Felsőkereskedelmi iskola, Újvidék, 1887

1. A könyvelés gazdászati és jogi jelentősége hazánkban. 1 . A­ háztartás kellő berendezése az okszerű gazdálkodás nél­­külözhetlen feltételét képezi. A háztartás egyensúly­át azonban csak úgy érjük el, ha szükségleteink mennyisége és minősége valamint azok fedezési módja iránt tisztában vagyunk, a bevételeket és kiadásokat szám­szerűleg ismerjük és a kettő közti arányt szemmel tartjuk. A kiadások és bevételek a termelés, forgalom és fogyasztás körül oly sokféle vari­­atiókat tüntetnek fel, hogy az arányosság betartása czéljából még a leg­egyszerűbb magángazdaságban sem lehet azok feljegyzését nélkülözni és minél magasabb niveaura emelkedik a gazdaság s vele együtt a be­vételek és kiadások alakulatai, annál fontosabbakká válnak a fel­je­g­y­z­é­s­e­k. A könyvelést, mely ezen feljegyzéseket számszerűleg tünteti elénk, e szerint úgy jellemezhetjük, hogy az a magángazdaság- és vállalatnak gazdászati öntudata. Mert a gazdaság- és vállalatnak tudatával kell bírnia azon kötelezettségeknek, melyekkel harmadik személyeknek tartozik és azokat csak úgy ismerheti, ha tudja mily mértékben képes ezen kötelezettségeknek megfelelni. Csak a könyvelés által ébred a gazdasági alany azon öntudatra, mennyiben fe­lelhet meg ezen kötelezettségeknek, a számszerű adatok mutatják, mi lehetséges, mi nem, mennyiben haladt a gazdaság, miben rejlenek hiányai és mily tényezők által mozdíthatja elő fejlődését. Szóval számot tartozik magának adni a gazdálkodó egyén tevékenysége minden mozzanatáról. A könyvelés e szerint nem képez oly szakismét, melyet még csak a nagyobb rendű vállalkozó és ke­reskedő ismerni tartozik, hanem az iparosnak és ki­sebb körben mozgó szatócsnak is nélkülözhetlen. Mennyi gondot, mennyi veszélyt lehetne elhárítani, ha bármely iparos

Next