Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1889-01-13 / 2. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. ling vár 1889. vasárnap, január I­2. S­,A­­ i. Í' Megjelen­ IEN VASÁRNAP tőhöz intézendő minden s köz­lemén­yf mely a lap irodalmi­­ rés­ f-t illteti. Levelek csak bér­­­­mentesen fogadtatnak el. Semmit­­ sem közli­ ok. k­i nem tudjuk, kitől I jön. Kéziratok vissza nem adatnak. * Előfizetési feltételek: Egész évr... . . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre ....!„ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az Ong kiadóhivatalába Ongvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők NyiIttér soronként 20 kr VEGYESTARTALMU HETILAP. Ungvármegye év 31.x. A minim­egyei hivatalom közlönye. Felelős szerkesztő:, Fincicky Mihály-Pollacseki Miksa könyvnyomdája . Kiadóhivatal: Hivatalos közlemények, 7798. Közmunka- és közlekedésügyi sz.­­ m. kir. minister. Valamennyi a vármegyei törvényhatóságnak és sz.­ kir. város közönségnek. Az állami­incstár érdekeinek megóvása, vala­­­­mint a posta­i és távírda szolgálat folytonosságának megszakadásából a közönségre háramolható hát­ i­rány vagy kárt megelőzése céljából felhívom címet, utasítsa a vártai illetve községi elöljáróságokat.­­ hogy ezek azoia esetben, ha valamely postamesteri­­ kezelés alatt ál­ló posta és távirda hivatalnál, vagy nem állami közeg által kezelt külön posta illetve 1 távirda hivatalnál, a postamester illetve távirda kezelő elhalálozik, ezen elhalálozás esetét az ille­tékes posta- és Várirda igazgatóságnak megfelelő intézkedhetés vágott haladék nélkül jelentsék be. Budapest, 1­888. december 23-án.­­ BAROSS, s. k. 7Q15» jsz. * k­i­­ Ungvármegye alispánjától. ■ ■ [UNK] ..... » ■ ■ A főszolgabiráknak és Ungvár város polgármest­erének, a háztartás illetve a­ községi Elöljárók kellő utasítása végett­­ kiad, tik 'z BUng“ helyi lap utján is közététetik. Ungvár, 1888. december 31-én. KENDE PÉTER, alispán, mellett célszerű rövidséggel és áttekintéssel össze- i­­llitott kivonata „Útmutatás a m. kir. tiszti kije­l­ölésre pályázó egyének számára“ cím alatt a buda­ ■­pesti „Pallas“ irodalmi és nyomdai részvény­társa­­­ságnál megjelent és 40 krért ugyanott beszerezhető. Minthogy az érintett füzet a népfelkelő­i tiszti állást elnyerni törekvőknek igen hasznos kéziköny­­­vet nyújt, felhívom a címet, miszerint a füzetnek megjelenését a legszélesebb körben közhírré tegye. Ezen rendelet az „Ung“ helyi lap utján is közététetik. Ungvári 1889. január 2-án. KENDE PÉTER, 1 alispán. ; 23- P-k. i­ 889. Ungvármegye alispánjától A főszolgabiráknak és Ungvár város pol­gármesterének. A nagy m. kir. belügyministeriumnak 74969. számú rendelete szerint ismételve panaszok merül­tek fel, hogy Magyarországból Boszniába és Her­cegovinába utazó, a munkás vagy cseléd osztályhoz tartozó egyének csak munka vagy cselédkönyvvel vannak ellátva. Minthogy ezen munka és cselédkönyvek az ottani hatóságok által utazási vagy tartózkodási igazolványul az ott fennálló szabályok értelmében el nem fogadtatnak, az illetők sok kellemetlenség­nek vannak kitéve, sőt sok esetben az országból kiutasíttatnak. Felhívom ennélfogva a tek. főszolgabírói hi­vatalt, intézkedjék az iránt, hogy a munka vagy cselédkönyvért jelentkezők az esetben, h­a Bosznia és Hercegovinába készülnek, a munka és cseléd­könyvet kiállító hatóság által figyelmeztessenek, miszerint ezen könyvek utazási vagy tartózkodási igazolványul nem használhatók, hanem ezen felül szabályszerű utiigazolványnyal szükséges magukat ellátni. Ezen rendelet az „Ung“ helyi lap utján is közététetik. Ungvári, 1889. január 2-án. 6725. sz. KENDE PÉTER, alispán. k. i. 1888. Ungvármegye alispánjától. Főszolgabirák s Ungvár város polgármesterének. A íiírpu m. kir. honvédelmi minisztériumnak 5831. elr. számú leirata folytán értesítem címet, miszerint­ az „Utasítás a m. kir. népfölkelő tiszt­képző “janfolyam számára és a népfelkelő tisztje­löltek gyakorlati oktatására nézve“ című hivatalos könyvnek. honvédelmi minisztérium ellenőrzése A közmunka. A közmunka teljesítése, mely a közönség min­­­­den rétegeit oly közvetlenül érdekli, törvény útján lesz szabályozva s e tárgyban a törvé­nyjavaslatot a közlekedési miniszter e héten a képviselőházhoz beterjesztette. A törvényjavaslat, melynek czíme : „A közutakról és v­á­m­o­k­r­ó­l“,1 magától érthetőleg felöleli mindazon intézkedéseket, s melyek az utakról, azoknak fenntartásáról és a la­­­kosságnak közmunka-teljesítési kötelezettségéről szóla­­­nak, s melyek eddig egyöntetűleg egy törvényben szabályozva nem lettek. A törvényjavaslat tárgya oly közelről érdekli a közönséget, hogy alkalomszerűnek találjuk a ja­vaslatnak főbb intézkedéseit ismertetni, addig is, míg a javaslat törvényerőre emeltetik. A javaslat a közutakat a következő hat osz­tályba sorozza : u. m. á­l­l­a­m­u­t­a­t, melyek az állam költségén építtetnek; tör­­vény­hat­ó­­s­á­g­i uta­t, melyek a törvényhatóságok által építtetnek és annak költségén kezeltetnek és tar­tatnak fenn. Vasúti állomásra vezető utak : községi közlekedési utak ; tisztán községi utak ; egyesek ál­tal létesített közutak. Az utóbb említett négy osz­tályozási­ utak einte megmagyarázza egy úttal, hogy ezen utaknak fenntartási kötelezettsége kiket illet. A törvényhatóság a javaslat szerint, ú­t a­d­ó­t vethet ki, mely mint pótadó az útiköltség szükség­leteinek fedezésére fordítaná. Az útadó az egyenes állami adók után vettetik ki, s ezek 10 ° ,,-ig terjed­hetnek. Azonban kevesebb nem lehet három kézi­napszám áránál, még ha az adó után kivetett szá­zalék (10'0) szerint az adósra ennyi nem esnék is. Rendkívüli útépítési szükséglet esetén a pót­adó 1300-ra is emelhető. A törvényhatósági útadó egy része, a törvényhatósági közgyűlés határozata alapján, kézi­ erő, vagy igavonó állati­ erő segélyével róható le, de ez a pótadó felénél többre nem ter­jedhet. Az egyenes adót nem fizetők is közmunkát tel­jesítenek, és pedig minden 16 évet betöltött, de 60 évet még el nem ért férfi köteles útadó fejében három kézi­ napszámot természetben, vagy egyenér­tékű váltságösszeg lefizetése által leszolgálni. A javaslat részletesen szabályozza az utak épí­tésének feltételeit, kötelezettségét, továbbá az út­építésre, vagy anna­k fenntartására közösen kötele­zett felek, községek, törvényhatóságok hozzájárulási arányát s ezen arány megállapításának módozatait. Községi köz­m­u­n­­k­a tartozását min­denki tetszés szerint természetben dolgozhatja le, vagy megválthatja; de a község a közmunka egy részének kötelező megváltását is elhatározhatja, mely azonban a közmunka tartozás felénél túl nem ter­jedhet. A törvényjavaslatból látszik tehát, hogy a köz­ségi lakosok közmunkája ezentúl csakis a községet érdeklő utak fenntartására lesz fordítható ; nem úgy, mint az eddig gyakran történt, mert a községeket csoportosan érdeklő — vagy általában a vármegye közlekedési utainak készítésére és fenntartására a pótadó fog szolgálni. A réve­k, hajóhidak tekintetében az eddig fennálló gyakorlat változást szenved. Ugyanis ezentúl saját területén és kizárólag saját céljaira kompot bárki hatósági engedély nélkül állíthat fel. Hajóhidak felállítására azonban hatósági enge­dély lesz szükséges. A vámokról is igen megfelelően intéz­kedik a javaslat. A vámszedés joga csak közutakon és közforgalomra szolgáló hidakon, továbbá a váro­sok és községek kövezetének használata fejében gyakorolható. A jogot mindenesetre a közlekedési­­miniszter engedélyezheti. Az eddig gyakorolt vámszedési jog továbbra is épségben marad, az úgynevezett száraz v­á­­m­o­k azonban beszüntetendők. A törvén­yja­vasl­at, mely igen terjedelmes, tár­gyául felölel minden hozzátartozó kérdést, s mind­ezek felett részletesen intézkedik. Mi a javaslatot, terjedelménél fogva, csak főbb­­ vonásaiban ismertettük , főképen pedig azon részle­­­­­tek felől tettünk említést, melyek a közönség min­den rétegét legközvetlenebbül érdeklik. Hogy a közmunka szabályoztatni fog, a köz­vélemény bizon­nyal szívesen veszi a törvényjavas­lat intézkedéseit. A régi elavult rendszer ép oly igazságtalannak bizonyult, mint károsnak. A köz­­munkaerő sokszor csak elpazaroltatott. A pazarlás egyfelől a lerovási mód természetéből folyt, de más­felől a behajtás körül is számos mulasztás, sőt gya­kori visszaélés történt. Az állami utak nem hagytak ugyan maguk után kívánni valót, de azután ezzel szemben a közmunkával csinált utak olyanok vol­tak sokszor, hogy sima sárt hánytak s ezt utcsiná­­lásnak nevezték. Az uj törvényjavaslat helyesebb elvekre fekteti a kirovást s a munkaerőt is kellőleg és okszerűen tervezi felhasználni. Jegyzőkönyv: Felvétetett az ungmegyei gazd. egyesület vá­lasztmányának f. hó 1o-én tartott ülésében. Jelen voltak : Thuránszky Tivadar alelnök, Bornemissza Zoltán, Felföldy Ödön, Fekésházy Sándor, Dr. Ivántsy László, Kende Zsigmond, Markos György, Reit Jenő, Tabódy Janó, Wein­berger Albert, Widder Albert választmányi tagok és Seidler Lipót egyesületi pénztárnok. Alelnök megnyitván a gyűlést, felemlíti az egyesület múlt évi működésének eredményét, az egyesület ez évben is kénytelen volt még szűk körben mozogni, s minden gondját ügyei rendbe­hozatalára fordítani, s ez sikerült is, mert nemcsak több évi tartozásaink lettek ezen évben teljesen lefizetve, hanem azonkívül közel 400 frtnyi vagyon­nal is rendelkezünk. Egész örvendetes jel egyesü­letünk jövő fennállására nézve azon körülmény is, miszerint a gazda közönség kezdi egyesületünket­­ nagyobb pártolásban részesíteni, s az 1888. év fo­lyamán 48 uj tag lépett be egyesületünkbe. Felkéri­k a választmányt, hogy őt ezutáni működésében is­­ az eddig tapasztalt jóakarattal táma­ssák. Felolvastatott és hitelesíttetett a múlt választ­­­­­­mányi ülés jegyzőkönyve. Olvastatott G - -jjP. M - minisztmriufn leirata,

Next