló összegeket, ami az ellátottak elhalálozása következtében áll majd rendelkezésre, a rokkantalaphoz kell majd csatolni. — Beszélnek arról, hogy álrokkantak vannak, de kérdem: amikor a hadirokkantakat a revízió tömegével megrostálták, hogyan maradhattak mégis álrokkantak figyelembe vehető számban. A rokkantak általános revízióját úgy kell megoldani, hogy ez a rokkantak soraiban ne okozzon felesleges izgalmat. Ha valamelyik rokkant igazolja, hogy sebesülése harctérről származik, azt minden további nélkül meg kell hagyni jelenlegi rokkantsági fokában. Sokan vannak, akik elvesztették igazoló írásaikat és ezek beszerzése különös nehézségekbe ütközik. Ezeknél el kell fogadni egykori csapattestükhöz tartozó két-három tiszt igazolását. — Helytelen, hogy csak azt tekintik hadiözvegynek, aki a leszereléstől számított egy éven belül kötött házasságot. Abban az időben nehézségekbe ütközött a házasságkötés, méltányos tehát, ha ezt a határidőt kitoljuk. Helytelennek tartom a keresetképességre vonatkozó rendelkezést. Vegyünk egy példát: valaki mindkét szemére megvakult a háborúban, azóta megtanulta valamelyik hadigondozóban a kosárfonást, a keresetképessége javult, de kérdem, nem százszázalékos rokkant-e az, aki két szeme világát hagyta a harctéren? — Biztosítani kell a hadirokkantaknak komoly kedvezményt a vasúton és a villamoson. — örvendetesen kell megállapítani, hogy ebben a kérdésben a Ház minden oldalán egyformán szeretet nyilatkozik meg a rokkantak iránt. A javaslatot, nem fogadhatom el a keresetképességre vonatkozó megállapítás, a hadiözvegyekkel való elbánás és a hadirokkantsegélyek csekélysége miatt. Tudomásul veszem azonban a miniszterelnök úr kijelentését, hogy a hadirokkantak ügye ezzel a javaslattal végérvényesen elintézve nincs s amint alkalom kínálkozik, novelláris intézkedéssel megteszik a szükséges javításokat. Jánossy Gábor volt a következő felszólaló. Hazai klasszikusaink ismertetése után elszavalt néhány költeményt, majd azt javasolta, hogy akik ötvenezer pengőn felüli jövedelem után fizetnek adót, havonként ezer pengőt adjanak rokkantcélra. — Ha pedig nem adnak — mondotta —, akkor elvesszük! — Ezután kifogásolta a rúzst és a selyemharisnyát s ajánlotta, hogy akinek sok az ideje, játsszék pattogatott kukoricával. Végül Vajda János szavaival dörgölt a panamavádak ellen. Humorával és lelkes kitöréseivel nagyszámú hallgatóságot szerzett. Gömbös Gyula miniszterelnök is egészen közel ült hozzá és mosolygó arccal hallgatta. Dinnyés Lajos: „Más országokhoz mérten csak tizedrészt adunk a rokkantaknak. Dinnyés Lajos felszólalása következett. . Sok pénz folyt el az országban — mondotta —, de ebből csak egyeseknek, a szerencsésebbeknek jutott. Ennek az anomáliának véget kell vetni. Csütörtökön elhangzott egy közbeszólás a kormánypártból: „Mi majd adunk a rokkantaknak, az ellenzék csak követeljen!" Tiltakozom az ilyen beállítás ellen. Ez a pénz nem egyes pártoké, hanem a nemzeté, amit az adófizetők juttatnak az államkasszába. Más országokhoz mérten csak tizedrészt adunk a rokkantaknak és a többi hadigondozottnak. Új, becsületes földbirtokreformra van szükség. Magyarországon van föld erre a célra, még mindig itt vannak az egy kézben lévő nagy birtoktestek, a kötött és holtközi birtokok. Ezekből kell kis exisztenciákat teremteni. De becsületes földbirtokreformmal kell jönni, nem olyannal, mint 1922-ben, amelyet nem alapoztak meg pénzügyi téren. Ismételten felsoroltuk számosan már itt a Házban, hogy kiknek van állami regáljoguk, trafikjuk, vagy nagy kegydíjuk, de még mindig csak ott tartunk, hogy folyik a vizsgálat. Hiába járunk utána mi képviselők, szinte csak véletlen, ha egy-egy rokkantat trafikhoz juttathatunk. Külföldi példákhoz viszonyítva, a mostani rokkantjavaslat csak pepecselés. Nagyon szigorú a 100%-os rokkantság megállapítása és a többi között ez is indokolttá teszi a felülvizsgálatot. Az sem helyes, hogy a törvényjavaslat szerint a kerestképesség csökkenése adja meg a rokkantság fokát. Ezzel szemben a fizikai károsultságot kellene alapul venni. Eredeti bizonyítványokat is követel a javaslat arról, ki hol sebesült meg. Hát nem több bizonyíték az a shrapnelldarab, amely bent van a csontban, vagy az a sebesülés, amelynek súlyos következményei csak most jelentkeznek ezeknél a szerencsétlen embertársainknál? Ezt a rendelkezést csak a bürokraták diktálhatták bele a javaslatba! Ejtsük el ezeket az akasztófaparagrafusokat, mert ezek fogják megbuktatni a javaslatot. Törvényes úton, ebben a javaslatban tessék rendezni a kedvezmények kérdését. Így például a trafikrevíziót, az italmérési engedélyeket, a kedvezményes vasúti jegyek ügyét, a lift ingyen használatát. És ami a leglényegesebb: fel kell emelni a járulékokat, mert a nemzet köteles leróni háláját hősei iránt. Miután a javaslat nem oldja meg úgy ezt a kérdést, ahogyan a nemzet becsülete megkívánja, még az általános tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Vitéz Hadházy Ferenc következett. — Én sem vagyok megelégedve a javaslattal — mondotta —, de mégis elfogadom. A mai anyagi lehetőségeket teljesen ki kell meríteni a hadigondozottak ellátásánál,, a járadék legalább a szűkös megélhetését biztosítsa azoknak, akiknek más megélhetésük nincs. És senkit nem szabad elütni a jogától. Különösen a legénység járadéka nagyon csekély. Ezt legalább az altiszti nívóra kell emelni. Sajnos, a törvényjavaslat korrekciója három és fél millióba kerülne. Én ennek az összegnek is helyet szorítanék a költségvetésben. A munka- és a keresetképesség között nem lehet különbséget tenni. Nem szabad a hadirokkantakat elzárni a további jelentkezéstől, mert Oroszországban még mindig vannak hadifoglyok, akik között bizonyosan kedden délután négy órakor lesz a legközelebbi ülés Majd az elnök félbeszakította a vitát és javasolta, hogy a Ház április 4-én, kedden délután négy órakor tartsa legközelebbi ülését. Klein Antal szólalt fel a napirendnél. —fi szekszárdi törvényhatósági bizottság megválasztásánál — mondotta — csalárd módon kijátsszották a titkos szavazati jogot. Gömbös Gyula miniszterelnök úr kijelentette ugyan, hogy lélek, tiprás nem lesz, ennek ellenére mégis megtörtént, hogy Szekszárdon zárt borítékban küldték el levél kíséretében a választóknak a szavazócédulákat, hogy azokkal szavazzanak. Ezek a szavazócédulák gombostűvel át voltak szúrva, így ellenőrizték, hogy a felszólításnak eleget tettek-e. Ilyent kapott a törvényszék elnöke és az ügyészség elnöke is. Eckhardt Tibor: Ez a spiclirendszeri Jánosy Gábor: Egy eset miatt nem lehet rendszerről beszélni! Eckhardt Tibor: Mindenesetre svindli! Klein Antal. Amikor köztudomásúvá vált, hogy a szavazólapokat gombostűkkel átszúrták, annak ellenére, hogy az ellenzék teljes győzelmet aratott és egyetlen kormánypárti sem jutott be a bizottságba, a független kisgazdapárt sekszárdi elnöke a szavazati jog csalárd kijátszása miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. Az ügyészség ismeretlen tettesek ellen vádat emelt, a vizsgálóbíró elrendelte a bűnügyi zárlatot, amit az államrendőrség foganatosított és a polgármesteri hivatalt lepecsételte. Másnap kinyitották a hivatalt és a polgármester szekrényében megtalálták a bűnjeleket. Fiain Ferenc: Most kinevezhetik kormányfőtanácsosnak! Berki Gyula: Klein Antal is főispánja volt ennek a kormánynak! Klein Antal: A mostani főispán igen önérzetes ember, aki ugyan nem emiatt, de más okból lemondott az állásáról, amit majd még szóba fogunk hozni a parlamentben. Ulain Ferenc: Nem hajlandó eltűrni maga mellett a megyei főmegbizottat. Berki Gyula (Ulain felé): Majd teszem tisztetetemet! Ulain Ferenc: Majd én a Faluszövetségnél/ Berki Gyula: Én meg a Nemzeti Hitelintézetnél. Ulain Ferenc: Ott önnek nincs hitelét Klein Antal. A szavazók nem tudták, hogy megjelölt cédulákat kaptak és nyolcszázan leiadtak ilyen cédulákat. Gömbös Gyulától, akit Szekszárd városa díszpolgárának választott, a polgárság nem érdemelte meg, hogy így megbélyegezzék és meggyanúsítsák. A legjellemzőbb az ügyben, hogy az igazságügyi miniszter felrendelte az aktákat magához. Ehhez joga van, de mégis megkérdem, miért tette? Talán nincs jó kezekben az igazságszolgáltatásnál? Eckhardt Tibor: Jelentkezzék, aki a csalást csinálta! Klein Antal: A választói törvény szerint az, aki csalárd módon jár el, kéthónapi elzárással, vagy ötszáz aranypengő büntetéssel sújtható. Ulain Ferenc: Vagy kormányfőtanácsossággal? Téglássy Béla: De sokaknak kellett volna ülni az én választásomon elkövetett atrocitások miatt. (Zaj.) Klein Antal: Tegye azokért felelőssé pártjának mostani ügyvezető elnökét, Sztranyavszky Sándort, aki Vlaszaty Béla alezredest küldte le Paksra és annak parancsára történt mindaz, ami megtörtént. Téglássy Béla: De ön is benne volt mint főispán! Tabódy Tibor: Miért nem mondott le akkor a főispánságról? Klein Antal: Én akkor nem voltam főispán! Végül még egyszer arra kérte az igazságügyminisztert, szolgáltasson elégtételt a polgárságnak. Brogly József is felszólalt a napirendnél és kifogásolta a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik legutóbbi határozatát, amely azt célozza, hogy a kormány tiltsa meg a községi jegyzőknek az ügyvédi hivatás körébe tartozó magánmunkálatokat. Több szónok nem volt és Bessenyey Zeno elnök enunciálta, hogy a Ház elfogadja az elnök napirendi javaslatát, amely szerint a legközelebbi ülés kedden délután négy órakor kezdődik. Az ülés féltízkor ért véget. akadnak rokkantak is. A kormánynak Budapesten és a nagyobb vidéki városokban megfelelő számú rokkantotthonról kell gondoskodnia. Miért sok a magyar hadirokkant és hadiözvegy? Malasits Géza: Tisztázni kell egyszer azt a kérdést is, hogy ki felelős a magyar hadirokkantak és hadiözvegyek feltűnően nagy számáért. A háborúban a magyar nép nagyobb áldozatokat hozott, mint a monarchia bármelyik népe. A hadirokkantak nagy számáért a Potiorek és társai-féle hadvezetés a felelős és felelősek azok a hadiszállítók, akik még a háborúban is csak a profitot nézték. Ha nyilvánosságra hoznák a titkos hadi levéltár adatait, nagyon érdekes dolgok kerülnének napvilágra. A forradalomnak, a monarchia összeomlásának is a tudatlan osztrák hadvezetés volt az oka. És azok a vért pazarlók, akiket ezért felelősségre kellett volna vonni, a nemzeti felbuzdulás idején mellüket verve tértek vissza, nagy nyugdíjakat értek el, moziengedélyeket, trafikengedélyeket, kiviteli engedélyeket kaptak. Esküdt Lajos nagyon sokat tudna erről mesélni. A rokkantak ügye tovább vergődött, elkerült a népjólétibe, míg aztán a hosszú út végén elérkezett ehhez a javaslathoz. Sajnos, ez a törvényjavaslat ezután sem fogja eltartani a magyar hadirokkantakat, mert ahhoz túlságosan keveset nyújt. Utána egy kereszténypárti képviselő beszélt.