Ujság, 1936. július (12. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
3 alapelv az, hogy az egyes államok tiszteletben tartják más államok területi sérthetetlenségét. Ezt az elvet már az 1820-ban megtartott pánamerikai kongresszus lefektette s azóta minden egyes pánamerikai kongresszuson újból leszögezték. Ugyanilyen fontos elv az egyes államok között felmerülő viszályok döntőbírósági elintézése is. 1932 június 30-án a semleges amerikai államok washingtoni kongresszusán a paraguay-bolíviai háborúval kapcsolatban szintén ünnepélyesen leszögezték, hogy minden vitás területi kérdést döntőbírósági úton kell elintézni. Ezt az ünnepélyes nyilatkozatot 1932 augusztus 3-án történelmi aktussá emelték, amennyiben tizenkilenc amerikai állam látta el aláírásával az erre vonatkozó megállapodást. A történelmi jelentőségű egyezmény értelmében az aláíró államok nem ismernek el semmiféle olyan területi változást, amely nem békés megegyezés útján jött létre. Nem szabad beismerni, hogy a népszövetség elismeri az erőszakot, hanem meg kell maradni azoknak az elveknek az alapján, amelyek lehetővé teszik az amerikai államok és a népszövetség felfogásának összeegyeztetését. Amennyiben a népszövetség nem tudja érvényesíteni a gyakorlatban ezeket az elemi igazságokat, akkor Argentína kénytelen lesz komoly mérlegelés tárgyává tenni azt a gondolatot, hogy ne hagyja-e ott a népszövetséget. Cantilo azzal fejezte be beszédét, hogy az argentínai kormány azért kérte a népszövetségi közgyűlés összehívását, mert meg akarja gyorsítani mindezeknek a kérdéseknek a megoldását, először beszél a népszövetség színe előtt koronás államfő, ennek azonban megvan a magyarázata, mert most történik meg először, hogy a népszövetség egyik tagállama ilyen helyzetbe került. A négus ezután részletesen ismertette az ellenségeskedések kitörését megelőző fejleményeket és azt állította, hogy Olaszország már jóval az italuali határincidens előtt megkezdte katonai készülődéseit. Azóta Olaszország mindent megtett, hogy kudarcba fullassza a viszály békés elintézésére irányuló fáradozásokat. Abesszin részről kezdettől fogva a legnagyobb engedékenységet tanúsították, amint ez a tizenhármas békéltető bizottság jelentéséből is megállapítható. — Ezt a háborút — kiáltotta Hailé Szelasszié — akaratom ellenére kényszerítették reám. Ugyanez a sors érheti az összes gyenge államokat, amelyek ki vannak téve a nagy államok hatalmi éhségének. A négus ezután arról beszélt, hogy Abesszínia csak nagyon későn kezdte meg a háborús készülődéseket, mert hitt a népszövetségi garanciák hatályában. Amikor a genfi gyülekezet egyhangúan elítélte az olasz támadást, az abesszin kormány joggal remélhette, hogy az egész világ szembeszáll a támadóval. Ezért utasította vissza az abesszin kormány mindazokat a békejavaslatokat, amelyek nem voltak összeegyeztethetők a népszövetségi alapszabályokkal. Sajnos, a népszövetségi alapszabályokba vetett bizalom korainak és jogosulatlannak bizonyult. A népszövetség több vezető tagja legújabban úgy határozott, hogy felfüggeszti az olaszellenes szankciókat. Az argentínai kormány ezzel szemben felvetette a népszövetségi tagállamok területi sérthetetlenségének kérdését. A stégus szemrehányásai A jelen esetben azonban nem a népszövetségi alapszabályokról van szó, hanem a nemzetközi erkölcsről. Nem szabad a népszövetségi államokat kitenni annak, hogy náluknál erősebb hatalmak megtámadják őket. Ha a népszövetség sorsára bízza Abesszíniát, akkor a gyenge államok nem tudnak többé szembeszállni a jogtalan támadással. A segítségre szoruló gyenge államoknak őrködniük kell afelett, hogy biztonságukat ne ássák alá. Az Olaszország ellen foganatosított népszövetségi intézkedések nem az alapszabályok hiányos volta miatt hiúsultak meg, hanem azért, mert nem volt meg a hatalmakban az eltökélt akarat arra, hogy az alapszbályokat végre is hajtják. A négus végül azt vetette a népszövetségi hatalmak szemére, hogy nem támogatták pénzügyi téren sem Abesszíniát, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét:* — ünnepélyesen kijelentem az ész világ színe előtt, hogy Abesszínia nem imeg az erőszak előtt. Országom és kormányom minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználnak, hogy felszabadítsák Abesszíniát. A négus beszédét több oldalon helyesléssel fogadták s amikor Hailé Szelasszié elhagyta a népszövetségi palotát, az épület előtt összegyűlt baloldali tömegek megéljenezték. Hailé Szelasszié beszédével a népszövetségi közgyűlés keddi ülése véget is ért s a következő ülést szerdán délelőtt féltizenegyre tűzték ki. Az argentin indítványhoz kapcsolódó vitára eddig hét szónok iratkozott fel. Hét olasz újságíró a genfi rendőrségen A négas ellen lezajlott tüntetéssel kapcsolatban összesen hét olasz újságírót tartóztattak le a népszövetségi palotában: a Corriere della Sera állandó genfi tudósítóját, a lap egyik külön tudósítóját, a turini Stampa főszerkesztőjét, a Gazetta del Popolo, a Lavoro Fascista és Popolo d’Italia külön tudósítóit, valamint a Gazetta del Popolo állandó genfi tudósítóját. A Popolo d’Italia és a Stampa állandó genfi tudósítója nem volt jelen az újságírópáholyban, amikor a tüntetések lezajlottak, de azért mégis mindketten önként jelentkeztek a rendőrségen. Természetesen nem tartóztatták le őket. Az olasz újságsszék fittsasietése a négus ellen Az argentínai főmegbízott beszéde után Van Zeeland elnök váratlanul Hailé Szelasszié császárt, Abesszínia képviselőjét szólította fel, hogy adja elő mondanivalóit. Minden szem az abeszszin delegáció padsora felé irányult, ahol a négus ült. Halié Szelasszié felállott helyéről és lassú lépésekkel ment a szónoki emelvény felé. Abban a pillanatban, amikor megkezdte beszédét, nagy feltűnést keltő jelenet játszódott le, amilyenre még nem volt példa a népszövetség történetében. Az újságírók karzatán, ahol az olasz laptudósítók ültek, tiltakozó kiáltások hangzottak s néhányan fütyülni kezdtek. Óriási izgalom támadt s a teremőrök azonnal az ujságirópáholyba siettek s néhány rendőrtiszt segítségével kivezették az olasz újságírókat. A tüntetésben az összes Genfben tartózkodó olasz laptudósítók résztvettek, kivéve a Popolo d’Ilana tudósítóját, aki éppen az egyik telefonfülkében tartózkodott és így nem voltjelen, amikor az elnök Hailé Szelassziét szólította fel. Kivezettek a páholyból egy spanyol újságírót is, aki zajosan tiltakozott az olasz kollégák eljárása ellen. A spanyol naptudósítót hamarosan szabadlábra helyezték, az o olasz újságírókat azonban őrizetbe vették és bekK^.^ a genfi rendőrfőnökségre. Valamennyiük ts. fütyijiot találtak, amiből a rendőrség arra köv,.^, hogy már előre készültek a tüntetésre. A rendőrfőnökségen az esti órákban úgy nyilatkoztak, hogy a tüntető olasz újságírókat valómínűleg ki fogják utasítani Svájcból s ugyanvonja utókszövetség főtitkári hivatala is megvonja telétő szövetségi újságírói igazolványukat. Al &8arcegusofe Az olasz tüntetés várható következményeit a népszövetségi palota folyosóin igen komolynak tartják s attól félnek, hogy ez az incidens nagy mértékben megnehezíti majd a barátságos légkör visszaállítását Olaszország és a népszövetség között. Motta svájci külügyminiszter, aki jelen volt a közgyűlési teremben, amikor a tüntetés lezajlott, még Halié Szelasszié beszéde közben eltávozott és felkereste a genfi főállamügyészt, hogy megbeszélje vele a szükséges intézkedéseket. Ugyanekkor bekérették a főállamügyészhez a soros ügyészt is, aki az utóbbi napokban lezajlott politikai misztifikációk ügyében nyomoz. Hailé Szelasszié megérkezése óta tudvalevőleg több álnégus tűnt fel Genfben s a svájci jobboldali diákszervezetek minden lehetőséget kihasználtak, hogy kompromittálják Abesszíniát. Motta külügyminiszter a főügyészségről telefonon felhívta Bernt és hosszabb tanácskozást folytatott a svájci igazságügyminiszterrel. Hailé Szelasszié beszéde Hailé Szelasszié császár, miközben az incidens lezajlott, nyugodtan állt a helyén, majd az olasz újságírók eltávolítása után megtartotta beszédét, amelyet azonban senki sem értett m meg, mert a négus amhara nyelven beszélt. Hailé Szelasszié azzal kezdte beszédét, bogy | ÚJSÁG SZERDA, 1936 JULIUS ! Megkezdődött a pásztói csata Ivády Béla mérsékelt érdeklődés mellett beszélt. Eckhardt Tibor újabb harcias beszéde Politikai szempontból mozgalmas volt az elmúlt vasárnap és Péter Pál ünnepe. Az érdeklődés homlokterében a pásztói kerület áll, ahol Ivády Béla, a NÉP országos elnöke száll újra harcba a mandátumért, melyről a közigazgatási bíróság ítélete előtt lemondott. Egész sereg képviselő kísérte el útjára, mely a kerület összes községeit felölelte. Vasárnap délelőtt Hasznos községben mondott beszédet, azután Pusztára ment, ahol mintegy hatszázfőnyi hallgatóság előtt válaszolt azokra a támadásokra, amelyek lemondásával kapcsolatban érték. A gyűlésen Hedry Lőrinc főispán és Okolicsányi Imre hevesi alispán is résztvett. Miért nem mondott le előbb Ivády? . ~~ T‚’ *') jelentenem — mondotta —, hogy en már az,. /g szerettem volna mondani mandátumon .. , a peticiót be„D/kh’ “'“-kéttem, mert az országos elnöki székbe emeíyi ettől a pillanattól nem a magam izlése volt a döntő, hanem a parte es a part . . alatt propaganda-gyüléseketrce- ... mert ezzel tartoztam a bíróság . . ’ a kerület nyugalmának s ezt siketeljene , önérzetem és úri gondolkozásomon KV® tőlemvenéves közéleti múltam is. Nem futan.SJ' meg, mert egyetlen olyan momentum nints.111 vizsgálat tárgyává tett választásban, amiek a magam személyében lennék felelősségre vonható. Kétezernyolcvan aláírást vett a bíróság vizsgálat alá, körülbelül 800—850 látszik valóban jónak, 300 határozottan hamis aláírás, 266 kifogás alá esik, mert meghatalmazott, aláírás és 650 olyan, amelyről maga Cseresnyés is elismerte, hogy nem az ő híveinek aláírásai. Elismerem azt a sajnálatos tényt, hogy az én ajánlási íveimen is volt úgy látszik sok rossz, állítólag hamis aláírás, de ez nem változtathatott volna azon a tényen, hogy a 8609 szavazó közül legalább 6809 kifogástalan, jó aláírás volt. Ivády Béla beszédének további folyamán Eckhardt Tibor egyes kijelentéseivel foglalkozott, aki a többi között azt kérdezte, miért nem érvényesíti Ivády hathatós befolyását, hogy a rossz választási törvényt hatályon kívül helyezzék. Éppen ez a választás és a petíció bizonyítja — mondotta Ivády —, hogy a gyakorlatban nem vált be a törvény, de a miniszterelnök úr is programrajába vette a titkos választójogot és meg is fogja azt valósítani, amikor annak az ideje elérkezik. Amikor Eckhardt azt mondja, hogy a NÉP szervezkedési módszerei az élharcosok pártpolitikai ellenőrzése alá helyezik az állam és az autonómia apparátusát, lebecsüli ezeket a szerveket. Az élharcosok fizetett kortesek, amilyenek a többi pártnak is vannak. A kormánypártban nem kell rendet teremteni, mert ott rend van. Ivády Béla azután a többi községet látogatta meg, közel húsz NEP-képviselő társaságában. Eckhardt harcias beszéde De a független kisgazdapárt sem maradt tétlenül. Hétfőn délelőtt Apc községben tartottak ellenzéki gyűlést Cseresznyés Aladár hívei. Eckhardt Tibor, aki a vasárnapot is a kerületben töltötte, apci beszédében a többi között ezt mondotta: — üzenem Ivády pártelnök úrnak, hogy amit én 24 órája itt a kerületben tapasztaltam, az minden, csak nem tisztességes, nem korrekt választás. Figyelmeztetem a bányatulajdonosokat, hogy még van törvény, amely börtönnel sújtja azt, aki elbocsátja munkásait, ha nem oda szavaznak, ahová a munkaadónak tetszik. Lelkes ellenzéki gyűlés volt Szurdokpüspökin is, majd délben egy órakor többezer főnyi választóközönség előtt Pásztón kezdődött a legnagyobb gyűlés, ahol Cseresznyés Aladár egyórás programmbeszédet mondott. Eckhardt Tibor azzal kezdte beszédét, hogy a pásztói választás az első rögtörés a hevesi ugaron, ahová tizenöt év óta nem engedtek be semmiféle ellenzéki mozgalmat. — Alig huszonnégy óra óta vagyok itt a kerületben — folytatta — és máris egész sorozat törvénytelenségről kellett jegyzőkönyvet felvenni, mert lélektiprás és megfélemlítés folyik egész kerületben. Ivády Béla azt mondotta I ^ef Pásztón, hogy azért nem mondott . r.'?i mert a zaklatástól akarta megkímélni ., o V Meg k£N kérdeznem tőle, hogy • •,k . jVetlen kisgazdapárt beadta a peti..’t'Ma kellett annak meggyőző igazság,i , mi r k.., tizenöt hónapig, miért tűrte hogy ennyi idő!f zakla,sár! „ pisótai kerület választod? De ha ■ várt tei[öt M. napig, miért nem vart meg é órát hogy a közigazgatási bíróság hirdessen* — Az Ivády-féle Ígéretekből elég volt nlAz A régi választásokon a korteseket ellenőrizték a hatóságok. Most a NEP-élharcosok és törlések a dolgot éppen fordítva képzelik el, ők kívánják befolyásolni és irányítani a hatóságokat. Kijelentem, hogy ez a népesített erőszakok rendszer megbukott és ez a bukás már be van írva a történelem lapjaira. A NEP-pártjelvényt viselő közhivatalnokokban már nem bízik a nép, ennek a rendszernek be kell vallania férfiasan bukását és át kell térni a becsületes titkos választójogra, amelyet Károly király már 1917-ben megígért a magyar népnek. Szolgasorba sülyesztett, népesített nemzettel csak pusztulni lehet. Nem a svindli, a svihákság, a rászedés, a megszegett ígéret viszi előre a népet, hanem a tisztesség, az igazság, a becsület, üzenem Ivády Bélának: ne ígérje a titkos választójogot, hanem cselekedjék , és cselekedjék a kormány. A belső békének nincs nagyobb akadálya, mint a titkos választójogra vonatkozó ígéret megszegése. Csak az ígéret teljesítése után lehet beszélni belső békéről, pártok közötti közeledésről, kormány és ellenzék kibéküléséről. Addig áll a kirí hihetetlen ellenzéki Badgasteín HOTEL WEISMAYÜ elismerten kitűnő ház a fürdőhely központjában a *■ urhaus és térzene mellen. A magyarok kedvenc szírei. harc. Majd kijelentette, hogy elég volt „az élőharcosok garázdálkodásából". — Tegnap Ivády kíséretében megjelent Jenes és Nánásy is — mondotta Eckhardt —, akik mindketten kizárás elől léptek ki kisgazdapártból. Mi ilyen politikusokból nem kérünk. Az éjjel Tar községben, ahol megszállt, tűz ütött ki. A község apraja nagyra hordta a vizet és közben a NEP-kocsmában hordószámra folyt a kortesbor, húzta a cigány, senki sem törődött a tűzzel. Ez az eset világítja meg a mai rendszert, a magyar közélet recsegropog, de a NEP-kocsmában vígan folyik a dáridó, nem törődnek azzal, hogy ebbe a dóridóba belepusztul az ország. Incidens a hasznost gyűlésen Délután Hasznos községben — ahol vasárnapi összesen huszonhatan hallgatták meg Ivády Bélát — nagy tömeg gyűlt össze Eckhardt Tibor és Cseresznyés Aladár beszédének meghallgatására. Tóth István jegyző ismételten közbeszólt az ellenzéki jelölt beszéde közben s a gyűlés után is éljenezte Ivádyt és a kormányt. A kisgazdapárti képviselők szinte emberfeletti erővel tartották vissza a tömeget, amely rendkívüli fenyegető magatartást tanúsított, Eckhardt Tibor pedig odalépett a csendőrök között álló jegyzőhöz s igy szólt hozzá: — önnek esküdt kötelessége volna, hogy a néppel békés egyetértésben végezze, a dolgát, s ha közöttük egyenetlenséget lát, békét teremtsen. S most idejön, megzavarja a gyűlést, provokál? Mit akar? Nagyobb baj nem támadt. Szerencsére még idején kiadták a jelszót, hogy Eckhardt Tibort kísérjék ki az állomásra, s a tömeg ott hagyta a jegyzőt, akit a csendőrök lövésre kész fegyverrel őriztek. Bornemisza az ipar kiseteségre vestésére Szombaton és vasárnap voltak az „Abaúji* napok" és ezeken Bornemisza Géza iparügyi mi niszter is felszólalt. — A helyes gazdasági politika az — mondotta —, mely az egyes foglalkozási ágakat nem egymás ellen, hanem egymás mellett használja fel. A mezőgazdaság nem lehet ellensége az iparnak, de az ipart nem is lehet csak mint a mezőgazdaság fogyasztóját nézni, mert az épp ugris részese a nemzet vagyonosodásának, mint a többi termelési ág. A harmonikus együttműköödés biztosítja az ország fejlődését. El kell oszlatni azt a hiedelmet, mintha iparunk feláldozása lehetővé tenné mezőgazdasági cikkeink jobb értékesítését. Ez a felfogás teljesen hamis. Ha visszafejlesztenénk textiliparunkat, vagy vasipartinkat, a magyar búza a külföldi piacokon még mindig szembe találná magát a tengerentúli nagyft gabonatermelő országok olcsó búzájával . A helyzet az tenne, hogy a magyar gazda külföldön továbbra is csak nehezen tudná értékesíteni terményeit és emellett a belföldi fogyasztás enf£. részét teljesen elveszítené. A nagy- és középipari által eltartottak túlnyomó része a jobb fogyasztó réteghez tartozik, a mezőgazdaságnak elsőrendű érdeke tehát e réteg vásárlóképességének fentartása. Én elismerem, hogy a magyar mezőgazdaság hozott súlyos áldoztokat az ipar érdekében, de ezek nem voltak hiábavalók, mert iparunk ma a külfölddel teljesen egyenrangú és elt az ipar segítségére is siet a válsággal küzd® mezőgazdaságnak. A külföldi értékesítéssel kapcsolatban hozott áldozatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a búzafelesleg ne nyomja a magyar piacot, hanem kijusson a külföldre anélkül, hogy a gazdatársadalomnak kelljen az árban áldozatot hozni, a nagyipar váltóira nehezednek. Az ipar tehát megteszi kötelességét. Parschhall Ferenc. ..Nekünk nem kellenek semmiféle izmusok** Marschall Ferenc államtitkár Taktaharkány- ban azt fejtegette, hogy a kormánypárt és a kormány semmi körülmények között sem akar változtatni a magyarság életformáin, csak új gondolatokkal, új tartalommal tölti ki ezeket az ezeresztendős életformákat. — Nekünk —mondotta — tiltakoznunk kell minden olyan tan és gondolat ellen, amely idegen a nemzet testétől. Nekünk nem kellenek semmiféle izmusok, idegenből importált tételek és államberendezési tanok, mi megelégszünk az ezeresztendős magyar alkotmánnyal. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Bornemisza Géza iparügyi miniszter szólalt fel. Azzal kezdte, hogy a súlyos gazdasági viszonyok között óriási feladat az ország kormányzása, de nagyon könnyű a szerepe a felelőtlen kritikának. — Egy épületet lebontani — folytatta — két csákánnyal is lehet, de az építéshez a tervezőnek és a mesterembereknek tervszerű, pontos és kitartó együttmunkálkodására van szükség. Az alkotás nehezebb, mint a kritika. Este vacsora volt, amelyen felszólalt Antal István államtitkár. — A Gömbös-kormány — mondotta — nem aktákból, hanem a helyszínen a közvetlen érintkezésben akarja megismerni a nép bajait és kívánságait, a bajok gyógyításában azonban semmiféle kiforratlan gazdasági Hagy pénzügyi idea kedvéért a bevált és kipróbát utakról le nem tér. A földmunkásságnak távo kell tartania magától a nemzetközi marxizmus szellemét, mely a forradalmi káosz felé vezet. ÜÜFS!Nye§ Budapest területére Znjili.net. Svábhegy. Ilfivesvőlug házhoz kfildi finnek a könyveké* ____________ az immálcsofikönyvi*rai Minden ujdonság magyar, német, francia, angol, olasz nyelven már a megjelenés napjától kikölcsönözhető Kölcsöndij az ijság előfizetőinek csak P 1 — havonta. Nem előfizetőknek P 1.50 Erzsébet körfűt 43. Telefon: 316-28.