Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1882-03-26 / 13. szám
még inkább a himlőhelyes arcztól rettegő női közönséget. Szerinte ugyanis igen egyszerűen meg lehet akadályozni, hogy a himlő helyei az arczon megmaradjanak, vagyis hogy ragyás legyen, aki a betegségen keresztül ment. E czélból ő gumi (még pedig radirgumi) oldatot használ, mellyel egy ecset segélyével minden egyes himlőhólyagot beken. Az oldatot oly módon készíti, hogy egy kisebb, körülbelől unciás üveget félig megtölt chloroformal, s azután finom tiszta gumit aprít belé, míg az üveg körülbelől három negyedrészben megtelik. Mikor a gumi mind felolvadt, s a himlőket vele megkentük, vékony elasztikus réteg képződik azokon, mely a levegőt elzárja, s mikor a himlő elszáradt, könnyen lemosható. A—S. Az „UNG“ tárcája. A CHIC. — A Figaróból. — A chic saját képein párisi szó, mely a műtermekben született és habár egy kis czigány- és dohányszag érzik is rajta, de élénk, szellemdús; oly parvenu ez, mellyel a legszebb asszonyok és legnemesebb férfiak foglalkoznak, sőt még a hősiességből is kijutott neki. Azt hallottam, hogy X. ezredes csapatai élén az ellenségre rohanva, hátrafordult és ezt kiáltá embereinek : „Előre, barátaim, tanúsítsatok egy kis chicet!“ A chic szó bámulatra méltóan kifejezi, amit mondani akar és ma már tökéletesen polgárjogot nyert. Két faja van: a valódi chic és az ál-chic. A chic nem nemesség, nem előkelőség, nem szépség, nem gazdaság, nem szellem. A chic önmaga. Ez a chic. Chic kell az előkelőséghez, de azért nem minden előkelő ember bír chic-kel. Számos milliomos polgárnak fogalma sincs ezen új, világi tudomány elemeiről. Egy szellemdús társunk azt mondotta, hogy cheque-kel és chic-kel kell bírni. A nevelésben a chic abból áll, hogy a fiuknak előbb legyen nevelőjük, azután a Jezsuitáknál vagy Dominikánusoknál fejezzék be tnulmányaikat. Tanuljanak lovagolni, vívni, úszni, labdázni stb., mint az angolok. A tekejáték is eléggé chic. Ellenben a domig egyáltalán nem az. A férfi, ki chic-kel bír, igen egyszerűen öltözködik, de mindég a körülményekhez képest. Délután négy óra előtt nem vesz szalonkabátot, különben jegyzőnek tartanák. Hat órától kezdve mindig fekete öltözetben jár, kivévén nyáron. Ékszereket nem visel, kivévén egy gyűrűt az újon és télen füt a nyakkendőjében. A divatos férfigyürük széles arany karikából állanak, melyben kő van foglalva. A szafir chic, a sma- különfélék. — Ő Felsége a klokocsói gör. kath. hitközségnek száz forintnyi iskolaépitési segélyt magánpénztárából engedélyezett. — A magán után kihitelezett tökék után befolyó kamat adómennyisége, — a magánhitelezők által az adósok ellen foganatosított töméntelen végrehajtások számával arányban állónak tekinthető nem lévén, amiből bizton lehet következtetni, hogy a magánhitelezők, de főleg az uzsorások, kik a bíróságok tevékenységét oly sokszor igénybe veszik, sőt, némely helyütt majdnem kizárólag monopolizálják, — az állam iránti tőkekamatadó kötelezettség alól kibújnak, — Esztergom megye közigazgatási bizottsága az uzsorások és káros hitelüzletekről az országgyűléshez benyújtott tjavaslat indokából, ama figyelemreméltó indítványt tette a kormányhoz, hogy ezen tárgyalás alá kerülendő törvénybe vétessék fel az, hogy mindazon kölcsönügyeletektől, melyeknek jövedelme után a törvény által előírt adó be nem fizettetett, — mi a kereset benyújtásánál hitelesen igazolandó lesz, — az állam a jogsegélyt megvonja. — Pályázat. II. Rákóczy Ferencz emléktáblájának ünnepélyes lelepelezése alkalmával nyilvánosan elszavalandó ünnepi költeményre, — mely kizárólag a lánglelkü szabadsághős dicsőítését zengje, — ezennel pályázat nyittatik. A pályadij 5 darab 10 frankos arany. Pályázni kívánók idegen kézzel irt s a szokásos jeligével ellátott müveiket 1882. május hó 10-ike mint véghatáridőig Borúth Elemérhez S.-a.-Ujhelybe beküldeni szíveskedjenek. A legjobbnak ítélt mü részére a pályadij a bírálatok befejezése után azonnal ki fog adatni. S a.-Ujhely, 1882. május 19. A sátoralja-ujhelyi touristák. — A le nem tárgyalt örökösödési ügyek száma az ország több megyéjében folytonos növekedésben van, a minek oka leginkább abban kereshető, hogy az 1878. évi XX. t. sz. 244 §-a a hagyatéki tárgyalások vezetésére, ha a tárgyalás színhelye a gyámhatóság színhelyén kívül van, a járási szolgabírót mondja kirendelendőnek. A járási szolgabírák azonban a folyton növekedő teenők mellett alig rendelkeznek elég fizikai idővel, hogy ezen ügyekben az azok fontossága által igényelt alapossággal és sürgősséggel eljárhassanak, úgy hogy a gyakorlat tanúsága szerint a törvény által az árvák érdekei megóvása tekintetében elérni kivánt cél teljesülést a szolgabirák legbuzgóbb igyekezete mellett is alig nyerhet. Ezen indokból több megye részéről felterjesztés intézteik a kormányhoz, hogy a mondott törvény vonatkozó szakasza módosításával a hagyatéki ügyek tárgyalása, a már egyéb közigazgatási teendőkkel a nélkül is túlterhelt szolgabaiák ügyköréből kivétessék. A kassai eskütszék tagjai az április-júniusi II-ik negyedre a következők lesznek: Dunkel Vilmos gyáros, id. Halykó Mihály mészáros, Stadler Sándor tak. pénzt, igazgató, Topscher Győző kir. főmérnök, Czeininger Antal birtokos, Andrejkovics Gyula bádogos, Münster Konrád sütő, Khulmann Nándor kereskedő, Lang József ács, Bárkány Jakab kereskedő, Bezsilla Samu ügyvéd, Beller Károly kereskedő, ifj. Várkoly János kereskedő, Antal Emil ügyvéd, Bélay Róbert ügyvéd, Bródy Fülöp kereskedő, dr. Kain Dávid orvos, Mariska Vilmos jogtanár, Comáromy László alispán, Horváth Lajos tanító, Kleckner Alajos jogtanár, Benczúr Géza ügyvéd, Lackner József gazd. int. igazgató, Szerencsi Ede kereskedő, Schwarcz János mészáros, dr. Kosztka József orvos, Kruslyák József ügyvéd, Pocsatkó Károly birtokos, Markó Lajos kereskedő, Lux Sámuel kovács, Vaskor József czipész, dr. Spatz Dávid orvos, Bonchard Lajos kereskedő, Schmiedt Lajos kőfaragó, Szakmáry Károly kereskedő, Aranyossy László ügyvéd. — A sorsjegyeknek részletfizetés mellett való eladása és az ígérvények kiállítása körül űzött visszaélések meggátlását czélzó intézkedések elrendelése iránt tett javaslatot a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez a soproni kereskedelmi és iparkamara, mely javaslatban elrendeltetni kéri, hogy mindazon sorsjegyek, vagy értékpapírok, melyekről részleteladási ív állitatik ki, és az ígérvények eredeti sorsjegyei, jövőre nézve az illető előadó és igérvény-kiállító által valamely közhivatalnál letétbe helyeztessenek, mely eljárás által a jóhiszeműsége miatt oly sokszor károsodott vásárlók meg fognak lehetőség szerint óvatni attól, hogy a szédelgések áldozatául essenek. — A bútorokat nem szabad kiporolni. Ezt a tant hirdeti most Mr. de Parville, az ismert franczia, ki a porolást valódi gyilkos eszköznek tartja, mely öldöklőbb a mitrailleusenél is. „A falakon és butrokon lerakodott por — mondja Parville — igen sok veszélyes betegségek csiráját képező gombát tartalmaz, melyek a porolás következtében a szobában fognak lebegni s melyet bárki belehelhet s készen a betegség. Különben is a kiporozás mit sem ér, mert azzal csak azt érjük el, hogy a por egyik helyről a másikra rakodik le. — Ezen veszélyes szokást tehát eltörlendőnek véli Parville s helyette azt ajánlja, hogy nedves ruhával törölgessük le a tárgyakat. — Halálozás. Both Ferdinand n.bereznai gyógyszerész f. hó 20-án 55 éves korában elhunyt, vagd nem az. Este három gyöngy, sohasem gyémánt, főleg nem nagy. Vékony óraláncz. A kézelő gombok lehetnek drágák, de nem szabad rajtuk meglátszani. Az angol szabók különösen kegyeltek. Régi ruhát lehet viselni, de a fehérnemű legyen mindig kifogástalan. A fiatal franczia herczeg, vagy az angol peer szívesen felveszi a legdurvább posztóruhát, de ingei a legfinomabb vászonból készülnek, harisnyái pedig selyemből. Mindaz ami feltűnővé teszi a férfit, álchic : a különös szabású ruha, a fantasztikus alakú kocsi, a cselédség rikító öltözete. Ha valaki nős, cselédségének ruházata ünnepélyes alkalmakkor nagyon fényes lehet, különben legyen olyan szinü, mint czimerpajzs. A A gargon-ember inasai mindig agyagszinü libériát viselnek. E szabály alól csak a követek és egyáltalán azon nagy urak tehetnek kivételt, kik képviseleti kötelességgel birnak. A francziák közt Sagan herczeg a legilletékesebb tanácsadó a hiic dolgában. Erről mulatságos történetet hallottam. Néhány évvel ezelőtt a herczeg meg volt hiva Metternich Richárd herczeghez, a johannisbergi kastélyba. S ő nagyon párisi, nagyon finomult ízlésével jóindulatú megjegyzéseket tett némely dologra. Véleménye alapján átalakították a hiúzokat, megváltoztatták a libériákat, újjászervezték a belső szolgálatot. Nagyszerű ezüst készleteket vásároltak, daczára, hogy volt régi, családi ezüst nemüjök; a bútorzat is tetemes változásokon ment keresztül. Távoztakor a hergezeg még azt tanácsolta, hogy a palota egyik szárnyát bontsák le és építsék fel az ő ízlése szerint. Metternich herczegné el volt ragadtatva a dilettantizmus e sajátságos nemétől és buzgón támogatta tanácsosát. Midőn Richard herczeg búcsúja kezet nyújtott vendégének, Sagan herczeg így szólt: „Jövő évre visszatérek, még sok teendő maradt hátra.“ Oh kedves barátom, kiáltá a nagykövet, kérem, ne térjen vissza. — Az orlyovai tettesek közül hárman elfogattak s az itteni járásbírósághoz bekisértettek. Ezen ügyben Szarka János bereghmegyei csendbiztos fejtett ki elismerésre méltó buzgalmat. — A kataszteri pótbiztosok és segédek — mint halljuk — f. é. augusztus végével szolgálatuk alól fel fognak mentetni. — Táncztanitás. Glück Emil táncztanitó husvét harmad napján kezdi meg a hat hétre terjedő tánctanfolyamot. — „Újtér”.“ A költségesen kiépített úgynevezett „Ujtér“ eddig csak trágya lerakó hely volt, most ezek kitétben tovább haladtak, ide hordják ugyanis a szemetet, amit utczájukon hetenkint összesepernek. Lett tehát a mulatóhelyből egy városközi szemétdomb. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa zenemű kereskedésében megjelent: „Művész csárdás“ szerző Györgyi Kálmán. Ára 60 kr , továbbá „Öt eredeti magyar dal,“ szerző Schwarcz Gyula. Ára 80 kr. Táborszky és Parschnál megjelent: „Früh und spät,“ polka, szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ára 75 krajczár. — Ungmegye bizottsága tavaszi közgyűlését f. hó 23 és 24-én tartotta. Ezen alkalommal megválasztatták : megyei főorvossá: Dr. Bene Sándor, szobránczi járás orvosává: Dr. Russay Gábor, a szerednyei járás orvosává pedig: Dr. Kálmán Béla. A nagy-bereznai járás szolgabirájául: Lőrinczy Jenő, helyére II-od aljegyzővé: Csicsery Árpád, szobránczi j. szolgabirói segéd; a szobránczi járásba szolgabiró segéddé: Roskovics János 112 szavazattal Fekésházy Gyula 61 szavazata ellenében. A főispán tiszteletbeli tisztviselőkké kinevezte: megyei ügyészszé Dr. Fekésházy Gyulát, szolgabiróvá: Traply Alajost, szolgabirói segéddé: Zsitkovszky Gyulát. — Az adókivető és felszólamló bizottság a következőleg alakult meg: adókivető bizottság tagjai: a pénzügyminiszter által kineveztettek, elnökké: Thuránszky Tivadar, helyettese: Lipcsey József, rendes tagok: Farkas Ferencz, Mislinszky József, póttagok: Fekésházy Lajos, Bródy Zsigmond; az alispán kinevezte ugyanide rendes tagokká: Dr. Preusz Adolfot és Seffer Vilmost, póttaggá: Lukács Jánost. — Az adófelszólamló bizottságba a pénzügyminiszter által kineveztettek: Dr. Ivántsy László, Bacskay Endre, póttagokká: Bodnár Ignácz, Okolicsny János; a megyei bizottság megválasztotta: Mocsáry Jánost és Tamasko Bálintot rendes taggá, Tarnóczy Ferenczet és Herczegh Károlyt póttagokká. — Szőlőbirtokosok figyelmébe. A helyes szőlőmetszési kezelés gyakorlati úton való bemutatása végett Maurer János szaktanár holnap vasárnap délután 2 órakor az ungvári szőlőhegyen előadást fog tartani. Gyülekezés a városháza előtt s/42 órakor. Felkéretnek a t. birtokosok, hogy az előadásra minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Egyidejűleg köztudomásra hozatik, hogy a gyakorlati előadás Szerednyén hétfőn f. hó 27-én lesz. Ungvárt, 1882 március 25. A gazdasági egyesület. — A tűzoltó egylet orvosává Dr. Novák Endrét választotta meg, majd csak két év múlva, az ön drága tanácsai tönkre tesznek. A férfi, ki chic-kel bír, keveset foglalkozik politikával. Kell-e mondanom, hogy nem lehet republikánus ? Mindazonáltal vannak kivételek, de azokat meg nem nevezem. Mindenki ismeri. Minden művészet chic, főleg a festészet. Ne kérdezzék hogy miért ? A nagyon előkelő férfiak gyakran álnevet fognak viselni, ha írnak, de festményeikre oda jegyzik nevöket. — Az arisztokratikus művek sok álmatlan éjt okoznak a kiállítások alkalmával a jurynek. Nem akarják megsérteni X. bárót, Z. grófot. Ha szerényen álnév alá rejtőznének, nagy szolgálatot tennének bírálóiknak. Az olasz festményeket már nem kedvelik. Most a flamandiak vannak divatban, valamint a tizennyolczadik századbeli francia iskola. Az érmeket a tudósoknak hagyják, a metszeteket a művészeknek. A régi sévresi porczellánnak nincs ára, a faience igen keresett. Vannak bizonyos századok, melyek chic-kel birnak. Például a tizennyolczadik és tizenhatodik. XIV. Lajos százada nagy, ünnepélyes, de nem divatos század. A chic, ha valaki a francia akadémia tagja, mág legalább jelen van a felvételi üléseken. De nevetségessé válnék az olyan akadémikus ki chic-et akarna tanúsitani. Garo bölcsészeti tanfolyama nagyon chic — Blanc-é nem az. Az irodalomban is vannak chic szerzők. Ezek közzé tartoznak: Feuillet Oktáv, Barbey d’Aunv II, Meilhac és Halévy, Droz Gusztáv, a Monsieur és a Bébé szerzője, Quatrelles, Pontmartin, Daudet Alfonz, ki igen olvasott, igen csodált, szorosan véve nem tartozik ezen privilegiáltak közé. Az elhunytak, de el nem felejtettek közül: Musset, Mme de Girardin, Gautier Theofil. Meg kell vallani, a költészet, ez égi tündér, e