Ujság, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

Őskutatás és nemesség leszármazás, előnév ch­aer megállapítása és igazolása tárgyában forduljon a „Heraldika" nemességti irodá­hoz. Újpest IV. Gróf Károlyi­ u 14 Tel.: 381 199. 184-644 képviselő szólalt fel a javaslat ellen. Bankhead, a képviselőház elnöke szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog értelmében az Egyesült Államoknak jogukban van fegyverek és lőszerek szállítása a hadviselők részére. El­ismerte, hogy a kiviteli tilalom megszüntetése Franciaországra és Angliára nézve előnyösebb, mint Németországra, de szerinte ez természe­tes, mert az amerikai nép érzelmei a franciák és az angolok mellett vannak. A vita lezáródott. A kormány első győzelmét Wolcott módosításinak 228 szavazattal 196 elle­nében való elvetése jelentette. A képviselő azt javasolta, hogy tiltsák meg a szövetségi tarta­lékbankhoz tartozó bankoknak, hogy hitelt nyújtsanak olyan árukra, amelyeket a hadvise­lőknek akarnak szállítani. Ezután 244 szavazattal 179 ellenében Vorys javaslatát vetették el, amelynek értelmében to­vábbra is fenntartandó lett volna a fegyverek és a lőszerek kiviteli tilalma, a fel nem fegy­verzett repülőgépet azonban szabad lett volna hadviselőknek is szállítani. A képviselőház végül 242 szavazattal 181 elle­nében elvetette a Shanley által benyújtott utolsó módosítást is és ezzel megszavazta a kiviteli tilalo­m megszüntetését. A képviselőház megbízottai pénteken egybeülnek a szenátus kiküldötteivel, hogy megállapodjanak a semle­gességi törvény végleges szövegében. (MTI) Chamberlain beszéde London, november 2. (Havas) Chamberlain az alsóház csütörtöki ülésén újabb heti beszá­molót mondott. Többek közt ezeket jelen­tette ki: " Az elmúlt héten a viharos időjárás és az igen rossz látási viszonyok nem maradtak ha­tás nélkül a légi, tengeri és szárazföldi hadmű­veletekre. A francia-német határon a tevékeny­ség járőrakciókra, helyi rajtaütésekre és idő­közönkénti tüzérségi tüzelésre szorítkozott. Noha egészen szokatlan hűvös és nedves az idő, az angol expedíciós haderők továbbra is hatéko­nyan közreműködnek arcvonalszakaszukon a védelem megerősítésében. A beérkező jelentések mind arról számolnak be, hogy a csapatok hangulata jó és a vidék lakosaival baráti vi­szonyt tartanak fenn. Chamberlain emlékeztetett arra, hogy a ten­gerentúli haderők szakadatlanul őrködnek s lan­kadatlanul végzik feladatukat, majd kitérve a tengeri hadműveletekre, kijelentette: A tengeri háború aránylag eseménytelenül folyik. Válto­zatlanul megadtuk az ellenséges tengeralattjá­róknak, ami azoknak kijárt és másfelől elvesz­tettünk bizonyos számú kereskedelmi hajót. Mindazonáltal nem történt semmi olyan, ami megingathatná bizalmunkat, hogy képesek va­gyunk a tengeralattjáró veszélyt leküzdeni. Chamberlain miniszterelnök ezután foglalko­zott az angol légi haderő által a múlt hét folya­mán végzett harcokkal, amikoris német repülő­gépek felderítő repüléseket hajtottak végre, vagy kísérletet tettek a támadásra kísérő­ hajócsopor­­tok ellen. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette: sem repülőgépeinkben, sem pedig hajóinkban nem esett kár. Másfelől az ellenség némi veszteséget szenvedett és az összeredmény megerősítette azt az igen jó véleményünket, amelyet már eddig is tápláltunk harci repülő­gépeink minőségéről és a repülőgépek legénysé­gének ügyességéről és bátorságáról. Különösen kiemelkedő hőstett volt, hogy a múlt hét folya­mán sikerült végrehajtani egy felderítő repülést Északnyugat-Németország felett. A felderítő re­pülés során értékes fényképfelvételeket készítet­tünk, még­pedig egyes esetekben alig kétszáz láb magasságból, noha összpontosított nehéz tüzérségi zárótűzben voltak a repülőgépek. Válasz Molotovnak Chamberlain miniszterelnök ezután foglalko­zott Molotov beszédével, amelyet — miként mondotta — „türelmetlenül vártak Berlinben, de okom van hinni, hogy némi csalódást oko­zott“. Chamberlain hozzátette, hogy Molotov beszédét az angol kormány figyelmesen tanul­mányozta és a­z angol kormány érdeklődéssel vette tudomásul a szovjetorosz kormánynak Molotov által meghatározott jövő céljait. Emlé­keztetett arra, hogy Molotov májusi beszédében kijelentette: A béke ügyének harcosai vagyunk és ellenségei vag­yunk a támadásnak, bármilyen formában is nyilvánuljon meg. Ez az állás­pontja őfelsége kormányának is — mondotta Chamberlain — és egyáltalában nem aggaszt Molotov képzelőtehetségének megnyilvánulása, amikor körvonalazta a szövetséges hatalmak céljait. Ezeket a célokat határozott szavakkal körvonalaztuk és meggyőződésem, hogy a világ nemzeteinek túlnyomó többsége teljes mérték­ben méltányolja azokat. A miniszterelnök ezután foglalkozott a domi­­niumok miniszterei és az angol háborító kor­mány jelenlegi londoni megbeszéléseivel és ki­jelentette, hogy ezek a megbeszélések „a biro­dalom elszántsága frappáns egyöntetűségének kinyilvánítását jelentik“. Figyelemreméltó az a lelkes együttműködés, amelyet a birodalom minden részéből kapunk, beleértve Burmát és a gyarmatokat is. Ezzel kapcsolatban Chamberlain közölte, hogy Afrikában a királyi haderők létszámát a nyugatafrikai határon és az afrikai királyi lövé­szek létszámát Kelet-Afrikában megkétszerezték, illetve megháromszorozták. A miniszterelnök végül ismételten köszönetet mondott a birodalom különböző testületei ré­széről nyújtott segítségért és azért a lelkese­désért, amellyel a támogatást nyújtották. (MTI.) Halifax lord beszéde London, november 2. A felsőházban Halifax lord külügyminiszter leszögezte, hogy ha a né­met kormány kész valójában megkísérelni, hogy helyreállítsa a bizalmat, rajta áll, nem pedig a szövetségeseken, hogy megvizsgálja, hogyan lenne ez lehetséges, ösztönszerűen tud­juk, mit akarunk, hogy Európában mindenki békésen élhessen és kifejleszthesse egyéniségét. Ha általános célunk világos és ha jó irányban haladunk, biztosak lehetünk arról, hogy a vi­szály vége meg fog felelni azok meggyőződésé­nek, akik új, jobb világot akarnak alkotni az összes nemzetek együttműködésével az egyenlő­ség alapján. Nem szabad abbahagynunk a dol­got, amire vállalkoztunk, amíg nem vagyunk biztosak, hogy olyan előfeltételeket biztosítot­tunk, amelyek abban a mértékben, amint em­berileg lehetséges, megvédhetik a világot ennek a tragédiának a megismétlődésétől. (MTI) Az olasz kormány átalakítása Róma, november 2. (Stefani) A keddi napon kelt rendelettel széleskörű átalakítás történt a kormányban, valamint, a párt és a hadsereg főbb tisztségeiben. A Duce elfogadta Santini testületügyi minisz­ter, Alfieri népnevelésügyi miniszter, Guarnieri devizaügyi miniszter, Hossoni földművelésügyi miniszter, Benni közlekedésügyi miniszter, Co­­bolli Gigli közmunkaügyi miniszter, valamint Medici del Vascello miniszterelnökségi államtit­kár, Parlani hadügyi államtitkár és a hadsereg vezérkari főnöke és Valle légügyi államtitkár és légügyi vezérkari főnök lemondását és eddig ki­fejtett működé­seikért köszönetét fejezte ki. El­fogadta a Duce továbbá Starace miniszter, párt­­titkár lemondását is. Staracet, aki nyo­lc év óta töltötte be a párttitkár tisztét, a fascista nem­zeti milícia vezérkari főnökévé nevezték ki. Sttore Mutit, a fascista milícia főkonzulját ne­­v­ezték ki miniszterré és a fascistapárt titkárává. Az új miniszterek a következők: Ricci testület­­ügyi miniszter, Alessandro Pavolini népnevelés­ügyi miniszter, Raffaello Riccardi devizaügyi mi­niszter, Tassinari földmivelésügyi miniszter, Ven­­turi közlekedésügyi miniszter, Adelchi Serana közmunkaügyi miniszter. Graziani tábornagyot nevezték k a hadsereg vezérkari főnökévé, Soddu tábornokot hadügyi államtitkárrá, Piccolo tá­bornokot légügyi vezérkari főnökké és állam­titkárrá és Luigi Russo altábornagyot miniszter­­elnökségi államtitkárrá. Teruzzi tábornok, az olasz-afrikai minisztérium államtitkára, ugyan­annak a tárcának a minisztere lett, ezt a tiszt­séget eddig a Duce töltötte be. Alfierit nagykö­vetté nevezték ki, egyelőre állomáshely kijelö­lése nélkül. Lantini az országos társadalombiz­tosító intézet elnöke lett. (MTI) Metaxas görög kormányeln­ök az athéni olasz követséghez eljuttatott jegyzékében hangoztatja, hogy az olasz kormányfőnek az az önkéntes cselekedete, hogy eltávolította az olasz csapa­tokat az albán-görög határról, mélyen megindí­totta a hellén népet. A görög királyi kormány azonnal hasonló katonai intézkedéseket ren­delt el. Reméli, hogy a nemzetközi helyzet ala­kulása a két kormány számára a közeljövőben alkalmat ad kapcsolataik határozottabb meg­reformálására, a minden téren való bizalmas és termékeny együttműködés érdekében. Az athéni olasz követség válaszában kifejezésre juttatja azt az óhajtást, hogy a nemzetközi helyzet fejlődése a közeljövőben tegye lehetővé, hogy az olasz-görög kapcsolatoknak konkrétebb alakot adhassanak. ’Az olasz-görög közeledés Róma, november 2. (Stefani) Az olasz és a görög kormány között jegyzékváltás történt. Az angol-olasz keres­kedelmi egyezmény London, november 2. (Havas) A Financial News politikai szerkesztője szerint most tanul­mányozzák az angol-olasz kereskedelmi egyez­mény kibővítését. A lap úgy tudja, hogy az olaszországi angol szénkivitel nagymérvű növe­léséről már folynak a tárgyalások. Ha az olasz klíring Anglia javára mutat fel különbözetek akkor a szénkivitel növelését cserekereskedelem útján lehet majd lebonyolítani. Abban az irány­ban is tárgyalások folynak, hogy az angol kor­mány nagymennyiségű olasz árucikket vásárol­jon. Ha a tárgyalások kielégítő eredményre ve­zetnek, az angol-olasz kereskedelmi forgalom jóval felülmúlja majd a háború előtti színvona­lat, sőt még a szankciók előtti kereskedelmi forgalmat is meghaladja. ­ Molotov beszéde Moszkva, november 2. (Német Távirati Iroda) A legfőbb tanács ötödik rendkívüli ülésszaká­nak első szónoka Molotov, a népbiztosok taná­csának elnöke, külügyi népbiztos volt. Másfél óra hosszat tartó beszédében rátért a nyugati hatalmak állítólagos háborús céljára­, „a hitle­­rizmus megsemmisítésére" s a nyugati hatal­maknak ezt a célját „bűnösnek“ minősítette, majd így folytatta szavait: A Szovjet-Oroszok vég viszonya Német­ors­zág­hoz alapjában megjavult. Létre lehetett hozni a gyakorlati együttműködést és a német béke­­törekvéseknek a Szovjet­ Unió részéről történő politikai támogatását. A német-szovjetorosz ba­rátság már a volt lengyel állam területén az érdekhatárok megállapításának nehéz kérdésé­ben megállta a próbát. . A három Balti-állammal kötött segélynyújtási egyezményt Molotov a Szovjet­ Unió és a három állam között uralkodó abszolút bizalom és kör­ ÚJSÁG PÉNTEK, 1939 NOVEMBER 8 csönös megértés eredményeként említette. — A Finnországgal való viszony — mondotta — a Szovjet­ Unióra nem csekélyebb jelentő­ségű, mint a három Balti-állammal való vi­szony, annál is inkább, mert a Szovjet­ Unió északnyugati határának és a legjelentősebb szovjetorosz kikötővárosnak, Leningrádnak biz­tonsága ettől függ. A tárgyalásokra árnyékot vet az a tény, hogy Finnországban harmadik hatalom részéről más irányú külső befolyások játszanak közre.­­ A Szovjetuniónak nincsenek szándékai sem Viborgra, sem az Aaaland-szigetekre, sem pedig nem akar nyomást gyakorolni Svéd­országra, vagy Norvégiára, amint azt a híresz­telések állítják. A szovjet kormány Finnország­nak eredetileg segélynyújtási egyezmény meg­kötését javasolta, hasonló alapon, mint ame­lyen a Balti-államokkal kötött szerződések nyu­godnak. A finn tárgyalók azonban azt a néze­tet képviselték, hogy ez Finnország feltétlen semlegességének elvével nem egyeztethető össze. A szovjet kormány a maga javaslatait a Finn­­tengeröböl néhány szigetének átadására, vala­mint arra a javaslatra korlátozta, hogy L­nin­­grádtól északra az országhatár „néhány tucat kilométerrel északabbra legyen a mostaninál“. Cserébe ezekért a szovjet kormány Finnország­nak kétszer akkora területet ajánlott fel Szovjet- Karélia területén. A szovjet kormány továbbá javasolta, hogy kis Hun területet tengerészeti bázisként bérlet útján megszerezhessen a finn tengeröböl kijáratánál. Ez a támaszpont a Szovjetuniónak a szemben lévő észt parton el­terülő Baltiski támaszponttal együtt biztosítaná a Finn­ tengeröböl teljes biztonságát és ezzel egyidejűleg megfelelne a finn tengerpart meg­védése érdekeinek is. A szovjet kormány egész sor további engedményre nyilatkozott hajlan­dónak, így az Aaland-szigetek megerősítésének kérdésében visszavonta elvi elutasító álláspont­ját arra az esetre, ha Finnország maga hajtja végre az erődítés munkáját és harmadik állam nem vesz részt ebben, így a Szovjet­ Unió sem. A szovjet kormány továbbá kilátásba helyezte határerődítéseinek eltüntetését, a legszigorúbb biztosítékokat javaslatainak pontos keresztül­vitelére, valamint mindkét részre előnyös gaz­dasági kapcsolatok helyreállítását.­­ Tartani lehet attól, hogy a szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrá­nyokkal járna. — Moszkvában Rooseveltnek Kalininhoz inté­zett üzenete megütközést keltett. Kalinin mind­azonáltal azt válaszolta, ho­gy éppen a Szovjet­unió tette meg Finnország függetlenségét e szomszédállamhoz való viszonyának alapjává.­­ A Szovjet­ Uniónak eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tenger­­szorosokra korlátozott segélynyújtási szerződést kössön Törökországgal. Minthogy a Szovjet­unió a német birodalommal szemben követett barátsági politikájának megfelelően semmi­­esetre sem akarja még a konfliktusnak lehető­ségét sem megengedni. Törökországnak azt ja­vasolta, hogy zárja el a tengerszorosokat min­den állami hadihajót elől, kivéve a Fekete-ten­­­ger parti államait. Törökország azonban — ál­lítólag a nyugati hatalmak irányában már el­vállalt kötelezettségeinek alapján — ezeket a javaslatokat elutasította és a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze sorsát. Meg fog még mutatkozni, vájjon Törökország­nak nem lesz-e késősibb oka, hogy ezt a lépé­sét megbánja. A­­szovjet kormány az eseménye­ket ebben a veszélyövezetben mindenesetre gon­dosan tovább figyeli és különösen a Fekete­tenger körzetében olyan politikát követ, amely a maga, valamint a vele­­barátságban levő né­pek érdekeinek megfelel. Molotov végül a Japánnal való viszonyról beszélt. Véleménye szerint a szovjetorosz-japán viszony érezhető javulása állapítható meg, amely továbbfejlődés reményére jogosít. Az amerikai szenátusnak ama határozatával kapcsolatban, amely az Egyesült Államok fegy­verkiviteli tilalmának megszüntetéséről szól, Molotov különös aggodalmakat és kételyeket hangoztatott. (MTI) A szovjet továbbra is semleges marad­ ­. Paris, november 1. Az Havas Iroda jelentése szerint a francia lapok Molotov beszédével foglalkozva, leplezetlen elégtétellel juttatják ki­fejezésre azt a gondolatot, hogy Oroszország, amint az a beszédből kitűnik, semleges marad és hogy a szovjet külügyi népbiztos nem he­lyezett kilátásba tényleges támogatást Német­ország számára. (MTI) II. London, november 2. (Magyar Távirati Iroda) A londoni angol sajtó abban látja Molotov be­szédének lényegét, hogy a Szovjet nem adja fel semlegességét. Az Anglia és Franciaország elleni támadásokat a lapok a szokásos kom­munista szólásmódoknak mondják. Nagy nyugtalanság Helsinkiben Róma, november 2. (Magyar Távirati Iroda) A Corriere della Sera helsinki­ tudósítója sze­rint a Molotov-beszéd nagy nyugtalanságot kel­tett a finn fővárosban. A finn közvélemény visszautasítja Molotov javaslatait. Az a határ­vonal, amelyet Molotov megjelölt, mélyen be­lenyomni a finn állam területére, Ifir szerint a finn hadsereg köreiben teljes hajlíthatatlan­ságot mutatnak Moszkva javaslataival szemben. Kallio elnök állítólag hajlik a megegyezésre, de Mannerheim tábornagy, a finnek nemzeti hőse, aki a felszabadító háborúban a finn had­sereget vezette, ellenez minden engedményt. Értékes német könyvek alkalmi olcsó árban! Árjegyzéket Ingyen küld: GYŐZŐ ANDOR Kün-v-vke,efi‘tedö'-,,u?,ap?-? V.,‘Vilmos császár-ut 34 Mint az Havas Iroda jelenti, az angol lapok, Molotov beszédével foglalkozva, kifogásolják, hogy Molotov a háborúért Angliára h­árítja a felelősséget. A lapok felteszik a kérdést, hogy ha ez így van, akkor miért tagadja meg Szovjet-Oroszország a legcsekélyebb katonai támogatást is Németországtól. Az angol lapok szerint ez is mutatja, hogy Oroszországot csak a maga ügyei érdeklik. (MTI) A finn küldöttség Moszkvában Moszkva, november 2. (Havas.) A finn kül­döttség csütörtökön délelőtt tíz órakor Moszk­vába érkezett. A küldöttségben, amely immár harmadízben tér vissza Moszkvába, van Tanner pénzügyminiszteren kívül Rafael Makkarainen finn protokollfőnök is, aki valaha Finnország moszkvai követe volt és kitűnően beszél oro­szul. Melyek a folyamatban levő tárgyalások mostani kilátásai? Finnországot felszólították, hogy legyen belátással, fogadja el a legmini­málisabb orosz követeléseket és semilyen oldal­i és jövő szovjetellenes nyomásnak ne enged­jen. Melyek a legminimálisabb követelések? Azt követelik Finnországtól, hogy a szovjet határt tolják ki körülbelül tíz kilométerrel a karéliai földszorosra s igy tágabb teret hagyjanak Le­ningrád előtt; viszonzásképpen Oroszország Kelet-Karéliából enged át területet. Vilpurit nem követeli. Követeli, hogy a karéliai föld­­szoroson szűnjék meg a határok fegyveres őr­zése. A keletkaréliai területért cserébe a fin­nek átadnának egyes szigeteket, továbbá a fehértengeri Halász-félsziget egy részét és a Zrod­nyi-félszigetet. A finn kormány ezt az utóbbi javaslatot nem ellenzi. Továbbra is el­lenzi azonban, hogy a Finn-öböl északi bejára­tánál, kétségkívül Hange környékén, orosz ten­geri támaszpontot létesítsenek, úgy látszik azon­ban, hogy az oroszok ezen a ponton nem en­gednek, minthogy Molotov hangoztatta, hogy ez a támaszpont eleget tenne mind Szovjet- Oroszország érdekeinek, mind Finnország biz­tonságának. Szovjet-Oroszország Finnország el­lenzésére lemondott arról, hogy kölcsönös se­gélynyújtási egyezményt kössenek, s csupán ,­a szovjet-finn támadást kizáró szerződésnek köl­csönös pótgaranciákkal való megerősítését“ in­­dítványozza. Két főpontot fognak tehát megvitatni: a szov­jet tengeri támaszpont kérdését és a támadást kizáró finn-orosz szerződésbe felveendő „pót­­garanciák“ kérdését. Szovjet-Oroszország a své­dektől és a többi skandináv államtól lehetőség szerint elválasztja azzal, hogy visszavonja az Anlant-szigetek megerősítésére vonatkozó ellen­vetéseit, feltéve, hogy a finnek nem engedik meg harmadik hatalmak részvételét a szigetek megerősítésében. Molotov egyébként világosan kifejezésre juttatta, hogy Szovjet-Oroszország Finnországot balti államnak vagy legalább is különleges érdekekkel bíró államnak tekinti, amikor a Finnországnak felajánlott segélynyúj­tási egyezményről szólott s azt mondta, hogy­­ ezt éppen úgy felajánlották Finnországnak, mint a többi balti államnak. Ebben bennfog­­laltatik, hogy Oroszország nem ismeri el, hogy Finnországot az északi csoporthoz számítsák. (MTI) A szovjet-finn tárgya­lásokat felfüggesztették Amsterdam, november 2. (Havas) A Tele­­graaf című lap helsinki­ jelentése szerint a finn-szovjet tárgyalásokat felfüggesztették. A csütörtökön Moszkvába érkezett finn kiküldöt­tek hiába próbálkoztak összeköttetésbe lépni a külügyi népbiztossággal. Azt felelték nekik, hogy Sztálint és Molotovot túlságosan lefoglalja a főtanács ülése és a csütörtöki napon nem le­het szó találkozásról. (MTI) Izmet Inönü beszéde Ankara, november 2. Izmet Inönü köztársa­sági elnök a parlament megnyitása alkalmából szerdán délután beszédet mondott, s abban többek közt a következőket jelentette ki: — Október 19-én olyan értelmű egyezmény jött létre Törökország, Franciaország és Anglia között, amely anélkül, hogy bárki ellen irá­nyulna, kellő biztosítékot nyújt a béke és biz­tonság megőrzésére, legalább abban a zónában, amely a mi befolyásunk körébe esik. Az an­karai egyezmény célja az volt, hogy meggátol­juk a háború tragédiájának továbbterjedését és kifejlődését, s biztonsági régiót teremtsünk. Az egyezmény olyan természetű, hogy nem irányul­hat egyetlen más nemzet jogos érdekei ellen sem. A szövetséges hatalmakkal fennálló kap­csolataink nem olyan jellegűek, hogy sérthetnék a többi országokkal fennálló normális viszo­nyunkat. Azt akarjuk, hogy országunk ma ép­pen úgy, mint holnap, távol maradjon a hábo­rútól, de biztonságunk érdekében nem vagyunk hajlandók semmiféle engedményre és feltétlenül hűek maradunk vállalt szerződéses kötelezettsé­geinkhez. — A Szovjetunió és Törökország népei kö­zött fennálló barátság igen szilárd alapokon nyugszik. Ezen a barátságon nem változtat a körülmények és szükségletek folytán beállott múló helyzet sem. Valamint a múltban, úgy a jövőben is változatlan őszinteséggel fogjuk ápolni a Szovjethez fűző baráti kapcsolatainkat. A világ közvéleménye láthatta, hogy a törökök becsületesen megtartják kötelezettségeiket, a k­n­ek maradnak adott szavukhoz. Ez a török kormány általános politikájának alapja. A jövőben is elvárhatják a mi részünkről a teljes és becsületes jóindulatok (MTI) mdlszaki fény­képek, l'odmaniczk­y-u. 10.T 111-81

Next