Felsőkereskedelmi iskola, Újvidék, 1886
tárgyakkal rendelkezett, a kereskedő, ki a vásárra jövet magával nagyobb mennyiségű pénzt hozott, szívesen fizetett ily pénzváltóknak bizonyos csekély díjat azért, hogy pénzét, értéktárgyait ily biztos helyre elhelyezhesse; ez képezte alapját a jelenleg igen kiterjedt letéti üzletnek. A közlekedési eszközök primitív volta s különösen a vagyonbiztonsági intézkedések fejletlensége messze fekvő, idegen városokba utazó kereskedőt önként azon gondolatra bírták, hogy ő, ahelyett, hogy a szükséges pénzmennyiséget magával vigye, ezt valamelyik ily pénzváltónál lefizesse s helyette egy ez utóbbival összeköttetésben levő, utazása célját képező városban levő pénzváltóra szóló utalványt vitt magával, melyet, midőn pénzére szükség volt, az illetőnél beváltatott, az efféle utalvány tekintendő a jelen kor forgalmában oly kiváló, fontos szerepet játszó váltó csírájának. Ezen pénzváltók, kik üzletük minőségénél fogva, szükségképen mindig rendelkeztek készpénzzel, ezt is értékesíteni kívánták, hajlandóknak mutatkoztak valamely értékes ingó tárgy zálogba vétele ellenében rövid időre szóló kölcsönöket nyújtani, melyek után a kölcsönvevő természetesen kamatokat tartozott fizetni; ebben látjuk kezdetét a lombard-ügyleteknek, melyek neveket onnan nyerték, mert lombard pénzváltók voltak ezen üzletág meghonosítói. Újabb keletűek azon intézetek, melyek kölcsönt ingatlan javakra nyújtanak, s ezáltal az értékpapíroknak egy egészen külön nemét - a kamatozó zálogleveleket -létesítették. Az itt vázolt, eredetileg csupán a pénzváltásra, később sok más a hitel közvetítésére s hatványozására irányult egyszerű üzletek eleinte korlátolt mértékben űzettek, egyes emberek által, a munkafelosztás fejlődésével s a nemzetközi forgalom emelkedésével azonban lassan kint önálló üzletágakká lettek, melyek egyes ember rendelkezésére álló tőkével be nem érték ; keletkeztek ennek folytán nagy pénzintézetek, melyek az ügyletek ezen nemeit fölkarolták s melyeket jelenleg általában bankoknak nevezünk. Bankok alatt általában olyan intézeteket értünk, melynek pénz- s hitelüzletekkel foglalkoznak. Ezen, s a bankok hatáskörébe tartozó üzletek igen sokfélék lehetnek, s a legritkább esetben fordul elő az, hogy valamelyik egy ilyen üzletág kizárólagos művelését tűzné ki céljául, hanem legtöbbje egy egész csoport rokon üzletek kötésével foglalkozik s azon elnevezések, melyek alatt a bankok közönségesen előfordulnak, nem tüntetik fel azon kizárólagos üzletágat, melynek művelése céljából az a