Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1882-05-28 / 22. szám
XX. évfolyam Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája Ungvár 1882. vasárnap, május 28. TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET KÖZLÖNYE. 22. szám. Előfizetési feltételek : Egy évre....................6 írt Félévre ... 3 * — Negyed évre . . . . 1 , 50 Egyes számára 12 krajczár. Hirdetések, szintugy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába U r vár, Pollacsek Miksa könyvnyomatába küldendők. Nyiittér: Soronként 20 kr. Ungvár, május 27. A ruthének pere. Junius 20-án kezdődik a lembergi eskütszék előtt. Mindnyájan felségárulással vádoltatnak. A vádlottak következők: I. Hrabár, szül. Dobrzanska Olga, selmeczi születésű, 36 éves, 2 gyermek anyja, 2. Sacsurow-Dobrzanski Adolf lovag, rudolfi magyarországi születésű, 66 éves, hét gyermek atyja, nyugalmazott cs. kir. udvari tanácsos, a harmadik osztályú vaskoronarend, az orosz másod osztályú szent Anna- és a harmadik osztályú Vladimir-rend birtokosa, Csertéz és tartozékai tulajdonosa (Magyarországban.) 3. Markow József hruszowi születésű, 32 éves, nőtlen, Protom és Wicze folyóiratok szerkesztője. 4. Ploszczanszki Benedek Kalászból, 47 éves, 3 gyermek atyja, a Szlovo szerkesztője. 5. P. Naumovicz János Kiszlovból, 56 éves, 6 gyermek atyja, skalati lelkész, volt birodalmi tanácsi és országgyűlési képviselő. 6. Naumovicz Vladimir Korosnaból, 22 éves, a bécsi egyetem bölcsészeti karának hallgatója. 7. P. Ogonowski-Czahrow, 31 éves, gyermek atyja, hittanár, a Systok Rodimij folyóirat szerkesztője, a járási iskolatanács tagja, lakik Grernoviczben. 8. Trembecki Izidor Staniszlauból, 35 éves, 3 gyermek atyja, a Pryjatel Dytil folyóirat szerkesztője, felfüggesztetett népiskolai tanító, lakik Kolemában. 9. Niczaj Apollo Holeszowból, 36 éves 2 gyermek atyja, a Hospodar folyóirat szerkesztője a ruthén konviktus főnöke, lakik Staniszlauban. 10. Szpinder János Hlinczkiből 47 éves, 7 gyermek atyja, gazda Hliniczki-Maleban és II. Zaluski Oleksza Zborazból 37 éves, 2 gyermek atyja, lakik Zborazban. Az okmányjegyzék, mely a vádlevélhez mellékelve van, 221 darabból áll. Az államügyész egész tömeg ruthén hírlapi czikk felolvasását is indítványozza A per mindenütt nagy feltűnést fog kelteni. A három hétre tervezett tárgyalást Budzynowski törvényszéki elnök fogja vezetni. A tanúk közt kit az államügyész megidézett, szerepelnek Deila Scala gróf winiczkii földbirtokos és Malinowski kanonok. A fent elősoroltak azzal vádoltatnak, hogy titokban részint közvetett összeköttetésben állanak Dobrzay Miroszláv lovaggal, Pétervárott alkalmazott orosz hivatalnokkal s 1881. év második felében egész 1882. január végéig részint Csertézen (Magyarországon,) részint pedig Lembergben és Galiczia és Bukovina más pontjain arra dolgoztak, hogy Galicziát, Bukovinát és Felső-Magyarországot elszakítsák az osztrák császárságtól, illetőleg a magyar királyságtól, vagyis akcziójuk oda irányult, hogy az államot kivülről veszélybe döntsék, benn pedig lázadást vagy polgárháborút idézzenek elő. Ezen akczióban Dobrzánszky Adolf lovag és Naumovicz János lelkész mint főbűnszerzők, a többiek mint czinkostársak működtek közre. A lembergi államügyészség a következő magyar tanukra hivatkozik: Mocsáry Géza, Cseley Gusztáv, Ujfalussy Mihály és Rakovszky lelkész. A percsomóban van a magyar belügyminisztériumnak 1882. márczius 13-áról keltezett leirata, előbb a magyar udvari kanczelláriában alkalmazva volt Dobrzánszky udvari tanácsos működésére és a délszláv agitáczióban való részvételre vonatkozólag A vádirat azt állítja, hogy a felségárulási vállalat Csertéten Magyarországon terveztetett. Továbbá a vádirat számos kivonatokat tartalmaz az orosz pánszláv bizottság programrataiból, idézi Fadejew röpiratait, Aksakow és Katkow czikkeit és Szkobelev beszédeit. Az inkriminált levelek között van egy, melyből kiviláglik, hogy a vádlottak az erődítvények terveit készítették el Oroszország számára. A vádirat nem tesz említést a hivatalos Oroszországról s csak a pánszláv bizottság üzelmeire utal. Ezen ruthén felségárulási perbe be van keverve Hrabár Manó volt magyar országgyűlési képviselő is, Hrabár Olga fővádlott férje, ki állandóan Oroszországban lakik s állítólag államhivatalban van alkalmazva. Az államügyész inditványozza, hogy a végtárgyalás titkos legyen. A görögkatholikus klérus gyűlése. IV. Május 4-én, mint az értekezleti gyűlésnek harmadik napján felvétetett a tanügyi szakosztálynak javaslata. Tárgya e szakosztálynak: Az egyházmegyei tanintézetek és népiskolák feletti tanácskozás azoknak fejlesztése érdekében. Nevezetesen: a theologiai líceum, énekrésztanító képezde s az összes népiskoláknál a tapasztalatok alapján észlelt kivánni valók feletti megállapodás. Tagjai e szakosztálynak a 15-ik számú Kárpátban közölve voltak. — Előadó Homicskó Miklós rövid bevezető beszéd után bemutatja a szakosztály jegyzőkönyvét, s a tárgyalásnak könnyebb és sebesebb menete tekintetéből ajánlatba hozza, miszerint tekintettel a javaslatnak három fő részére az, azok szerint legyen tárgyalva, s minden része a javaslatnak először felolvasva a jegyzőkönyvből. Elfogadtatván ezen ajánlat, felolvastatott a javaslat A) a Theologiai lcumra nézve: 1-ör az előadási tannyelv tekintetében óhajtandónak találja a bizottság azt, hogy a theologiai tantárgyak előadásánál és tanulásánál a latin, magyar és orosz nyelv használtassék, és pedig: a) orosz nyelven előadassék a lelkipásztorkodástan és paedagogia, a magyarajkuak részére azonban, kik egyáltalán nem értik az orosz nyelvet, különösen a románok a magyar nyelvet használhatják b) magyar nyelven adassák elő: Dogmatika, Morális és Archeológia, c) a többi tantárgyak pedig: u. m. Studium biblicum. egyházjog és történelem latin nyelven. Ezen tantárgyaknál is azonban a magyar nyelv mint kisegítő használtassák. — Ezen megállapodását a bizottság azzal indokolja, hogy a latin nyelvnek nem kellő kezelése miatt a növendékek alig képesek oly eredményt feltüntetni, mellyel nyilvános működésök terén hasznos és eredménydús sikert — mint népiskolai igazgatók — tudjanak felmutatni. — 2-or A tanárok összhangzatos működése és bélrendszerüknek szervezete tekintetében: óhajtandó, hogy a tanártestület tekintettel a tantárgyak hasznos és sikeres eredményeinek elérhetésére, havonként rendes tanácskozásokat tartsanak, amelyeken minden egyes növendéknek előhaladásáról egymást kölcsönösen értesítsék, s a kivánni valóra nézve — úgy a mint az most már minden más tanintézeteknél paedagogico-didactikus szempontból szabályszerüleg behozva van — megállapodásra jussanak. 3-or Az eredmény fejlesztésére nézve a szigor és fegyelem alapján kívánatosnak látszik, hogy az eredményt fel nem tüntető növendékeknél a már eddig is megállapított statutumok alapján minden kényszer eszköz igénybe vétessék, nevezetesen: ha a növendék egy tantárgyból megbukik, ennek javítását a következő iskolaév kezdetén folyamodás útján eszközölheti, ha azonban több tantárgyból eredménytelenséget tüntetne fel, azon esetben az osztály ismétlésére utasítandó saját maga költségén, s ha esetleg mint ismétlő is eredményt nem tanúsítana, akkor a tanintézetből végképen elbocsátandó és a növendékpapok sorából, mint alkalmatlan kitörlendő. 4-er A népszerű orvostan előadása, valamint a közéletben előforduló jogi ügyek szükségszerű tárgyalása nagyon szükségesnek találtatik, mirél is azoknak előadatása az egyházmegye kormányának és sz. széknek figyelmébe ajánltatik mint kötelező tantárgyak. 5-ör Az úgynevezett curale vizsgálatok az eddigi és újabb határozatok szerint megtartandók, különös figyelem fordítandó azonban a népnevelést érdeklő tantárgyakra, melyek a curcura vizsgálatokon felveendők lennének, úgy nem különben a népiskolai törvények és szabályzatok a püspöki kar munkálatának alapján. Dr. Tóth Miklós. Dr. Tóth Miklós eperjesi gör. katholikus püspök néhány napi betegség után, vasárnap meghalt. Megdöbbenéssel vettük e gyászhirt; a korra még fiatal egyháznagy csak alig hét éve lépett püspöki székére, de ezen idő alatt tiszta hazafisága, jótékonysága, nagy tevékenysége és szeretetreméltó modora által kivívta magának egyházkerülete egész közönségének osztatlan bizalmát, tiszteletét, ragaszkodását, s amit politikai tekintetből leginkább fájlalnunk kell sírja felett: szilárd és megbízható őre volt a felvidék ruthén lakossága közt a magyar nemzeti érdekeknek; azon egyháznagyok közé tartozott, akik feliratilag szorgalmazták a kormánynál a magyar nyelv kötelező behozatalát a népiskolákba. Méltán oszthatjuk tehát az egyházkerület gyászát, melyet oly nagy veszteség jutott, s csak azt kívánhatjuk, vajha Tóth Miklós követője a püspöki székben jeles elődjének nyomdokaiba lépne. A jeles főpap agyvelőgyuladásban hunyt el. Tóth Miklós püspökről is életében, halálakor egyaránt csak jót mondanak és mondhatnak. A gör. kath. klérust nagy veszteség érte a jeles püspök halálával, ki alig hét éve foglalta el az eperjesi gör. kath. püspöki széket, s az idő alatt hazafiasságával, jó modorával megnyerte egész egyházmegyéje szeretetét és a vele érintkezők tiszteletét. Felső Magyarország ruthenjei a legjobb főpásztort fájlalják elvesztésével. Első volt a nemzetiségi püspökök közt, ki a magyar nyelv kötelező volta iránt a népiskolákban buzgólkodott . Tóth Miklós gör. kath. szülőktől származott, született Munkácson 1834-ben s igy alig volt negyvennyolcz éves. Mint végzett gimnazista rövid ideig római katholikus pap akart lenni. Lelkesítette Biró László példája ki szintén gör. katholikus (román) volt, s később a magyarságnak és főpapságnak előkelő tagja lett. Később mégis az ungvári szemináriumba lépett, hogy mint gör. kath. ruthén pap hiveit oktassa, az igaz úton megtartsa, magyar hazafiságra lelkesítse, az ellenkező áramlatoknak útját állja. A pesti központi szemináriumban tanulta a tudományokat, majd a bécsi Augusztinumba küldték, hol a hittudorságot nyerte el. Később az ungvári papnöveldében lett tanár, majd pesti egyetemi tanár. Innen nevezték ki ungvári kanonokká s ungvári papnöveldei kormányzóvá, honnan 1876-ban alig 41 éves korában az eperjesi püspöki székbe emeltetett. Az öreg Gaganecz, a szinte 80 éves püspök utódja lett s nagy teendők vártak reá püspöki megyéjében, hol meglehetősen el voltak hanyagolva az ügyek. Az eperjesi szeminárium sem volt meg, a növendék papok idegen szemináriumokban tanultak. Az öreg Gaganecz alatt a nemzetiségi ultrák is felütötték fejüket, a papság hajlandó volt ez útra térni. Tóth Miklós segített a bajon, útját állotta a rossznak és előmozdította a jót. Minden vitéz-