Ujság, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

3 Igmándi keserűvíz a VILÁG legtartalmasabb természetes hashajtó ásványvize. Nem kell pohárszámra inni — mert már elég S­ujjnyi. könyvek kiállítása ízléses, a le­hetőségek között a legszebb le­gyen, méltó körítése a szellem­nek, melyet elvisz nemcsak a ma emberének életfalai közé, de elviszi a következő évtizedek és évszázadok emberének éle­tébe is. Cikkem első mondatában em­lítettem a könyvnapok nemzet­­nevelő hatását. Sajnos, ez a hatás ma még nagyon korlátozott, csak a nagyobb városok területére szorítkozik, könyvnapokat a fő­városban s ezenkívül néhány nagyobb vidéki városban tarta­nak, így ez a nevelőhatás csak a városok lakosságának keretében érvényesül, holott erősen kívá­natos volna kiterjeszteni a nép­milliók életkeretébe. Túlzott el­gondolás lenne azt képzelni, hogy most már minden egyes faluban könyvnapokat kell ren­dezni, pedig ez volna az ideális és leginkább megközelítené a célt. Az azonban nem túlzott gondolat, hogy minden megyé­nek nagyobb helységeiben, pél­dául ott, ahol hetivásárokat tar­tanak, igenis rendeztessék könyvnap, persze nem nyáron, nem tavasszal vagy ősszel, ami­kor legkevésbbé látogatottak a hetivásárok a falusi nép elfog­laltsága miatt, hanem télen, amikor az unalom is ráfanya­­lítja az embert az olvasásra. Természetes, hogy a városi könyvnapok nyáron vannak, amikor a városi nép — hiva­talnokok és alkalmazottak sza­badsága kezdődik, — ilyenkor mindenki egy-két könyvet is szeret magával vinni utazásra, nyaralásra, otthon is jó, ha nem kell bejárni irodába, munkahelyre, olvasással tölti az ember idejét,­­ de természetes lenne az is, hogy vidéki na­gyobb, központi helységekben akár könyvkereskedők, akár könyvkiadók könyvnapokat rendezzenek a téli hónapok fo­lyamán. Azonban itt még a vá­rosi könyvnapok áránál is ol­csóbban kellene árusítani a könyveket. Nekünk az esztendő minden napját az ország vala­melyik vidékén a könyv, a szel­lem ünnepévé kell avatnunk. Erősíteni fegyvereinket, amiket a tudás, a s­űveltség jelent egy nemzet számára. Ezeknek a fegy­vereknek hatalmában kell hin­nünk nekünk, mert akkor nem jöhet olyan vihara az időnek, mely kerékbe törhetné a mi nemzetünket! Nem támadhat olyan vihara a történelemnek, mely ezt a fáklyát, az örökégőt, a szellem és a gondolat fáklyá­ját kiolthassa! Ilyen lámpást adott a számbelileg kicsiny nemzetek kezébe az Úr, mi pe­dig magasra akarjuk tartani és az egész emberiség hasznára lo­bogtatni akarjuk az Úr által adományozott világosságot, mely egyedül méltó az ember kezébe. ZSOLT BÉLA TANULSÁGOK És­ REMÉNYSÉGEK! című új könyvének könyvnapt ára P 10.— helyett P 8.— Zsolt Béla aláírást ad június 2 és 3-án d. e. 12—2-ig csak Lukács könyvkereskedésben, V., Nádor­ u. 8. UJSÁG KEDD, 194? J­ÍNIUS 2 Kegyeletes Megemlékezésekkel hódolt az ország a hősök emlékének Az egész ország mélységes kegye­lettel emlékezett meg vasárnap az elhunyt hősökről. Az ünnepségek sorában első helyen áll a főváros kegyeletes emlékünnepe, amelyet mint minden évben, úgy az idén is a Hősök­ terén rendezett meg. A teret zászlódíszbe öltöztették, a Hő­sök Emlékkövével szemközt felsora­kozott a budapesti helyőrség dísz­­százada, az emlékmű jobb- és bal­oldalán pedig az előkelőségek, a katonai, csendőrségi, rendőrségi és pénzügyőri tiszti küldöttségek, a tábornoki kar, a felsőházi tagok és képviselők, a főváros és Pest vár­megye törvényhatóságának bizott­sági tagjai, a vitézek, a frontharco­sok stb. díszszakaszai helyezkedtek el. A német hadsereg tiszti küldött­séggel képviseltette magát. A Hősök Emlékkövénél testőrök és parla­menti őrök álltak díszőrséget. Magyarország Kormányzójának képviseletében vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke jelent meg, aki fogadta a helyőrség tisztikarának tisztelgését, majd ellépett a kivonult diszszázadok arcvonala előtt. A csapatok megszemlélése után a Kormányzó Úr képviselőjét Sala­mon Géza dr. fővárosi tanácsnok fogadta és üdvözölte a polgármes­ter képviseletében. Ezután vitéz Szombathelyi vezérezredes a Hősök Emlékköve elé lépett, némán tisz­telgett, majd elhelyezte Magyar­­ország Kormányzójának hatalmas babérkoszorúját az emlékkövön. A hatóságok, testületek és egyesüle­tek koszorújának elhelyezése kö­vetkezett, majd a helyőrség alaku­latai, a hadirokkantak, a tűzharco­sok, az egyetemi hallgatók, a leven­ték és a cserkészek vonultak el a Kormányzó Úr képviselője előtt. A sokezer főnyi közönség mély meg­­illetődéssel rótta le kegyeletét a világháborúban elhunyt hősök iránt. Az ünnepség során a légi­erők re­pülőgépei tiszteletköröket írtak le a tér felett.* A Haditengerészeti Egyesület képvi­seletében Konek Emil nyug­­altenger­­nagy koszorút helyezett el a Horthy Miklós-híd budai hídfőjénél levő hadi­tengerészeti emlékműre a Hősök Napján. Ugyancsak megkoszorúzták a volt magyar vadászzászlóalja­b­ emlékművét is a Városmajorban. ♦ A hősök vasznapján közel ezer cserkészapród vonult fel­­ tisztelgésre az ereklyés Országzászló elé, ahol megjelent az országos főcserkész is. Az őrségváltás után Dániel Áron dr., az Országos Magyar Sajtókamara főügyésze mondott gyujtóhatású be­szédet az EONB nevében . Vilmos Pál dr. Kárpátalja kormány­zói biztosa is és sok más előkelőség. Pálchy István dr. kormány főtanácsos megnyitó beszéde után Csermyánszkij Imre dr. átadta a Kisvárda által fel­ajánlott országzászlót, amelyet Hubán Kálmán dr., Beregszász polgármestere vett át. Az országzászló egyházi meg­­áldása után Pataky Tibor dr. minisz­terelnökségi államtitkár mondott nagyhatású emlékbeszédet. Fekésházy Zoltán alispán hangsúlyozta, hogy Beregszász város magyar közönségé­nek még a cseh megszállás idejében táplált hazafias vágya teljesült a hő­sök emlékmű létesítésével és felavatá­sával. CEGLÉD: A hősök szobránál ren­dezett ünnepségen Sárkány Gyula dr. polgármester mondott hatásos haza­fias beszédet. HORGOS: Az alig egy éve vissza­tért Horgos bácskai község vasárnap diszes ünnepség keretében hősi em­lékművet és országzászlót avatott. Az emlékművön 250 horgosi hősi halott neve sorakozik egymás mellé. Virág István plébános mutatott be tábori misét, majd Szeder János ország­gyűlési képviselő beszéde után József kir .herceg az isonzói csaták emlékét idézte, amelyben Horgos vidékének fiai tizenkét hősies és győzelmes har­cot vívtak. — Az a nemzet, úgymond, amely győztes csatákat tudott meg­vívni, nem fog elpusztulni sohasem. Nagy György Mihály községi bíró a következő szavakkal vette át az em­lékművet: — Az elnyomatás alatt is hittünk és most is hiszünk a magyar nemzet feltámadásában, mert tudjuk, hogy a nemzet élén az első magyar honvéd, vitéz tengernagyunk, Horthy Miklós kormányzó áll. KECSKEMÉT,: Vasárnap délelőtt istentiszteletek voltak a különböző vallásfelekezetek templomaiban, a laktanyák udvarán pedig tábori misét mondottak. Az emléknap alkalmából a Ferenc József- és a Rudolf-lakta­­nyában emléktáblát lepleztek le, ame­lyek a visszatért országrészekért hősi halált halt honvédek emlékét örökítik meg. Délután a város közönsége ki­zarándokolt a különböző temetőkben lévő hősi sírokhoz. PESTSZENTERZSÉBET: A Hősök­­terén rendezett ünnepség során az új világháborús hősi halottak emléktáb­láját is felavatták. Ugyanekkor búcsúz­tatták a harctérre induló gyalog­zászlóaljat is. Az ünnepi beszédet­­ionig Arisztid dr. polgármester mon­dotta. József kir. herceg tábornagy képviseletében Eri János dr. tábornok­orvos jelent meg az ünnepségen. PÉCS: A Széchenyi-téren ezrekre menő tömeg jelenlétében rendezték meg a hősi ünnepséget, amelynek szó­noka vitéz Surányi-Unger Tivadar dr. egyetemi tanár volt. RIMASZOMBAT: A Horthy Miklós­­laktanyában leleplezték a helyőrség hőseinek emléktábláját, amelyet a vá­ros adományozott. Éva László polgár­­mester mondott ünnepi beszédet, majd a helyőrség parancsnoka kiosztotta a kitüntetéseket. ÚJVIDÉK: A közigazgatási palota előtti hatalmas téren rendezett hősi emlékünnepélyen megjelent a város­nak nemcsak a magyar, hanem a német és a szerb lakossága is. A né­met népcsoport vezetőin kívül a szerbek részéről ott volt Csirics Irines dr. görögkeleti szerb püspök is. Tábori mise vezette be az ünnepséget, majd André Dezső, az újvidéki tűzharcos főcsoport elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy amint a harctéren nem volt különbség úr és paraszt, szegény és gazdag között, úgy ma itt­hon sem szabad különbségnek lenni magyar és magyar között A fiúgimná­­zium futárlánca vitte a hősök temető­jébe Újvidék város koszorúját, hogy elhelyezze az ottani emlékművön. A KÜLFÖLDÖN BERLIN: A berlini magyarok méltó keretek között ünnepelték meg a Hő­sök Napját. A magyar kápolnában Kertész Tamás dr. mondott szentmisét. Mise után a Collegium Hungaricum kertjében lévő hősi emlékműnél emlék­ünnepet rendeztek. Az ünnepi beszédet Vargha Sándor dr., a berlini magyar diákok egyesületének elnöke mon­dotta. Az ünnepségen részt vettek Sztójay Döme berlini magyar követ vezetésével a követség és a főkonzulá­tus tagjai is. RÓMA: A Santa Maria dell’Anima­­templomban szentmise volt a világ­háborúban elesett magyar hősök em­lékére. A szentmisét Luttor Ferenc dr. apostoli protonotárius mondotta. Meg­jelent Máriássy Zoltán quirináli és Apor Gábor báró szentszéki magyar követ vezetésével a követség vala­mennyi tagja. A kegyeletes ünnepsé­gen igen nagy számban vettek részt a római magyarok. A pesti izraelita hitközség és a pesti Szentegylet által rendezett emlékünnep a rákoskeresztúri izraelita temetőben, a Hősök­ emlékműve előtt volt. Fábián Béla dr. méltatta hazafias beszédben a magyar zsidó hősök emlékét. Délben a Hősök emléktemploma előtt ünne­pélyes istentiszteletet rendeztek, ame­lyen Lineczky Bernét főkántor éneke után Heves­ Ferenc dr. rabbi mondott mélyenszántó emlék­beszédet a zsidó hősi halottakról. A Himnusz hangjai mellett ért véget a hazafias ünnep­ség, amelyen a hatóságok képviselői is megjelentek. ★ A Budapesti Aut. Ortodox Izr. Hit­­község a Kazinczy-utcai főtemplomban rendezett a Hősök Napján istentiszte­letet Spiegel Mihály főkántor éneke­­llan Steif rabbi a nyílott frigyláda előtt megható imát mondott. Az isten­tisztelet a Himnusz hangjaival ért véget. A Budai Izr. Hitközség és Szenj­­egyzet a Hősök emlékünnepe alkalmá­ból 98 hősi síremléket avatott fel a farkasréti temetőben. Az avatási be­szédet Beneschofszki Imre dr. főrabbi, az imát Vidor Pál dr. rabbi mondotta. A gyászénekeket Sk­od­a Sándor fő­­kántor adta elő. Az emlékünnepélyen a honvédség tiszti és legénységi kül­döttséggel képviseltette magát. A fő­város polgármesterének koszorúját Péter Miklós tanácsjegyző helyezte el. ÜNNEPSÉGEK A VIDÉKEN BEREGSZÁSZ: Nagyszabású ünnep­ségek keretében avatta fel Beregszász megyei város közönsége a gyönyörűen parkozott Kossuth-téren a művészi kivitelű ors­zágzászlós hősi emlék­művet. Az ünnepségen a város és a környék lakossága igen nagy szám­ban vett részt. Jelen volt Tomcsányi Padovában átadták a diszdoktori oklevelet Szent-Györgyi Albertnek A Padovai-emlékünnepélyhez fű­ződő kulturális ünnepségsorozat ke­retében, amely az elmúlt héten folyt le, sok olasz és külföldi előkelőség jelenlétében átadták a diszdoktori okleveleket a szövetséges államok tudósainak. Az egyetem rektora ki­emelve ennek az ünnepségnek er­kölcsi jelentőségét, méltatta a sza­badságáért és civilizációjának vé­delméért küzdő Európa tudományos szolidaritását. Ezután az egyes fa­kultások dékánjai kihirdették a tiszteletbeli doktorokká avatandók nevét és tudományos érdemeit. A tudományos kitüntetésben a követ­kezők részesültek: a jogi karon Scholz Richard, a lipcsei egyetem tanára, a bölcsészeti karon Filov Bogdán bolgár miniszterelnök és Cartoján bukaresti egyetemi tanár, valamint Spranger Eduard berlini egyetemi tanár, az orvoskaron Szent-Györgyi Albert szegedi egye­temi tanár, az 1937. évi Nobel-díj nyertese és Sauerbruch Ferdinand berlini egyetemi tanár, a matema­tikai szakon Nlaske hamburgi ta­nár, a fizikai tudományok terén Guthrik Paul, a berlini—babels­­bergi csillagvizsgáló igazgatója, a geológiai szakon Pertti Iskola hel­sinki egyetemi tanár, a vegyész­mérnöki szakon Discher, a berlini műegyetem címzetes tanára. A né­piét kitüntettek nevében Scholz egyetemi tanár fejezte ki köszöne­tét, Filov miniszterelnök nevében pedig a római bolgár követ, majd a finn követ és Szent-Györgyi Albert tanár köszönték meg az oklevelet. Az ünnepségen résztvett Del Giu­­dice közoktatásügyi államtitkár, Mackensen római német nagykövet, Máriássy Zoltán római magyar kö­vet, továbbá Finnország, Románia és Bulgária római követe. (MTI) Gerő Hermin, Dénes Lajos dr. ny. kir. tankerületi főigazgató és fele­sége, Strausz Adolf dr., Sinay János, Reichardt Piroska dr., Klug Károlyné, Scheiber Vilmos dr., dr. Forró Pálné, Farkas Ignác dr., dr. Kádár Dezsőné, Mangold Béla Kolos, Gergely Janka és Aranka, dr. Tóth Béláné Orova Kornélia, Budai Izr. Hitközség nevé­ben Vető Sándor ale­lnök, Pesti Izr. Hitközség fiúárvaházának elnöksége, Frommer Rudolfné, Fényes Marcell, Horváth Nándor, Kánitz Móric, Komor Marcell építész, Katán Jenő dr. (Szol­nok), Hausenstein és Vogler hirde­tési iroda r.-t., Feldmann Ernő, Ró­zsa Ede (Bácsalmás), Pollatsek Gyula dr. főorvos, Szekszárdi Molnár István, Izraelita Szünidei Gyermektelep Egye­sület és sokan mások. Erényi Béláné Kóbor Tamás el­hunyta alkalmából koszorúmegváltás címén az OMZSA javára 25 pengőt, Gonda Lipótné 5 pengőt küldött hoz­zánk. Kóbor Tamás halála alkalmából Az Újság szerkesztősége és elhunyt főszerkesztőnk leánya, Kallósné Kó­bor Noémi még mindig tömegével kapja a részvétnyilatkozatokat Kóbor Tamás elhalálozása alkalmából. Az újonnan érkezett részvétnyilatkozatok között van az írók Gazdasági Egye­sületének Kóbor Noémihez intézett következő részvét-átirata: Engedje meg, hogy az IGE nevé­ben kifejezhessem őszinte és mély részvétünket a nagy gyász alkalmá­val, amely Nagyságodat, a magyar írást és kultúrát sújtotta Kóbor Ta­núi,» halálával. Egyesületünk tegnapi választmányi ülésén emlékezett meg a nagy halottról, méltatta és jegyző­könyvbe foglalta érdemeit és emlékét. Ugron Gábor dr. v. b. t. I., ny. bel­ügyminiszter elnöki megnyitó beszé­dében kitért Kóbor Tamás írói és publicisztikai munkásságának mélta­tására. Választmányunk engem bizott meg, hogy részvétünkről értesítsük. Fájdalmát bizonyára enyhíti annak az örök magyar értéknek elismerése, amelyet Kóbor Tamás, az író adott. A lélek, a munka eredménye és az eszmék halhatatlanok. Fogadja őszinte tiszteletünk és együttérzésünk kifejezését. Leteszy Béla főtitkár. Részvétlevelet küldött Ruppert Re­zső országgyűlési képviselő, Adorján Sándor, az egykori Nemzet szerkesz­tője, Vári Dezső, Fazekas Dezsőné, gróf Béldy Ákosné, Srundel Károly, Honthy Péter, dr. Kiss Arnoldné, Várnai Zseni, az Izr. Siketnémák Orsz. Intézete, Baracs Károlyné, Sós Endre, Ranschburg Gusztáv, Wald­­apfel Imre dr., Hajós Rózsi, V. Pav­­lovics Róza, Magyar Izraeliták Orszá­gos Irodája nevében Bakonyi dr. fő­titkár, Marton István, Erdélyi Dezső, Dalnoki Béla, Kardos Albert dr., Elek Lajos dr., Simon Norbertné, Fleischer Antal, Döme József, Gordon Márta, Molnár Ákos, Pongrácz Jenő dr.. 25 év után vendéglőm­től megváltam. Ked­ves vendégeimnek és barátaimnak ezúton mondok köszönetet és búcsúüdvözletet. DÉNES JÓZSEF vendéglős, József­ körút 4. A kormányzóhelyettes egy hősi halált halt pápai ejtőernyős temetésén Pápáról jelentik: Vasárnap felejt­hetetlenül szép emlékünnepet ren­dezett Pápán a vitéz Bertalan Ár­pád honvéd ejtőernyős zászlóalj hősi halált halt bajtársai emlékére. A hősi halált halt bajtársak emlé­kére két hősi emlékművet állítottak fel, egyiket az ejtőernyősök, mási­kat a repülők emlékére. Az emlékművek leleplezése előtt Majthény Imre és Gerencsér Ferenc mondott nagyhatású emlékbeszédet. A napokban hősi halált Hernik Ambrus ejtőernyősőrvezető földi maradványait most szállították haza szülőföldjére, Endrésdre. A te­metésen a Kormányzóhelyettes Úr ő főméltósága vezette a sír felett tisztelgő köröket­ leíró repülők disz­­taját, hogy a maga és bajtársai ke­gyeletének ily módon is kifejezést adjon. Budapestre érkeztek a magyar-német kulturális vegyesbizottság német tagjai Zschinisch német birodalmi államtit­kár vezetésével május 31-én bizottság érkezett Budapestre, hogy a június 1 -től 3-ig tartandó ezidei magyar-német kul­turális vegyesbizottsági tárgyalásokon részt vegyen. A német bizottság tagjai: Schäfer-Rümeicch követségi tanácsos, Menzel professzor és Hankó miniszteri igazgatók, továbbá Scurla kormány­főtanácsos és több szakelőadó. A tár­gyalások anyaga felöleli azokat a kér­déseket, amelyek az elmúlt évben Ber­linben tartott kulturális vegyesbizott­­sági ülés óta felmerültek. Ezek első­sorban a magyar-német barátság kul­turális téren való kimélyítését vannak hivatva szolgálni, egyetemi intézmé­nyek létesítésével, kiállítások rendezé­sével és a függő filmkérdések megol­dásával. Kállai­ Miklós miniszterelnök hétfőn délelőtt fél tizenkettőkor fogadta Zschinisch német birodalmi államtit­kárt, aki ezután Hóman Bálint kul­tuszminisztert kereste fel. Délijén meg­kezdődött a német-magyar vegyesbi­zottság ülése, amelyet délután is foly­tattak. Egyesületek és magánosok nem kaphatnak kölcsön­­zászlókat a fővárostól Szendy Károly polgármester szom­baton kiadott rendelkezése szerint a díszítési tárgyakat a jövőben keveseb­bet fogják használni és gondosabban kezelik, mert a zászlók és egyéb hol­mik kitűzés alkalmával ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, rongálódnak és állandóan pótlásra szorulnak. A polgármester elsősorban azt a helytelen gyakorlatot korlá­tozza, hogy társadalmi, politikai, jó­tékonysági, érdekképviseleti, közgaz­dasági, testnevelési stb. egyesületek és szervezetek, sőt magánérdekeltsé­gek is, díszítési tárgyakért a főváros­hoz fordulnak.. Nyomatékosan hang­súlyozza a polgármester, hogy a fő­város díszletanyaga kizárólag az út­vonalak díszítésére és azokra az al­kalmakra szolgál, amikor a főváros vagy maga, vagy a kormány kívánsá­gára a díszítést szükségesnek tartja.

Next