Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1878-01-06 / 1. szám

Tizenhatodik évfolyam, 1878. 1. szám. Ungváron, vasárnap, január 6. Az üng megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi ré­szét illeti. Levelek csak bérm­entesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó­hivatal: „Jäger Károly örökösei“ könyv­nyomdája. Társadalmi, vegyes tartalmú lap. Az ungvári k­özmivelődési társulat közlönye. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 krajczár. Egyes szám­ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó­ hivatalába Ungvár, Jäger Ká­roly örökösei könyvnyomdájába kül­dendők. Nyilt tér soronként 20 krajcár. Az 1878. év beálltával az előfizetés meg­újítására s lapunk terjesztésére kérjük fel olva­sóinkat s mindazokat, kik e vidéki közlöny fenn­maradását szükségesnek tartják. — Az előfizetési pénzek beküldése postai utalvány utján eszközöl­hető. Az előfizetési dijak az „UNG“ kiadóhivata­lába (Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába) küldendők. Az »UN­­ G­« előfizetési ára 1878. évi folyamára egész évre . . 6 frt. fél évre ... 3 frt. negyed évre . 1 frt 50 kr. Uj év. Szebb, jobb és boldogabb jövő reményében léptük át az uj év küszöbét. Egy boldogabb jövő utáni remény tölt ma el minden kebelt, s a sok csalódás után oly jól esik megkezdeni az uj évet azon édes óhajjal, hogy reánk férne már egy jó esztendő. — Ha­ visszatekintünk városunk és megyénk egy éves történetére, azon tapasztalatunknak adhatunk kifejezést, hogy haladást alig láttunk, mi azonban nagyobbrészt nem tőllünk függő okokban keresendő. Naponta tapasztaltuk,hogy az általános elsze­gényedés nagy mérvet ölt magára; az ingatlan­birtokok tekintélyes része idegen kézre került, az ipar- és kereskedelem városunkban általánosan pangott s a keresethiány és elszegényedés nagy­ban szaporította a proletariátust, a­mely a társa­dalomnak egy igen veszélyes eleme szokott lenni. Általános a nyomor, a szegénység, nincs ipar, munka és kereset, iparosaink tőke hiányában nem képesek annyit szerezni, a­mely kiélhetésöket biztosítaná. A földművelő osztály körében kedvező anya­gi lendületet nem tapasztalunk; a múlt évi ter­més ne­m volt jobb az 1876-ikinál, a­minek oka az ápril végén újabban előfordult fagykárban keresendő. Közigazgatási és társadalmi tekintetekben a múlt évben alakíttatott meg a közigazgatási bi­zottság, melytől annak idején oly sokat vártunk; megalakult az uj megye is uj tisztikarával, kik ujabbi hat éven át fogják vezetni megyénk köz­­igazgatási teendőit a régi rendszerben, mely rend­szer életképességét hivatva lesznek igazolni. A munkácsi káptalan aug. 27-én ünnepelte fennállásának száz éves jubileumát, üdvkivánatok érkeztek több helyről e hazafias érzelmű kápta­lanhoz, mely a megyei népoktatásügy érdekében is újabban sokat fárad és üdvös intézkedéseket vitet keresztül közegei által. A keleti kérdés érdekében megindult orszá­gos mozgalom alkalmából Ungvár városa is nép­­gyűlést tartott aug. 20-án, nagy érdekeltség és általános lelkesedés mellett hozott higgadt tanács­kozás után Oroszország terjeszkedési vágya s a hadjárat alkalmávali embertelen bánásmód ellen tiltakozó határozatot. Törvénykezés tekintetében keserűen éreztük azon hátrányokat, melyek megyénket és városun­kat törvénykezésünk megszüntetése folytán érték, s a közügy érdekében hisszük, hogy a kormány belátva Ungváron a törvényszék fennállásának szükségét, azt újabban szervezni fogja. Nagyobb jelentőségű bűncselekmények ez év­ben megyénkben nem for­dultak elő, a mi erkölcsi tekintetben megyénket kedvező világításba helyezi. Meg kell ezúttal emlé­znünk telekkönyvünk­­ről is. Ha a m­ul*­­ ® J^mzett darabok szá­mát nézzük, kit Js^Hat kell jeleznünk. Azonban köztudomású tény, hogy a telekkönyv­ben az előző évekből töménytelen ügydarab ma­radt elintézetlenül, s ha számba vesszük az újab­ban érkező darabok nagy számát, constatálnunk kell, hogy két bíró azt feldolgozni képtelen; itt ezúttal egy harmadik bírói állás szervezésének szüksége jelentkezik, a­mi a törvénykezés érde­kében remélhetőleg szerveztetni is fog. Szükséges egyúttal telekkönyvünknél az irodai munkák el­végezésére nagyobb személyzet, mert a mostani létszámmal az elintézett darabokat gyorsan lemá­soltatni nem lehet. Ungvár város közigazgatási érdekében na­­gyobb mérvű mozzanatok az elmúlt évben nem for­dultak elő, egyedül csak a kövezeti­ vámszedési jog engedélyeztetett a városnak, mely ha a jövő­ben okszerűen fog kezeltetni, városunk szépészeti és tisztasági tekintetben sokat fog nyerni. Az egyleti élet köréből sok­ érdekes történe­tet jegyezhetünk fel. A közművelődési társulat kitűzött céljait erélyesen és nagy buzgalommal ér­vényesítette. A felvidéken szervezett bodnár mű­­hel­lyel megyénk felvidéki lakossága anyagi s egy­általán a házi­ipar érdekének nagy szolgálatot tett, s igazolta, hogy egyesült erővel a megyei intelligentia a helyi érdekek előmozdítása végett sokat tehet. Nem csekély fontosságúak a társulat által rendezett felolvasások is, melyek a művelő­dés előmozdítására hathatós tényezőként szerepel­nek. Valkovszky Sándor egyleti tag „Vázlatok a régi mumistika köréből“, Zoitsák János „A her­­vadás költészete“, Szieber Ede „A történelem előtti idők“, dr. Novák Endre „A gyakorlati vil­lamosság«, dr. Klein Zsigmond „A táplálkozás és a tápszerek« című a múlt évben megtartott fel­olvasásaik igazolták, hogy a társulat rövid fenn­állásának ideje alatt erél­lyel és teljes odaadással igyekezett kitűzött céljainak megfelelni. A társu­lat szini-műkedvelői osztálya a múlt évben igen érdekes és válogatott szini-előadásokat rendezett: színre hozta: „A gyöngéd rokonok“, „A véletlen« és a »Női harc« című kedvelt darabokat, s elő­adásaival a művelt közönségnek érdekes estéket szerzett. A társulat zenészeti szakosztálya is élet­képességét igazolta. Ez alkalommal meg kell még emlékeznünk Jagocsy Péterffy Zoltán minister biztos ittlétéről, ki a házi ipar terjesztése érdekében városunkban megjelenvén, nov. 8-án nagy közönség érdekeltsége mellett megindította az e tekintetbeni mozgalmat. Az alap le van téve, s mi hisszük, hogy megyénk lakossága jól felfogott önérdekében a cselekvés terére fog lépni, s fel fogja karolni a házi ipart, mely az anyagi jólét s a megyei vagyonosodás hathatós tényezője leend. Megalakult a múlt évben a polgári lövölde, a végleges keresztülvitel azonban ez évre maradt. Lövészet egyletek ma már minden műveltebb vá­rosban virágzásnak örvendenek, s így nem sújt­hatjuk önmagunkat a közöny vádjával. A dalárda, ungvári nőegylet, izraelita nőegye­sület, kereskedelmi ifjak önképző és betegsegélyző egylete, ügyvédi, korcsolya egyletek, társas kör és polgári kör nevű olvasó egyletek a múlt évben alapszabályaiknak megfelelőleg működtek, a dalárda estélyeket rendezett, a­ nőegyletek pedig a segély és jótékonyság gyakorlatában erejükhöz képest a lehetőt megtették. Midőn most megyénk múlt évi történelmi és társadalmi eseményei feljegyzésének végére érünk, meg kell emlékeznünk azokról is, kiket tőlünk, a közügy és társadalomtól a halál elrabolt. Bernáth Simon, példás családapa és gazdász, Ruszinkovics György nyug. gazdatiszt s közös barátunk, özv. Lasztókay Jánosné művelt lelkű hölgy, Richter Miklósné, Fedák Juliska A.J­achovics Mariska reményteli fiatal leányok,­­Győröcskei Mihály me­gyénk egykori alispánja, Szalay,.György és Virtus Mihály megyei tisztviselők, Horváth László és b. Vécsey Gyula, kik önkezükkel vetettek véget fiatal életüknek, Csopey Antal apát és kanonok a munkácsi káptalan jeles tagja, Szabó Kristóf dobóruszkai plébános, Frank Mihály városi tiszt­viselő, Berzevicy Árpád földbirtokos. Múlt évi szemlénket befejezve, adjon az ég boldogságot megyénknek, e város polgárainak nyújtson áldás és szerencsét a megélt búért és fájdalmakért adjon Isten, boldogabb­ esztendőt. Képviselő-választási ügyekben a cu­ria legközelebb a következő döntvényét hozta: A curia csak az összeírás alkalmával a név­jegyzékből kihagyott választók, vagy érdekükben má­sok által beadott felszóllalás következtében hozott köz­ponti választmány határozatainak felülvizsgálatára lé­vén hivatva, — határozata tárgyául nem szolgálhat azon eset, midőn a választói jogosult a névjegyzék­ből tévedésből kimaradt, de sem felszólalás nem hasz­náltatott, sem a központi választmány e kérdésben határozott. A választói jogosultság meg nem tagadható azoktól, kik nem kifogásolt kinevezési iratokkal iga­zolták, mikép a tanítói állomásra törvényszerűen ki­­­neveztettek. Azon esetre vonatkozólag, midőn a választók adóhátralékban lévén, választói jogosultságuk igazo­lásául a törvényhatósági küldöttség által engedélyezett fizetési halasztásra hivatkoznak , a curiai bíróság vizs­gálata tárgyául nem szolgálhat az: váljon az adóhát­­ralék, tekintettel az 1876. XV. t. c. 37. § ra helyesen vitetett-e át az 1877. adókönyvecskébe — itt a vá­lasztói jogosultság megállapításánál csak az jöhetvén tekintetbe, hogy az adókönyv 1876. évről mennyi hátralékot mutat fel és az 1877. április 5-ig lefizet­­tetett-e ? Azon kötelezettség alól, hogy a választói jogo­sultság érvényesítésére az egyenes adónak törvényes időbeni lefizetése megtörténjék, kivételnek csak akkor van helye, ha igazoltatik, miként az illetőt, kire adó nem vettetett ki, a választói jog, tekintet­­ nélkül a jövedelemre, más alapon megilleti. A névjegyzékbe tett felvétel, adóhátrálék alap­ján egy 3-ik által felszólalás útján megtámadtatván, ezen adóhátralékban létei bizonyításának kötelezettsége a felszólalót terheli. A választói névjegyzékből ki nem törölhetők, kik az adó­tabellában mint adózók egyénenkint nin­csenek ugyan bevezetve,­­ de mint városi tisztvise­lőknek, i­­dejuk hivatalból vonatik le fizetésükből. A kereskedelmi és iparkamarai il­letékek beszedése és behajtása körül követendő eljárás tárgyában a pénzügyminiszter (a fővárosiakat kivéve) rendeletett bocsátott ki a törvényhatósági közigazgatási bizottságokhoz, adófelügyelőkhöz és adó­hivatalokhoz. E rendelet szerint a kereskedelmi és iparkamarai illetékek az 1876. évtől kezdve az egye­nes adókkal legyenek könyvelendők. Az 1877-ik év végéig felszaporodott illetékhátralékok az eddig gya­korlatban volt eljárás alkalmazása mellett hajtandók be.­­ A kir. adófelügyelők kötelesek a kir. adóhi­vatalokat, a szolgabirákat és a városi (községi) köze­geket az illetékek beszedése és behajtása körüli teen­dőik teljesítésénél hivatalos utazásaik alkalmával és azon kimutatások alapján ellenőrizni, melyeket a ke­reskedelmi és iparkamrai illetékek évnegyedenkint velük közölni fognak. V? HH :­­ A vadász jegyekről. Talán még olyanok is akadnak, kik e sorok olvasása után „irigy,“ kárörvendő epithetonokkal rágalmaznak! A lélek hamis érzületeinek egyike sem, — hanem a szent igazság vezeti follamat j ott, hol

Next