Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-08 / 14. szám

Azt sajnosan tapasztaljuk mindnyájan, hogy bi­zony e környék népnevelése roppant el van hanyagolva s üdvözöljük Valkovszky Miklós lelkész úr nemes gondol­kozását, ki erélyesen hozzá fogott városunk egy nagy részének oly elemi oktatást adni, hogy amit elődei elég gondatlanul elhanyagoltak, legalább az utó­nemzedék­ben válljak sikerdússá, mert célja nem egyéb mint az elhanyagolt népnevelést felkarolni s a magyarság ter­jesztésére közrehatni. A képviselet e kérvényt egyelőre az iskolaszéknek rendelte kiadni vélemény és jelentésté­tel végett. Mind a két előterjesztés tehát elfogadtatott s a megyei törvényhatóságot jóváhagyás végett a tervekkel és költségvetésekkel felterjesztetni határoztatok részletes kimutatás mellékeltetvén a valószínű bevételek és kia­dásokról, hogy kitűnjék, váljon a 100 ezer frtos köl­csön törlesztési összege fedezve leend-e ezen bevéte­lekből. Második tárgya lett volna a gyűlésnak az 1883 évi költség előirányzat tárgyalása; minthogy azonban a fentebb hozott határozatok jóváhagyása és a 100 ezer frtos kölcsön felvételétől az 1883-iki költségelőirány­zatba felvett sok kiadási tétel összefüggésben van, a képviselet kimondta, hogy a fentebbi határozatok jóvá­hagyásáig a költségvetést tárgyalni nem látja szüksé­gesnek. A helypénzbérlő abbeli kérvénye, hogy bérletről lemond, mert a hatóság nem támogatja, s az a árszabály némely részeit a megyei törvényhatóság meg­változtatta, akként intéztetett el, hogy a lemondás el nem fogadtatik, a netaláni sérelmek megvizsgálása pe­dig egy bizottságra bizatik, mivel a polgármester külön indítványa folytán egy Szieber Ede elnöklete alatt, Tar­­nócy Ferenc, dr. Oesterreicher Samu, Mihalkovics József és a tiszti ügyészből álló küldöttség a végből küldetett ki, hogy a helypénzjövedelem biztosabb jö­vedelmezősége iránt az árszabályzat újabb átdolgozása mellett véleményt adjon és átalában a hely pénzszedés­i ügyet komoly tanácskozás alá vegye, és egyúttal a jelen­legi bérlő panaszait is jegyzőkönyvbe vévén, a tapasz­talt hiányokat és a netaláni mulasztásokat jelentésébe foglalja be. A képviselet az utcai szemét és sár eltisztítása iránt akként intézkedett, hogy a tanács négy állandó utcaseprőt fogadjon fel. E határozat foganatosítása szükségessé tette, hogy az utcai szemételhordás vál­lalkozója, kit a képviselet különben is csak három hóra erősített meg szerződési jogában, tájékoztassák az újabb intézkedések iránt. A tanács e tekintetben egy oly ha­tározatot hozott, hogy e vállalat bérlője 1000 írtban megszabott bérösszeg mellett köteleztessék négy lovat tartani, s két ló állandóan a tüzérségi laktanyán legyen, két ló pedig az utczatisztítók által felgyű­jtött szemetet és sarat hordják nap nap után. A tanács előterjesztése egész terjedelmében elfogadtatott. Elnöklő polgármester jelenti, hogy a városházi cserére nézve intézkedett, mert megvette 9500 frtért a Romzsa Júlia örökösei tulajdonát képező házat a nagyutcán. E szerződés a magas minisztériumhoz fog felterjesztetni, vakjon elfogadja-e cseretárgyat a mostani városház épületéért. Végül felolvastatott Valkovszky Miklós czeholnyai gkath. lelkésznek kérelme, melyben a képviseletet az iránt kéri fel, hogy a czeholnyai gkath. elemi iskola fentartásához szükséges 50­ C iskolai adót a gkath. híve­ken a város szedje be, mivel e nélkül a felekezet isko­láját nem képes fentartani. Kérelmében indokolva raj­zolja hogy mily szomorú állapotban van jelenleg a mocsár- és hajnalutczák népnevelési ügye, s kifejti ál­láspontját, hogy a támogatásra mulhatlanul szüksége van, ha azt akarjuk, hogy e környék gyermekei csak­­ némi nevelésben is részesüljenek. A­ gazdasági egyesület f. hó 4-én tartá meg évi közgyűlését szép sz­ámma­l egybegyült tagok jelenlétében. A jelenvoltak között a titkár által szerkesztett évi jelentés osztatott ki. E je­lentésben tapintatosan vannak egybeállítva az egyesület múlt évi működésének lényegesebb tárgyai. Tárgyát a közgyűlésnek a választmány legutóbbi ülésében előkészített ügyek s több nemű indítványok képezék. Az elnöki megnyitó beszéd pedig az egyesület­­ célját, teendőit s hivatását megyénkre nézve kivona­j lozta behatóan. Az indítványok legfontosabbikára a ki­vitel tárgyában legújabban megalkotott s ápril 1-jén életbe lépett vámtarif­a szolgáltató az okot. Megyénk külkereskedelmét bérnió ezen vámtarif­ai sérelem orvosoltatása tekintetéből, a közgyűlés meg­bízta a választmányt, miszerint feliratot intézzen s azt arra önként jelentkező tagokból alakítandó küldöttség s megyénk országgyűlési képviselői által a földmivelési, ipar és kereskedelemügyi, illetve közlekedési mkir. minis­­teriumhoz nyújtassa be. A gyűlés azon tárgyait, melyek a vi­­jió 19 ikén tartott választmányi ülésből közzétett érintve valónak már — ismételt dolog lenne értesítésben újra és körülményesen részletezni. — Ezekre vonatkozólag a gyűlés, mely elé végelintézés, illetve határozat­ho­zatal végett elő­adattak a szőlő és borkiállítással egybekapcsolt gazdasági kiállítást szántás és ekeverseny­­nyel, — hosszas, beható s pro és contritban gazdag ta­nácskozás után elfogadta. Ezen kiállítás vezetésével, borászati részben a szakosztály, egészben pedig egy vég­rehajtó bizottság bízatott meg s hatalm­aztatott­ fel. A végrehajtó bizottság 12 tagból alakíttatott. Tagjai: Ber­l­­á­t­h Dezső, dr. I­v­áni­c­s­y László, L­e­h­o­c­z­k­y Béla 1­­e­z­s­y Ferencz, T­e­r­e­n­d­y Antal, dr. N­o­v­á­k Endre, Kende Zsigmond, S­e­i­d­l­e­r Lipót, G­u­t­­t­m­­a­n­n Izidor és Wider Albert — s a kincstár részéről: Révész és Weste­r főerdészek. E bizottságba kassai ipar és kereskedelmi kamara is két tagott kül­­­dene­ ki. Ezen kívül felhatalmaztatott a választmány,­­­­ miszerint kebeléből egy öt tagú küldöttséget meneszt­­hessen Pásztélyi Kovács János, munkácsegyházme­­­gyei püspök és F­i­r­c­z­á­k Gyula, papnöveldei igazgató­i kanonokhoz, hogy a szőlő és bor kiállítás helyi­­ségéül a papnöveldei épület egy részét enged­nék át September hó első napjaira. Ezután a pénztár állása került szőnyegre. A pénztárvizsgálatot Kende Zsigmond és Seidler Lipót egyleti tagok mint ki­küldöttek ejtették meg. A bevétel 1410 frt 31 kr, ja kiadás 332 frt 28 kr, vagyis a pénztári készpénzma­­­­radvány 1084 frt 03 krral helyesnek találtatván, pénz­­t tárnoknak a szabályszerű fölmentvény kiadatni rendel­tetett. Ezzel kapcsolatban a pénztárnok, Tele­n­d­y Antal, kérelméhez képest, nehogy közbejöhető akadály esetén a pénztárkezelés hátrányt szenvedjen, melléje helyettes pénztárnokúl Seidler Lipót választatott meg. A pénztár vizsgálattal egyidejűleg 1883. évi költségvetése is tárgy­altatott. az egyesület 1. A közgyűlés a választmány által 2218 frt 03 kr. bevétel és 483 frt 50 krnyi kiadással benyújtott előirányzatot jogérvényre emelte, azon hozzáadással azonban, hogy a­mennyiben a gazdasági szorosabb szakkörbe vágó folyó ügyek kö­rüli teendőket jövőre egy gazdasági académiát végzett szakegyén fogja vezetni, a kidási rovat, ennek meg­állapítandó fizetéséhez mérten módosíttatni fog. Ezen szakegyén teendője teend az érintetteken kívül: a biztosítási ügynökség, bizományi üzlet, gépek raktáro­zása, elárusítása s e fölé kötelességében álland még vándor szaktanári minőségben koronként beutazni a­­ megyét, oktatni s figyelmeztetni a gazdálkodó közönsé­get a tapasztalt s eddigelé orvosolatlan hiányokra s Imz­­­­ditani a mező és kertgazdaságnak némely kevésbé gya­korolt, de a helyi­ség, és talajviszonyok által sürgetően ajánlott (igy a faiskola kezelés, nemesítés és gyümölcs­­tenyészté­s ágában. Ezen állás pályázat utján fog be­­töltetni s életbe léptetése a választmányra bízatott. Az eddigi titkár pedig, ki eltekintve attól, hogy hivatása­­ más téren is igénybe veszi szorgalmát, oly elismerésre­­ méltó s az ügykezelést, buzgalommal és pontossággal­­ vezeti, — vezetni fogja a köz és választmányi ülések jegyzőkönyveit s ügyköréhez tartozandnak a határoza­tok kiadása, felterjesztések, átiratok, jelentések stb. szerkesztése is. Ezen gyűlésen tagsági díjak helyett ál­talános kötelezettséggel krajczáros pótadót is inditvá­­­­nyoztak, melyet azonban elvetett a közgyűlés. Különfélék. — Időjárásunk nem akar enyhülni; amilyen ni­­­­deg volt márczius, még olyanabb április. Gazdáink nem tudnak a tavaszi munkához fogni, mert a fagy éjjelen­­, kint megujuk; a hideg északi szelek pedig kiállhatat­­lanná tetszik az idő­járást. Természetes, hogy az őszi , . vetések sokat szenvednek e zord időjárás alatt. — Hangverseny. Az „Ungvári Dalárda“ 1883-ik . évi ápril hs 8-án a helyben állomásozó cs. kir .6. sor­­ezred zenekarának közreműködésével a „társaskör“ he­­­lyiségében hangversenyt rendez. Belépti dij:­­ Első négy sorszék 1 frt, a többi 70 kr., földszint 50 kr., karzat 30 kr. Jegyek előre válthatók, Özvegyi József, jOkolicsny János és Klein Ignác urak üzlethelyiségei­ben. Kezdete 1/d8 órakor. M­ű­sor: 1. Nyitány „Orp­heus“ dalműhöz Bindertől, előadja a zenekar. 2. Le­hhullott a rezgő nyárfa levele. Népdalok: Huber K.-tól, is előadja a dalárda. 3. A posta, férfi négyes zenekisérettel Schaffertől, előadva a zenekar és a dalárda által. 4. Fa­­­luvégén kurta korcsma, férfi négyes Wusching Kon­­rádtól, előadja a dalárda. 5. Kettős (Duett) „F. Gradi * at­ori “ dalműből Foronitől, előadva a zenekar által­­ 3. Vadász­­kar, férfinégyes zenekisérettel Webertől, előadva a zene- A­ z „U NXür“ tárcáj a. I A földrengések­ről és megfigyelésük­ módjáról. Közli: Kemény Bertalan, kir. s. mérnök, a magyarhoni földtani társulat földrengési bizottságának tagja. Szilvestri tanár, az aetnai földrengések megfigye­lésére létesített Observatorium igazgatója, múlt már­­czius hó 20-án ugyanott beállott földrengési­ tünemények­ről tudósítást közöl, mely szerint az Aetna háborgásai folytán, másnap Cataniában négy óráig tartó rengés észleltetett, Nicoloti fölött kráterek nyíltak, füstöt és lángot okádva. A lakosság a völgybe menekült. Szombaton vagyis márczius 24-én ezen kráterek csak füstöt és hamut szórtak, melyek után nagyobb kitörést vártak; e kitö­rés bár nem a várt hevességgel, csakugyan be is kö­vetkezett. A legnagyobb kitörés a hegy déli oldalán 1133 méternyire a tenger színe fölött történt 3,5 kilo­méternyire Nicoloti községtől. Tizenegy kráterből om­lott a füst hamu, kő és láva; óriási kődarabok több száz méternyi távolságra löhettek a folyó láva pedig egy kilométernyi hosszúságban vonult alá Aci Realet fenye­getve. Kedden vagyis márczius 27-én újabb földren­gést éreztek, melynek következtében a lakosság a sza­badban felállított sátrakba menekült. Ezen Nicolott mellett észlelt földrengési tünemé­nyekkel egyidejűleg Miskolcz városában ismételt föld­rengések érezhetők voltak, ugyanis márczius 27-én vagyis kedden este tíz óra után három erős földren­gést éreztek, a leghevesebb a második lökés volt, mely­­ a színházban időző közönséget rémületbe ejté. Már­­czius 29-én vagyis csütörtökön a földrengés ismétlő­­­­dött, két gyenge rezgést éreztek hallható moraj­jal, me­­­­lyeknek következménye néhány kemény bedülés és­­ falrepedés lett. A hatóság, az ismétlődhető rengé­sekre való figyelemmel felszólítá a lakosságot, hogy­­ petroleum lámpát ne égessen, mert felbomlásuk kön­­­nyen tűzvészt idézhetne elő. Pénteken reggel, megint volt két gyöngébb földrengés. Bárha Ung megye területén, hason­ló kellemetlen tünemények még be nem állottak, s mindnyájunk kí­vánsága az, hogy a tudományos megfigyelés ezen te­rén minél kevesebb tapasztalatokra legyen alkalmunk, mégis, tekintettel a bekövetkezhető földrengésekre,­­ azok lényegére, hatásaik módja és a természet más j­elenségeivel való összefüggésére, mely kérdések mind ez ideig kellő megoldást nem nyertek, a szerfölött nehéz és pontos megfigyelés előkészítése első­sorban szükséges. A földrengések helyes és pontos megfigyelése azért fölötte nehéz, mert váratlanul köszöntenek be, s oly gyorsan múlnak el, hogy megfigyelésekre elő­készülni nincs idő. A föld melyet szilárdnak és moz­dulatlannak ismerünk egyszerre inogni kezd, s a moz­galomnak sem okát sem keletkezését nem ismerjük, azt sem tudjuk ismétlődni fog-e a földindulás és mily erővel? Ilyen körülmények közepette könnyen lázas képzelődésbe esünk és a megfigyelés nyugodtságát habozásunk megzavarja. Minden egyes beállható földrengésnek pontos ta­­­nulm­ányozására számos, lehetőleg különböző egyéntől és egy mástől távolabb eső helyekről származó megfigye­lésre van szükség. Ily esetben az adatgyűjtés mindenki által, ki a­­ természet­tudományok ezen ága iránt résztvevő érdeklő­déssel viseltetni kíván, eszközölhető. A következőkben Heim Albert zürichi tanár által kitűnő szabatossággal szerkesztett és a magyarhoni föld­tani társulat földrengési bizottsága által is kevés válto­zással átvett munkát ismertetem azon hozzátétellel hogy annak IV. fejezetében körülmé­nyesebben leírt és adandó alkalommal kitöltendő kérdőíveket, f. hó 15-é­től kezdve mindazok részére szívesen ki­szolgáltatandó m, kik a szénán l­e­v­ő meg­figyelésben részt venni óhajtanak. 1. A földrengési tünemények rövid leí­rása. A földrengések alatt értjük a földnek mindazon megrázkódtatásait, a­melyeket felszín alatti erők látsza­nak létre hozni, és a­melyek a legcsekélyebb rezgéstől a leghevesebb rengésig minden mérvben fordulhatnak elő. Európa történelmi időszakából a földrengéseknek egész sora ismeretes, így pl. 526-ban Olaszországban mintegy 120.000 ember veszett el egy földrengés kö­vetkeztében. 1693-ban Szicziliában hasonló alkalommal körülbelül 60.000 ember esett áldozatul; 1755-ben Kisza­bodban volt igen erős földrengés, 1783, 1854, és 1870-ik években pedig Valabria sújtatott erős földien- -------------­

Next