Ujság, 1936. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
2L mánynak kötelessége, hogy ilyen életbevágó problémáról felvilágosítást adjon. Magát a hitbizományt két oldalról lehet bírálni. Hogy beillik-e a mai korba és hogy a mai birtokviszonyok mellett hátrányos vagy előnyös volna-e a megszüntetése. Kétségtelen, hogy a nagy liberális korszak nagy államférfiai nem helyezkedhettek más álláspontra, mint hogy a hitbizományok eltör- tendők. Akkor a kornak mentalitása az volt, hogy minden korlátot meg kell szüntetni, amely útjában áll a birtokok felett való szabad rendelkezésnek, lehetővé kell tenni a szabad versenyt és a magasabbrendű termelés kifejlődését. Ma, amikor már történelmi perspektíva áll rendelkezésünkre, hogy megítéljük az ebből származó előnyöket és hátrányokat, azt kell mondani, hogy az a világrend, amelyet a liberális szemlélet teremtett, bizonyos egyoldalúságban szenved, aminthogy egyoldalú minden olyan szemlélet, amely csak gazdasági érdekeket tart szem előtt. Bizonyos korrektívumokra egy ilyen szellem mellett szükség van, ha nem akarjuk, hogy az rechiíc v viliit n mnlpri ilistu miülyon kipruldjön el. Láttuk a háború után, hogy sillerek dinasztiákat alkottak, viszont olyan ideális lelkű emberek, mint Apponyi Albert gróf, egy élet órán csupán díszsírhelyet tudott magának szerezni. A liberális korszak nagy felszabadító reformjai folytán a magyar gazdasági élet nagy fejlődésnek indult és anélkül ez a fejlődés soha nem lett volna lehetséges. Retrospektíve nézve az elmúltat, azt kell mondanom, hogy a földbirtok teljes felszabadítása, bármilyen előnyt jelent, hátránnyal is jár. Éi itt akkor indult-e el a középbirtok fokozatos elporlása? Ami a magyar nemzet szempontjából nagy, pótolhatatlan veszteség, mindaddig, amíg nincs egy vagyonilag független, keresztény intelligens réteg, amely ezt az elsforlott középbirtokos-osztályt az ország szolgálatában felválthatja. (A nagy taps a jobboldalon.) Természetes következménye volt a föld felszabadításának a kisbirtokok elapródzódása is és végeredményben szülőoka a földnélküli proletariátusnak. Ezzel nem azt mondom, hogy a korlátokat állítsuk vissza a föld felszabadulása elé, ha azonban annak idején gondoskodtak volna a parasztbirtokok elaprózódásának legapróbb határáról, meghatározták volna a középbirtok megterhelésének felső határát és elidegenítésének feltételeit, úgy a liberális korszakból eredő károkat korlátozhatták volna. Mechanikus földosztással a földkérdést megoldani nem lehet. Ma is mindenféle földosztás a közép- és nagybirtok megszüntetését jelentené. Statisztikai adatokkal mutatta ki ezután Stellilen István, hogy 320.000 törpebirtokosnak és 760.000 cselédnek és nincstelennek annyi földhöz való juttatásához, hogy abból megélhessen. 4.600.000 hold földre volna szükség. Ha tekintetbe veszi a Károlyi Mihály által hirdetett földreformot, amely szerint ötszáz holdnál nagyobb, birtok senki kezén nem maradt volna, akkor is mindössze 1.600.000 hold föld állana ennek a lineáris mechanikus földosztásnak rendelkezésére. Mi történik a föld nélkül maradó földnélküliekkel? Ezek elégedetlensége nem volna leküzdhető. Festetics Sándor gróf: Ezt már éreztük a földreform után! Peyer Károly: A náci grófnak tetszik a föld el nem osztása! Festetics Domokos gróf: Maga nem ért hozzá! A földbirtokmegoszlás Bettnén István gróf: Egy ilyen elosztás esetén a mai megmunkálásra váró földnek a feléből kellene a mai munkások négyötödét eltartani. Más utat kell tellát keresni. Mindenekelőtt meg kell állapítani az egészséges birtokmegoszlás fogalmát. Amig ezt nem tisztáztuk, nem lehet elhatározni, mit kell cselekedni. Sajnos, a kormány szándékairól ebben a vonatkozásban sejtelmünk sincs. A földmivelésügyi miniszternek nyilatkozatából pusztán az a negatívum olvasható ki, hogy ott helyes a birtokmegoszlás, ahol a nagybirtok és középbirtok nem több a falu határának egynegyedénél. Ez honn áll meg, mert az első kérdés, milyen nagy a falu és mennyi a lakossága. .Sigray Antal gróf: És milyen az földje. Heuden István gróf: Csak az biztos, hogy kívánatos, minél több legyen az olyan birtokos, aki a maga földjén elvégzett munkájával el tudja tartani családját, de ez viszont nem lehet akadálya annak, hogy közép- és nagybirtok legyen, amennyiben az nem latifuindiális birtok. A segítés módja tehát az, hogy lehetővé kell kisebb földbirtokok létesítését tenni, hogy így minél több nincstelen földhöz jusson, a nagybirtokot pedig intenzivebb műveléssel Olyan helyzetbe hozni, hogy több munkást tudjon foglalkoztatni. Friedrich István: Ezért kell iparosodnunk! Bethlen István gróf: Azért kérek mindenkit, fontolja meg jól, amikor iparellenes hungidiket kelt fel. (Óriási taps a jobboldalon. ) Friedrich István: Látom, már itt nem lesz semmi baj. Visszamegy miniszterelnöknek! (Óriási derültség.) Habovszky Tibor: Mindenki siet tapsolni, amíg nem késő! ÚJSÁG SZÓZDAT, 1936 FEBRUÁR 1 A titostományok tőkéje Bethlen István gróf: Meg kell szabadulni ezektől a szociális viszonyoktól, amelyekben most vagyunk, amikor óriási proletártömegek állnak a falvakban és velük szembett nincsenek megfelelő munkaalkalmak. Ez a viszony folyton romlik, mert a közép- és nagybirtok állandóan porlik és a munkaalkalmak elvesznek. Tévedés azonban erőszakos földosztást hirdetni. Minden erőszakos földosztás nélkül is lesz elegendő föld ahhoz, hogy jogos igényeket kielégítsenek, ha az adóföldeket, a védettség alatt álló közép- és nagybirtokokból azokat a földeket osztják fel, amelyeknek tulajdonosai meg akarnak válni földjüktől. Addig is mindent el kell követni, hogy a kis- és középbirtok intenzív művelése tehetséges legyen. Ehhez pénzügyi programokra van szükség. A kormány változtassa meg az adóztatási rendszert, szűkítse meg az agrárollót. Szükség van arra, hogy népünk gazdasági tudását emeljük, hogy az Alföldön nagyszabású öntözőrendszert megvalósítsunk, végül pedig, hogy az iparosodást az egész vonalon felkaroljuk és lehetővé tegyük. A hitbizományi reformmal kapcsolatban a kötöttségnek kényszer útján való megszüntetése helyett arra kellene törekedni, hogy a hitbízómény tulajdonosakot rávegyük, hogy bizonyos időn belül vonuljon ki a földjéről és tőkéjét helyezze el más értékálló kategóriákban, szálbirtokban, bányavállalatokban, ipari Vállalatokban vagy tőkében. Ma arra hivatkoznak önök, hogy az ingótőke kizárólag a zsidók kezén van és nagy honfoglalás szükséges, hogy azt keresztény kezekbe tegyék át. Rassay Károly: Ingyen honfoglalásra gondolnak! A keresztény ingótőke Bethlen István gróf. Itt az alkalom, tessék intézkedni, hogy a keresztény tőke, sőt az egyetlen keresztény tőke, megmozduljon és ne pusztán a földben tartózkodjék, hanem tíz ingóstrkében is vegye ki a maga részét. A kormány mozdítsa elő ezt az átlagozódást azzal, hogy a legelső gazdasági szakértőkből állítson fel tanácsot, amely az illető birtokosoknak rendelkezésre állana, hogy megfelelő tanácscsal rávezesse őket arra, hogy milyen módon helyezze el tőkéjét és ne vállaljon olyas rizikót, amelynek riasztó hatása lehetne. A pénzügyminiszter pedig adjon ebből a célból a jövedelmi adónál engedményeket. Aki kivonul a földből, az áldozatot hoz. A miniszternek is áldozatot kell hoznia, amikor elősegíti azt, hogy a föld tulajdonosa a maga anyagi erejével az ingótőkéjű vállalkozásból veszi ki a részét. Ez azt is jelenti, hogy a keresztény tőke bevonulva az ipari és bankvállalatokból elfoglalja az igazgatásban is a maga részét és megkapja a lehetőségét annak, hogy az állástalan keresztény ifjúság elhelyezésére nézve hasznos és céltudatos intézkedésekés legyen. Az iparelenes hangulat abból adódik, hogy az ipar tényleg nem keresztény kezekben van és az antiszemitizmus így éli ki magát. Hol van az megírva, hogy a nagy vagyonoknak mindig földben kell lenniük, fia megköveteljük magánszemélyektől, a hitbizományosoktól, hogy megváljanak földjüktől, úgy meg kell ezt követelni latifundiumok tulajdonosaitól, városoktól, községektől, az egyháztól is, amelyeket nem fűznek személyes szálak a földhöz és meghozhatják ugyanazt az áldozatot, amelyet magánszemélyektől kívánunk. Nem a levegőből beszélek. Amikor a hitbizományi kérdésről szó volt, megbíztam Vass József minisztert, tárgyaljon a katolikus klérussal és örömmel állapíthattam meg, hogy náluk nem volt akadály, hogy szívesen ráálltak volna arra, hogy földjük egy részétől elváljanak, ha biztosítékot kaptak volna arra, hogy vagyoni állagukban kár nem történik. Itt sem gondolok kényszerre, legyen egyszer már vége annak a mentalitásnak, hogy itt kényszer útján csináljunk birtokpolitikát. Eckhardt Tibor: Akkor minek a diktatúra ? Sercsik György: Hagyják azt a diktatúrát! Ne politikahatalmi kérdést csináljanak Bethlen István gróf: Ha nem akarjuk, hogy népünknek a magántulajdon szentségébe vetett hite végleg megrendüljön, akkor hagyjunk fel azzal, hogy földet kényszer útján osztogathatunk. Lehet, hogy egyesek számára az erről való lemondás kellemetlen, de lelkiismeretes, önzetlen politikus olyen törvényt nem jegyezhet alá, amely kényszer útján veszi el a más vágyónál. Beszéde végén Debién István gróf a javaslat egyes részleteivel foglalkozott, majd rámutatott, hogy a kis hitbizományok létesítése helyett célravezetőbb volna az örökbérlet rendszerének meghonosítása, mert a kishitbizomány úgyis csak papíron maradó rendelkezés lesz. A következő szavakkal fejezte be beszédét: Amikor megszavazom a javaslatot, arra kérem a minisztert, hogy ezekben a kérdésekben ne csináljon politikai hatalmi kérdést, hanem hagyja nyitva az ajtót a kapacitációra, mert csak így juthatunk el azokhoz az egészséges eredményekhez, amelyeket mint sikereket könyvelhet el majd magának a kormány. (óriási, hosszantartó taps a jobboldalon.) Nincs szünet! — Mindenki azt várta, hogy Sztranyavszky Sándor elnök szünetet rendel el, ahogyan nogy beszédek után eddig mindig szokás volt a magyar parlamentben. Ezzel szemben az elnök nyomban szólásra szólította fel a következő szónokot, Némethy Vilmos független kisgazdapárti képviselő személyében. .Az ellenzék kórusban kiáltotta az elnökfelé: — ()1 perc szünetet kérünk! Sztranyavszky Sándor harsányan csengetett a kézi csengővel, mondván: — Tessék leülni, vagy kimenni! Tovább tartost a csoportosulás az ülésteremben, mire az elnök a felszólított ,Némethy Vilmos felé igy szólt: Tessék beszédét megkezdeni! Némethy Vilmos percekig nem juthatott szóhoz, mert a képviselők csoportokba vetődve, beszélgettek, Bethlen István gróf odaült Esterházy Móric padjába és beszélgetésbe merültek. Ezalatt Némethy Vilmos megkezdte fejtegetését. Hangoztatta, hogy közérdekű a nagy hitbizományok területének csökkentése, másrészt az, hogy a hitbizományi kisbirtokok helyett inkább a családi birtokintézményt kell kiépítetni. Majd arra mutatott rá, hogy az 1920-as földreformmal nem lehet befejezettnek tekinteni az állami kényszereszközükkel végrehajtható földkiegyenlítődési folyamatot. Az volt a főhibája az 1920-as földreformnak, hogy csak törpebirtokokat teremtett. Most Vigalmiadómentességet kér a moziszakma a magyar filmgyártás megmentésére Küldöttség adta át a főpolgármesternek és a polgármesternek a filmszakma memorandumát A magyar filmek gyártása anyagi szempontból nem mindig váltotta be e vállalkozásokhoz fűzött reményeket. Ezzel szemben áll a törvényes rendelkezés, amely a filmkölcsönzőket a külföldi filmek bemutatása, illetve engedélyezése ellenében magyar filmek előállítására kötelezi. A filmszakma hatósági segítséget kért a helyzet megmentésére és elsősorban azt kéri, hogy a városi hatóságok a magyar filmek vigalmiadóját engedjék el. Ez a néhány százalékos vigalmiadó-elengedés már jelentős mérséklést jelentene a filmbemutatás költségeire, úgyhogy ebben az esetben a magyar címek gyártására kellő tőke állhatna rendelkezésre. Az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület ebben a kérdésben memorandumot szerkesztett, amelyet Pogány Frigyes nyugalmazott államtitkár vezetésével pénteken nyújtottak át Simifrc Jenő főpolgármesternek és Szemig Károly polgármesternek. A memorandum többek között így szól: 1 .A magyar országgyűlés a múlt évben törvényt hozott a magyar filmgyártás előmozdítása céljából. Ez a törvény alkalmas volt a magyar filmgyártás fellendítésére, de a tapasztalatok szerint mégsem nyújt elegendő biztosítékést a magyar filmgyártóipar fenmaradására. .Az állam és a magyar filmszakma áldozatai ugyanis kevésnek bizonyulnak, szükség van a magyar városok, elsősorban pedig Budapest támogatására is. Felesleges hangoztatni a magyar filmgyártás fentartásához fűződő nagy kulturális és nemzetgazdasági érdekeket, de az ügy érdekében járunk el, amikor rámutatunk arra, hogy a magyar filmek jövedelmei mind Budapestre kerülnek, azokat az utolsó fillérig a fővárosban költik el. Budapesti írók, művészet, rendezők, statiszták, zenészek, iparosok és munkások működnek közre minden egyes magyar film előállításában. Ez az újjáéledő iparág jelentős jövedelmet is nyújt a városnak, adókban, illetékekben és egyedül az Elektromosulinek pénztára évi 100.000 pengő bevételhez jut a filmgyárak által használt áramdíjak fejében. A gazdasági okokon felül tisztán nemzeti kultúránk szempontjából igazságtalannak és indokolatlannak tartjuk, hogy a magyar film épp úgy vigalmi adó alá vonassák, mint az idegen származású film. Méltányos megadóztatni az idegen kultúra termékeit, amelyekért a pénz külföldre megy, de igazságtalanul sújtja ez az adó a magyar filmet. — Rá kell mutatni arra is, hogy nálunk nincsenek hazai filmgyártás céljaira rendelt és abból gyarapodó külön tőkék. Itt a filmkölcsönzőket viszi rá a kényszerűség arra, hogy Vagyonukat, illetve jövedelmüket, a törvénynek eleget téve, magyar filmek gyártásával kockáztassák. .A tapasztalatok, a pénzügyi eredmények, sajnos, azt mutatjuk, hogy a filmgyártás a hazai vállalatoknak kész veszteség, mert a kis tőkével gyártott film megbukik, a nagy tőkét felemésztő film pedig az elhelyezhető, szűk lehetőségek folytán nem téríti vissza a befektetett összeget. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy akik eddig magyar filmet gyártottak, nem hajlandók további veszteségek vállalására és ezeknek kárán okulva, más vállalkozók is alig jelentkeznek, hogy pénzüket filmgyártásba fektessék. A helyzeten csak a városok segíthetnek, elsősorban pedig Budapest, ha a magyar filmek után a vigalmi adót elengedik. Ez lényeges könynyebbséget jelentene a magyar filmgyártásra, a városok, mindenekelőtt pedig Budapest részéről viszont nem áldozathozatal, sőt ellenkezőleg. Ha a mai vigalmiadórendszer fenmarad, úgy a magyar filmgyártás súlyos veszedelembe kerül és a főváros elveszti mindazokat a jövedelmeket, amelyeket eddig szerzett az itteni filmipar révén. Így Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szerzdy Károly polgármester kijelentették a küldöttség tagjai előtt, hogy a nagy fontosságú kérdést alapos megfontolás tárgyává teszik, mert maguk is szívükön viselik a magyar filmgyártás fenmaradását, sőt fejlődését. TÉUSPOHT SltltlIlUAMA 40 cm. uiporhórstófékra kiváló,isidig téli sporhers-i ivurosrad. Szenzációs láncnutatságok. Alpeneasino, Seh illírig kapható. Kwakaginl Hlm, Semnering B4177A HOTEL suisse 81 B S ffiU&L* bN rangú bá/ a tengerpartrm, 120 szobával komfort, időszerű árak HOTEL METROPOL I., Franz K ii-Rintz 33. Elsőrállun_ __ ház modora komforttal. Szoba S 6.60-tól ezeket a törpebirtokokat ki kell építeni s ebből a célból az erdőbirtokok kivételével a hitbizományokat el kell törölni. Rainiss Ferenc beszéde Rainiss Ferenc volt a következő felszólaló. Azt fejtegette, hogy a hitbizomány Németországból importált idegen intézmény, melyet már 1790 óta akarnak reformálni. A kormányt tehát dicséret illeti, hogy hozzá mert nyúlni. Ha nem is sorsdöntő intézkedés ez, mégis nagy jelentősége van. Kifogásolta, hogy a hitbizományi bíróságot, nagyon meg fogják terhelni, mert a javaslat egyes rendelkezéseiben rengeteg a kibúvó. A paraszt-hitbizományokról azt mondotta, hogy annak Németországban van jogszokáson alapuló tradíciója, ez azonban nálunk hiányzik. A mammut-hitbizományok — mondotta — kevesebb szociális terhet viselnek, mint az ipari vállalatok, fojtogatják a környéket és elzárják a fejlődés lehetőségétől. Helytelen, hogy ugyanolyan elbírálás alá esik a kétezer holdas hitbizomány is, mint a kétszázezer holdas. Javasolta, hogy a húszezren felüli hitbizomány-részek földbirtokszövetkezetek vagy kisbérletek formájában a határos községeknek adassanak ki. Nem helyeselte azt a nagy védelmet, amiben az erdőbirtokokat részesítik. Felszólalása után a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését kedden délután négy órakor tartja. A Ház ülése háromnegyed nyolckor véget ért. Gömbös Gyula kétórás kihallgatáson a kormányzónál A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken délután öt órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A kihallgatás este hét óráig tartott s utána a miniszterelnök visszatért a miniszterelnökségre.