Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-01-13 / 2. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. ling vár 1889. vasárnap, január I2. S,A i. Í' Megjelen IEN VASÁRNAP tőhöz intézendő minden s közleményf mely a lap irodalmi rés f-t illteti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közli ok. ki nem tudjuk, kitől I jön. Kéziratok vissza nem adatnak. * Előfizetési feltételek: Egész évr... . . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre ....!„ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az Ong kiadóhivatalába Ongvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők NyiIttér soronként 20 kr VEGYESTARTALMU HETILAP. Ungvármegye év 31.x. A minimegyei hivatalom közlönye. Felelős szerkesztő:, Fincicky Mihály-Pollacseki Miksa könyvnyomdája . Kiadóhivatal: Hivatalos közlemények, 7798. Közmunka- és közlekedésügyi sz. m. kir. minister. Valamennyi a vármegyei törvényhatóságnak és sz. kir. város közönségnek. Az államiincstár érdekeinek megóvása, valamint a postai és távírda szolgálat folytonosságának megszakadásából a közönségre háramolható hát irány vagy kárt megelőzése céljából felhívom címet, utasítsa a vártai illetve községi elöljáróságokat. hogy ezek azoia esetben, ha valamely postamesteri kezelés alatt álló posta és távirda hivatalnál, vagy nem állami közeg által kezelt külön posta illetve 1 távirda hivatalnál, a postamester illetve távirda kezelő elhalálozik, ezen elhalálozás esetét az illetékes posta- és Várirda igazgatóságnak megfelelő intézkedhetés vágott haladék nélkül jelentsék be. Budapest, 1888. december 23-án. BAROSS, s. k. 7Q15» jsz. * ki Ungvármegye alispánjától. ■ ■ [UNK] ..... » ■ ■ A főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének, a háztartás illetve a községi Elöljárók kellő utasítása végett kiad, tik 'z BUng“ helyi lap utján is közététetik. Ungvár, 1888. december 31-én. KENDE PÉTER, alispán, mellett célszerű rövidséggel és áttekintéssel össze- illitott kivonata „Útmutatás a m. kir. tiszti kijelölésre pályázó egyének számára“ cím alatt a buda ■pesti „Pallas“ irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál megjelent és 40 krért ugyanott beszerezhető. Minthogy az érintett füzet a népfelkelői tiszti állást elnyerni törekvőknek igen hasznos kézikönyvet nyújt, felhívom a címet, miszerint a füzetnek megjelenését a legszélesebb körben közhírré tegye. Ezen rendelet az „Ung“ helyi lap utján is közététetik. Ungvári 1889. január 2-án. KENDE PÉTER, 1 alispán. ; 23- P-k. i 889. Ungvármegye alispánjától A főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének. A nagy m. kir. belügyministeriumnak 74969. számú rendelete szerint ismételve panaszok merültek fel, hogy Magyarországból Boszniába és Hercegovinába utazó, a munkás vagy cseléd osztályhoz tartozó egyének csak munka vagy cselédkönyvvel vannak ellátva. Minthogy ezen munka és cselédkönyvek az ottani hatóságok által utazási vagy tartózkodási igazolványul az ott fennálló szabályok értelmében el nem fogadtatnak, az illetők sok kellemetlenségnek vannak kitéve, sőt sok esetben az országból kiutasíttatnak. Felhívom ennélfogva a tek. főszolgabírói hivatalt, intézkedjék az iránt, hogy a munka vagy cselédkönyvért jelentkezők az esetben, ha Bosznia és Hercegovinába készülnek, a munka és cselédkönyvet kiállító hatóság által figyelmeztessenek, miszerint ezen könyvek utazási vagy tartózkodási igazolványul nem használhatók, hanem ezen felül szabályszerű utiigazolványnyal szükséges magukat ellátni. Ezen rendelet az „Ung“ helyi lap utján is közététetik. Ungvári, 1889. január 2-án. 6725. sz. KENDE PÉTER, alispán. k. i. 1888. Ungvármegye alispánjától. Főszolgabirák s Ungvár város polgármesterének. A íiírpu m. kir. honvédelmi minisztériumnak 5831. elr. számú leirata folytán értesítem címet, miszerint az „Utasítás a m. kir. népfölkelő tisztképző “janfolyam számára és a népfelkelő tisztjelöltek gyakorlati oktatására nézve“ című hivatalos könyvnek. honvédelmi minisztérium ellenőrzése A közmunka. A közmunka teljesítése, mely a közönség minden rétegeit oly közvetlenül érdekli, törvény útján lesz szabályozva s e tárgyban a törvényjavaslatot a közlekedési miniszter e héten a képviselőházhoz beterjesztette. A törvényjavaslat, melynek czíme : „A közutakról és vámokról“,1 magától érthetőleg felöleli mindazon intézkedéseket, s melyek az utakról, azoknak fenntartásáról és a lakosságnak közmunka-teljesítési kötelezettségéről szólanak, s melyek eddig egyöntetűleg egy törvényben szabályozva nem lettek. A törvényjavaslat tárgya oly közelről érdekli a közönséget, hogy alkalomszerűnek találjuk a javaslatnak főbb intézkedéseit ismertetni, addig is, míg a javaslat törvényerőre emeltetik. A javaslat a közutakat a következő hat osztályba sorozza : u. m. államutat, melyek az állam költségén építtetnek; törvényhatósági utat, melyek a törvényhatóságok által építtetnek és annak költségén kezeltetnek és tartatnak fenn. Vasúti állomásra vezető utak : községi közlekedési utak ; tisztán községi utak ; egyesek által létesített közutak. Az utóbb említett négy osztályozási utak einte megmagyarázza egy úttal, hogy ezen utaknak fenntartási kötelezettsége kiket illet. A törvényhatóság a javaslat szerint, út adót vethet ki, mely mint pótadó az útiköltség szükségleteinek fedezésére fordítaná. Az útadó az egyenes állami adók után vettetik ki, s ezek 10 ° ,,-ig terjedhetnek. Azonban kevesebb nem lehet három kézinapszám áránál, még ha az adó után kivetett százalék (10'0) szerint az adósra ennyi nem esnék is. Rendkívüli útépítési szükséglet esetén a pótadó 1300-ra is emelhető. A törvényhatósági útadó egy része, a törvényhatósági közgyűlés határozata alapján, kézi erő, vagy igavonó állati erő segélyével róható le, de ez a pótadó felénél többre nem terjedhet. Az egyenes adót nem fizetők is közmunkát teljesítenek, és pedig minden 16 évet betöltött, de 60 évet még el nem ért férfi köteles útadó fejében három kézi napszámot természetben, vagy egyenértékű váltságösszeg lefizetése által leszolgálni. A javaslat részletesen szabályozza az utak építésének feltételeit, kötelezettségét, továbbá az útépítésre, vagy annak fenntartására közösen kötelezett felek, községek, törvényhatóságok hozzájárulási arányát s ezen arány megállapításának módozatait. Községi közmunka tartozását mindenki tetszés szerint természetben dolgozhatja le, vagy megválthatja; de a község a közmunka egy részének kötelező megváltását is elhatározhatja, mely azonban a közmunka tartozás felénél túl nem terjedhet. A törvényjavaslatból látszik tehát, hogy a községi lakosok közmunkája ezentúl csakis a községet érdeklő utak fenntartására lesz fordítható ; nem úgy, mint az eddig gyakran történt, mert a községeket csoportosan érdeklő — vagy általában a vármegye közlekedési utainak készítésére és fenntartására a pótadó fog szolgálni. A révek, hajóhidak tekintetében az eddig fennálló gyakorlat változást szenved. Ugyanis ezentúl saját területén és kizárólag saját céljaira kompot bárki hatósági engedély nélkül állíthat fel. Hajóhidak felállítására azonban hatósági engedély lesz szükséges. A vámokról is igen megfelelően intézkedik a javaslat. A vámszedés joga csak közutakon és közforgalomra szolgáló hidakon, továbbá a városok és községek kövezetének használata fejében gyakorolható. A jogot mindenesetre a közlekedésiminiszter engedélyezheti. Az eddig gyakorolt vámszedési jog továbbra is épségben marad, az úgynevezett száraz vámok azonban beszüntetendők. A törvényjavaslat, mely igen terjedelmes, tárgyául felölel minden hozzátartozó kérdést, s mindezek felett részletesen intézkedik. Mi a javaslatot, terjedelménél fogva, csak főbb vonásaiban ismertettük , főképen pedig azon részletek felől tettünk említést, melyek a közönség minden rétegét legközvetlenebbül érdeklik. Hogy a közmunka szabályoztatni fog, a közvélemény bizonnyal szívesen veszi a törvényjavaslat intézkedéseit. A régi elavult rendszer ép oly igazságtalannak bizonyult, mint károsnak. A közmunkaerő sokszor csak elpazaroltatott. A pazarlás egyfelől a lerovási mód természetéből folyt, de másfelől a behajtás körül is számos mulasztás, sőt gyakori visszaélés történt. Az állami utak nem hagytak ugyan maguk után kívánni valót, de azután ezzel szemben a közmunkával csinált utak olyanok voltak sokszor, hogy sima sárt hánytak s ezt utcsinálásnak nevezték. Az uj törvényjavaslat helyesebb elvekre fekteti a kirovást s a munkaerőt is kellőleg és okszerűen tervezi felhasználni. Jegyzőkönyv: Felvétetett az ungmegyei gazd. egyesület választmányának f. hó 1o-én tartott ülésében. Jelen voltak : Thuránszky Tivadar alelnök, Bornemissza Zoltán, Felföldy Ödön, Fekésházy Sándor, Dr. Ivántsy László, Kende Zsigmond, Markos György, Reit Jenő, Tabódy Janó, Weinberger Albert, Widder Albert választmányi tagok és Seidler Lipót egyesületi pénztárnok. Alelnök megnyitván a gyűlést, felemlíti az egyesület múlt évi működésének eredményét, az egyesület ez évben is kénytelen volt még szűk körben mozogni, s minden gondját ügyei rendbehozatalára fordítani, s ez sikerült is, mert nemcsak több évi tartozásaink lettek ezen évben teljesen lefizetve, hanem azonkívül közel 400 frtnyi vagyonnal is rendelkezünk. Egész örvendetes jel egyesületünk jövő fennállására nézve azon körülmény is, miszerint a gazda közönség kezdi egyesületünket nagyobb pártolásban részesíteni, s az 1888. év folyamán 48 uj tag lépett be egyesületünkbe. Felkérik a választmányt, hogy őt ezutáni működésében is az eddig tapasztalt jóakarattal támassák. Felolvastatott és hitelesíttetett a múlt választmányi ülés jegyzőkönyve. Olvastatott G - -jjP. M - minisztmriufn leirata,