Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1879-07-06 / 27. szám
Tizenhetedik évfolyam, 1879. 27. szám. Az Ung megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak kármentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMlU LAP. Kiadó-hivatal: .Jäger Károly örökösei“ könyv Az yNyI KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. nyomdája. Ungváron, vasárnap, Julius 6. Előfizetési feltételek : egy évre 6 forint, félévre 3 forin negyed évre 1 forint 50 krajczár Egyes számára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az üng kiadó hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők. Nyilt tér soronként 20 krajcár. Az uj katonabeszállásolási törvény. A katonabeszállásolás eddig — az absolut korszakban kiadott rendeletén alapuló — rendszere oly sok panaszra adott okott országszerte, hogy ez ügynek törvényhozásilag való rendezését mindenki örömmel fogadta. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány június elején terjesztette a képviselőház elé s az rövid vita után — különösen a 22. §—nál — nagy többséggel el is van fogadva s ma mint szentesített törvény végre is fog hajtatni. Annál örvendetesebb tény volt ezen törvényjavaslat létesítése, minthogy oly terhet vett le az ország némely vidéke lakosainak válláról, melyek lerovási módja, mig egyrészt kényelmetlen volt, másrészt a század szellemével s minden más adózási móddal homlokegyenest ellentétben álott. A katonabeszállásolás terhe máig megőrizte a természetben való szolgáltatás jellegét, aminek oka leginkább abban rejlik, hogy a közel harmadfélszázezerre rugó állandó haderő, melyet az államnak béke idején is tartani kell, nem tarható folyvást egy helyen, hanem a szükséghez képest hol ide, hol oda helyeztetnek át. Ebből átláthatjuk, hogy a magánosoknál való beszállásolás végleg meg nem szüntethető, vagyis, hogy az állandó hadseregnek kaszárnyákban való elhelyezése az egész állományra nézve nem eszközölhető. A fent említett eshetőségek közé tartoznak a fegyvergyakorlatok, kiküldetések és mozgósítás. Szembeszökő azonban ama látszólagos túlterheltetés, mely e rendszerből azon helyek lakosaira hárul, hol állandó laktanyák nincsenek, szemben azon helységek lakóinak kényelmes helyzetével, hol ily laktanyák létesíttetnek. A szóban forgó, két részre osztott törvény és ez ellentétek megszüntetésére törekszik. Az első rész a beszállásolásoknak állandóan kitett helységek helyzetét az által igyekszik lehetőleg tűrhetővé tenni, hogy a beszállásolási díjakat jelentékenyen felemeli, a hús-, és egyéb tápdíjak nagyobb öszegével akarná a polgárokat a nekik okozott kényelmetlenségért kárpótolni, s ez által e községeknek lehetővé teszi a kaszárnyák könnyebben való felépítését. Szakértők véleménye szerint e díjak körülbelül 25 év alatt törleszteni fogják a kaszárnya-építésbe befektetett összeget. A törvény másik része azonban — nem hagyván tekinteten kívül a méltányosság követelményeit — azon községekre, hol előre láthatólag katonaság nem szállásoltatik be, hol tehát sem polgárok kényelme meg nem zavartatik, de a kaszárnyaépítés szüksége sem áll be, — illő pótadót vet ki s ezen adó jövedelme is arra fog fordittatni hogy többször emlittet, és az beszállásolással állandóan terhelt községeknek a kaszárnya építés megkönnyíttessék. Ezek e törvénynek fő elvi fontosságú intézkedései. Megalkotásuk méltó befejezését képezi a képviselőház jelen ülésszakának. Ami a fent megjegyzett 22. §. intézkedését illeti, ez abban áll, hogy az uralkodónak, mint államfőnek joga van a hadsereggel korlátlanul rendelkezni, annak tartózkodási helyeit kijelölni, s az erre vonatkozó »meghagyásokat“ a közös hadügyek és a honvédelem minisztere fogják végrehajtani, kiemelkedni, amennyiben a hidontúli választó polgárok a mamelukok részéről tett eddigi igéretekkel annyira torkig vannak, hogy egy csepp kedvük sincs a nagymester jelöltjeire szavazni. — Köztudomásilag polgármesterünk a városi képviseletet összehívni határozottan vonakodik. Ezen mulasztást némelyek a városi számadások rendezetlen állapotának, mások ismét az időközben beállott nagy hőségnek tulajdonítják. Ha visszapillantást vetünk a folyó évi május hó 30 ik napján tartott városi képviseleti gyűlésre, melyre érdemes polgármesterünk gőzfürdőhöz hasonló hőségben volt kénytelen a városi számadások és a városi költségvetés bonyodalmaival foglalkozni, az utóbbi véleményt indokoltnak találjuk, és nem csodálkozhatunk azon, hogy polgármesterünknek egészen elment a kedve képviseleti gyűlést összehívni. Nem lehetetlen, hogy a nagy hőség a városi számvevőség működésére is gátló befolyással van, mert polgármesterünk a múlt képviseleti gyűlésen igen szépen megmagyarázta a képviseletnek, hogy a városi számadások megvizsgálásából származó mulasztás nem őt, hanem a számvevőszéket terheli, melynek egyes tagjai kellő ügybuzgalom hiányában a számvevőszéki ülésekben nem szoktak rendesen részt venni; nézetünk szerint azonban az akadály nem itt rejlik, hanem a városi számvevőszék hiányos szervezetében keresendő, minél fogva a függőben lévő városi számadásoknak megvizsgálása és rendbehozatala tekintetéből a városi képviseletnek a legközelebbi képviseleti gyűlésen első teendője leend a városi számvevőszéket új elnökválasztás által pótlólag szervezni, mert habár főtisztelendő Makkay Dániel emeritus városi képviselő úrnak a város érdekében történt visszalépése folytán Nehrebeczky György városi képviselő úr számvevőszéki elnökül megválasztatott, oagy, képviselővé lett megválasztása folytán azonban a számvevőszék vezetésében akadályozva van. Midőn tehát új számvevőszéki elnöknek választását a városi képviselők becses figyelmébe ajánljuk, hogy a qualificatiók mérlegelésévél ne legyen megfelejtkezve az érdemek jutalmazásáról is, el nem mulaszthatjuk azon nézetünknek kifejezést adni, miszerint a legcélszerűbb lenne Mocsáry Géza városi képviselő urat számvevőszéki elnökül megválasztani, mint aki a város érdekét leginkább szivén viseli és kinek távollétében a polgármester úr a városi képviseletet tanácskozásra és határozathozatalra képtelennek tartja, és ha netalán országgyűlési képviselői állásánál fogva szintén akadályozva lenne, azon esetre Weinberger provisoris városi képviselő úr lenne számvevőszéki elnökül megválasztandó, kitekintve kiváló nagy talentumát és azon őszinte bizodalmát, melyből kifolyólag a hidontúli választókerületben oly dicsőségesen lett képviselővé megválasztva, mint általánosan ismert nagyszabású finánc capacitás, ki a város jólétének előmozdításán minden anyagi célzás nélkül mindenkor a legbuzgóbban kézelfoghatólag fáradozott, s ki nagymérvű ellenőrzés mellett még a pénzügyministeri széken is helyet foglalhatna, mint Ungvár városának valóságos Bismarkja, a számvevőszéki elnökségre nagy érdemeket szerzett, — és ha netalán Weinberger Lipót úr általánosan ismert szerénységénél fogva ezen díszes polcot elvállalni nem lenne hajlandó, azon esetre ezen tisztet magára a polgármester úrra kellene átruházni, kiknek a városi közérdek előmozdítása körüli érdemei határtalanok, és kinek atyai jóindulattal párosult lelkiismeretes gondozása nélkül Ungvár városa már régen árvíz nélkül is Szeged városának sorsára jutott volna. Jelentés az ungi közmivelődési társulat működéséről 1877—78-ban. Beérkezvén a szolgabirói részletes jelentések, kiderült, hogy a szobránci járás 51 községe egymásután következő hat éven át hajlandó az iparterjesztő egyesületbe fizetni 183 frt 83 krt; az ungvári járás 51 közs. 153 frt 38 új krt; a nagybereznai j. 50 közs. 142 frt 62 krt; a nagykaposi j. 53 községe 164 frt 50 krt mely összeg együttesen 593 frt 84 Vj krt tesz évenként. A bizottság véleménye (jan. 29.) az volt, hogy megyénk más, azonos irányú erősebb társulatokkal egyesüljön; a lapban megjelent hírek azonban a felvidéki háziipart terjesztő egyesület felszólalásáról szólván, célszerűnek tartja újólag a nevezett min. biztos ur nézetét kikérni. Febr. 21-én Ruttner A. vál. tag s az iparosztály elnöke bemutatá J. Péterőy min. biztos ur sorait, melyekben a Kassán székelő egyesület feloszlatása igazolva lett, közlé tanácsát is, mely abban központosult, hogy Ungmegye alkosson magának külön egy önnáló háziipart terjesztő egyesületet, mely a közművelődési társulattal karöltve teremjen üdvös gyümölcsöket. A min. biztos úr kezdeményezésül egy nőipar iskola felállítását ajánlja, mely a nők kezeire bízva — részben roppant eredményt mutathatna fel, s hogy a bizottság ez ügyben tájékozhassa magát, megküldi a pozsonyi női ipartanítóképző értesítőjét is. A bizottság azon nézetből indulva ki, hogy a női háziipar terjesztése Ung megye csekély kulturális viszonyánál fogva nem csak céltévesztett lenne, de annyit jelentene, mint a fenforgó célra adózó községek érdekének, amennyiben a központ elvállalandó terhe iránt nem nyilatkozott, figyelmen kívül hagyása, ragaszkodik korábbi megállapításához, melynél fogva azon házi iparágak meghonosítására lenne gond fordítandó, melyek a megyei lakosság természeti hajlamánál s alantabb álló miveltségi fokánál, valamint a megyében található nyers terményeknél fogva létalappal bírnak. Ezt foganatosítani pedig úgy hiszi, ha a megye több pontján létező állami vagy községi iskolában oly tanítók fognak alkalmaztatni, kik a znióváraljai állami tanítóképzőből kikerülő tanerőkkel azonos képzettséggel bírnak. Ilyenek hiányában az egyesület főcélja ily tanítók képesítésére fordítani figyelmét. 1) Vándortanítás kieszközlésére s az egyletek támogatása mellett a megyékben igen kezdetleges kendertermelés és vászonszövés, káka és nádfonás — valamint a méhészetre. 2) Megyénk felső fadus vidékének a faműipar terén gyakorlati és kereskedelmi ismeret és összeköttetéssel biró szakegyén megnyerésére , ki olcsó faárak s egyleti segély valamint erkölcsi támogatás mellett hajlandó lenne oly műhelyt felállítani, hol elsősorban az itteni lakosság gyermekei alkalmaztatnának. Bájó szívvel kell azonban jeleznem, hogy ez ügy a jelenig tovább nem fejlődhetett, mert a bizottság elnökének váratlan halála s ez által előidézett körülmények, melyek társulatunk közgyűlésének megtartásában is akadályul szolgáltak a bizottság tevékenységét is háttérbe szorították. Remélhetjük azonban, hogy a közgyűlésen újjáalkotandó választmány nem hagyja sokáig ez ügyet pihenőben, s az el nem kerülhetett hátramaradás újult erővel helyrepótoltatik. Meg kell még e helyen említenem, amennyiben helyi érdekeinkkel összefügg, hogy a vidékünkön honos szőlőtermelés sem kerülé ki a választmány figyelmét s e célból bizottságot küldött ki, mely bizottság tanulmányozván szőlőhegyeink talaját, éghajlati viszonyaikat , hivatva van megállapítani a munka és termelésnél nálunk követendő eljárást, valamint azt is: mely fajok volnának szőlőhegyeinken különösen plántálandók? E bizottság értekezett is már, de megállapodásait, melyek egy felolvasás alakjában lesznek a közönséggel közlendők, még írásba nem foglaló. Társulatunknak egyik törekvése a mivelődésre ható bármily, de mindig nemes irányú egyleteknek életrehozatala. Első jelentésemben emlitem, hogy megyénk s városunkban már évek óta élt agy lövészegylet csírája, de megalakulni semmikép sem tudott. Közmivelődési társulatunk megalakulásakor „lövészosz- Apróságok. A hidontúli választókerületben a képviseleti tagok választására vonatkozó eljárás megsemmisítését a belügyminiszer is jóváhagyta. Lesz tehát megint új választás, heves harc és tusa, melyből remélhetőleg a függetlenebb elem győzelme fog