Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1888-07-01 / 27. szám

XXVI. ÉVFOLYAM. Ungvár 1888. vasárnap, július 1. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden­­ közlemény, mely a lap irodalmi­­ részét illeti Levelek csak bér­­­ mentesen fogadtatnak el. Semmit­­ sem közlü­nk, ha nem tudjuk, kitől­­ jön. Kéziratok vissza nem adatnak. J . VEGYESTARTALMU HETILAP. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ....................2 „ — Negyed évre . ... I „ — Egyes szám­ára 10 kr. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az­­ Ing kiadóhivatalába üngvár, Poliacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr. Un­gvármegye é­s az „ungmegyei «gazdasági eg­ylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Kiadóhivatal: Pollac8ek Miksi könyvnyomdája . Előfizetési felhívás az „UNG“ julius—septemberi évnegyedére. A negyedév közeledtével mély tisztelettel kérjük t. olvasóinkat az előfizetés mielőbbi megújítására, hogy a lap további szétküldésében fennakadás ne álljon be. áss Az „UNO“ kiadóhivatala. Egész évre . . . . 4 frt Félévre........................................2 frt! Negyedévre..........................................l frt. Hivatalos közlemények. 2537. sz. h. i. 1888: HIRDETMÉNY. Az 1886. évi XXXII. t. cz. 49. §-ának utolsó bekezdése alapján közhirré tétetik, miként az ung­vári hidontuli III. választó kerületben f. évi junius 22-én városi képviselőkké rendes tagokul megvá­lasztattak : Mocsáry Géza, Vincze Dániel, Lőw Lá­zár, Tomtsics György, Szendrey József, Moskovics Ármin, Bereznay Pál, Glück Jakab, Reismann Ig­­guác, Schächter Adolf és Mártonyi Gyula; póttagokul pedig: Lipták József, Dr. Ferderber Vilmos és Berezik István. Ungvárt, 1888. junius 25. FARKAS FERENC, h. polgármester, 30113. sz. II. Magyar királyi belügyminiszter. KÖRRENDELET. Noha, már szabályzatilag határozottan kimon­datott, hogy az 1885. évi február hó 14-én 9389. szám alatt kibocsátott itteni körrendelettel vala­mennyi vármegyei és városi törvényhatósághoz, valamint a fővárosi rendőrség főkapitányságához megküldött toloncszabályzat 8-ik §-ának második bekezdése értelmében, az illetőség megállapításának szüksége esetében, minden oly hazai hatóság, mely kellő időben nem válaszol, a késedelem okozta és a fentebb érintett toloncszabályzat 31-ik § ában megállapított költségek megtérítésére fog kötelez­­tetni, mégis gyakran és ismételten előfordult azon eset, hogy az illető hatóságoktól, illetőségi kérdé­sekre, a fővárosi rendőrség tolonc ügyosztálya csupán a többszörös megkeresés és szorgalmazás után nyerhetett választ, mi a tolonchivatalt meg­­bízhatlan munkával terheli. A fővárosi rendőrség fogháza és toloncügy­­osztálya újabban, a modern igényeknek teljesen megfelelőleg, célszerűen berendeztetvén, illetve szerveztetvén, figyelmeztetni kívánom a törvény­­hatóságot, hogy a fővárosi rendőrségi fogház- és toloncügyosztálynak a fővárosi toloncügyre vo­natkozó megkereséseinek késedelmes elintézése folytán felmerülő tolonctartási költségek, a tolonc­szabályzat fentebb idézett szakaszai alapján, ezentúl minden egyes esetben feltétlenül be fognak haj­tatni, nem pedig mint eddigelé történt, csupán feltűnő és hosszadalmas mulasztások esetén, mint­hogy az ily megkeresések körül folyton tapasztalt mulasztások és késedelmeskedések a fővárosi to­­loncügy rendes és pontos ellátására gátló befo­lyással vannak. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy az a részben illetékes hatóságokat és közegeket, egy­felől az ügymenet gyorsítása, másfelől a felesleges kiadások lehető mellőzése érdekéből, szigorú fele­lőség terhe alatt, a legnagyobb pontosságra és lehető gyorsintézkedésre utasítsa. Budapesten 1888-ik évi május hó 27-én a minister helyett: BENICKY s. k. államtitkár. 3086. sz. k. i. Ung vármegye alispánjától. A főszolgabiráknak és polgármesterének felelőség 'ngvárváros terhe alatti szoros a háztartás s az illető községek kellő utasítása végett kiadatik, valamint az „Ung“ helyi lap utján is közzététetik. Ungvárt 1888 június 10. KENDE PÉTER s. k. alispán. 25,077 Föld­mi­vel­és, ipar- és kereskedelemügyi VI. m. kir minister. Valamennyi törvényhatóságnak és közigazgatási bizottságnak, tapasztal­ván azt, hogy úgyszólván napról napra sűrűbben hirdettetnek és dicsértetnek a phylloxera irtására állítólag alkalmas szerek, a nevezett rovar által amúgy is érzékenyen sújtott szőlőbirtokosok érdekében szükségesnek találom, hogy a közönség figyelmeztetve legyen arra, hogy hasonló szerek vásárlásától és alkalmazásától óva­kodjék. Ugyanazért felhívom a .. hos?v minél kiterjedtebb módon figyelmeztesse a szőlő­birtokosokat azon körülményre, hogy ekkoráig, dacára annak, hogy ily szer feltalálására magas jutalmak tűzettek ki, nem sikerült a phylloxera ellen oly szert feltalálni, mely sikeres vagy átalában ajánlható volna. Vannak ugyan vegyszerek mint pl. a szénké­­nek, melyeknek kellő mértékben való alkalmazása mellett a rovar elpusztul, de ez esetben a szőlő­tőke is áldozatul esik, s így ezen szerek sem ne­vezhetők szoros értelemben phylloxera irtó sze­reknek, hanem mivel gyérebben alkalmazandók, éppen, hogy a phylloxerával együtt a törzsek is tönkre ne tegyék „gyéritőszerek“-nek. A gyéritő­­szereknek okkal-móddal alkalmazása a kormány részéről is ajánltatik és eredménnyel több helyütt alkalmaztatik is. Figyelmeztesse továbbá a szőlőbirtokosokat arra, hogy a ministerium kebelében fenálló orszá­gos phylloxera kísérleti állomásnak egyik fő fela­datává tétetett az, hogy a felmerülő állítólagos phylloxera irtószereket tanulmány vizsgálat és kí­sérlet alá vegye s azok­ értékéről a közönséget tájékoztassa. Ehez képest a nevezett állomás a különböző irtószerek eredménytelen voltáról nemcsak éven­­ként közzétett jelentéseiben, de a szaklapokban időközönként megjelenő közleményekkel is igye­kezett a szőlőbirtokosok tévútra vezetést megaka­dályozni. Miután azonban az említett állítólagos irtószerek mind a mellett folyvást hirdettetnek és vevőkre is találnak, felhívom hogy a területén lévő szőlőbirtokosokat a fent előadot­ 27. SZÁM­ takra figyelmeztesse s egyúttal hozza tu­domásukra azt is, hogy bárkinek, ha valamely szer (legyen az akár irtó akár gyérítő szer) minősége és értéke iránt tájékozást kíván, az országos phylloxera kí­sérleti állomás (Budapest földmi­vel­ési ministerium épülete) oda intézendő kérdésére díj nélkül felvi­lágositással szolgál. Budapest, 1888. évi május hó 20 án. A minister helyett : MATLEKOVICS s. k. 2821. sz. k. i. Ungvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének közhirré tétel végett kiadatik s az „Ung“ helyi lap utján is közé tétetik. Ungvárt 1888-ik évi június 8-án. KENDE PÉTER s. k. alispán. 26481. sz. Közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter. ÉRTESÍTÉS. Táviratok feladása oly helyeken, hol távirdahi­­vatal nincs és csak postahivatal van. Azon félből, hogy oly helyeken is lehessen táviratokat feladni, hol távirdahivatal nincs és csak postahivatal van: f. évi julius hó 1-v­e­l sárgás szinü, a zárt levelező lapokhoz hasonló alakú, zártható „táviratlapokat“ hozok forgalomba. Ily táviratlapok kaphatók minden posta és távirda, illetve postahivatalnál, nemkülönben a frankojegy­­árusoknál s felhasználhatók a magyar korona terü­letén bárhol, Európa bármely államába szóló távira­tok feladásánál. Egy ily táviratlap ára 35 kr, s avval minden ráfizetés nélkül fel lehet adni egy magyar korona területére vagy Ausztriába szóló 5 szóból álló táviratot ; minden további szóért 2 kr. jár s­­ezeknek díját a táviratlap belső oldalán, az erre kijelölt helyen megfelelő értékű frankojegyek fel­ragasztása által kell megfizetni. A táviratlap mikénti használására nézve annak külső oldalán rövid „figyelmeztetés“ foglaltatik , a ki azonban bővebb tájékozást kíván, vagy ha kül­földre szóló, úgyszintén, ha sürgős táviratot akar feladni, vagy a választ előre kívánja megfizetni, nemkülönben ha táviratának mikor történt kézbe­sítéséről kí­ván távirati jelentést, az felvilágosításért a postahivatalhoz fordulhat, mely azt köteles meg­adni. A táviratlapra írt távirat átadható bármely postahivatalnak, vagy bedobható a levélgyűjtő­­szekrényekbe. A postahivatal a legközelebbi távirdahivatalig minden külön díj nélkül szállítja el a táviratlapon írt táviratot. Ha a feladó azt kívánná, hogy a táviratlap ajánlott levelek módjára szállíttassák a postán, ez esetben még külön 10 kr. értékű frankó­­jegy ragasztandó a „táviratlap“ külső czimoldalára­­a 35 kros benyomatott frankojegy mellé. A posta­­hivatal az ily táviratok átvételéről a feladó részére rendes postai vevényt állít ki. A távirdahivatal a posta útján hozzá érkezett táviratlapot a távirda kezelési szabályok szerint továbbítja, ha a távirat díja a felragasztott franko­jegyek által teljesen fedezve van , sőt még­is, ha a fedezetlen távirási díj 20 krnál nem akkor több de a feladó teljes címét a táviratlap megfelelő

Next