Ujság, 1944. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-01 / 1. szám
SZOMBAT, 1941 JANUÁRI ÚJSÁG ÚJESZTENDŐ írta Kovács György Küzdelmes, nehéz napok sorakoznak emlékezetünkben, ha visszafordulunk és magunk mögé nézünk az idő határkövénél. Mögöttünk semmi titok, annál több átvészelt aggodalom. Előttünk pedig csupa titok és reménységek, melyekkel kapcsolatban nem egy, hanem ezer esztendő intett és tanított mérsékletre. A józanság és mérséklet elveszi a titkok izgalomfakasztó ingerét. De ugyanakkor bizonyosságot kínál egyénnek és nemzetnek sorsát, jövendőjét illetőleg. Az idő minden esztendőben megifjedik. A nemzetek csak ritkán. Egy nemzet életében az ifjúság jelenti azt a határkövet, amit az időben a január elsejével mér a csillagászati tudomány. A nemzet jövendőjének vizsgálói horoszkópjuk lencséjét az ifjúság felé kell hogy fordítsák. Fel akarod vázolni képzeletedben a magyar nemzet holnapját? Nézd meg a magyar ifjúságot, mely a múltban annyiszor állott a haladás gondolatának zászlaja alá. A közelmúltban igen sok kifogás hangzott el ifjúságunkat illetően azok részéről, akiket a haladás szolgálatába állított közöttünk a sors. A kifogások nem voltak üres vádaskodások, valóban tehettünk szemrehányásokat ifjúságunknak, ha bennük csupán tüntető tömeget láttunk, akik politikai jelszavak fölött lelkesülve, pártszempontokat akartak diadalra juttatni tömegerejükkel s az ifjúság jogának hamis és helytelen értelmezőjével. Természetesen ez a jelenség, ami ellen joggal tiltakoztak a nemzet sorsa fölött töprengők, kevésbbé mutatkozhatott meg nálunk, mint olyan népeknél, ahol az ifjúság nevelése és történelmi tapasztalatszerzése nem támaszkodhatott olyan gazdag és hosszú történelmi múltra, mint amilyen a magyar nemzet tulajdonában van. Ilyen példája láttára hamar megfogalmazzák a közvéleményt a felületesen gondolkodók: nem szabad engedni, hogy politizáljon az ifjúság! Mert a fiatal lélek hajlamos a fegyelmezetlenségre, a dolgok romantikus megítélésére s a meggondolatlan cselekedetre. Igen, de nyomban fogalmazzuk meg az ellenkező tételt is: az az ifjúság, mely az iskolapadokban teleszívja magát a romantikus látásmóddal és szinte légmentesen elzárva tölti ifjúkora napjait a körülötte zajló világ realitásaitól, hamisan ismeri saját népét, teljesen tájékozatlan afelől az erő felől, amit nemzete múltja és jelene képvisel, egy kis népnek az az ifjúsága, melyet nagyhatalmi jelszavakkal indítanak neki az életnek, természetesen káros és végzetes dolgokat cselekedhetne, ha politizálni kezd és tömegsúlyával igyekszik beleártani magát a napi politikába. Az az ifjúság, mely nem az ő lelkében felébresztett, önkénytelenül termő nagy és általános igazságokból, hanem külföldi politikai jelszóáradatából meríti a maga emberi meggyőződését és szánja el magát az ebben az irányban való cselekvésre: valóban vészt és pusztulást, halált és vért zúdíthat nemzetére! De mi, amikor a magyar ifjúságról szólunk és a beléje vetett hitünket hirdetjük meg a nemzetnek, nem olyan ifjúságra gondolunk. Hanem ellenkezőleg: abban az ifjúságban látjuk és érezzük biztosítva nemzetünk jövendőjét, aki sok tanulás kényelmetlen gyötrelmein át eljutott a magyarság élet valóságainak felismeréséig s a korunkban annyira divatos politikai jelszavak romboló és mételyező hatásaitól függetlenül, saját ismeretére, nemes emberségére és sokak kirakatmagyarsága helyett a szabad lelkiismeretre támaszkodó, felelős magyarságra építi a maga meggyőződését és ennek a meggyőződésnek ígérete alatt áll ki a nemzet jövőjéért folytatott harcban! A küzdelem, mely a holnapért vitatik, nemcsak a parlament falai között s legkevésebbé az utcán szabad hogy tomboljon. Hanem csatatere behálózza a nemzet életének minden zegét-zugát- S ha ma a fölöttünk tomboló nehéz hónapok fegyelemre és mérsékletre kényszerítenek, örvendjünk annak, hogy ez az ifjúság leginkább tudja fegyelmezni magát. Vívja a maga harcát ott, ahol a legtöbb tudás, legnagyobb felelősségérzet kell a küzdelem sikeres kimeneteléhez: a szellem területein. Nem véljük, mert erre elfogadható bizonyítékot nem tud szolgáltatni a történelem , hogy az utcán esetleg felvonuló tömegek, ha azok ideigóráig komoly hatást is tudnak gyakorolni napi politikai kérdésekben és elvekben — tartósabb és megfelelőbb eredményt tudnának felmutatni a szellem területein megvívott harc eredményeivel szemben. Mint propagandaeszközt, igenis tudom értékelni az utcán felvonuló tömeget, amikor az magával sodorja bizonyos cél elérésére a közhangulatot. De az az eredmény, amit a szenvedélyeknek ilyenfajta propagandisztikus megnyilvánulásával el lehet érni, csak alkor lesz hasznossá, tartóssá és áldásossá, ha annak a szellemnek szolgálatában áll, amit a legönzetlenebb emberség, az igazi haladás gondolata érlelt. Tudjuk, hogy van magyar ifjúság, mely az ifjúság díszét nem letaglózott ezrek mészárszékekben kifüggesztett hulláival véli gazdagítani, hanem olyan eszmények szolgálatával, melyek minden időben az emberiség és a nemzet boldogulását igyekeztek előmozdítani. Sőt, tudjuk, hogy nálunk, a magyar ifjúságnál a műveltség és emberség hiánya egyáltalán nem kereshető olyan mértékben, hogy ennek az ifjúságnak bármely rétege, ha mindjárt bele is téved a napi politika jelszavainak mérgétől fertőzött közéleti szobasarokba, az állatiasszenvedélynek olyan megnyilakozásait produkálja, mint amilyenről a fentebb idézett történelmi tény tanúskodik. S ha tudjuk, hogy van ifjúságunk, mely először műveltséggel, tudással és tájékozódó képességgel fegyverei fel magát, hogy aztán megvalósításul szegődhessen magyar földön azoknak az örök és elpusztíthatatlan eszményeknek, melyek lépésről lépésre, esztendőről esztendőre, néha tavaszi virulásban, áldott napfény érlelő hatása alatt, máskor komisz téli szél bömbölésétől elhalkítva, de mindig előbbre vitték nálunk a nemzet ügyét egy boldogabb országot formáló korszak felé,akkor hinnünk kell nemzetünk sorsában, életének alakulásában! Hiszünk is az új esztendőben. Nem félelem és kicsinyhitűség, hanem megfontoltság, céljaink biztos tudata s a nemes célok elérését egyengető reménység nyiladozik felénk azokból a titkokból, amik előtt az emberi elme olyan tehetetlen töprengéssel szokott megállani az új év küszöbén. BOLDgg Víchy: Franciaországot meg akarjuk óvni a polgárháború borzalmaitól Víchy, december 31. (Német Távirati Iroda) A rend biztosítása és fenntartása érdekében a kormány csütörtökön kiadott közleménye szerint a belügyminisztériumban változásokra került sor, amelyek egyúttal a minisztérium átszervezésével járnak. Uj államtitkári állást szerveztek s erre Marcel Lemoine-t, Marseille eddigi prefektusát nevezték ki. Uj állást szerveztek a rend fenntartásával kapcsolatos ügyek számára is. Ennek élére Darnand, a milícia eddigi főnöke került. Bousquet rendőrségi főtitkárt saját kérelmére rendelkezési állományba helyezték, utódjává „államrendőrségi főigazgató“ címmel André Parmentier-t, Rouen eddigi prefektusát nevezték ki. A helyettes államrendőrségi főigazgató szintén lemondott. (MTI) A francia belügyminisztériumban bekövetkezett változásokról hivatalos közlemény a többi között ezeket mondja: A mostani körülmények között a kormány egyik fő gondja a rend fenntartása. A franciák biztonságának megtartása, személyi és vagyoni biztonságuk éppoly fontos szükségesség, mint az, hogy megóvjuk Franciaország jövőjét, elsősorban azzal, hogy megvédjük az országot a rendetlenségtől. A kormány elhatározott szándéka, hogy fokozott erővel küzd a banditák és a terrorizmus ellen, amely gyűlöletes formában jelentkezik a városokban és a vidéken, mindenütt izgalmat és nyugtalanságot keltve. E célból elhatározták a belügyminisztérium átszervezését, hogy teljesíthesse a közbiztonság fenntartására irányuló feladatát. A kormányfőnek, aki egyúttal belügyminiszter is, alárendelt szolgálati ágaknak megadják a hatásosabb működésükhöz szükséges eszközöket. A változások természete és a személyek kiválogatása mutatja, hogy a kormány fenn akarja tartani a rendet és az országot meg akarja óvni a fenyegető polgárháború borzalmaitól. (MTI) rt.... I Budapest, XIII., Váci út 45. Tel.: 299-060 Kolozsvár, Honvéd u. 30-36. Tel.: 29-25 Gépkocsijavító nagyüzem Személy- és tehergépkocsik eladása Alkatrészgyártás és eladás Fagázgenerátor beszerelése . «* 1 4*. I BOCSÁSSATOK MEG Irta FODOR JÓZSEF Kitárom esett lelkemet. Bűnöztem, a bűn estemet, Bocsássatok meg. Emberek, szegények, kicsik, Kiknek szerzettem sebeit, Bocsássatok meg. Kik robotoltok cudarul S kikre a rossz bőr gúnyja hull, Bocsássatok meg. Testvéreim, ti kedvesek, Hogy mint ti, úgy nem szenvedek, Bocsássatok meg Jobbért, mit kaptam, mindenért, Mi érdemetlen, ingyen ért, Bocsássatok meg. A rossz szavakért, tettekért, S jó el nemkövetettekért, Bocsássatok meg. Hogy élek vígan és vagyok, Míg más vergődve sanyarog. Bocsássatok meg. Kik arca értem izzad itt S velem a lágy munka lakik, Bocsássatok meg. Emberek, szerte földeken, Kiket fog nagy veszedelem, Bocsássatok meg. Mind, akik bolygtok szerteszét S nem jobbíthattam életét, Bocsássatok meg. Kik nyüzsgtök minden tájakon S rejt barlang öble, víz, vadon, Bocsássatok meg. Ti rókák, medvék, szarvasok, És ti keserű farkasok,. Bocsássatok meg. Madarak és kicsi halak, Úszók, szárnyasok, bogarak, Bocsássatok meg. Erdők, felhők, föld közepett, Kik visztek sok kis életet, Bocsássatok meg. Kúszó, zörmölő, vak rajok, Kiktől az édes föld zajog, Bocsássatok meg. A szivem megvert és esett, Nézzetek el hát keveset, Bocsássatok meg. Itt élek, forgok és csalok És egyszer, mint ti, meghalok. Bocsássatok meg.