Állami gimnázium, Újverbász, 1871

I. Az ujverbászi felekezeti jelleg nélküli pártfogósági nyilvános alrenilgym­na­siumnak s átalakulásának rövid története. Valamely nemzet műveltségének legbiztosabb ismertetői, azon nemzet iskolái. A mely országban a népiskolák , helyes alapra fektetve, kellőleg beosztva s látogatva vannak, hol a középiskolák elegendő számban s elég képzett tanerőkkel s taneszközökkel ellátva virágoznak; hol a szak- és a magasabb műveltség elnyerésére is bő alkalom adatik a serdülő s felnőtt ifjaknak: azon ország a jelen műveltség színvonalán áll, annak van jövője; ott az államkormány szilárd, a nép . Ennek tudata vezérlé a bács-szerémi ág. hitv. ev. esperesség lelkészi és tanítói testületét, midőn az 1821-dik év Jul. 22-kén, a nagykiterjedésű, de egyetlen középiskolával sem biró esperesség központján Uj Verbászon, egy grammatiku­­syntaktikai iskola^fölállitását elhatározá.­­ És a protestáns áldozatkész­ség itt sem tagadta meg magát.' ^ “f* ugyanez év őszén Szlavkovszky Mátyás vezetése alatt megnyílt. Ámde minden kezdet nehéz , a lelkészek és tanítók önkénytes évi ajánlataikból csak egy tanárt lehetett alkalmazni; tanszerek egészen hiányzottak, tanítvány pedig szintén kevés­bol . 1824-ben Szlavkovszky helyébe Jeszenszky György lépett. Ezen évben az iskolai jegyzőkönyv már 36 növendéket mutat föl a négy osztályban, mely szám azonban évről évre szaporodott. Jeszenszky Györgynek két évi tanároskodása után vátóforinton, csak egy tanszék Abaffy Károly által töltetett be. 1835-ben már lehetővé vált egy iskolaház megvétele 2850 váltó for­inten. Abaffy halála után 1836-ban Godra Mihály vette át a növendékek tanítását és azt 33 éven át kitartó buzgalommal veze­t. Ezen­ időszakban az id­a nevezetesebb változásokon ment keresztül. Apránként, részint ajándékozások, részint avásárlások és gyűjtések útján alakulni kezdtek a könyvtár, érem-, ásvány-­növény- és rovargyűjtemények, a terme­zettani földrajzi és mértani taneszközök száma szintén évről évre gyarapodott. A növendékek, szaporodóval elkempenné,vált még tanszék fölállítása melyre 1839 ben Becker Jakab, majd, egy év elteltével Zwannyi Káro­l hivatott meg. A nvendékek száma ekkor már 67-re szaporodott. Az 1848/49-iki események után, melyeknek romboló súlyát iskolánk absolutistikus kormány vevén kezélte az iskolák ügyét, a tanerők szaporítását követelte Verbászon ,­­­otta s erre belátván az ujan alakult viszonyokkal szemben a tanerők elégtelenségét 1856-ban a harmadik tanszékét is fölállt Skultéty Gusztávot hívta meg. Ezen időben a gymnasium alaptőkéje is jelentékenyen gyarapodott egyes nagylelkű pártfogók önkénytes adományai s alapítványai folytán. Ettől fogva, egészen az emuil évig folyvást önkényt ajánlkozott segéd­tanár működött. Skultéty Gusztávot fölváltotta Stenzel Károly ezt Molczer­­Kálmán,J* Stelczer Frisves kinek helyét 1865-ben a jelenleg is itt működő Halasi Gyula tölte be. Godra Mihálynak 1868 ban törtent lekoszönese , eltávoztával pedig, következő évben Kovalszky Lajos jelenleg s itt működő tagt foglala el Ezen évtizedben a gymnasium vagyona egy,­­ nagy részt németországi segélypénzből vásárolt — házhelyiyé gyarapodott, el. Ezen évtizedben Sasium történelmében korszakot alkotó, válságos 1870-dik év. A bács-szerémi esperesség átlátván hogy az iskola jelen állapotjában a kor igényeinek megfelelni többé nem képes, de magát gyöngének érezvén­ az 1870 junius hó 9-kén Újvidéken tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 27-ik pontjában határozat kénen kimondja miszerint az esperes a helyi iskolai bizottmány élén igyekeztek gymnasiumunk számára tekintélyesebb állami segélyt­ kieszközölni, vagy magát a ministeriummal egy Ujverbászon fölállítandó államgymnasium­mal,­yaba s­zésbe hozni mely esetben a meglevő iskolai alap szerződésileg a magas kormány­ rendelkezésére bocsájtatnék. Ezen hatá­rozat értelmében Ja kellő lépések­ megtörténtek; a közoktatásügyi ministeriumhoz előbb segély elnyerése vegetti fo­gamodvány — ennek sikertelensége után pedig egy hosszabb memorandum nyujtatott be, melyben az iskola, összes vagyonával az állam­nak fölajánltatott Azonban ez u­tóbbi sem van kedvezően fogadva, úgy, hogy a verbászi gymnasium, feloszlása előestéjén álott. ta-égek, élükön ejlékes ideiglenes TM ^ a veszni indúlt iskolát még egyszer megmenteni; s nehány rövid hét alatt, részint alapitvá^*’ i, kénes leend Az utan oly összeg gyűlt be, mely az iskolát nem csak megmenteni, de a kor igényeihez képest átalakítani is képes leen .­t alakítandó iskola felekezeti jelleg nélkülivé és reálgymnasiummá átváltoztatni határoztatott. Ezen terv az 1871 Jun. 6-kán Újvidéken tartott esperességi közgyűlés elé terjesztetvén, ezen közgyűlés, jegyzőkönyvének 7-ik pontjában kimondja hogy : az ujverbászi esp. gymnasium összes ingó és ingatlan vagyona s azonkívül az esperességi pénztárból évenkénti 200 - e­t segélyt az Ujverbászon tervezett pártfogósági alreálgymnásiumnak átadatok.Ezen határozat alapján, ugyan csak az,1871-­ év. Jul. 9-kén összeült a reálgymnasiumi pártfogósági alakuló közgyűlés me­g az uj reálgymnasiumnak Septembe­ro elején leendő me­gm­ditását kimondotta Egyszersmind egy negyedik tanszék fölállítása határoztatván el, a közgyűlés által választott ISb . negyed puszik ideiglenes betöltésére Tóth Lajost hívta meg. Ugyanezen iskolai

Next