Ujság, 1943. június (19. évfolyam, 123-145. szám)
1943-06-01 / 123. szám
KEDD, 1948 JONTOS ! UJSA. Attu szigetén ember ember ellen harcol! Legendába illő hősies küzdelem után a japánok kénytelenek voltak a szigeteteladni . Yahagi tábornoki Katonáink még egy banzájt kiáltottak a Tenno-ra, tisztelettel meghajtották fejüket a tokiói császári palota irányában és elindultak az utolsó rohamra Tokió, május 30. (NST) A japán császári főhadiszállás vasárnap délután kiadott kommünikéje kitelt, hogy az attuszigeti japán csapatok, amelyek május 12-e óta kemény harcokban álltak a partraszállott amerikai csapatokkal, szombaton utolsó támadásra indultak az amerikaiak ellen. A kommüniké ezután a következőket mondja: „Mivel azóta csapatainkkal minden összeköttetés megszakadt, feltételezzük, hogy katonáink kivétel nélkül elestek a becsület mezején. A sebesült és beteg katonák, akik ebben az utolsó támadásban nem vehettek részt, a támadás megkezdése előtt eldobták maguktól az életet. Attuszigeti ezredünk Yasuyo Yamasaki ezredes parancsnoksága alatt valamivel több mint kétezer főből állt. Ez a kétezer fő földi mint húszezer amerikai ellen harcolt, bár az amerikaiak fegyverzetük szempontjából is nagy fölényben voltak. Május hó 23-ig a harcokban hatezer amerikai esett el, illetve sebesült meg. Kiska szigete szilárdan csapataink kezében van. A császári főhadiszállás sajtóosztályának főnöke, Yahagi tábornok vasárnap este bejelentette a tokiói rádióban, hogy az attui japán helyőrség utolsó rohamra indult a túlerőben lévő amerikai csapatok ellen és életét áldozta hazájáért. Yahagi tábornok részletesen ismertette a csekély számú attui helyőrség harcát május 12-e óta, amikor az amerikai csapatok zöme partraszállt Attu-sziget déli partvidékén. Ugyanakkor az északi és északkeleti partvidéken is kisebb amerikai egységek szálltak partra. Váltakozó szerencsével folyó harcok következtek, amelyek során a japánok a sziget északi részében kiépített állásaikra támaszkodtak. 15 napig tartó heves harc után május 27-én sikerült az amerikaiaknak megközelíteniök a japán ellenállás fészkét. Itt már ember emberellen harcolt. Az amerikaiak túlnyomó fölényben voltak, s bár a japán védősereg igen súlyos veszteségeket okozott nekik, a túlerővel szemben nem tudta tartani magát. A japán katonák sorai egyre ritkultak s május 28-én Yamazaki ezredesnek, a japán védősereg parancsnokának már csak alig százembere maradt. Május 29-én este Yamazaki ezredes a következő utolsó rádiótávírót át küldte Tokióba: — Minden gondolatunk a japánkatona becsülete és így indulunk az utolsó harcba. Csak a halál ragadhatja ki kezünkből a fegyvert. Yahagi tábornok így fejezte be rádióbeszédét: — Katonáink még egy utolsó banzájt kiáltottak a Tennogba, tisztelettel meghajtották fejüket a tokiói császári palota irányában és azután elindultak az utolsó rohamra. Az Attu szigetén folyó harcok befejezéséről szóló hír a japán közvéleményt nem lepte meg, mivel a katonai hivatalok és a japán lapok az utóbbi hetekben több ízben sejttették, hogy az Attu szigetén bevetett japán ezred rendkívül súlyos harcokat vív. Tokióban számolnak azzal, hogy az angolszászok Attu szigetének birtokbavételét nagy győzelemnek tüntetik majd fel és azt állítják majd, hogy sikerült betörniük Japán védelmi övezetébe. A józan szemlélő az ilyen állításokat visszautasítja, mert Attu szigete a japánok szempontjából csupán messze előretolt állás volt, melynek lényeges célja csupán az volt, hogy a Csendes-óceán északi vizein megfigyelhessék az amerikaiak hajóforgalmát, károkat okozva nekik .Az attuszigeti támaszpont elvesztése kétségtelenül igen fájdalmas, de az elmúlt hetek folyamán kiadott jelentések az amerikai, hadihajók és szállítóhajók elsüllyesztéséről eléggé bizonyíthatják, hogy az attuszigeti vállalkozások japán szempontból nem voltak eredménytelenek. Beszámoló „az elesett hősök lelkének** Tokio, május 31. (Német Távirati Iroda) Tozso hadügyminiszter és Simadu tengerészeti miniszter tér hétfőn délelőtt megjelentek a japán nép szent helyén, a Yasukuni-templomban, hogy az elesett hősök telkeinek beszámoljanak az attui japán védősereg halált megvető bátorsággal megvívott harcáról. (MTI) Sanghaj, május 31. (Német Távirati Iroda.) Egész Japán gyászolja hőseit, akik Attu szigetén tízszeres túlerővel szemben , alulmaradtak — írja a Tairiku Shimpo az attui védősereg utolsó emberig való hősies ellenállásáról megemlékezve. Ezeknek a férfiaknak hősi halálát azzal részesíthetjük a legnagyobb tiszteletben, ha a végső győzelemig folytatjuk a harcot és ha — tekintettel a feszült helyzetre — az egész japán nép ugyanarról a szellemről tesz tanúbizonyságot, mint Attu hősei. (MTI) Német vélemény Attu sziget védőiről Berlin, május 31. (Német Távirati Iroda) A japán katonáknak az Attu-szigetén partraszállt északamerikaik ellen végrehajtott utolsó támadása ragyogó példája a hősies hazaszeretetnek — írja a Völkischer Beobachter. — Bár a harcok kimenetele az utolsó hetek fejleményei után egyáltalán nem volt kétséges, mivel az aránylag gyenge japán védősereg kilátástalan harcot vívott egy egész amerikai hadosztály ellen, a Tenno katonái mégis olyan bátorsággal és szívóssággal küzdöttek, amelynek láttára újra fel kell merüljön az amerikaikban az a kérdés, amelyet Mac Arthurhoz intéztek drága áron megszerzett guadalcanali és pápuaföldi sikerei után. Vájjon kifizető-e rendkívüli nagy véres veszteségek árán néhány szigetet meghódítani, amelynek hadászati értéke egyáltalán nem áll arányban az áldozatok nagyságával? Angol kézre került az alexandriai francia hajópark Vichy, május 31. (NST) Vichyben vasárnap este hivatalosan bejelentették, hogy az Alexandriában visszatartott francia hadihajók személyzete kénytelen volt beszüntetni az ellenállást az angol nyomással szemben. Francia részről már hónapok óta hiába próbálkoztak azzal, hogy eljuttassák a hadihajók legénységéhez az őket megillető zsoldot, az angolok megakadályozták ezt és a francia tengerészek a legnagyobb nyomorba jutottak. A flotta parancsnoka, Godefroy tengernagy hiába állított ki váltókat, az alexandriai bankok angol parancsra nem fogadták el ezeket. Nem sikerült török és svájci közvetítés útján sem pénzt küldeni Alexandriába, mert ezt is meggátolták az angolok. A hivatalos közlemény azzal végződik, hogy a vichy-i kormánynak nincs összeköttetése Alexandriával és így csak angol forrásból származó jelentések alapján tudta meg, hogy a francia tengerészek hosszú és makacs ellenállása most befejeződött. A hadihajók és tengerészek további sorsáról ezidőszerint még semmit sem tudnak. Az angol kézre jutott hajók a következők: A 20.000 tonnás és harmincéves Lorraine csatahajó, három cirkáló (az 1925-ben épült Duquesne, az 1926- ban épült Touerville és az 1927- ben épült Souffren), az 1923- ban épült Duquay Trouin könnyűcirkáló, továbbá három romboló és egy tengeralattjáró. Angol részről ezeket a hajókat már 1940-ben lefegyverezték. Berlin az alexandriai francia hajók átadásáról Berlin, május 31. Illetékes német helyről közült tájékoztatásul: Berlinben egyáltalán nem keltett meglepetést az a hír, hogy Anglia átvette a francia hajóhadnak Alexandriában állomásozó egységét mert már régóta tudta mindenki, hogy az angolok szemet vetettek ezekre a hajókra. Az angol részről bejelentett átadás berlini illetékes körök véleménye szerint a francia hajók legénységére gyakorolt nyomás eredménye, amelyet minden bizonnyal a rendelkezésre álló minden eszközzel előmozdították. Ezt a felfogást egyébként bizonyos értesülések is megerősítik, melyek szerint a francia tengerészek „felváltására“ angol haditengerészeti kötelékek érkeztek Alexandriába. (MTI) Georges tábornok Giraudhoz pártolt Vichy, május 31. (Német Távirati Iroda) Mint az algíri rádió jelenti, Georges tábornok délfranciaországi birtokáról Észak-Afrikába szökött és csatlakozott Giraud tábornok disszidens-mozgalmához. Georges tábornok 1939-ben az északnyugati francia hadsereg parancsnoka volt. (MTI) Robert tengernagy: Martinique sziget lakossága védekezni fog Newyork, május 31. (NST) Az Antillák szigetcsoportjának francia főbiztosa Robert tengernagy a leghatározottabban kijelentette, hogy Martinique-sziget lakossága védekezni fog minden támadással szemben. Újságírók kérdésére válaszolva a tengernagy a következőképpen nyilatkozott: — Martinique-sziget nem fenye- BETA KÖNYVNAPI KÖNYVE -1-A népszerű regényíró legszebb alkotása, egy társadalmi osztály karrikatúrája. — Könyvnapon fűzve 6.70, kötve 9. - Könyvnap után fűzve 8.30, kötve 10.80 . Megjelent és minden könyvsátorban, könyvkereskedésben és IBUSz-pavilionban kapható as Svad Mortan SZERELMI LÁZ MATOL AZURÁNIAis játssza ras KOLCZONAT-FOX get senkit, ha tehát valaki vállalkozást kezd a sziget ellen, ez egyértelmű lenne a támadással. A sziget lakói szabad polgárok és mindnyájan készek arra, hogy vérüket áldozzák Franciaországért. Arra a kérdésre, hogyan alakulna a helyzet, ha az összes amerikai nemzetek közösen vállalnák a francia Antillák védelmét, mégpedig a francia nép nevében, Robert tengernagy így válaszolt: — A francia népet én képviselem, mert kormányom ennek a népnek a nevében bízott meg azzal, hogy védelmezzem ezt a szigetet Minden ilyen amerikai lépés csak ürügy lenne és visszaélés a nyil erőszakkal. Churchill Giraud-val tárgyalt Gibraltárban La Linea, május 31. (NST) Churchill csütörtöki és pénteki gibraltári tárgyalásairól az első részleteket vasárnap lehetett megtudni. Jólértesült helyről származó közlések szerint Churchill csütörtökön este Washingtonból jövet repülőgépen érkezett Gibraltárba. Röviddel Churchill előtt érkezett Gibraltárba Giraud tábornok is Észak- Afrikából. Az államférfiak megérkezése után azonnal megkezdett tárgyalásokon Churchill miniszterelnökön kívül más magasrangú brit személyiségek is résztvettek. A tárgyalásokon ismét megbeszélték a Giraud és De Gaulle tábornokok közötti ellentétek ügyét. Churchill a megbeszéléseken felhívta Giraud tábornok figyelmét arra, hogy feltétlenül szükséges volna, ha megegyezne a londoni francia nemzeti bizottság vezetőjével. Egyelőre nem lehetett megtudni, hogy a megbeszélések során mennyiben határolták el Garaud tábornok, illetve De Gaulle tábornok hatáskörét. A tárgyalásokon részt vett Catroux tábornok, továbbá Eisenhower tábornok, az Észak-Afrikában állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, valamint Montgomery és Alexander brit hadseregparancsnokok. Jólértesült körök biztosra veszik, hogy a tárgyalásokon szóbakerültek a további hadműveletek kérdései, továbbá az Egyesült Államok, illetve Anglia politikai érdekterületeinek elhatárolása. Éppen ezért úgy vélik, hogy Churchill gibraltári látogatása közvetlen és szükségszerű következménye a Roosevelttel folytatott tárgyalásoknak. Vichy, május 31. (Német Távirati Iroda.) A marokkói rádió jelentette, hogy Giraud tábornok megbeszélést tartott a Szovjet képviselőjével. (MTI) Azonnal megkezdte tanácskozását Algírban Giraud és De Gaulle Algír, május 31. (NST) De Gaulle algíri megérkezése a legnagyobb csendben ment végbe. Semmiféle hivatalos külsőség nem volt. Az algíri repülőtéren Giraud és Catroux tábornokok, valamint angolszász megbízottak várták De Gaulle-t. Nagy feltűnést keltett, hogy Giraud és De Gaulle nem nyújtottak kezet egymásnak. Amikor De Gaulle beszállt autójába, utána nem Giraud szállt fel a kocsira, hanem Catroux. De Gaulle és Giraud nem egymás mellett ültek, hanem Catroux ült közöttük. De Gaulle megérkezése után Giraud rövid nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amelyben közli, hogy a megbeszélések haladéktalanul megkezdődnek. A maga részéről szívélyesen üdvözli De Gaulle-t, mert az az óhajtás tölti el, hogy egyesítsék a két francia csoportot, így kívánja ezt Franciaország érdeke. A két vetélytárs megbeszélései szigorúan bizalmas körben mennek végbe s a vasárnap este kiadott hivatalos közlemény szerint hétfőn délután két órakor kezdődnek. Bizonyos jelekből arra következtetnek, hogy Churchill is résztvesz a két tábornok megbeszélésein és megpróbálja érvényesíteni befolyását. Gibraltári tanácskozásai után Churchill állítólag Algir felé indult volna. Hivatalosan erről semmit sem tudnak. Giraud szerint teljes az összhang Zürich, május 31. (Bud. Tud.) Algíri jelentés szerint De Gaulle sajtóértekezletet tartott s azon előbb Gmud-nak engedte át a szót. Giraud kijelentette, hogy a legutóbbi napok megbeszélései azt mutatták, hogy a francia nemzeti bizottság és az északafrikai francia főparancsnokság között teljes összhang jött létre. Ezért jöttek össze most Algírban. Ez a találkozás mentes a politikai viszálytól. Mindannyian nem kívánunk mást, mint valamennyi francia egységét — mondotta. Ezért örül, hogy De Gaulle jelen van, s vele a munkát azonnal megkezdi. De Gaulle az újságírók különböző kérdéseire válaszolt. Arra a kérdésre, miért jött Algírba, kijelentette, hogy a francia impérium egyezségére irányuló kívánság vezette el Algírba. De Gaulle bejelentette egy francia központi hatalmi szerv létesítését. Emlékeztetett arra, hogy a francia tradíciók szerint soha sem lehetett politikai vezető a francia haderő valamelyik parancsnoka. Ez vonatkozik minden tábornokra és ő magára is. Szakértőt neveztek ki az európai USA-csapatokhoz Genf, május 31. (Német Távirati Iroda.) Washingtonból jelentik: Daniel Noce dandártábornokot a kombinált hadműveletek szakértőjeképpen beosztották az európaiafrikai hadszíntéren harcoló amerikai csapatok vezérkarához. (MTI) Halifax a szövetségesek előtt álló nagy és fáradságos feladatokról Amsterdam, május 31. (Német Távirati Iroda.) A brit hírszolgálat jelentése szerint Halifax lord washingtoni nagykövet Quebeckben szombaton este rádióbeszédet mondott. Ebben kijelentette, hogy a szövetségeseknek egyáltalán nem szabad csökkenteniük erőfeszítéseiket, még csak egy pillanatra sem. Még hosszú út áll a szövetségesek előtt és még kemény harcokat kell kiállaniuk. A szövetségesek hajóvesztesége még mindig igen komoly. A német hadsereg még ma is félelmet gerjesztő és még Japánnal is szembe kell szállaniok. A súlyosan szorongatott csunkingkínai csapamunista merénylők meggyilkolták, toknak is feltétlenül segítségére kell (MTt) sietni. A japánok „megtámadta“ nagy területeket vissza kell hódítani. Mindez bizonyára még igen nagy erőfeszítéseket fog megkövetelni. A szövetségesek előtt nagy és fáradságos feladat áll és még sok és nagy áldozatot kell hozniuk. (MTI) Megölték a plevnai kerület rendőrfőnökét Szófia, május 31. (Német Távirati Iroda.) Mint hivatalosan közük, az Észak-Bulgáriában fekvő plevnai kerület rendőrfőnökét kém-