Ujság, 1935. szeptember (11. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-01 / 198. szám
4 Éljen a halált írta Szász Zoltán . Tavasz volt, a szerelem, az öngyilkosságok és más sötétbeugrások időszaka. A nő szülei már kint laktak a hűvösvölgyi villában, ide járt ki esténként Egerszegi, immár második éve, mivel pontosan számítva, tizennyolc hónapja udvarolt a nyugalmazott kúriai bíró leányának, Évának. A programra ilyenkor az volt, hogy vacsora után kettesben kisétáltak a közeli erdőszélig, és egy magányos padhoz, amely egy szép tájrészlet előtt mindazt a raffinált kényelmetlenséget kínálta, amit csak egy pestkörnyéki erdei pad tud nyújtani. Otthon, vetkőzés vagy fürdés közben Egerszegi mindig különös élek és szögeletek nyomait fedezte fel a testén, mintha a paddá átkozott fatörzs így akart volna bosszút állani azért, hogy egykor, eleven fa korában, a szerelmesek betűket és szeszélyes alakzatokat rajzoltak beléje. Persze, mikor ott ült a finomtermetű, sötétszerűű nő oldalán, nem jutottak eszébe az ülés kényelmetlenségei. Az erdőhús levegője, a fákon átvillanó fények, a tücskök cirpelése rendesen békülékeny hangulatba ringatták. Ez volt legalább is a rendes lelkiállapota az első tavasz folyamán, az ilyen esti üldögélések idején. Ezúttal azonban, mikor már egy teljes év volt mögötte, mikor már másodszor kezdődtek meg ezek a vacsora utáni ki-kivonulások az erdei padhoz, egyre inkább valami nyomottságot és feszélyezettséget érzett magában. Éva, aki első, rosszul sikerült házasságának utóhatásaiból már végleg kigyógyult, de a nő szülei is már várták, hogy nyilatkozzék és pecsételje meg ezt a szabályos udvarlást ,és állandósult esti látogatást az immár végzetszerűnek tűnő eljegyzéssel. És bizony — ezt önmagának is be kellett vallania, ami oka is lehetett a tétovázásra. Cégjegyzői pozíciója szilárd volt, a nő szép és szerelmes s a maga harminc évével jól illett az ő negyven felé közeledő korához. Igen, a papírforma szerint, a számbavehető körülmények és adottságok alapján nemcsak hogy oka nem volt a tétovázásra, de ez gyöngédtelenség is volt már a nővel szemben, aki egy teljes évet minden szavával, minden tettével, minden életrezdülésével feléje igazodva töltött el. A helyzet érett volt az elhatározásra. De hát érett gyümölcsök is elszáradnak a fán és egy férfi elhatározásait még sokkal bonyolultabb erők irányítják, mint egy egyszerű gyümölcs sorsát. Ezúttal Egerszegi csak azt határozta el, hogy egy kis sétát javasol a nőnek. — Menjünk járni egy kicsit, — mondta. Ez a sétaútjuk is megszokott volt. Egy keskeny erdei után, mely a villa felé visszakanyarodott, egy bozóttal benőtt vízfolyás mentén szoktak ilyenkor andalogni. Kapóra jött Egerszeginek a séta, ez a párhuzamos haladás a nő mellett, ami alatt a két pillantás nem találkozik olyan könnyen és a szótlanság nem olyan feltűnő, mint a padon való együtt ülés alatt, amiből szinte szükségszerűleg fejlődik ki az egymás felé fordulás és az összeborulás. A nő se erőszakolta séta közben a beszélgetést, szótlanul haladt Egerszegi mellett az úton. — Mi ez itt? — hökkent vissza egyszerre egy folt előtt, mely az út szélén, félig már a vízfolyás fölé boruló bozótban sötét lett. A férfi néhány lépést tett előre, kivette az öngyújtóját és felcsattantotta a lángját. — Egy test, — mondta. — Talán egy öngyilkos. Az öngyújtó kis lángjával körüljárta a mozdulatlan testet s hamarosan fel is fedezte a halántékon a vérfoltot, a mereven elnyújtott kézben a revolvert, az öngyilkosságot bizonyító körülményeket. — Azt hiszem, itt már nem lehet segíteni, — fordult a nőhöz. — Menjen Éva a villába, telefonáljanak a mentőkért és a rendőrségre. Én megvárom ezeket. A nő a borús hangulatú est stílszerű befejezésének érezhette ezt a találkozást az öngyilkossal és a hivatalos hangú megbízás, amit Egerszegi neki adott. — Igen, egy perc alatt meglesz, — szólt engedelmesen és máris látni lehetett, amint magas alakja a villa felé vezető emelkedő után felsietett. Egerszegi pedig megint fellobbantotta az öngyújtóját, mely az esti szellőtől kis fáklyává dagadt s most már alaposabban kezdte vizsgálni a halottat. Negyven éven túli, előkelő összbenyomásu férfi volt, beretvált arcán nyugalom és valami szelíd gunyorosság ömlött el. ő természetesen nem nyúlt hozzá, nem vizsgálta át zsebeit, helyzetén sem változtatott. Az őrködés egész ideje alatt csak a halott arcát nézte, mely szótlanul, mozdulatlanul, a halál megfejthetetlen titkaitól elfátyolozottan meredt feléje. II. Miután a rendőrség és a mentők megjelentek s átvették a holttestet, hazaindult. Egy percig azon gondolkozott, hogy bemegy a villába, de aztán mikor eszébe jutott, hogy Évát úgy is saját szemeivel látta hazatérni, s hogy kár volna a családban hosszadalmasan megtárgyalni ezt az esetet, elhatározta, hogy egyenesen hazamegy. Gyalog vágott neki a városnak. Különös hatást tett reá a halott, ez a váratlan együttlét egy ismeretlen tetemmel. Éppen az, hogy nem tudott róla semmit, se azt, hogy ki, mi, se azt, hogy miért ölte meg magát, ez az eset nem egy bizonyos egyéni sorsnak, hanem, a halálnak, a meztelen halálnak gondolatát borította rá a lelkére. Egerszegi, életének küülönös menete folytán sohse látott ilyen közelről, igy szemtől-szembe halott embert. Szülei még éltek, a háboruban pedig, mihelyt a frontra került, egész ezredével harc nélkül, simán fogságba jutott s igy a halál nagy gyári tízelmén kívül maradt. Itt az erdőszélen találkozott először a halállal. Ez a találkozás különösen heves, lassan szinte már mórrá fokozódó életkedvet ébresztett fel benne. Milyen kicsi ügy az élet minden baja, tökéletlensége, zűrzavara a halál, az élettelenség, talán a nemlét rettenetes rejtélyével szemben — tűnődött. Micsoda kincs, micsoda fejedelemség a puszta élet. Micsoda kiválasztottság bomdozója, micsoda lehetőségek gyűjteménye ő, aki él, ahhoz az emberformájú anyaghalmazhoz képest, melyet a rendőri autó most robogva szállít a végleges enyészet felé. Páratlan életkedv buzgott fel benne. A világot valósággal magám tulajdonának kezde tekinteni, a csillágokra úgy nézett, mint egy birtokos, aki legelő nyájain járatja tekintetét, a fényekkel teleszórt város ezer szépségével, kivilágított luxushelyeivel, sugárzó nőivel úgy hatott reá, mint valami ünnepelt vendégre a vendéglátó háza, ahol minden és mindenki kínálja magát és mosolyogva jelzi, hogy boldog, ha örömét találja bennük. Hogy valóságban ebben a fényes városban minden lépés pénzbe kerül, hogy a kirakatok áruinak szabott ára van és a sugárzó nőknek is legalább egyikét napig udvarolni kell, amig karjaiba omolnak, ez eszébe sem jutott, vagy jelentéktelen semmiségnek, az életi élvezés szóra sem érdemes forgalmi zavarainak tűnt fel előtte. Ebben az emelkedett hangulatban tért haza. Megszokott, néhány sablonos bútorral, egy-két műtárggyal éppen csak a kispolgári színvonalat elérő lakása sem foszlatta szét ezt az ünnepi közérzését. VASÁRNAP, 1935 SZEPTEMBER | ÚJSÁG POLITIKAI HULLÁMOK BELSŐ POLITIKAI ÉLETÜNK egyre erőteljesebben zajlik, napról-napra világosabban kirajzolódnak az ellenfelek taktikai terveinek körvonalai s komoly erőmérkőzések előszele fujdogál már jóval a parlamenti munka megkezdése előtt. Eckhardt Tibor leegyszerűsítette a helyzetet, amikor kiadta a jelszót: közös frontba sorakozzék fel az egész baloldal egyrészt a titkos választójog haladéktalan kiharcolására, másrészt az alkotmányosság és a közszabadságok körét szűkítő kormányzati elgondolások, illetve konkrét törvényjavaslatok ellen és ugyanakkor készüljön fel a politikai váltórendszer életrehívására koalíciós alapon, ideértve a Nép-képviselők bizonyos csoportjait is! Ezzel a kormányátvételi megmozdulással szemben természetesen sem a nemzeti egység pártjának vezetősége, sem a kormányzati tényezők nem vesztegetik az időt. Főként három irányú defenzív mozdulatok jellemzik tevékenységüket. Ezek sorában legjelentősebb az a törekvés, hogy a párt semmi körülmények között ne térjen el a titkos választójogi javaslat időbeli eltolására adott miniszterelnöki nyilatkozattól s a párt képviselőtagjai beszámolóikban nem utolsósorban ezen a ponton szánjanak vitába az ellenzékkel. Ezt a célt kívánta szolgálni a legutóbbi mezőkeresztesi felvonulás és a további kormánypárti népgyűlések is nagyrészt ebben a mederben fognak mozogni. A MÁSIK ELLENSÚLYOZÓ HADMOZDULAT azoknak az ellenzéki érveknek gyengítésére irányul, amelyek szükségesnek hangoztatják a hatályos alkotmányvédelmet, a szabadságjogok mai keretének és tartalmának bővítését. A kormánypárt irányítói tisztában vannak azzal, hogy az ellenzék alkotmány- és szabadságvédő akciója rendkívül kedvező talajra talál országszerte s talán a titkos választójogi követelésnél is alkalmasabb a baloldali erők összeforrasztására. Ennek megfelelően alakul a Népvezérkar taktikája; a tervbe vett különleges gyűléseken azokat a képviselőket állítja a dobogóra, akik a reformnemzedék tagjaiként az „új stílus 11 lendületével vállalkoznak a baloldali hangulat ellensúlyozására, s eltekint azoknak a képviselőknek propagandisztikus közreműködésétől, akik nem hajlandók utat építeni a totalitás felé. Legközelebb valószínűleg Kőszegen vonul fel a „reformképviselők“ kibővült, húsz-huszonöttagú csoportja s nemcsak Eckhardt Tibornak hozzájuk intézett felhívására adnak választ, hanem a kormányzat ilyen irányú törvényhozási iramának gyorsítását is sürgetik. Persze külön kérdés, váljon kívánatos-e éppen a kormánypárt szempontjából, hogy az ismert véleményeltérések ilyenformán határozott elválasztóvonalat húzzanak a különféle csoportok közé? •* TALÁN EZ IS EGYIKE AZOKNAK A SZEMPONTOKNAK, amelyek az arra illetékeseket a nemzeti egység pártja belső viszonyainak sürgős rendezésére késztetik. Nagy erőfeszítéseket tesznek ebben a harmadik irányban is, mert az eddigi szervezetek nem bizonyultak olyan teherbírónak, mint ahogyan a szervezés matematikusai, kartotékmesterei és főélharcosai elgondolták. Kisebbszámú, de homogén elemek párturalmi rendszere lebeg szemük előtt és már az is mutatja, mennyire alapos rostálást akarnak végezni, hogy nem pár rövid napot, hanem hat hosszú hónapot szántak erre a tisztogatási munkára. Olyan rugók, titokzatos erők mozgatják alulról a kormánypárt egész gépezetét, hogy ez a folyamat méltán tarthat számot a legteljesebb közérdeklődésre. Nyilván teherpróbára készül a miniszterelnök pártja, s bár az új általános képviselőválasztás látszólag még messze van, mégis mintha az erre irányuló felkészülésnek körvonalai bontakoznának ki szemünk előtt,★ színváltással, további lépés a tökéletes rádió felé. Ezzel az 55- ös Orion rádiónál négy hullámsáv összes állomásait lehet kényelmesen elérni Minden Orion rádiókereskedőnél kapható Ha érdeklik a lenti készülékek forduljon bizalommal hozzánk. Lakásán szakszerűen bemutatjuk MORVAI RÁDIÓ Budapest, VII., Erzsébet körút 40. Telefon 34-364. A rádiókészüléket készségesen bemutatja: “ Kaegszenyttr M'ss Készséggel kft. Andrássy út 33 bemutatjuk I W la I for 18 H Telefon: 26—2—75 Fióküzletek: Rákóczi út 40. (Corvin áruházzal szemben) Thököly u. 3. (Keleti p. u.-nál) Pestszenterzsébet, Dobsina u. 3 sz. BARTA IS TÁRSA Podmaniczky utca 39. Fióküzlet- Rákóczi út 30. (Nagydiófautca sarok). Örömhír VIM fogyasztóknak PROGRAMMSZERÜEN ÉPÍTI HADÁLLÁSAIT az ellenzéknek kormánybuktatásra felsorakozott élcsapata, a független kisgazdapárt. Vármegyéről-vármegyére, kerületről-kerületre szervezi híveit s a közeljövőben sorozatos gyűléseken igyekszik népszerűsíteni a gyors cselekvés szükségességét. Eckhardt Tibor lesz a politikai összejövetelek vezérszónoka, talán még harciasabb hangnemben, mint eddig tette. S ezzel párhuzamosan megindul a tárgyalás a különböző baloldali pártok taktikai egységének megvalósítására. Bethlen István gróf szeptember elején esedékes nagykanizsai beszámolója és zászlóbontása éppen ebből a nézőszögből ígér tanulságos fejleményeket. Ha tényleg új pártot alakít a volt miniszterelnök, rövidesen arra a sokszor felvetett kérdésre is választ kapunk, töretlen-e ma is Bethlen István gróf presztízse és posszibilitása annak a pártnak a szemében, amelyet lényegében ő hivott életre, s tud-e Bethlen István gróf akkora vonzóerőt gyakorolni volt híveire — akik közül sokan kombattáns tagjai a Nép képviselőgárdájának, — hogy a miniszterelnök jócskán csökkentett számú törvényhozó-bajtársak élén legyen kénytelen megvívni a harcát a parlamenti porondon. Addig kétségtelenül áll a tétel: Gömbös Gyula sem a pártjában, sem a törvényhozás házában meg nem ingatható hatalmi állásában. 3