Ujság, 1938. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-26 / 20. szám

SZERDA, 1938 JANUÁR 26 UJSAD SZÍNHÁZ Fantasztikus halált választott Rosamund Pinchot, Reinhardt Mirabel-produkciójának szép főszereplője „Rosamund Pinchot maga a lüktető élet. Csupa egészség, szépség és erő..." — ezt írta tíz esztendő előtt az Újság kritikusa, amikor Reinhardt és társulata Budapesten bemutatta Vollmöller misztériumát, a Mirabel-t. A tündér­­szép művésznő, aki nem is olyan régen még maga volt az élet, a szépség és az egészség, most a fu­lladásos halál rőzpiros arcszínével fekszik mereven a newyorki morgue-ban. Rosamund Pinchot, Reinhardt egykori világ­sztárja, Newyork főállamügyészének felesége, Kanada főkormányzójának unokahúga, az ame­rikai társadalom legünnepeltebb előkelőségei­nek egyike, megfejthetetlen okból és fantaszti­kus körülmények között végzett önmagával.­­ Halálának körülményei eleinte még titokza­tosabbaknak tűntek, mint amilyenek valójá­ban. Csakhamar kiderült azonban, hogy­ a szép és előkelő hölgy nem merénylet áldozata, ha­nem öngyilkosságot követett el. Hermelin­­bundásan, estélyi ruhában, drága ékszerekkel karján és ujjain akadtak rá saját autójában. Az autó pedig Rosamund Pinchot kastélykert­jében állott, egy sötét mellékösvényen. A mo­tor még működött. Mi ölte meg a művésznőt? Az orvosok megállapították, hogy gáz okozta a halálát. Hogyan került gáz a luxusautóba? Rosamund Pinchot hihetetlen elszántsággal és körültekintéssel, s megdöbbentő kémiai tudás­sal maga vezette oda. Az autók működése sok mérges gázt fejleszt, amelyek azonban elkeve­rednek a levegővel és nem jutnak a kocsi bel­sejébe. Rosamund Pinchot gummicsövet szerelt a motor kipuffogójára és a mérges égési termé­keket az autóba vezette. A gáz hihetőleg percek alatt végzett az életunttal, akinek az arcán a szenvedésnek nyoma sem látható. Miért szánta el magát a borzalmas halálra? Erre egyelőre nincs válasz. Gazdag volt, elő­kelő volt, népszerű volt, szép volt. Ismerősei­nek tudomása szerint boldog családi életet élt. Harminckét éves volt, két sikerült gyermek anyja. Tragikus halála őszinte megdöbbenést keltett Amerika előkelő társaságán kívül annak a nemzetközi nagyközönségnek a körében is, amely a művésznő szépségében és ösztönös mű­vészetében sokat gyönyörködött. ♦ Amilyen váratlan a halála, olyan meglepetés­­szerű volt feltűnése is a művészet birodalmá­ban. Reinhardt 1924-ben egy óceán­járó hajó fedélzetén társulatával Amerika felé utazott. A társulat azonban hiányos volt, mert az egyik főszereplő nem vállalkozott az amerikai útra. Reinhardt terve az volt, hogy majd a newyorki színésznők közül választ megfelelő helyettest. A hajón utazott Glosamund Pinchot is. Feltűnő szépsége azonnal magára vonzotta a nagy ren­dező figyelmét. Reinhardt módot keresett a be­mutatkozásra és megkérdezte az előkelő höl­gyet, hogy hajlandó-e próbát tenni a színészet­tel. Rosamund Pinchet ráállt az ajánlatra. Reinhardt már a hajón betanította a Mirakel Apácá­jának szerepét. Amikor a newyorki ki­kötőben a riporterek megrohanták Reinhard­­tot, a rendező már a legfrissebb szenzációval szolgálhatott:­­ a Mirakel egyik főszerepét a newyorki felső társadalom legszebb és legün­­nepeltebb tagja, Rosamund Pinchot fogja ját­szani. \ l •: : * * Reinhardt társulatának, s ezen belül Rosa­mund Pinchotnak is rendkívüli sikere volt. Rosamund Pinchot az amerikai turné után csat­lakozott a Reinhardt-ensemblehoz és követte mesterét Európába. Nagy turnékon vett részt, így jutott el a társulattal együtt Budapestre is. Vele volt — és a Mirabelban a Madonna alak­ját jelenítette meg — Reinhardt másik felfede­zettje, a hasonlóan előkelő és hasonlóan szép Lady Dianna Manners, aki utóbb Duff Cooper angol tengerészeti miniszter felesége lett. Akik a Mirabelnek ezt az előadását látták, mindig úgy fognak emlékezni Rosamund Pin­­chot-ra, amint az Apáca szőrcsuhájában, ár­tatlanul, szűzies bájjal és mennyei könnyedség­gel libeg végig a templom gyertyafényeiben, hogy a kapukat kitárja a zarándokok serege előtt.'.ur'ov* ;l­ i-sí:.-: -i. -• Zenei kisszakasz Az­­Operaházban már a színpadon foly­nak a Nürnbergi mesterdalnokok rendelkező­­próbái. Dobay Lívia, Tutsek Piroska, Lo­sonc­z­y György és Palló Imre jelenleg az Operaház betegei. Mindegyikük lázas, de ál­lapotuk nem súlyos és remélhetőleg rövid időn belül teljesen egészségesen kezdhetik meg mun­kásságukat. Fi­sc­h­e­r Annie, a világhírű magyar zon­goraművésznő befejezte nagysikerű hollandiai és belgiumi hangversenykörútját s most a fran­cia közönséget hódítja meg művészetével. Szénkár Jenő rendkívül nagy sikerrel ve­zényelte Párisban Beethoven IX. szimfóniáját. A közönség melegen ünnepelte, a kritika pedig teljes dicsérettel ír művészetéről. Dobrowen­­­s s­a­y szerdán vezényli Bécs­­ben az ottani szimfonikus zenekar hangverse­nyét. Handol d-moll Concerto grossoját és Haydn Katona-szimfóniáján kívül csupa orosz művet dirigál. Bécsben nagysikerű hangver­senyt rendezett az ottani Osztrák-Magyar Tár­saság. A pompás műsor keretében Réthy Esz­ter, Anday Piroska és Imre Vince élvezetes éne­kükkel, Kunos Magda táncával, Pongrác Zoltán pedig zongorajátékával gyönyörködtette az egybegyűlteket. Kalmár Tibor, a népszerű zeneszerző, most ünnepli huszonötéves zeneszerzői jubileu­mát. A jubileum alkalmával népszerű fővárosi művészek közreműködésével hangversenyt ren­deznek Kalmár Tibor tiszteletére. Parisban utcát neveztek el Kávéi­ról, a most elhalt nagy francia zeneszerzőről. K­al­­­api­n ötvenéves énekesi jubileuma al­kalmából nagy ünnepséget rendeznek a világhírű énekes közreműködésével június 15-én Bécsben. Az ünnepség előkészítésére a bécsi színházi és zenei élet kiválóságaiból nagy bizottság alakul­. H­ub­ati Jenőnek, zenei életünk tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló vezéregyéniségé­nek az emlékezetére nagyszabású hangversenyt rendez vasárnap este a Hungária-szálló külön­termében a Hubay Jenő Társaság. A velencei F­e­ni­c­e-s­z­í­nh­á­z, ahol valamikor Bellini, Rossini és Donizetti darabjait mutatták be, többévi kényszerű némaság után a közeljövőben ismét megnyílik. Hangversenyek Kurt Pahlen­hez. Magyar Szimfonikusokat ma. Z. /fjz. Közr.:Mona Backer és Óra Hyde. ♦ Klein Erzsébet—Halmos László szonáta-est holnap. Z. (Rózsavölgyi): Elsa Scherz-Meisler dalestje holnap. 7. 8. * Filharmonikus ést Tapolcán. Nagysikerű estély folyt le legutóbb a tapolcai kaszinóban, mely élénk bepillantást enged­­ a város magas­­fokú zenei kultúrájába. Tapolca gyakorló­ zene­­kedvelőiből ugyanis már régebben filharmoni­­kus zenekar alakult, melynek élén Csiky Gyu­­láné ének- és zenetanárnő áll. A filharmonikus zenekar igen nagy érdeklődés mellett tartotta hangversenyét. Goldmark Sakuntala nyitányát, Kodály Háry János című operájának közzené­jét és Brahms Magyar táncát adta elő olyan művészi készséggel, mely minden dicséretre és elismerésre érdemes. A műsorszámokat megelő­zőleg Molnár Piroska tömör, élvezetes előadás­ban ismertette a nagy zeneszerzőket és azoknak előadásra került műveit. Úgy a kitűnő zenekart, mint Csiky Gyulánét és Molnár Piroskát az elő­kelő közönség jól megérdemelt ovációban ré­szesítette. Tökletes forma jgggggg melltörté és * Opera. Többszöri darabváltozás után a Pillangó kisasszony került szinre kedden este az Operaházban. Ezt az előadást is határozott balszerencse üldözte mindaddig, amíg meg nem kezdték. Dobay Livia, akinek a . cím­szerepet kellett volna énekelnie, szintén meg­betegedett és kedden délelőtt kénytelen volt lemondani. Helyette Relle Gabriella énekelte Csocsoszán szerepét szép hangon, kiforrott, finom művészettel. Minden tekintetben élve­zetes alakításáért melegen ünnepelték kitűnő szereplőtársaival együtt. * A tokiói dalosverseny. Tokióból jelentik: Kedden olvasták fel ünnepélyesen a császári palotában a hagyományos újévi dalosversenyre beérkezett pályaműveket, összesen 38.000 költe­ményt küldtek be. Valamennyit a szigorúan kö­tött kétsoros japán ve­­­zakban írták a költők­. A tárgy, amelyet a mikédó határozott meg, „a béke’.1 * Jazz hangverseny. Kedden este tartotta meg a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a Szekeres-iskola jazz hangversenyét. A mű­sor szerint egymás után jelentek meg a dobo­gón pompás technikájú zongorások, bravúros gitár-, orgonajátékosok, az együttesekről, így a h­armónikanégyesről nem is beszélve. Az iskola tanárai és k­övendéke­i, főleg Müller László, Pikler Miklós, Ránky­­Györgyi Révész Imre, Veszprémi Lili és Szekeres Ferenc ugyancsak kitettek magukért és kiérdemelték a közönség lelkes ünneplését. Szerdára kibérelte a Nemzeti Színházat egy részvénytársaság Furcsa meglepetés érte azokat, akik a Nemzeti Színházban szerda este meg akar­ták nézni a Süt a nap című vígjátékot. Erre az előadásra ugyanis a színház pénztára nem árusít jegyeket, mert a szerdai napra a Nemzeti Színházat egy gépgyári részvény­­társaság bérelte ki. A színlap vörös betűk­kel rendkívüli bérletszünetet hirdet és hir­deti a részvénytársaság nevét is. Miután olyan esetre, hogy magánvállalat kibérelte a Nemzeti Színházat, a közelmúlt­ban nem volt precedens, kérdést intéztünk a Nemzeti Színház vezetőségéhez és a követ­kező információt kaptuk: — A részvénytársaság megvásárolta a szer­dai napra a Nemzeti Színház összes jegyeit, a legdrágább helytől a karzat legutolsó so­ráig. A színház vezetőségének ezen az elő­adáson csak a színpadi és technikai részre van gondja. A közelmúltban valóban nem akadt hasonló példa, de ez nem jelenti, mintha az ilyen színházbérlés a rendkívüli esetek közé tartoznék. Halló ! — Itt Dajka Margit beszél. — Mikor utazik Amerikába? — Egészen máig úgy volt, hogy ápri­lisban szállok hajóra. Most telefon­értesítést kaptam, hogy csak májusban kerül sor az utazásra. A „Korcsa Ameri­kában" című színdarab filmváltozatáról van szó. A film cselekménye Magyar­­országon, egy óceánjárón és Ameriká­ban játszódik. A film társulata való­színűleg a Normandie-n utazik Ameri­kába, de ez a hajóút szakadatlan mun­kával fog eltelni. Korcsa a fedélzeten, a hajó uszodájában, a parancsnoki hídon, a gépházban... Korcsa min­denütt. Éppen azért kellett az utazást áprilisról májusra halasztani, mert ápri­lisban még az is előfordulhat, hogy a négynapos hajóút alatt nincs egyetlen filmfelvételre alkalmas derült nap. Ame­rikában a Broadway-n is lesznek felvé­telek, aztán visszajövünk Magyar­­országra, hogy a Hortobágyon és a pesti műteremben elkészítsük a film többi részét. — Mik a legközelebbi színházi tervei? — Most fejeztem be egy filmet, már tárgyalok egy másikról és már lekötöttek a „Korcsa Amerikában" című harmadik filmre. A sok filmezés miatt bizony nincs egyelőre időm a színházzal foglal­kozni. Remélem azonban, hogy az ame­rikai út elhalasztásán nyert hónap alatt ráérek majd színpadi szereplésre is. Rátkay Márton, mint rendező A Belvárosi Színházban már javában folynak a következő újdonságnak, Aszlányi Károly Amerikai komédia című burleszkjé­­nek próbái. Az újdonság érdekessége, hogy a darabot Rátkay Márton rendezi, aki tizen­öt év előtt rendezett utoljára egy zenés­­víg­játékot. Beszéltünk Rátkay Mártonnal, aki a kö­vetkezőket mondotta a rendezésről: — Aszlányi Károly különlegesen groteszk humora nagyon közel áll hozzám és ezért szívesen vállaltam a darab rendezését. A szín­ház vezetősége teljesen szabad kezet ad ne­kem, minden technikai ötletemet és elgon­dolásomat megvalósíthatom. A darab sze­replői: Mezey Mária, Székely Ibolya, Ma­­róthy Magda, Kántor Pepa, Kálmán Magda, Latabár Kálmán és Baróthy Lajos nagy se­gítségemre vannak kényes munkámban. Én is játszom a darabban, egyelőre magam el­len sincs semmi panaszom ... Apró hírek Claudette Colbert, a kiváló francia szárma­zású amerikai filmszínésznő, február közepén rövid látogatásra Budapestre jön. Vasárnap délelőtt rendezi a Filmművészeti Iskola vizsgaelőadását a Belvárosi Színház szín­padán. Fedők Sári darabot írt Páris címen. Hír sze­rint a Művészszínház mutatja be az újdonságot április végén. * A M. Kir. Operaház vendégciklusa a Városi Színházban. Csütörtökön, január 27-én Tann­­hauser­ kerül színre Müller Mária és Hirzel Max fellépésével. A bérlet 2. szám. Kezdete 14 órakor. SZÍNHÁZI műsorok OPERA: Carmen (kezdete délután 4). Ifjúsági előadás. NEMZETI: Süt a nap (kezdete 1118). Zártkörű előadás. KAMARA: Kék róka (kezdete 8). VÍG: Asszonyok (kezdete 8). MAGYAR: Élettársak (kezdete 8). II. bérlet. B­UVAROSI: Dr. Barabás Irén (kezdete 8). MŰVÉSZ: Déligyümölcs (kezdete 8). PESTI: A rossz asszony (kezdete 8).M­ANDHASSY: Egyetlen éjszakára! (kezdete 8). VÁROSI: Júlia (kezdete 8).­­KRÉZKItRUTI: Zöld madár (kezdete 9). PÓDIUM: Farsangi műsor (kezdete 9). KOMÉDIA: Tincli-Tangli (kezdete­­9). ERZSÉBETVÁROSI: Fehérvári huszárok (kezdete 6, 0). JÓZSEFVÁROSI: Kicsire nem nézünk (kezdete 6­ és 9). KISFALUDY: Timosa (kezdete 6 és 8,19). A­I­D­A FLESCH­ELLA és ELEN NICOLAIDI a bécsi Staatsoper tagjainak fellépésével jan. 31 este fél nyolc órakor a Városi Színházban. A Filléres Operabérlet első előadása. — Olcsó helyárak. M­OZI A szerelem gyöngyei Amit Sacha Guitry ebben az alkotásában nyújt, arra igazán csak a fám képes. Ez az új­donság a legfilmebb film. Mert másfél óra alatt átszáguld négy teljes évszázadon, nemcsak Európán, hanem Ázsia, sőt Afrika egyes részein is, jeleneteket mutat be, melyeknek élettartama nem hosszabb néhány másodpercnél. Ilyesmire nem képes a legmodernebb forgószínpad, sőt még egy regény sem, mert amíg a regényben az író, ha csak néhány mondattal is, leírná a kör­nyezetet és a helyszínt, Sacha Guitry vadul ro­bogó fantáziája már régen más korban vagy esetleg más helyszínen lenne. Ha a többi művé­szetek közül keresnénk hasonlatot A szerelem gyöngyei számára, úgy talán leginkább egy ké­peskönyvhöz hasonlíthatnánk, melynek néze­getése közben pillanatok alatt felfoghatjuk és megláthatjuk azt, amit egy-egy rajz ábrázol és rögtön lapozhatunk is tovább. Az egészen egyéni utakon haladó francia szí­­nészfejedelem, aki egyben író és rendező is, első filmjében is valami egészen szokatlant nyújtott. Egy monológot, melyet a főszereplő tart, elmesélve életét és amint a hős beszél, úgy jelent meg a vetítővásznon az, amit ő elmond. A szerelem gyöngyeiben, vagy amint eredeti cí­mén hívták: A korona gyöngyei­ben, egy hatal­mas lépéssel tovább halad Guitry ebben az irányban. A film első része tulajdonképen itt is monológ. A fiatal történettudós meséli el a fele­ségének annak a négy gyöngynek a történetet, melyek az angol koronát díszítik. És amint me­sél, úgy jelennek meg előttünk Lorenzo Medici, VII. Kelemen pápa, V. Ferenc, Vili. Henrik és a világtörténelemnek mindazok a figurái, akik­nek közük volt ahhoz a hét csodálatos gyöngy­szemből álló nyaklánchoz, mely legelőször Medici Katalin nyakát diszítette, mikor a pápa maga vitte el vőlegényéhez, a dauphinhez Mar­­seillebe. Azután a többi tulajdonosok: Stuart Mária, Erzsébet angol királyné és végül az öreg Viktória, amint a királyi család régiségei kö­zött egy rejtett kis fiókban felleli az elveszett­nek gondolt négy gyöngyszemet. De csak négyet, az eredeti hét szem közül három eltűnt. És a film itt lép át a múlt száza­dok után részint legalább a jelenbe, mert a francia tüdós (SaCha Guitry), aki eddig csak be­szélt, most aktívan a cselekvés terére lép, hogy felkutassa az eltűnt három gyöngyszemet. A nyom­­ozás fonala egymásután csavarodik IV. Henrik, Barras, Mme Dubarry, Napóleon, 111. Napolon és Eugénia császárnő figurái közé. Csupa új, egymást sebesen követő kép, mindegyikben művészi meglepetésekkel és a szellemességtől sziporkázó mondatokkal, és milyen újszerű az az ötlet is, hogy a szereplő­ket majdnem kivétel nélkül saját nyelvükön beszéltetik. VII. Kelemen olaszul, Vili. Henrik angolul, I. Ferenc franciául szól hozzánk. Az abesszin királynő abesszinül beszél, de ezt, be­valljuk, nem tudtuk ellenőrizni. És amennyi újszerűség a rendezésben, ugyan­annyi tehetség, sőt zsenialitás a színjátékban. Ermette Zacconi, a pápa, egyenesen megrázó alakításában. De szinte ugyanilyen kitűnő, sőt talán még többszínű maga Guitry, aki nem­csak mint modern történettudós, hanem mint I. Ferenc, Barras és III. Napokon is megjelenik előttünk. A hölgyek közül legelsősorban Ja­­queline Delubac-ról és Marguerite Moreno-ról kell az elragadtatás hangján megemlékeznünk. De a többiek mind, szinte tucatjával, akik sze­repelnek ebben az olyan különleges újdonság­ban, valamennyien tökéleteset nyújtanak. Talán még nem volt film, amely Lorenzo Medici halálától egészen a Normandie csoda­gőzöséig egy marokba összefoglalva, ilyen tömö­ren annyit tudott volna adni, mint Sacha Guitry remekműve, A szerelem gyöngyei. »e­gr­ 0 ** ítélt a Curia a Forum-mozi bérlete ügyé­ben. Annak idején megírtuk, hogy a kultusz­minisztérium a házat, melyben a Forum­­mozi van, bérbeadta a Mozgóképüzemi Rt.­­nak. A bérletet magára nézve sérelmesnek találta a Kossuth Lajos­ utcai Mozgóképüzemi Rt. és ezért arra kérte a bíróságot, kötelezze a Mozgóképüzemi Rt.-t, hogy augusztus 1-től kezdve a mozi további bérletére vonatkozóan vele kössön szerződést. A per a törvényszé­ken, a királyi Ítélőtáblán keresztül a Curia elé került, amely kedden délelőtt hirdetett ítéletet. Ítéletében a felperest keresetével el­utasítja és a költségek megfizetésére köte­lezi. ** Nagy siker Gaál Franci első amerikai filmje. A „Variety” január 12-iki száma másfélhasábos cikket közöl Gaál Franciska „Buccaneer” (Ka­lózkisasszony) című filmjének new orleansi pre­mierjéről. A lap kritikusa Gaál Franciskáról — akit „the little magyarénak aposztrofál — a következőket írja: „A Paramount új európai importja, a kis magyar Gaál Franciska, nagy­szerű impressziókat keltett a holland leány há­lás szerepében. Minden előjel szerint — új vi­lághír szárnyal a hollywoodi partok felől.” ** Belügyminiszteri rendelet a mozik műsor­­ellátásáról. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint az egyes mozik műsorellátá­­sára vonatkozó szerződések csak akkor érvé­nyesek, illetőleg alkalmazhatók, ha azokat a minisztériumban bemutatják láttamozás végett. A megállapodások legfeljebb egy játszási évadra köthetők.

Next