Ujság, 1938. november (14. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-01 / 247. szám

KEDD, 1938 NOVEMBER , ÚJSÁG Döntés előtt A Felvidék problémája végre olyan stádiumba jutott, hogy Magyarország és Csehszlovákia együttesen kérte Német­ország és Olaszország bírói szavát, mely­nek mindkét fél feltétlenül aláveti ma­gát. Elégtétellel konstatáljuk, hogy ezzel a Felvidék ügye kellő fórum elé jutván, most már véglegesen el fog intéződni. Újból hangsúlyozzuk, hogy a két baráti nemzet döntőbíráskodását megnyugvás­sal várván, nem a barátok elfogultsá­gára számítunk, hanem a politikai ellen­­elfogultság kizárásával a magában való igazság érvényesülésére. A várakozásnak ezt a rövid idejét nem akarjuk további felesleges elmérgesítéssel megzavarni, de szükségesnek tartjuk az egész kérdésnek tárgyilagos beállítását, a múltból kiin­dulva és a jövőnek olyan perspektíváját mutatva, mely a múltból történelmi kö­vetkezetességgel okszerűen folyik. A döntőbíróság az elébe kerülő kon­krét kérdésben fogja illetékes ítéletét ki­mondani. A konkrét kérdés: a Felvidék magyarlakta vidékéből mi illeti Magyar­­országot ugyanazon elven és alapon, melyen a szudétanémet kérdés elintéző­dött. Mik azok a területek, melyek két­ségtelenül Magyarországhoz csatolandók és melyek azok, ahol a két állam közötti nézeteltérésben a döntőbíróság szava ér­vényesíti a foganatosítandó eljárást. Ha minden talpalatnyi hely, melyen magyar lakik, visszakerül Magyarország­hoz, a népek önrendelkezési jogának Magyarország többet áldozott, mint amennyit kapott. Mert ugyebár kétség­telen tény, hogy a trianoni békeszerző­dés igazságtalansága, félrevezetettsége és ennek alapján végzetesen bűnös határo­zata alapján Magyarországot megfosz­tották attól a területtől is, melyen szlo­vákok és rutének laktak ezer év óta és ezer éven át mégis a magyar Szent Ko­rona uralma alatt állottak. Egész Észak- Magyarország a Kárpátokon belül Ma­gyarország volt és a magyar mostani álláspont százszázalékos győzelme esetétt sem válik ismét Magyarországgá, holott a históriai igazságtalanságnak teljes his­tóriai igazsággá való jóvátétele ezt vonná maga után következményül. Magyarország az önrendelkezési jog alapjára helyezkedvén, már meghozott minden, mégpedig elég súlyos áldoza­tot, melyet a mai helyzet és a német fellépés útján érvényesült m­ai felfogás tőle megkívánt. Ám tévedés ne essék Ezt az áldozatot Magyarország Eur­ópa érdekében hozta meg, nem pedig Cseh­szlovákia kedvéért. Értjük ezt úgy és azt hisszük, magyar részről másképpen senki sem érti, hogy az önrendelkezési jogot, melyet a magyarlakta vidékek részére magunknak követelünk, a volt Észak-Magyarországnak szlovák és ru­tén népe számára tartjuk fenn. A tény­állás nem az, hogy ezekről a területek­ről Csehszlovákia javára mondunk le, hanem történelmi jogunkon szabaddá tesszük a szlovákok és rutének akaratát, határozzák el ők, hogy Csehszlovákia kebelében akarnak-e maradni, vagy pe­dig visszakerülni Magyarországhoz. Természetes, hogy mi a két szláv nem­zetiség részéről hozzánk való vissza­­kívánkozást fogadnék örömmel. A múltra és a két nemzetiségnek Cseh­szlovákia részéről tapasztalt ígéret- és szerződésszegésre gondolva, számítunk arra, hogy ők is Magyarország eddigi történelmi egységébe fognak visszakiván­­kozni. Ami különösen Ruszinszkóban történik, ezt a várakozásunkat szinte már legalizálja. Amikor a prágai kor­mány a saját maga kinevezte rutén kor­mány fejét börtönbe veti azért, mert a rutén nép előtte ismeretes hajlamának megfelelően nyilatkozott, amikor ez a ruszin föld forradalmi megmozdulással a prágai kormány ellen lázong, nem le­het kétségünk arról, hogy mi Ruszinsz­­kónak népakarata. "Igazán nem Magyar­­ország feladata, hogy ennek az akarat­nak véres elfojtásában megnyugodjék és áldását adja egy helyzetre, mely to­vábbra is az önrendelkezési jog nem érvényesülésén alapszik. Mi sem a szlo­vák, sem a ruszin népakaratnak ellenére és ennek rovására nem vagyunk hajlan­dók régi országhatárainkon belül áldo­zatokra egy természetellenes államkon­strukció életbentartására. A mi áldozat­készségünk elismerheti, hogy Szlováki­a szlovákoké, Ruszinszké a ruszinok de nem, hogy Szlovákia és Ruszinszk Csehszlovákiáé. ROVÁS — Vigyétek vissza ezeket a golyóklépte zászlókat oda, ahonnan elszármaztak. — Ezek a golyóklépte zászlók a magyar Felvidékről származtak. Szlovákok és rutének is küzdöt­tek alattuk, akik a magyar földdel hazáju­kat védték és vérükkel ehhez a földhöz ra­gaszkodó hűségüket szolgálták. Frontharco­sok viszik őket kormányzói parancsra arra a földre, mely m­isz esztendőn át száműze­tésük földje volt. Magyarok közé viszik őket, akik ismét Magyarország polgárai lesz­nek és a kormányzó szerint és minden ma­gyar szív dobbanása szerint tárt karokkal várjuk őket s régi kötelékekben honjukat fogják lelni a hazában. * A reformáció 421 -ik évfordulóján imád­kozik Ravasz László püspök az egy Isten­hez,­hogy a földön több jóság, öröm, nyu­galom és­­szépség legyen. A jóság adhat örö­möt, nyugalmat és szépséget. A reformáció ünnepét követi a halottak napja, melyen azokért száll ég felé az ima, akik voltak s onnan túlról ügyelik azokat, akik vannak. El vannak-e telve jósággal, mely öröm, nyu­galom és szépség forrása? * Akárhonnan habszik a vád, akármennyi gyalázat szaporodik fel, mi görcsösen tart­juk magunkat a ma parancsához: nincs más kérdés, mint a Felvidék és nincs más aka­rat, mint e kérdés magyar nemzeti megol­dása. Semmi sem fontos, csak ez, semmi sem fáj, csak ez, semmi sem érdemel ügyeimet, csak ez és mindent el kell most tűrni, ennek az egynek érdekében. Ha ez megoldódott é­s Isten akarata szerint most már rövidesen, akkor lesz itt az ideje, hogy válaszoljunk azoknak, akiknek a legszentebb ügy szintén szent, de nem érzik szükségét, hogy ember­vadászó szenvedélyüket legalább erre a rö­vid időre megfékezzék. ­mert egy szomszéd állam elégedetlen vele. Syrovy tekintélye — mondja a jelentés — Csehszlovákiában erősen csökkent, mert a szlovákokkal szemben előzékeny. Úgy hírlik,, hogy négyes direktórium veszi át a kormány­­ügyek vezetését és ennek fő feladata az lenne, hogy radikális álláspontot foglaljon el Szlo­vákiával szemben. Nyugtalanság a morvák között Morva-Osztravából jelenti a Lengyel Táv­irati Iroda, hogy vasárnap egy cseh küldött­ség részvételével tüntetés volt, amely lengyel­­ellenes hangulatban követelte a frystadti kerületből Lengyelországnak átengedett köz­ségek Csehszlovákiához való visszacsatolását. A tüntetésen az orsamenti Sziléziából mene­kült csehek nagy számban vettek részt. A gyűlés a prágai külügyminisztériumhoz táv­iratot intézett, amelyben követeli kívánsá­gaik teljesítését. A lapok gúnyos hangon ismertetik ezt a hírt. A Poranny című­ lap kár volt a bé­lyegért. Groteszk cseh petíció ebnek alatt foglalkozik a csehek követeléseivel. A Lengyel Távirati Iroda pozsonyi jelen­tése szerint azokkal a letartóztatásokkal kapcsolatban, amelyeket a cseh kormány a morvaszlovákok körében azért hajtott végre, mert azt követelték, hogy Morvaországot Szlovákiához csatolják, küldöttség érkezett Pozsonyba, mely Macsi Sándorhoz, a szlovák kormány főnökéhez fordult, hogy a szlovák közvéleményt világosítsa fel a helyzetről. Kéri továbbá, h­ogy a szlovák kormány fog­lalkozzék a morvaországi szlovákok helyze­tével és követelje erélyesen a letartóztatottak szabadonbocsátását. Véres összeütközések Ruszinszkóban A ruszin és a magyar lakosság a népgyűléseken a letartóztatot mssifszSek­öld­ököt, Férceik minisz­tert és ESorSki­ kormányzót épjenezte. A csendőrség sért­lzénak százaiban israbesz ©s®tt áldozatul. Hun- Bácson és fél óráig fiat volt a harc Varsó, október 31. A lengyel sajtó jelen­­tései szerint vasárnap a­ véres összeütközés színhelye volt Ruszinszkó. Közel 160 ru­­szinföldi lakos esett áldozatul a katonaság és a lakosság összeütközéseinek. A véres összeütközések oka abban rejlett, hogy a Volosin-kormány a főbb városokban nép­­gyűlések rendezését határozta el, hogy po­litikáját alátámassza. A népgyű­lésekre már szombatról vasárnapra virradó éjszaka ka­tonai teherautókon és autóbuszokon szállí­tották be a népet a városokba. Ungoír ki az őslakó ruszin és magyar lakosság, amíg az ukrán gondolkozása kisebbséggel szem­ben ellenséges magatartást tanúsított, a te­reken gyülekező hivatalosan összecsődített tüntetőkkel körülvéve, a letartóztatott stredy miniszterelnököt, Véneik minisztert és Horthy kormányzót éljenezte és megtá­madta a kormány tüntető csoportjait. A kormány tüntetőinek védelmére a cseh rendőrség és csendőrség vonult fel és több sortüzet intézett az összegyülekezett lakos­ságra. Csupán Munkácson három és fél óráiig tartott a harc. A cseh sortüzek követ­keztében 17 halott és 41 sebesült maradt ott. Kagybeneznán a helyi lakosság táma­dása olyan heves volt, hogy a cseh katona­ság és csendőrség, valamint az ukrán ro­hamcsapatok menekülni voltak kénytele­nek. A felháborodott tömeg megrohanta Vo­­losin kanonok párth­íveinek központját, a ház berendezését szétrombolta és a házat felgyújtotta Tarfalu községben cseh gyalo­gos század géppuska-tűzzel támadt a lakos­ság tömegére. Tizenhárom halott maradt az összeütközés u­tán az utcákon. A ruszin nép küldöttségét, amely vasár­nap este a késő órákban Volosin miniszter­­elnökhöz igyekezett, az ukrán miniszter­elnök nem fogadta. Ugyanígy nem fogadta a küldöttséget a ruszinszkói származású fegyveres cseh ezred parancsnoka, Svatok tábornok. Ide érkezett jelentések szerint Ungvár, Munkács és­ Kőrösmező utcáin cseh jár­őrök cirkálnak. Munkács, Beregszász, Kő-­­­rösmező és Nagyberezna házaira plakáto­kat ragasztottak ki, amelyekben közük a lakossággal, hogy a cseh katonai járőrök paran­csot­ kaptak, hogy este nyolc óra után figyelmeztetés nélkül lőjjenek a lakosságra, ha az utcán tartózkodik. Feneik ruszin minisztert „félreárulás miatt" Le akarák tartóztatni Az Express Távirati Iroda prágai jelentése szerint Volosin ruszinszkói miniszterelnök felhatalmazást kért Syrovy csehszlovák mi­niszterelnöktől, hogy Fencik ruszin minisz­tert hazaárulás miatt tartóztassák le. Prágai kormánykörökben erről a kérdés­ről minden közelebbi felvilágosítást­ megta­gadnak. Az Express Távirati Iroda további prágai jelentése szerint Prágában az a hír terjedt el, hogy a Syrovy-kormány vissza fog lépni." Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából? Róma, október 31. A Stampa prágai tu­dósítója ,,Hogyan dobták ki Bródyt a H­radzsin ablakából?“ címmel hosszú tudó­sítást közöl a ruszin kérdés legújabb fejle­ményeiről. A tudósító rámutat arra, hogy a prágai kormány érvelésének leggyengébb pontja az, hogy sem a szlovák, sem a ruszin terü­leten aeitt akar népszavazást tartani. Ki biztosít ugyanis arról — írja a tudósító —, hogy a pozsonyi és az ungvári kormány tényleg a szlovák és ruszin nép többségét képviseli-e. Ha ez így is volna, akkor vár­jon miért fosztotta meg Prága Bródyt mi­niszterelnökségétől és miért helyeztette őt vád alá, miért nevezték ki helyébe Volo­­sint, a kisebbségi ukrán párt vezetőjét mi­niszterelnökké? Ennek a hirtelen kormány­­változásnak története mindennél jellegze­tesebb és felelősségteljesebb. A tudósító pontos értesülései alapján le­írja, hogyan történt Bródy elmozdítása. Az október 25-i minisztertanácson Bródy András kijelentette, hogy a fruszinföldön népszavazást kell rendezni. Bródyt ezért a kijelentéséért minisztertársai, különösen pedig Tiso lehurrogták. A minisztertanácsi teremből elénk kiabálás hallatszott ki. Ami­kor ismét csend lett, Syrovy tábornok, mi­niszterelnök a következőket mondotta Bródy felé: _ Sajnálom az ön magatartását. Kimu­tatta, hogy nem méltó állásához. __ Szavait nem veszem tudomásul — vá­gott vissza Syrovynak Bródy András. Syrovy folytatta: __ Én pedig az alkotmány 60. cikkének értelmében kijelentem, hogy ön megszűnt a csehszlovák kormány tárcanélküli mi­nisztere és a ruszin kormány miniszter­­elnöke lenni. ijf|| friss virághoz hasonlít a nő, ha bőrén is könnyedén érezhető a „jólápoltság és |fjf friss közérzet" finom illata. Ez az előkelő, 11 üdítő illat az Elida KÉK-VÖRÖS JSb CÍMER-szappan É egyéni jellegzetessége | rCr&h fit I P I­­LIDA­­I IP I I 1 KÉK-*VÖRÖS W .CÍMER ARC - £3 FUSCOSZAPPAN --------“ 3

Next