Ujság, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

Folytatta Anglia bombázását a német légierő­ ­. Ezerötszáz repülőgéppel támadták a németek Anglia városait. A bolgárok bevonulása Dobrudzsába egybeesik a magyarok erdélyi bevonulásával. Megkezdték az orosz­román határ kijelölését. Anglia és Sziám megnemtámadási szerződést kötött Megnyílt .0*­­* Oh 'Wr­ ragyogó varietéműsorra I­­aná­es % Telefon: 116-991. Paulay Ene­utsa 35. ÚJSÁG VASÁRNAP 1940 SZEPTEMBER 1 A háború megindulásának évfordulója­ ­ EGY ÉVVEL EZELŐTT, 1939 szeptember elsején haj­­nalban a német csapatok átlépték a lengyel határt és felszálltak a német légihaderő rajai, hogy — mint az első német hadijelentés mondotta — „leküzdjék Lengyelország kato­nai célkitűzéseit“. A németek öt hadtestet állítottak fel Lengyel­­ország meghódítására és ezek Kelet- Poroszországban, Pomerániában, Po­­senben, Sziléziában és Felső-Szilé­ziában helyezkedtek el, negyven hadosztály tíz páncélos osztaggal. A legerősebb a poseni hadsereg volt, amely tizenhárom hadosztály­ból állt és nyugat felől fenyegette Varsót. Ezért a lengyel hadvezető­ség Posen—Thorn—Lodz—Varsó között helyezte el a legerősebb len­gyel hadsereget. A poseni német hadsereg azonban sokáig nem tá­madt, hanem csak biztosította, hogy a lengyelek be ne törhessenek Né­metországba Berlin felé. Ellenben annál erősebben nyomultak előre a német hadsereg szárnyai, mégpedig északról a keletporoszországi had­test, délről a felsősziléziai hadtest és a gépesített csapatok segítségével egyre-m­ásra kerítették be a Nyugat- Lengyelországban álló lengyel haderőket. Mikor a szárnyak ilyen nagy sikereket értek el, megindult a poseni német haderő is. A vele szemben álló nagy lengyel hadsereg már nem tudott visszavonulni, mert a délről előretört felsősziléziai né­met haderő elzárta útját. Kilenc teljes lengyel hadosztály és tíz to­vábbi lengyel hadosztálynak hozzá­juk csatlakozott részei vesztek el itt vagy estek fogságba, miután körül­belül ö7 napig ellenálltak a német repülők és tankok támadásainak. Ezzel a németek megoldották kato­nai feladatukat. A lengyelek vesztét a tervszerűtlen vezetés mellett fő­ként a gépesítés hiánya, a lovasság túlbecsülése okozta és helyzetüket egészen reménytelenné tette a szov­jetoroszok fellépése. A szovjet csa­patok szeptember 19-én kezdték meg előnyomulásukat és jóformán ellenállás nélkül szállták meg Len­gyelország keleti felét a kijelölt de­markációs vonalig.­­ A NYUGATI FRONTRÓL ez alatt az idő alatt csak „járőr­harcokat és tüzérségi tüzet“ jelen­tettek. A Lengyelországnak adott garancia alapján Anglia és Fran­ciaország december 3-án hadiálla­potot jelentett be Németországnak, azonban a Maginot-vonal előtti te­rületen, a „Senki földjén“ folyta­tott csatározásoktól eltekintve, semmiféle akciót nem kezdtek, ha­nem az 1914—18 i világháború ta­nulságai alapján defenzívában akar­tak maradni és a győzelmet a ten­geri zárlat és Németország kiéhez­­tetése segítségével megszerezni. Hit­lernek a lengyel hadjárat befeje­zése után tett békeajánlatát eluta­sították. A háborúnak most követ­kezett korszakát a nyersanyag­­háború, a balkáni kérdés állandó előtérbe helyezése és a szórvá­nyos légi harcok jellemzik. A né­met repülők főként Skócia északi partjait és az ezektől északra fekvő i tottak. Ezekkel kapcsolatban azon­­szigeteket támadják, az angol re- ban lezajlóit a háború első nagy 3. pütek propagandacédulák millióit dobják le Németország felett. Né­metország már ekkor is aknákkal igyekszik megakadályozni Anglia kereskedelmi forgalmát, viszont Anglia a mágneses aknákra hivat­kozva, megszigorította az ostrom­zárat. A SZOVJET-FINN HÁBORÚ szakította meg ezt az „ideg­­háborús"-korszakot. Szovjet-Orosz­­ország ugy­anis, miután Észtország­ban, Lettországban és Litvániában katonai támaszpontokat szerzett magának, hasonló támaszpontokat követelt Finnországtól is, de Finn­ország nem fogadta el a Szovjet követeléseit. A szovjet-finn háború­nak harmincfokos hidegben vívott hősi harcai még sokkal közelebb vannak, semhogy itt Részletezni kel­lene. Mint ismeretes, a szovjet csa­patok északon Peitsamónál nyomul­tak be finn területre, továbbá kísér­letet tettek, hogy Uhtua felől át­vágják Finnország „darázsderekát" és heves ostrom alá fogták a Varúliai földszoroson a Mannerheim-vona­lat. A finn csapatok a petsamói offenzívát némi hátrálás után, a nagy hiereg segítségével, megállítot­ták, a Finnország kettévágásának kísérletét meghiúsították és a Man­­nerheim-von­alban is jól tartották magukat, amit a szovjet lapok is el­ismertek. Az ellenállás tartott ja­nuárban is a szovjet megújult tá­madásaival és légibombázásaival szemben. De február elején, főkép­pen az emberhiány miatt, a Manner­­heim-vonal előtt visszavonultak és február közepe felé a szovjet csa­patok elérték magát a Mannerheim­­vonalat is. Anglia és Franciaország segítsége nem érkezett meg, Svéd­ország és Norvégia nem járult hozzá a katonaság átengedéséhez, Viipuri a szovjet csapatok kezébe került. Március 12-én Svédország közvetítésével létrejött a béke, Finn­ország többek között átengedte Viipurit és Hang- félszigetet is. NYUGATON a helyzet még mindig változatlan volt. Ang­liában több szónoklat hangoztatta a háborús célokat, a francia kor­mányt március 21-én Daladier után Heynaud alakította meg. A Magi­­not- és a Siegfried-vonal között az idő megenyhülésével fokozódtak az összecsapások, de nem lépték át a portyázások és járőrharcok jelle­gét. A szövetségesek megszigorítot­ták az ostromzárat és meg akarták akadályozni Németország vasszál­­lítását Svédországból, illetőleg a norvég kikötőkből, így Skandi­návia két tűz közé került. Brit ha­jók aknamezőt raktak le a norvég partok közelében, erre a német csa­patok április 9-én bevonultak Dá­niába és átkelve Norvégia partjaira, a legfontosabb kikötőket, köztük magát Oslót is megszállták. NORVÉGIÁBAN a harcok a norvég, és a partraszállt an­gol és a francia csapatok, meg a né­met haderő között nem sokáig tar tengeri ütközete is, melyben száz német és százötven szövetséges hadihajó ütközött meg ezer német és hatszáz szövetséges repülőgép részvételével. Az angol hajóhad körülzárta a német hajóhadat, ez azonban az utolsó pillanatban ki­tört és a szövetségesek nem is tud­ták megakadályozni a németek partraszállásait és utánszállítását. A német haderő norvégiai előnyomu­lását szintén nem tudták feltartóz­tatni. A német csapatok Oslótól északra előretörve, április vége felé elérték Trondhjemnél álló erőiket és május elején kiszorították a szö­vetségeseket Norvégia területéről. Csak Narvikot foglalták el a szövet­ségesek, de utóbb azt is kiürítették. HOLLANDIA ÉS BELGIUM ELLENI német offenzívával kezdődött meg a háború hatodik korszaka, május 10-én, miután a norvégiai események kézzelfogha­tóan megmutatták a német hadse­reg fensőbbségét. Ezzel megszűnt a nyugati állóharc, a Maginot—Sieg­fried korszak békés ideje. A német csapatok egyszerre indultak meg holland és belga területen, ahová Anglia és Franciaország nagy had­erőt küldött segítségül. Hollandiát a német csapatok öt nap alatt fog­lalták el, miután a vízi akadályo­kon gummicsónakjaik segítségével átkeltek és miután ejtőernyős osz­tagaikkal elárasztották Hágát és Rotterdamot. Vilma királynő Ang­liába menekült, a holland haderő főparancsnoka letette a fegyvert. Belgium erődei sem álltak ellen az újszerű fegyvereknek. Elesett Lüt­tich és ugyanekkor a német csapa­tok Szedán környékén légi harc-5. 4. 6. 7. erőik és páncélos osztagaik támo­gatásával áttörik a francia védelmi vonalat, tehát a Maginot-vonal északnyugati meghosszabbítását és behatolnak Franciaországba. Bel­gium még Antwerpen és Namur vonalában próbál ellenállni, de hiába. Elesik Brüsszel és Loewen és a németek a francia vonal át­törését száz kilométernyire szélesí­tik ki. Elesik a belga Namur és a német offenzíva Franciaországban Paris helyett váratlanul Arras felé, a tenger irányában kanyarodik ki és május 24-én Abbevillenél el is éri a La Manche csatornát. Ezzel bekerítették a szövetségesek hu­szonhárom hadosztályát, összesen mintegy ötszázezer embert. Fland­ria területén tomboló csaták foly­nak. A németek bekerítő szárnya a tengerparton észak felé kanya­rodik, elfoglalja Calais-t­. Május 28-án a belga király letette a fegy­vert és ezzel a Flandriában körül­zárt szövetséges haderő csak egyet­len úton menekülhetett, a h­ajóra­­szállással. Lille, Ostende, Brügge, Ypern elesett. A visszavonuló angol és francia haderő Dunkerque-nél nagy nehezen hajóra szállt, rend­kívül erős légi harcok közepette. MOST FRANCIAORSZÁG ELLEN irányult a német offenzíva egész súlya. A német csatakocsik több helyütt áttörték a Weygand-vonalat,­ a francia ellen­­támadásokat visszaverték. Június 11-én Olaszország is megüzente a háborút a szövetségeseknek és ezzel megindult a harc Afrikában és a Földközi-tengeren. Paris, amelyet a német offenzíva három oldalról fe­nyegetett, június 14-én a németek kezébe került. A németek bevették Verdunt, áttörték és bekerítették a Maginot-vonalat és Franciaország nyugati és középső részén úgyszól­ván ellenállás nélkül nyomultak előre. A francia kormányt Pétain marsall vette át és fegyverszünetet kért. A francia-német fegyverszü­ne­tet június 22-én, a francia-olasz fegyverszünetet június 24-én ír­ták alá. A HÁBORÚ KÖVETKEZŐ KORSZAKÁT, amely a mai napig tart, a németeknek Anglia elleni egyre fokozódó és egyre in­kább pusztító jellegű légi támadá­sai, az olasz-angol légi harcok és az olasz csapatoknak Afrikában való győzelmes előnyomulása jel­lemzi. Mint ismeretes, az olaszok elfoglalták Brit-Szomálit és Német­ország kihirdette a szigorú tenger­zárat Anglia ellen. Szovjet-Orosz­­ország pedig bevonult Besszará­­biába. Ez a háború mozgalmas tör­ténetének összefoglalása dióhéjban. 8. Az orosz-román határ megállapítása Moszkva, augusztus 31. (Reuter.) A három román és három orosz ki­küldöttből álló orosz-román vegyes­­bizottság haladéktalanul megkezdi az orosz-román határ megállapításával kapcsolatos munkát. A román kikül­dötteket Moszkvába várják, ahonnan az orosz kiküldöttekkel a határra utaznak. (MTI) A bolgár-román tárgyalások Bukarest, augusztus 31. (Német Távirati Iroda.) A craiovai román­bolgár tárgyalások kedvezően halad­nak előre. Általában azt hiszik, hogy a jövő hét első napjaiban véglegesen befejeződnek. A két küldöttség ve­zetője csaknem minden nap folytat részletes megbeszéléseket. Emellett előrehaladnak a technikai bizottságok írásuk­datai is. A gazdasági és pénz­ügyi bizottság naponként tart ülése­ket. (MTI) • II. Szófia, augusztus 31. (Német Táv­irati Iroda.) A bolgár-román meg­egyezéssel kapcsolatban úgy tudják, hogy a bolgárok bevonulása Dob­rudzsába összeesik a magyar bevonu­lással Erdélybe. Annak idején a ro­mánok maguk tették ezt az ajánla­tot, de a bolgárok nem fogadták el. Most azonban, miután a bécsi tár­gyaláson meghatározták a magyar bevonulás időpontját, a bolgárok is elfogadták azt. A mecser esti lapjának jelentése szerint Craiovában legutóbb megál­lapodtak a területi és a lakosság ki­cserélésének kérdésében. Megoldatlan még a bevonulás ideje és a pénzügyi kártalanítás kérdése A román fő­­megbízott ismét Bukarestbe utazott újabb utasításokért. (MTI) Német hadijelentés Berlin, augusztus 31. (Német Táv­irati Iroda.) A véderő főparancsnok­sága közli: Jelentettük már, hogy augusztus 30-án a német harci és va­dászgépek több meglepetésszerű táma­dást intéztek a szigetország ellen. A támadások során több repülőtéren bombával súlyosan megrongálták a gépszíneket és a legénységi hangáro­kat. Egy délangliai tábort több közép­méretű bombatalálat ért. E támadá­sok, valamint a délangliai tengerpar­ton vadászgépekből vont védelmi vo­nal áttörése során sok légi ütközet folyt le. Az augusztus 31-ére virradó éjjel Imrei repü­lőram­lak bombázták a Kö­­zép-Angliában fekvő kikötők építmé­nyeit és hadfelszerelési üzemeket. A Themze torkolatánál eredményesen bombázták az olajtelepeket és hajó­javító üzemeket. A megtámadott cél­pontokon nagy tüzek keletkeztek. Az angol kikötőkben újból aknákat rak­tunk le. Az elmúlt éjjel angol repülőgépek folytatták a Berlin és a birodalom egyéb céljai ellen Intézet! támadáso­kat. Sok bomba esett Berlin belváro­sára, valamint munkásnegyedeire. A Berlinben és a birodalom m­ás részé­ben okozott anyagi károk jelentékte­lenek. A támadások halálos áldozatai nem­ okoztak. Néhány polgári személy megsebesült. A nappali légiharcokban lelőttünk 13 ellenséges repülőgépet, az éjszakai támadásokban légvédelmünk egy, éj­szakai vadászaink pedig két angol re­pülőgépet lőttek le. Az Északi-tenger partján a haditengerészet légvédelmi ü­tegei szintén lelőttek két gépet s így az ellenség összes vesztesége IMI repülő­gép. Harmincnégy gépü­nk eltűnt. Egy tengeralattjáró a Hebrida szi­getektől nyugatra megtámadott egy erősen védett hajókaravánt és kilőtt három, összesen 20.000 tonna t­artalmú ellenséges kereskedelmi hajót. Ezek között volt egy 12.000 tonnás tartály­­hajó is. (MTI) Légi harc Londontól északra Berlin, augusztus 31. (Német Táv­irati Iroda.) Német bombázók szom­bat délelőtt megtámadták a Lon­dontól északra fekvő repülőtereket, elpusztítottak két gépszint és egyet kíngra gyújtottak. Egy német gép ki­gyulladt. A gép legénysége égő gépét a Csatornán keresztül hazafelé kor­mányozta, jóllehet minden pillanat­ban az a veszély fenyegetett, hogy a vezető megfullad és a gép felrobban. Már csak a francia partok közelében ugrott ki a legénység ejtőernyővel és úszva elérte a partot. A német harci gépek péntek dél­előtt támadásaik során többizben el­repültek London felett s ott ennek következtében légiriadó volt. E táma­dások folyamán, valamint a délkeleti angol partok mentén vadászgépek­ből alakított légi zár áttörése közben légi harcok keletkeztek. Az eddig be­érkezett jelentések szerint repülőink 30 ellenséges gépet és 47 zárólég­­göm­böt lőttek le. Hat gépünk eddig nem tért vissza. (MTI) A berlini légitámadás részletei Berlin, augusztus 31. (Német Távirati Iroda.) Az angolok az elmúlt éjszaka folytatták támadásukat a birodalmi fő­város ellen. Éjfél után több mint két óráig tartó légiriadó volt. Ezalatt az idő alatt több brit repülőgép elrepült Berlin területe fölött és különböző helyeken sok gyújtó- és robbanó­bombát dobott le. A bombák a bel­városba és lakónegyedekre estek és lakóházakban, valamint középületek­ben tetőtüzeket, beomlásokat okoztak. Neukölnben (Berlin egyik városrésze) egy bomba egy kórházra zuhant és tüzet okozott. Két további bomba a kórház mellett levő templomba csapó­dott be. Katonai célpontokat nem tá­madott meg az ellenség. A lakosság fegyelmezett magatartása következtében nagyobb emberveszteségek nem­ tör­téntek. Három polgári személy súlyo­san, három pedig könnyebben meg­sebesült. (MTI) Ezerötszáz repülő­­géppel támadtak a németek Róma, augusztus 31. (Magyar Táv­irati Iroda.) A Giornale d’Italia New­­yorkon át érkezett londoni jelentése szerint a tegnapi és elmúlt éjjeli né­met légi támadás a legnagyobb volt, amelyet a németek a háború kezdete óta Anglia ellen intéztek. Hozzávető­leges becslés szerint a németek ebbe a támadásba 1500 gépet vetettek bele. Olasz hadijelentés Valahol Olaszországban, augusztus 31. (Slem­ni.) Az olasz főhadiszállás 83. hadi jelentése: A cirenaikai határon túl levő Dar el Humbru övezetében repülő­gépeink bombázták az ellenség gépe­sített szállítóeszközeit. A Vörös-tenge­ren egy ellenséges cirkálót bombáztunk. Az ellenséges hajó tüzelése az olasz légi alakulat egy gépét sem találta el. Az ellenség légitámadást intézett Aghidat ellen. A támadásnak a ben­­szülött lakosság között nyolc halálos és kilenc megsebesült áldozata van. Az anyagi kár csekély. (MTI) A katonai szolgálat felemelése Jugoszláviában Belgrád, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda) Hadügyminiszteri rendelet értelmében a katonai szol­gálati időt a jugoszláv hadseregben 18 hónapról két évre emelik fel. A katonakötelesek ezentúl abban a naptári évben fognak bevonulni, amelyben 21. életévüket betöltik. IS­agy-Britannia és Sziám megnemtámadási szerződést kötö itt London, augusztus 3­. (Német Táv­irati Iroda.) Az angol rádió Bang­kokból érkező jelentés alapján közli, hogy Nagy-Britannia és Sziám tá­­madást kizáró szerződést kötött. (MTI) Dr. Lázár Piroska leányinternátus * Budapest V. Személynök­ u. 21. Zene. Idegen­nyelvek Gyakorlati továbbképző.

Next