Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
PÉNTEK, 1838 ÁPRILISI ÚJSÁG Ötperces értekezletet tartott a NÉP Megválasztották a „zsidóbizottság” tagjait. Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken nyilatkozik a Házban A politikai közvélemény nagy érdeklődéssel várta a kormánypártnak csütörtök estére összehívott plenáris értekezletét. Általában az volt a nézet, hogy az értekezleten olyan kormánynyilatkozat fog elhangzani, amely alkalmas lesz arra, hogy a parlamentben is felvetett számos, a közvéleményt nyugtalanító kérdést tisztázzon, megmagyarázzon és kellő értékére szállítson le. Bár kora délután Darányi Kálmán miniszterelnök kijelentette a Ház folyosóján, hogy az esti pártértekezleten nem tesz politikai nyilatkozatot, a NÉP tagjai részéről mégis olyan mértékű érdeklődés nyilvánult meg, amilyen csak a legszenzációsabb eseményeket szokta megelőzni. Az Esterházy utcai központi pártklub előtt hatalmas autópark alakult, a klubhelyiségek pedig zsúfoltságig megteltek. A kormány tagjai szinte kivétel nélkül megjelentek az értekezleten. Elsőnek Darányi Kálmán miniszterelnök érkezett, Rákóczy Imrével, a sajtóosztály vezetőjével, majd Kánya Kálmán külügyminiszter, Röder Vilmos honvédelmi, Imrédy Béla közgazdasági, Széll József belügyminiszter, Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter, Mikecz Ödön igazságügyminiszter, Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke, Karafiáth Jenő főpolgármester, Fabiinyi Tihamér volt pénzügyminiszter. A képviselőkön kívül számos főispán és felsőházi tag jelent meg. Darányi a ,,budapesti hisztériáról” Százötvennél is többen voltak jelen, amikor a zsúfoltságig megtelt teremben Tasnádi Nagy András országos elnök megnyitotta az értekezletet. Az elnök referált a tagértekezésekről és belső pártszervezési kérdésekről. Az elnöki előterjesztések után Darányi Kálmán miniszterelnök állott fel szólásra és viharos taps és helyeslés mellett a következő rövid bejelentést tette: — Bár engem a budapesti hisztéria nem nagyon izgat, mégis szükségét látom annak, hogy a képviselőházban holnap felszólaljak, amikor kevésbé a választójogi törvényjavaslattal kívánok foglalkozni, mint inkább az utóbbi időben elterjedt különféle hírekkel. Megalakították a ,,zsidóbizottságot” A nyilatkozat után újra felharsant a taps, majd Tasnádi Nagy András jelentette, hogy a legutóbbi pártértekezleten elhatározták a zsidókérdés tanulmányozására egy bizottságnak a kiküldését. A pártvezetőség úgy tartja, hogy a bizottság elnöke a párt országos elnöke legyen, tagokul pedig a következőket ajánlotta: vitéz Balogh Gábor, vitéz Bíró György, Ilaszovszky Lajos, Kölcsey István, Kühne Loránd, Losoncig István, Makkay János, Mecsér András, Pestiig Pál, Petőinek József, Plósz István, vitéz Ujfalussy Gábor és Végvári József. Hozzászólás nélkül elfogadták ezt a névsort, mire az elnök be is zárta az értekezletet. Az újonnan megválasztott bizottság nyomban visszavonult, hogy formálisan megalakuljon. Az alakuló ülésen Tasnádi Nagy András elnökölt és jelen volt Darányi Kálmán miniszterelnök is. Csak annyit határoztak, hogy a bizottság helyettes elnöke Pestiig Pál volt igazságügyminiszter s azután abban állapodtak meg, hogy majd konkrét szükség esetén újra összehívják a bizottságot. teremben helyezkedtek el, ahol két bridge-parti alakult. A képviselők egy ideig még elbeszélgettek, majd lassanként elszállingóztak. Voltak olyanok is, akik csak később, az értekezlet berekesztése után érkeztek. Ezek le sem vetették kabátjukat, hanem rövidesen eltávoztak. Amikor kilenc óra felé vacsorához nyitották meg az étterem ajtajait, már csak alig harminc-negyven képviselő volt jelen és ezek a miniszterekkel együtt megvacsoráztak, és nem vettek részt a pártvacsorán. Értekezletük célját illetően változatlanul azt hangoztatták: le akarják szögezni, hogy nincs közösség közöttük és a szélsőséges jobboldali elemek között s bár, jobboldali gondolkodásúak, nem helyetelnek semmiféle alkotmányellenes mozgalmat. A maguk politikájában látják azt a választ élvonalat, amely a kormánytámogat a jobboldaliságot a jobboldali szélsőségtől elválasztja. Menekülés a természetbe írta Szász Zoltán Benn a lélekben, ahol a társadalmi élet behatásai kavarognak, mostanság nagyon zord idő van. Sötét az égbolt, viharfelhők gyülekeznek, valami nagy fázás vacogtatja meg belső világunk érzékszerveit, ilyenkor, mikor az emberben a társadalmi lény, amely napnap után egyre inkább politikai lénnyé válik, rosszul érzi magát, kimenekülünk a természetbe. Kint a Hűvösvölgyben, jól elrejtve valami erdőzugban, kopott fatáblán Gyulay Pál egy versstrófája magyarázza, hogy miért menekült a költő a természetbe. Kifáradtam Pest zajában, A hiúság vásárában. Lelkem ki nem bírja már. Rejts el völgy, takarj el erdő, Enyhíts fű, fa, illat, felhő, Vidíts fel dalos madár. Hadd dűljek le e zöld hantra, Hadd feledjem el egy napra Mindazt, ami fáj, mi bánt. Gőgös ember rangját, fényét, Rák adóját, divat kényét, Léha férfit, léha lányt! Drága jó Gyulay Pál, csak soha más ne űzze ki az embert a városok zsivajából, az úgynevezett társadalmi életből, mint az emberek hivalkodása és nagyzolása, alakoskodása és egyéniségtelensége s mindkét nembeli ifjúság léhasága. Ma már széles körök azt se tudják mit jelent a léhaság szó, csak valami homályos ösztönnel azt tartják, hogy nevetséges fontoskodás már a használata is. Mindezek, ha jól tudom az irodalomtörténetei, kiegyezés utáni bajok, ilyesmit ma senki sem minősít menekülésre késztető tűrhetetlenségeknek. Más időket élünk. Másféle izgalmak gyötrik ma idegeinket. Ezek elől bizony nem a budai hegyekbe szeretne az ember rohanni, hanem egy egész más égitestre, egy egész más naprendszerbe s annak is legtávolabbi csillagára. Ezt azonban egy-két évtizedig még nem lehet megvalósítani! Maradjunk tehát mégis Budánál, a pesti élet napos oldalánál, ahol különben is már tavasz van. Inkább van tavasz, több tavasz van, mint itt a pesti oldalon, mivel több a bokor és a fa s így a rügyedzés, a tavaszodás legszembeötlőbb jele, bővebben mutatkozik.★ Mindenesetre, Budára menet, kimegyek a pesti dunakorzóra. Már ez is üdülés, pedig ez egyenesen az a bizonyos „hiúság vására", melyet Gyulay Pál lelke ki nem fosrt. Én kibírom, számomra már enyhülés az is, hogy a korzón sok a nő és a gyermek, ami azt jelenti, hogy kevesebb a politizálás. Rögtön szemembe tűnik egy új nő, ott áll a korzó szélén, keskeny talapzaton, szoknyáját, melyet meglebbentett a szél, kezével lefogja. A legújabb pesti szobor ez, azt hiszem „Pesti nő“, vagy ilyesféle a neve. Ami különben egy ilyen szobornál nem túlságosan fontos. Ízléses, Unom alkotás. A témája és a művészi megalkotása egyaránt rokonszenves, ami pedig kevés pesti szoborról mondható. A legtöbbnek vagy a témája, nevezetesen annak az urnak a személye, akinek dicsőségét megörökíteni hivatott, indítja a nézőt heves fejcsóválásra s ebben az esetben a szobor közéleti balfogás, vagy a művészeti kivitele gyatra s az ilyen szobor művészi balfogás. Van persze olyan is elég, mely közéleti és művészi bal-s fogás egyben. Körüljárom a nőalakok minden oldalról jól hat. Talán a gerincvonalának s a csípőjének oldalnézete kissé lapos s aztán hogy visszakerülve a szobor elé, egy ráeső napsugár fényében látom az arcát, ezt kissé zordnak, duzzogónak tartom. .De ez ma itt nálunk temérdek képzőművészeti alkotást jellemez: bizonyos csüggedt, borús hangulat az arcokon, a tájakon, az egész színezésben. Ez a kor levegőjében van. * Kint a korzón rengeteg a nő, sok a gyermek, férfi aránylag kevesebb. Egy leányiskola kígyózik végig rajta. Általánosságban nem szeretem, ha szoros, zárt sorokban menetelő tömegek haladnak végig forgalmas utcákon, vagy pláne sétahelyeken s ezzel, mint a tömeg, még a szervezett tömeg is mindig a szellemtelenség, vagy legalább is a kihívó zordság egy fuvallatát viszik bele a szabadon, egyénenként jövő-menő emberek forgatagába. A csoportos, tömeges felvonulás, ha már ilyenre egyáltalában szükség van, városszéli területekre való. Ez a véleményem egész általánosságban. De vannak persze kivételek is. Egy ilyen fiatalleány-tömegben például nincs semmi zord, semmi kihívó. Ez egy mozgó virágoskert, amely körül, mint az igazi méhek zümmögése a valóságos virágágyak fölött, halk csicsergés és kacarászás bugyborékol. Hogy mi mindenen tudnak ezek a fiatal leányok nevelni! Olyanok, mint a csillár üvegkristályai, amelyek a legkisebb szellőre is összecsengenek-konganak. Ezek is a legjelentéktelenebb megjegyzésre, vagy akárcsak nézésre, melyet egy-egy sétáló férfi feléjük repít, rögtön nevetésbe törnek ki. Mintha mindaz, ami a nevetést fizikailag előidézi, a tüdő, a száj belső részei, az ajkak folyton várnának az alkalomra, hogy mozgásba jöjjenek, hogy a kacagás kis robbanásait produkálhassák. Olyan ez, mint a gyermek folytonos mozgolódása, ugrálása, ide-oda futkosása, melyben szintén sokkal fontosabb az, hogy a test szervei mozogjanak, mint valami célnak elérése a mozgással. A fiatal nőnek is sokkal fontosabb az, hogy mosolyogjon és nevessen, mint az, amin nevet. Férfiak, fiúk, akik roppant hódító, sőt szellemes embereknek képzelitek magatokat, mikor fiatal nőket sorozatosan megneveltettek, ne bizzátok el magatokat! Nincs ennél könnyebb dolog a világon. A fiatal nő kacagása rendesen sokkal többet is ér, kedvesebb és üdítőbb jelenség, mint az a szellemesség, ami előidézi. ★ Na és itt vannak az ember lába körül a gyermekek! A gyermek maga egy mosoly s mosolyt ébreszt a legkeserűbb bölcs arcán is. Persze, ha egészséges, tiszta és szép. Olyasmi, mint egy megfordított lényegű torzkép. Mert a torzkép lényegét az adja, hogy valaminek, mondjuk egy felnőtt egyénnek jellegzetes vonásait túlozza, túlzottan kiemeli: a legtöbb karikatúra öregít is, ezért se szerelik a nők, ha torzképet csinálnak róluk. A gyermek ellenben egy felnőttnek jellegzetes vonásait még kezdetleges, félig kész állapotban mutatja. Míg a karikatúra, ha mulattat is, egyben gyakran szomorúvá is tesz, mivel az emberi természet torzságait, olykor egy emberi test egész elfuseráltságát emeli ki, a gyermek torz formáinak és mozgásainak esetlensége és gyámoltalansága minden korútól ment derűt ébreszt, mert tudjuk, hogy az idő a növekedés során mindezt jórészt eltünteti, sőt egyenesen az a feladata, hogy eltüntesse ... Nők és gyermekek közé jutottam, ami azt jelenti, hogy közelebb kerültem a természethez. Nem is kell már Budára mennem, nem kell az igazi természetbe temetkeznem. Elmerülni mosolyukba, nézni mozgásukat, ez ig már menekülés a természetbe. Alig negyvenen vacsoráztak a miniszterekkel Közben kinyitották a NÉP üléstermének az ajtaját, a képviselők kitódultak és nem titkolták csalódásukat az eseménytelen értekezlet miatt. A megjelentek jórésze nyomban el is távozott, mások pedig az olvasóteremben és a játék Bárczayék különértekezlete Nyomban a pártértekezlet után Mocsári Dániel képviselő telefonon felhívta az egyik Rákóczi-úti szálló igazgatóját és arra kérte, hogy a Bárczay-csoport tagjainak értekezlete számára, este 10 órára tartsa fenn az egyik különtermet, ahol majd ötvenen fognak megjelenni. Ennek a csoportnak a tagjai nagyrészt az értekezlet befejezése után eltávoztak Bárczayék éjszakai tanácskozása Bárczay Ferenc és agrárcsoportjának tagjai a NÉP értekezlete után eltávoztak a pártkörből és éjjel tíz óra tájban külön megbeszélésre gyűltek össze a Pannóniai szálló emeleti különtermében. Körülbelül negyvenen voltak ott és késő éjszakáig tanácskoztak. Miután bizalmas természetű eszmecseréről van szó, a csoport tagjai nem kívántak a nyilvánosság számára nyilatkozni. 3 VESE, gsss? mat°r HOLYAfí gu4guri2e És könnyű, vasmentes, EPEBAJOK