Ung, 1888. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-01 / 1. szám

1. SZÁM. XXVI. ÉVFOLYAM,­­ agrár 1888. vasárnap, január 1. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely » lap irodalmi rés­zét illeti Levelek csak bér­­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissz­a nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollapíak Miksa könyvnyomdája " VEGYEST­A­RT ALKU HETILAP. 1 " Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám­ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések ** U# kiadóhivatalába [Ingvar, Pellaessk M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr üngvíírmegye és sxx „ungmegyei •» áldássá«:­ egylet.“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Finci­ky Mihály. Felhívás előfizetésre, Lapunk betöltötte 25 éves pályafutását, mai számmal már a 26-ik évbe léptünk.’ E' hosszú a idő alatt lapunk Iliig vármegye és Ung­­vár város közönségének érdekeit minden­­ irányban híven és kitar­­totan szolgálta. Az olvasó közönség viszonzásul iparkodott la­punkat fentartani ; anyagi és szellemi támogatását mindenkor készséggel ajánlotta fel, hogy a vidéki sajtónak egyik legrégibb lapját, az „Ungot“, a pártoskodással járó hullámvetések el ne sodorják. Midőn közönségünk e szíves figyelmét megköszön­jük, egyúttal kikérjük jövőre is becses támogatását, mert e nélkül úgy sem tudnánk feladatunknak megfelelni. Mint eddig, úgy ezután is főtörekvésünk oda fog­­ irányulni, hogy vármegyénk összes érdekeit képviseljük s e végből felkérjük mindazokat, kik a községi élet menetében tényezők, hogy a nyilvá­nosság elé tartozó eseményekről tudósításaikat küld­jék be lapunknak. A gazda ’gközönség érdekeli az »ungmegyei gazdasági egylet“ kép­­vis­elt, s mert lapunkat választotta közlönyéül, egyúttal gondoskodott, hogy a gazdaközönséget érdeklő minden ügy lapunk útján jusson a nagy­közönség tudomására. Helyet adunk tehát minden közérdekű felszó­lalásnak, mely valamely ügy megvilágítására, az eszmék tisztázására befolyással lehet , de kerülni fogjuk a személyes érdekek túlságba hajló polémiáit. Lapunk szakterjedelméhez mérten tárca­rova­tunkban szórakoztató ,és tanulságos olvasmányokra is helyet engedünk. Az új évnegyedben tehát felhívjuk ismételten vármegyénk és városunk közönségét lapunk további pártolására. Ungvárt, 1888. január 1-én. FINCICKY MIHÁLY, felelős szerkesztő.. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre .... 4 frt — kr. Félévre.......................2 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt — kr. Az előfizetési pénzek az ,,U1TG” kiadóhi­vatalába­ küldendők. Vidéki előfizetések posta­­utalvány utján eszközölhetők. A kiadóhivatal iparkodni fog a t. olvasó kö­zönség kívánalmainak pontosan megfelelni. Az „UNG“ minden vasárnap meg fog jelenni. oA­on­t. előfizetők, kik még múlt évi díjai­­kat máig sem küldték be, felbérelnek, hogy hát­ralékos díjaikat szíveskedjenek lehetőleg mielőbb beküldeni. A kiadóhivatal Az uj év. Minden év első napján ugyanazt tesszük, e mit tettünk egy évvel előbb : í Az uj évet remény­­teljesen üdvözöljük, hogy hozza meg nekünk azt,­­ mire vágyunk, nyugalmat, jólétet és a szerencsét Ezekben rejlik az emberek vágya a boldogság után. És minden évtől lehangoltan búcsúzunk el, mert ugyanakkor érezzük, hogy a mi elmúlt, soha többé vissza nem tér. Az érzelmek különböző ha­tása alatt virradunk az uj évre, melyet általános szokás szerint jobb szívvel fogadunk, mint az el­múlt évet, mely talán nem hozta meg nekünk, azt a mit vártunk, a mi után reménykedtünk. Az emberi gyarlóságban rejlik e vágy, mert a jelennel vajmi kevés ember van megelégedve s mindig jobbat remél a meglevőnél. E reménykedé­sek határpontja az uj év. I. napon minden ember visszapillant akaratlanul is a lefolyt év eseményei­re s a jót a ros­szal egybevetve, figyelmét, valami jobb felé irányítja, mely rá nézve kellemes hatással van az élet sanyarusága között. Az érzelmek e meg-i­­ogujuló változása éven­­kint tartja fen­ az emberiségben az önbizalmat az élet iránt; ez ad ösztönt a tovább munkálkodásra, mert e nélkül nem volna képes elviselni az élet terheit. Helyzetünk olyan, hogy ez érzelmek ma talán még jobban elővesznek mindnyájunkat s aggódó fé­lelemmel nézünk a jövőbe, mert a múlt nem sok •jóban részesített. I­e akármilyen volt az ó év, azért üdvözöljük bizalommal az újat is, “ mivel a jövőbe vetett remény .. sugara „világíthatja meg azon utat, melyen haladnunk• kell az élet . E reménynyel telve fo . *i *• viszont t. olvasóinknak a Boldog uj él Átestünk ezen is. A városi költségvetési vita után ily kifejezé­seket hallottunk egyiktől, másiktól, mely kifejezés kissé különös jelejizést ad egyrészt a közadmi­­nisztratio vezetéséről, másrészt a t. képviselet tag­jainak erélyéről. Az administratio vezetői a tárgyalás folyama alatt megkapták jobbról is balról is a sok figyel­meztetést, hogy itt vagy ott mi kívánni való van még hátra, tehát azokat teljesíteni iparkodjanak, ha nem akarják azt, hogy súlyos mulasztással, vagy hanyagsággal vádoltassanak. A felszólalók majd mindegyike hangsúlyozta, hogy a költségvetéshez a zárszámadásokat is mellékelni kellett volna és a többi. E felszólalás a közgyűlésben elhangzott, ellene senki sem szólott. A­kik így felszólaltak nem vet­ték figyelembe a községi törvény 142. §-át, mely azt rendeli, hogy a községi zárszámadások a tava­szi rendes közgyűlés elé terj­esztendők s azokat maga a képviselő testület vizsgálja meg, melyet a számvevőszék vizsgálata előz meg. Az 1886-ik évi zárszámadások még március hóban megvizsgáltattak a számvevőszék által és a képviselő testület a számvevőszék jelentését egy­hangúlag elfogadta, tehát a tanácsot felmentette a további felelőség terhe alól. A folyó évi zárszám­adást nem mellékelhette a tanács, mert az csak az év végén záratik le. A­ki tehát a zárszámadásokat mellékeltetni kívánta és szavazatát a költségvetés elfogadására nézve ettől tette függővé, az nem törvényes okot hozott fel állításának igazolásául. És ebből az lát­­­szik, hogy a­ képviselő testület különben nagyon is intelligens tagjai a községi törvény ide vonatkozó szakaszait nem­igen tanulmányozták. l­e hogy más kérdésekben sem néztek nagyon utána a törvénynek, mint csendes szemlélője a le­folyt vitáknak, a következőkből győződtem meg. A fogyasztásiadó-kezelés kérdésénél a polgár­­mestert annyira sarokba szorították, hogy alig volt képes a támadásokra felelni. Számadást kértek tőle a múltra, hogy következtetést vonjanak le abból a jövőre. A­mi elmúlt, s a­mit három éven át nem bolygattak, ahhoz többé szavuk nem lehetett, mert a három éven át tárgyalt költségvetések illető té­telét mindig elfogadták, tehát jogos téren mozgott a polgármester. Egész más tekintet alá esik az 1888-ik évi január 1-től 3 évre kibérelt fogyasz­­tásiadó-kezelés. E kérdésnél a polgármester részére kiadott korlátlan meghatalmazást tették keresztbe, mint valami boszorkányseprőt, hogy a titok valahogy ki ne törjön és világgá ne menjen. " Hát szerintem a képviselőtestület érdemes felszólalói itt sem vették a törvényt alkalmazásba. Mert 1. A községi törvény 123 és 124 §§-ai ér­telmében „a költségvetésbe a község minden oly­­nemű jövedelmei felvétetnek, melyek eddig is a községi célokra fordittattak.“ De 2., a 120 §­szerint „a községi vagyon bér­­­beadása rendszerint csak nyilvános árverés utá­án eszközöltethetik.“ Alább utána teszi: „ Jul a közárverés sikerre nem vezet vagy a község­­érdeke kivételesen­ a magánutáni egyezkedést j­avasl­a­ná: a vagyon szabad­­ kézből is kiadható, d­e az erre vonatkozó szerződés 1 községre nézve csak a törvényhatóság jóváhagyása után válik k­ö­t­e­­l­e­­z­ő­v­é.“ Mi­­ következik ebből ? Hogy a fogyasztási adó 20 ° i6-os pótléka, mely a bérbevétel folytán a város pénztára javára kiköttetik, mint községi jövedelem veendő számba, tehát mint ilyen a község oly va­gyonát képezi, mely — nem bérbeadás, — hanem „magánutáni egyezkedés“ útján adatik kezelés alá szerződés mellett, ezen szerződést köte­les a meghatalmazott elöljáró a képviselő testület­nek bemutatni és jóváhagyás végett a törvényha­tóságnak beterjeszteni, mert máskép nincs kötelező ereje. * Va­jon megtörtént-e a fogyasztásiadó-kezelés szerződésének bemutatása ? Nem. A képviselő tes­tület ily szerződést nem látott. A törvényhatósághoz felterjesztendő költségvetés megfelelő tétele hogy fog tehát jóváhagyatni ? Mert ha a törvény világos rendelkezése ellenére jóváhagyja és megerősíti, tör­vény adta jogát feladja és kiteheti a város közön­ségét azon kellemetlenségnek, hogy a kezelők mu­lasztása a bíróság előtt peressé nem tehető, mivel a szerződés nem vált kötelezővé. Hallottam a korlátlan felhatalmazásról is, me­lyet a polgármester kapott a képviselő testülettől. A községi törvény fent idézett §-a ily meghatal­mazást egyenesen kizár és ha adatott ily megha­talmazás, az ec ipso érvénytelen. Miért ? Azért, mert a község vagyoni viszonyait titokban tartani­nem­ lehet, nem szabad ; a korlátlan meghatalma­zás pedig nem egyébb, mint egy egyénnek jogot adni arra, hogy tetteiről senkinek se számoljon , vagy esetleg kitegye személyét olyan támadásoknak, mint a december­ 20-iki közgyűlésen is hallható volt. Ennek nem szabad történni, mert ha az elöl­járó személye a titokzatosság miatt megtámadtatik, ennek legjobb orvossága a teljes nyilvá­nos­s­á­g. De hát ez a nyilvánosság mellőztetett és pedig mint látható volt, csupa makacsságból, a­mi ismét nem helyes , mert a képviselet joga mégis eminensebb, mint a polgármesteré. Azért tehát végzem azzal a mivel kezdtem, hogy „átestünk ezen is,“ de hozzá­tehetjük : ezút­­t­al nem törvényesen !

Next