Ujság, 1938. november (14. évfolyam, 247-272. szám)
1938-11-01 / 247. szám
KEDD, 1938 NOVEMBER , ÚJSÁG Döntés előtt A Felvidék problémája végre olyan stádiumba jutott, hogy Magyarország és Csehszlovákia együttesen kérte Németország és Olaszország bírói szavát, melynek mindkét fél feltétlenül aláveti magát. Elégtétellel konstatáljuk, hogy ezzel a Felvidék ügye kellő fórum elé jutván, most már véglegesen el fog intéződni. Újból hangsúlyozzuk, hogy a két baráti nemzet döntőbíráskodását megnyugvással várván, nem a barátok elfogultságára számítunk, hanem a politikai ellenelfogultság kizárásával a magában való igazság érvényesülésére. A várakozásnak ezt a rövid idejét nem akarjuk további felesleges elmérgesítéssel megzavarni, de szükségesnek tartjuk az egész kérdésnek tárgyilagos beállítását, a múltból kiindulva és a jövőnek olyan perspektíváját mutatva, mely a múltból történelmi következetességgel okszerűen folyik. A döntőbíróság az elébe kerülő konkrét kérdésben fogja illetékes ítéletét kimondani. A konkrét kérdés: a Felvidék magyarlakta vidékéből mi illeti Magyarországot ugyanazon elven és alapon, melyen a szudétanémet kérdés elintéződött. Mik azok a területek, melyek kétségtelenül Magyarországhoz csatolandók és melyek azok, ahol a két állam közötti nézeteltérésben a döntőbíróság szava érvényesíti a foganatosítandó eljárást. Ha minden talpalatnyi hely, melyen magyar lakik, visszakerül Magyarországhoz, a népek önrendelkezési jogának Magyarország többet áldozott, mint amennyit kapott. Mert ugyebár kétségtelen tény, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalansága, félrevezetettsége és ennek alapján végzetesen bűnös határozata alapján Magyarországot megfosztották attól a területtől is, melyen szlovákok és rutének laktak ezer év óta és ezer éven át mégis a magyar Szent Korona uralma alatt állottak. Egész Észak- Magyarország a Kárpátokon belül Magyarország volt és a magyar mostani álláspont százszázalékos győzelme esetétt sem válik ismét Magyarországgá, holott a históriai igazságtalanságnak teljes históriai igazsággá való jóvátétele ezt vonná maga után következményül. Magyarország az önrendelkezési jog alapjára helyezkedvén, már meghozott minden, mégpedig elég súlyos áldozatot, melyet a mai helyzet és a német fellépés útján érvényesült mai felfogás tőle megkívánt. Ám tévedés ne essék Ezt az áldozatot Magyarország Európa érdekében hozta meg, nem pedig Csehszlovákia kedvéért. Értjük ezt úgy és azt hisszük, magyar részről másképpen senki sem érti, hogy az önrendelkezési jogot, melyet a magyarlakta vidékek részére magunknak követelünk, a volt Észak-Magyarországnak szlovák és rutén népe számára tartjuk fenn. A tényállás nem az, hogy ezekről a területekről Csehszlovákia javára mondunk le, hanem történelmi jogunkon szabaddá tesszük a szlovákok és rutének akaratát, határozzák el ők, hogy Csehszlovákia kebelében akarnak-e maradni, vagy pedig visszakerülni Magyarországhoz. Természetes, hogy mi a két szláv nemzetiség részéről hozzánk való visszakívánkozást fogadnék örömmel. A múltra és a két nemzetiségnek Csehszlovákia részéről tapasztalt ígéret- és szerződésszegésre gondolva, számítunk arra, hogy ők is Magyarország eddigi történelmi egységébe fognak visszakivánkozni. Ami különösen Ruszinszkóban történik, ezt a várakozásunkat szinte már legalizálja. Amikor a prágai kormány a saját maga kinevezte rutén kormány fejét börtönbe veti azért, mert a rutén nép előtte ismeretes hajlamának megfelelően nyilatkozott, amikor ez a ruszin föld forradalmi megmozdulással a prágai kormány ellen lázong, nem lehet kétségünk arról, hogy mi Ruszinszkónak népakarata. "Igazán nem Magyarország feladata, hogy ennek az akaratnak véres elfojtásában megnyugodjék és áldását adja egy helyzetre, mely továbbra is az önrendelkezési jog nem érvényesülésén alapszik. Mi sem a szlovák, sem a ruszin népakaratnak ellenére és ennek rovására nem vagyunk hajlandók régi országhatárainkon belül áldozatokra egy természetellenes államkonstrukció életbentartására. A mi áldozatkészségünk elismerheti, hogy Szlovákia szlovákoké, Ruszinszké a ruszinok de nem, hogy Szlovákia és Ruszinszk Csehszlovákiáé. ROVÁS — Vigyétek vissza ezeket a golyóklépte zászlókat oda, ahonnan elszármaztak. — Ezek a golyóklépte zászlók a magyar Felvidékről származtak. Szlovákok és rutének is küzdöttek alattuk, akik a magyar földdel hazájukat védték és vérükkel ehhez a földhöz ragaszkodó hűségüket szolgálták. Frontharcosok viszik őket kormányzói parancsra arra a földre, mely misz esztendőn át száműzetésük földje volt. Magyarok közé viszik őket, akik ismét Magyarország polgárai lesznek és a kormányzó szerint és minden magyar szív dobbanása szerint tárt karokkal várjuk őket s régi kötelékekben honjukat fogják lelni a hazában. * A reformáció 421 -ik évfordulóján imádkozik Ravasz László püspök az egy Istenhez,hogy a földön több jóság, öröm, nyugalom ésszépség legyen. A jóság adhat örömöt, nyugalmat és szépséget. A reformáció ünnepét követi a halottak napja, melyen azokért száll ég felé az ima, akik voltak s onnan túlról ügyelik azokat, akik vannak. El vannak-e telve jósággal, mely öröm, nyugalom és szépség forrása? * Akárhonnan habszik a vád, akármennyi gyalázat szaporodik fel, mi görcsösen tartjuk magunkat a ma parancsához: nincs más kérdés, mint a Felvidék és nincs más akarat, mint e kérdés magyar nemzeti megoldása. Semmi sem fontos, csak ez, semmi sem fáj, csak ez, semmi sem érdemel ügyeimet, csak ez és mindent el kell most tűrni, ennek az egynek érdekében. Ha ez megoldódott és Isten akarata szerint most már rövidesen, akkor lesz itt az ideje, hogy válaszoljunk azoknak, akiknek a legszentebb ügy szintén szent, de nem érzik szükségét, hogy embervadászó szenvedélyüket legalább erre a rövid időre megfékezzék. mert egy szomszéd állam elégedetlen vele. Syrovy tekintélye — mondja a jelentés — Csehszlovákiában erősen csökkent, mert a szlovákokkal szemben előzékeny. Úgy hírlik,, hogy négyes direktórium veszi át a kormányügyek vezetését és ennek fő feladata az lenne, hogy radikális álláspontot foglaljon el Szlovákiával szemben. Nyugtalanság a morvák között Morva-Osztravából jelenti a Lengyel Távirati Iroda, hogy vasárnap egy cseh küldöttség részvételével tüntetés volt, amely lengyelellenes hangulatban követelte a frystadti kerületből Lengyelországnak átengedett községek Csehszlovákiához való visszacsatolását. A tüntetésen az orsamenti Sziléziából menekült csehek nagy számban vettek részt. A gyűlés a prágai külügyminisztériumhoz táviratot intézett, amelyben követeli kívánságaik teljesítését. A lapok gúnyos hangon ismertetik ezt a hírt. A Poranny című lap kár volt a bélyegért. Groteszk cseh petíció ebnek alatt foglalkozik a csehek követeléseivel. A Lengyel Távirati Iroda pozsonyi jelentése szerint azokkal a letartóztatásokkal kapcsolatban, amelyeket a cseh kormány a morvaszlovákok körében azért hajtott végre, mert azt követelték, hogy Morvaországot Szlovákiához csatolják, küldöttség érkezett Pozsonyba, mely Macsi Sándorhoz, a szlovák kormány főnökéhez fordult, hogy a szlovák közvéleményt világosítsa fel a helyzetről. Kéri továbbá, hogy a szlovák kormány foglalkozzék a morvaországi szlovákok helyzetével és követelje erélyesen a letartóztatottak szabadonbocsátását. Véres összeütközések Ruszinszkóban A ruszin és a magyar lakosság a népgyűléseken a letartóztatot mssifszSeköldököt, Férceik minisztert és ESorSki kormányzót épjenezte. A csendőrség sértlzénak százaiban israbesz ©s®tt áldozatul. Hun- Bácson és fél óráig fiat volt a harc Varsó, október 31. A lengyel sajtó jelentései szerint vasárnap a véres összeütközés színhelye volt Ruszinszkó. Közel 160 ruszinföldi lakos esett áldozatul a katonaság és a lakosság összeütközéseinek. A véres összeütközések oka abban rejlett, hogy a Volosin-kormány a főbb városokban népgyűlések rendezését határozta el, hogy politikáját alátámassza. A népgyűlésekre már szombatról vasárnapra virradó éjszaka katonai teherautókon és autóbuszokon szállították be a népet a városokba. Ungoír ki az őslakó ruszin és magyar lakosság, amíg az ukrán gondolkozása kisebbséggel szemben ellenséges magatartást tanúsított, a tereken gyülekező hivatalosan összecsődített tüntetőkkel körülvéve, a letartóztatott stredy miniszterelnököt, Véneik minisztert és Horthy kormányzót éljenezte és megtámadta a kormány tüntető csoportjait. A kormány tüntetőinek védelmére a cseh rendőrség és csendőrség vonult fel és több sortüzet intézett az összegyülekezett lakosságra. Csupán Munkácson három és fél óráiig tartott a harc. A cseh sortüzek következtében 17 halott és 41 sebesült maradt ott. Kagybeneznán a helyi lakosság támadása olyan heves volt, hogy a cseh katonaság és csendőrség, valamint az ukrán rohamcsapatok menekülni voltak kénytelenek. A felháborodott tömeg megrohanta Volosin kanonok párthíveinek központját, a ház berendezését szétrombolta és a házat felgyújtotta Tarfalu községben cseh gyalogos század géppuska-tűzzel támadt a lakosság tömegére. Tizenhárom halott maradt az összeütközés után az utcákon. A ruszin nép küldöttségét, amely vasárnap este a késő órákban Volosin miniszterelnökhöz igyekezett, az ukrán miniszterelnök nem fogadta. Ugyanígy nem fogadta a küldöttséget a ruszinszkói származású fegyveres cseh ezred parancsnoka, Svatok tábornok. Ide érkezett jelentések szerint Ungvár, Munkács és Kőrösmező utcáin cseh járőrök cirkálnak. Munkács, Beregszász, Kő-rösmező és Nagyberezna házaira plakátokat ragasztottak ki, amelyekben közük a lakossággal, hogy a cseh katonai járőrök parancsot kaptak, hogy este nyolc óra után figyelmeztetés nélkül lőjjenek a lakosságra, ha az utcán tartózkodik. Feneik ruszin minisztert „félreárulás miatt" Le akarák tartóztatni Az Express Távirati Iroda prágai jelentése szerint Volosin ruszinszkói miniszterelnök felhatalmazást kért Syrovy csehszlovák miniszterelnöktől, hogy Fencik ruszin minisztert hazaárulás miatt tartóztassák le. Prágai kormánykörökben erről a kérdésről minden közelebbi felvilágosítást megtagadnak. Az Express Távirati Iroda további prágai jelentése szerint Prágában az a hír terjedt el, hogy a Syrovy-kormány vissza fog lépni." Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából? Róma, október 31. A Stampa prágai tudósítója ,,Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából?“ címmel hosszú tudósítást közöl a ruszin kérdés legújabb fejleményeiről. A tudósító rámutat arra, hogy a prágai kormány érvelésének leggyengébb pontja az, hogy sem a szlovák, sem a ruszin területen aeitt akar népszavazást tartani. Ki biztosít ugyanis arról — írja a tudósító —, hogy a pozsonyi és az ungvári kormány tényleg a szlovák és ruszin nép többségét képviseli-e. Ha ez így is volna, akkor várjon miért fosztotta meg Prága Bródyt miniszterelnökségétől és miért helyeztette őt vád alá, miért nevezték ki helyébe Volosint, a kisebbségi ukrán párt vezetőjét miniszterelnökké? Ennek a hirtelen kormányváltozásnak története mindennél jellegzetesebb és felelősségteljesebb. A tudósító pontos értesülései alapján leírja, hogyan történt Bródy elmozdítása. Az október 25-i minisztertanácson Bródy András kijelentette, hogy a fruszinföldön népszavazást kell rendezni. Bródyt ezért a kijelentéséért minisztertársai, különösen pedig Tiso lehurrogták. A minisztertanácsi teremből elénk kiabálás hallatszott ki. Amikor ismét csend lett, Syrovy tábornok, miniszterelnök a következőket mondotta Bródy felé: _ Sajnálom az ön magatartását. Kimutatta, hogy nem méltó állásához. __ Szavait nem veszem tudomásul — vágott vissza Syrovynak Bródy András. Syrovy folytatta: __ Én pedig az alkotmány 60. cikkének értelmében kijelentem, hogy ön megszűnt a csehszlovák kormány tárcanélküli minisztere és a ruszin kormány miniszterelnöke lenni. ijf|| friss virághoz hasonlít a nő, ha bőrén is könnyedén érezhető a „jólápoltság és |fjf friss közérzet" finom illata. Ez az előkelő, 11 üdítő illat az Elida KÉK-VÖRÖS JSb CÍMER-szappan É egyéni jellegzetessége | rCr&h fit I P ILIDAI IP I I 1 KÉK-*VÖRÖS W .CÍMER ARC - £3 FUSCOSZAPPAN --------“ 3