Ujság, 1936. október (12. évfolyam, 224-250. szám)
1936-10-01 / 224. szám
É . Csilléry válasza Csilléry András dr. a következőket mondotta a belügyminiszter válaszára: — A belügyminiszter úrnál tartott értekezleten kimerítően informáltak engem azokról az indokokról, amelyek megkívánták az általános gyűléstilalom elrendelését. A belügyminiszter úr tiszteletreméltó személye iránti bizalomból is az indokokat tudomásul vettem. Sérelmeztem azonban azt, hogy a gyűléstilalomra vonatkozó rendelet életbeléptetése akkor történt, amikor a rendőrhatóság a Vigadóban tartandó keresztény ifjúsági nagygyűlést, melyWolf Károly szellemében antibolsevista célok szolgálatában hivatott össze, már engedélyezte. — A miniszter úr sérelmezi egyik déli lapban tett nyilatkozatomat. A nyilatkozatot megtettem, ha nem is szó szerint úgy, amint az megjelent, azonban a miniszter úr saját személyében semmikép sem sérelmezhette, mert éppen ő tisztában van azzal a meggyőződésemmel, hogy én őt olyan embernek tartom, hogy megtett nyilatkozatának megfelelően, minden emberi és hivatali állásának megfelelő tekintélyével és súlyával, tettekkel is hajlandó szembeszállani a nemzetrontó bolsevista törekvésekkel. — A gyűléstilalmi rendelet egy negatív lépés. Én és a velem egy gondolatkörben dolgozó keresztény tábor minden egyes tagja elvárja, hogy olyan intézkedések lássanak napvilágot, amelyek a nemzetet jelentő keresztény társadalmat pozitív irányban a gazdasági és lelki kényszer megszüntetésével végleg megerősítsék. Ezeknek az intézkedéseknek a bekövetkeztéért mindig harcolni fogunk s azt sohasem fogjuk tűrni, hogy az intézkedő fórumok cselekedeteit, vagy nyilatkozatát „beavatott hely" címmel a Népszava interpretálja. Bizonyára a belügyminiszter úr is nemcsak negatív, de pozitív irányban is cselekedett volna, ha az országnak felelős miniszterelnöke a helyén lenne. Csillér András Korom Miklós belügymi CSÜTÖRTÖK, 1936 OKTÓBER 1 ÚJSÁG Ifjúsági gyűlés helyett közös képviselői beszámolót tart a Kereszténypárt a Vigadóban A független Kisgazdapárt Kalocsán tart Képviselői beszámolót Kozma Miklós belügyminiszter a legutóbbi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az ország rendjének és nyugalmának biztosítása céljából részint már tett, részint fog tenni bizonyos intézkedéseket s a belügyminiszter nyilatkozatához fűzött félhivatalos magyarázat szerint szükség esetén a gyűléstilalom elrendelésére is sor kerül. Ez most bekövetkezett: megjelent a kormány rendelete a gyülekezési jog korlátozásáról. Politikai körökben meglepetést keltett a kormány rendelete, mert nem számítottak arra, hogy ilyen rövid időn belül bekövetkezhetik a kormány ilyen irányú intézkedése. Betultották az antibolsevista ifjúsági gyűlést Miután a rendelet csupán az országgyűlési képviselők beszámoló gyűléseit engedélyezi és további intézkedésig minden egyéb politikai gyűlést, összejövetelt, politikai felvonulást és körmenetet betilt, a keresztény községi pártnak október elsejére tervezett antibolsevista ifjúsági gyűlése sem tartható meg. Ebben az ügyben Csilléry András országgyűlési képviselő szerdán délelőtt felkereste Kozma Miklós belügyminisztert és bejelentette, hogy az ifjúsági gyűlés helyett a keresztény párt budapesti országgyűlési képviselő-tagjai október elsején este a Vigadóban beszámolót kívánnak tartani. Kozma Miklós belügyminiszter ezzel a bejelentéssel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a beszámológyűlésnek nincs semmi akadálya s annak engedélyezése ügyében az államrendőrség intézkedik saját hatáskörében. Csilléry András egyébként az Új Nemzedék legújabb számában így nyilatkozott a kormányrendeletről: — Helytelenítem a belügyminiszter úr intézkedését. Lehetetlenségnek tartom, hogy csak a baloldal nyilatkozhassék szabadon és a jobboldali keresztény társadalomra mindenáron szájkosarat akarjanak tenni. Úgy látom, hogy az igazi tanácsadó itt a Népszava volt, amely vasárnapi számában előre megírta, milyen intézkedés lesz. Kozma Miklós belügyminiszter CsilléryAndrás nyilatkozatával kapcsolatban az alábbiakat jelentette ki: — Nem tételezem fel, hogy Csilléry András ezt a nyilatkozatot ebben a formában megtette. Akár megtette azonban, akár nem, bizonyos vagyok abban, hogy nincs az országban egy ember, aki a kérdéses lapközleményben tett állítást rólam elhigyje. Az ország közrendjének érdekében áll az is, hogy sem a sajtó, sem más ne tulajdonítson meggondolatlanul komoly kormányzati intézkedéseknek képtelen motívumokat. niszternél tett látogatása során kijelentette, hogy a gyűléstilalmi rendeletet és annak indokait helyesli s ilyenformán visszavonta az említett sajtónyilatkozatban tett kijelentéseit. A gyűlés betiltás Az államrendőrség egyébként hivatalosan is betiltotta az október elsejére tervezett antibolsevista ifjúsági gyűlést. Kalmár Béla főkapitányhelyettes írta alá a betiltó véghatározatot, amely így hangzik: „Szigethy István és három társa budapesti lakosok engedélyt kértek arra, hogy a keresztény községi párt ifjúsága október elsején este fél nyolckor a fővárosi Vigadóban gyűlést tarthasson. .A gyűlés megtartására az engedélyt nem adom meg.“ A véghatározatot azzal okolja meg Kalmár Béla főkapitányhelyettes, hogy az időközben megjelent rendelet értelmében politikai jellegű népgyűlés tartása ezidőszerint tilos. Beavatot magyarázat a kormányrendelet indokairól Beavatott helyen az alábbi magyarázatot adták a gyűléstilalmi rendelet kibocsátásának indokairól és céljáról: „ A rendelet szerint politikai népgyűléseket nem lehet tartani, de a képviselők saját kerületükben rendezhetnek beszámoló gyűlést, amelyen más képviselőtársaik is felszólalhatnak. A rendelet elsősorban arra vonatkozik, hogy például kormánypárti kerületben nem lehet ellenzéki és ellenzéki kerületben nem lehet kormánypárti szervezési vagy propaganda-gyűléseket rendezni. A mai körülmények között fokozott jelentősége van a politikai életben annak, hogy az egyes pártokban békés legyen a hangaikat éppen úgy, mint az ország egyes dolgozó osztályai között. A folytonos rgis.spó, amely az ország közvéleménye felé irányul, ma mindenképen nyugtalanítólag hatna. Feltétlenül figyelembe kell venni azt is, hogy sok kommentárra adnának okot egyes külföldi államokban történt események, a valuták aláértékelései, amelyeknek felelőtlen kommentálása ugyancsak felesleges nyugtalanságot okozna. A rendelet szövegéből is kitűnik, hogy nem az ország közvéleményének a parlamenti munkával összefüggő tájékoztatását akarja a kormány megakadályozni, hanem csak arról van szó, hogy a mai viszonyok között nem tartja a kor. mány az ország érdekében állónak azt az agitációt, amelyre a parlamentben képviselettel nem rendelkező pártoknak is úgyszólván korlátlan lehetőségük van. Értekezlet a belügyminisztériumban Kozma Miklós belügyminiszter szerdán délelőtt tizenegy órára értekezletet hívott össze a belügyminisztériumban a gyűléstilalmi rendelettel kapcsolatban. A konferencián a rendészeti hatóságok vezetői jelentek meg. Ott voltak: Preszly Elemér és Tomcsányi Kálmán belügyi államtitkárok, Iivér Aladár miniszteri osztályfőnök, Szemerjay-Kovács Dénes miniszteri tanácsos, a rendőri főosztály vezetője és Ferenczy Tibor főkapitány. Az értekezlet délután két óráig tartott s részletesen megvitatták a kormányrendelet végrehajtásának módozatait. Nemcsak az október elsejére tervezett ifjúsági gyűlés marad el, hanem a kormányrendelet értelmében a Turul Szövetség sem tarthatja meg október 6-ére tervezett demonstratív felvonulását. Az egyetemi ifjúság tudvalévően a Várba akart felvonulni és ennek keretében memorandumot kivánt átadni Darányi Kálmán miniszterelnökhelyettesnek az antibolsevista front kialakításával kapcsolatosan. Kezdet után az alábbi közlést adták ki: — A független kisgazdapárt az elrendelt gyűléstilalom kapcsán megütközéssel állapítja meg, hogy a fenforgó súlyos problémák megoldása újból a közvélemény felvilágosításának lehetetlenné tételével készül, holott ma nagyobb szükség volna reá, mint valaha, hogy értelemes és felvilágosodott közvéleményre támaszkodva fogjunk hozzá nagy problémák megoldásához. A gyűléstilalom kiélezi újból a belügyi kormányzat és a független kisgazdapárt közötti ellentéteket és illojális válasz a polgári ellenzék higgadt és mérsékelt magatartása. Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére október elsején részt vesz Kalocsán Galánthay-Glock Tivadar független kisgazdapárti képviselő beszámolóján és ott fejti ki részletesebben felfogását a kormányrendeletről. A gyűlésen több kisgazdapárti, kereszténny gazdasági párti és pártonkívüli képviselő is megjelenik és valamennyien felszólalnak. A független Kisgazdapárt álláspontja 3 Engedélyezték a Kereszténypárti Képviselők közös beszámoló-gyűlését Az ismeretlen Liebl Ervin és az elfelejtett Gulácsy Lajos A Nemzeti Szalon kiállítása Két hasonló sorsú művész hagyatékának válogatott darabjaiból rendezed kiállítást a Nemzeti Szalon s mutatott önzetlen vállalkozásával példát többi kiállítást rendező intézményünknek arra, hogyan lehet és kell a művészet magasabb érdekeit áldozatok árán is szolgálni. A két művész közül Liebl Ervin teljesen ismeretlen a nyilvánosság előtt. Harmincegy éves korában halt meg, szenvedéssel töltött élet után és a végzet nem adott rá módot és alkalmat, hogy munkásságának eredményét a nyilvánosságnak megmutassa. Nem adatott megismernie a siker ízét, sem az elismerés serkentő érzését. Nagyszabású alkotásokra termett művészt veszített el Liebl Ervinben művészetünk. A belső élete csupa vívódás volt: a lét nyugtalanító kérdéseire kereste a választ tudományban és költészetben s közben óriásokról álmodott, ősvilágokról, benne emberi és állati szörnyetegekről, egy templomszerü rengeteg épületről, amelyet óriási emberalakokból igyekezett összerakni. S bár a részletmunkánál többre nem jutott, mert a végzet nem hagyott rá időt, a részletmegoldások, a tanulmányok,a félbenmaradt nekilendülések az elképzelő és a kifejező erőnek akkora mértékét mutatják, amelyre alig tudunk példát. A Nemzeti Szalon középső nagy termében függnek Liebl Ervinnek azok az alkotásai, amelyekben művészetének ereje aránylag legteljesebb kifejezéséhez jutott. Jobbára színezett rajzok, mert a tulajdonképpeni festéshez és a vele együttjáró színproblémákhoz még nem ért el fejlődése folyamán Liebl. Alakulásának iránya egyébként is inkább a festésből kifelé, a plasztikai formák A független kisgazdapárt szerdán tartotta szokásos heti értekezletét és ennek keretében foglalkozott a kormányrendelettel. Az értefelé mutat. Rajzain is az emberi és az állati alak formáit dolgozta ki, szertelenre megnagyította és domborította idomaikat. Hogy milyen szinte félelmetes mértékű plasztikai erő kereste benne az alakká válást, arról fogalmat ad befejezetlennek maradt bronzlova, amelynek tömege a ló és a bika és talán az oroszlán formáiból tevődött össze. Az emberelőtti őskor vérontó és húsevő vadlova lehetett olyan félelmetes szörnyeteg, amilyent Liebl Ervin képzelete szoborrá gyúrt meg. És mekkora erő gyűlt össze ősbikájának tömegében! Ez a nagyméretű színes rajz egyik főműve Lieblnek. Az őskor ősállatának ősereje sűrűsödik össze formáiban, a monumentálishoz közeljáró nagyság és erő. Mindegy, hogy ez a munkája sem kész egész. Ami elkészült belőle, az valami igen hatalmasnak: a képzelet ritka megelevenítő erejének példája. Másik főműve: egy zöldben elterült ruhátlan női alaknak rajza. Ez a munkája Liebl színes képességeinek is mutatója. A lágy rajz, amely a női test formáit felbontja és szinte kifejti anatómiai összefüggésükből, feloldódik abban a kevés szikben, amellyel a művész ez előteret a mögötte való tértől elkülönböztetni törekedett. Két színnek, a zöldnek és rózsaszínnek finom harmóniában egyesülése a kép színkompozíciója. A szomszédos termekben a nagy tervek kísérői, elöljárói és változatai láthatók: a stilizáló tanulmányok hosszú sora, amelyeken elképzeléseit megannyi újabb megoldási próbának vetette alá a művész. Fáradhatatlan munkás volt Liebl Ervin, gazdag képzelet, amely kifogyhatatlanul ontotta az újabb változatokat. Hogy hová akart végül eljutni, milyen lett volna az a megoldás, amelyben örök nyugtalansága megpihent volna, nehéz megmondani. A végső szót, a mindent megvilágosító magyarázatot elvitte magával korán megnyílt sírjába. Amit itt hagyott számunkra, az sokszor csak kezdet, máskor csak töredék, de csodálatos művészi képességeknek a tanúA keresztény gazdasági párt szerdán délben engedélyt kért arra, hogy október elsején, csütörtökön, a gyűléstilalmi rendelet következtében meg nem tartható ifjúsági gyűlés helyett a párt budapesti országgyűlési képviselői közös beszámolót tarthassanak a Vigadóban. Az államrendőrség engedélyezte a gyűlés megtartását s erről a keresztény párt plakátokon értesíti a közönséget. A gyűlésen résztvesz az ifjúság issága. A képzelet nagyméretűsége s a kifejezés óriási ereje és lendülete: ez a két képessége határozza meg Liebl Ervin művészetét és méri fel azt a veszteséget, amely korai eltűntével művészetünket érte. Ha Liebl művészete maga az erő, Gulácsy Lajosé az erőnek ellentéte. Nem az erőtlenség, hanem az elernyedtség. Azok közé tartozott, akik elfáradtan születnek, fáradt testtel járják az életet és fáradt szemmel gyönyörködnek a világ szépségében. Amit erő dolgában megtagadott tőle a sors, azt pótolta az álomlátás belső képűségével. Gulácsy Lajos álmain keresztül gyönyörködött az életben. Egy-egy régi város, vagy festmény, vagy bár csak költemény is elég volt ahhoz, hogy megindítsa benne az álmodozás folyamatát. Képei, ha a valóságra emlékeztetnek is, valóságon túli ábrándok: a valóságnál finomabb, gyöngédebb, nemesebb elképzelések. Az élet ereje helyett az enyészet költészete tölti meg őket. Az élet hangos színei helyett az álom halk és fáradt színei adják meg színjellemüket. Gulácsy Lajos igen finom festői érzékű és festői előadású művész volt. Legsikerültebb képeintekintélyes a száma a nem sikerülteknek, az ihletetlen órákban születetteknek, s itt emlékezzünk arra, hogy ez a nemes álmodozó egész életét fekete nyomorúságban élte végig, ez a tulajdonsága elragadóan szép és meggyőző színharmóniákban jut kifejezésre. Amíg élt, nagyon kevés elismerésben volt része. Csak halála óta növekszik művészete iránt az érdeklődés és a megbecsülés. Munkái jobbára szerető kezekben vannak, finom érzékű hozzáértőkében, akiknek köszönet jár azért, hogy időnként megmutatják ezeket a kincseiket a nyilvánosságnak. S hogy láthatók legyenek, hogy a tájékozatlanoknak és a még meg nem győzötteknek alkalmuk jusson megismerésükre és méltatásukra, az a művészet egyetemes érdeke. A Nemzeti Szalon büszkén hivatkozhatni majdan erre a kiállítására. Elek Artúr