Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1889-07-07 / 27. szám
A cukorrépa termesztésről. Midőn a szerencsi cukorgyár létesítésének ügye napirendre került, megyénk gazdái is felszólítást kaptak nagyobb mérvű cukorrépa termesztésre. A gazdák nem idegenkedtek ezen eszmétől, azonban tekintve azon körülményt, hogy megyénkben erre nézve még kísérlet sem történt, abban állapodtak meg, hogy előbb kísérletképen fognak kisebb területen cukorrépát termelni, s ha az sikerül, úgy jövőre ezen jövedelmező növény termesztését nagyobb terjedelemben fogják eszközölni. Az eddigi kilátások szerint az idén kísérleti termesztés jó eredményeket felmutatni nem fog, az állandó szárazság miatt a cukorrépa csak igen hiányosan kelhetett ki, s ott is hol kikelt, kellő fejlődésnek nem indulhatott. Azonban ez nemcsak megyénkben van így, hanem a szerencsi cukorgyárnak a gazdasági egyesülethez küldött értesítése szerint Zemplén megyében is, hol az előbbi években tett kísérleti termesztések fényes eredményeket mutattak fel, az idén igen rosz termésre van kilátás, s a hatvani cukorgyár területén is, amely hazánk egyik legtermőbb vidékét foglalja magában, a kilátások oly roszak, mint emberemlékezet óta egy évben sem. A gazdára nézve mindenesetre lehangoló, ha oly növény melynek, termesztésétől a jövőben sokat várt, nem sikerül, kivált ha ez kisérletképen termesztetett, mert a jövőre nézve ezen növénytől a gazdák mintegy ösztönszerüleg tartózkodnak, bárha az első év részeredménye még korántsem zárja ki annak jövőbeni sikerüket. A cukorrépa termesztés megyénkre nézve különös fontossággal bír. A mostoha időjárás miatt a kalászos termények már évek óta nem szolgáltatnak kielégítő termést, a drága szállítási díjtételek pedig még ezen csekély termés értékét is annyira lenyomják, hogy a gazdának jövedelmi feleslege csak igen ritkán marad. A folytonos búzatermesztés földünk termőerejét igen kihasználta, s ezen egyoldalú gazdálkodás káros hatása mindinkább szembeötlő. Az újabb gazdasági rendszerek a különböző növényeket alkalmas sorrendben következtetik egymásután, különösen ügyelvén arra, hogy két kalászos növény ugyanazon földbe közvetlen egymásután ne kerüljön, hanem közé kapás vagy takarmány növényt illesztenek. A különböző növények a föld táperejét nem egyformán veszik igénybe ; a kapás növények a földben levő tápanyagokat más arányban veszik igénybe mint a kalászosok, ugyanily eltérés mutatkozik a takarmánynövények tápigényét illetőleg is, s míg az egyik növény a neki szükséges tápanyagokat a talajból áthasonitja, addig az általa fel nem használt tápanyagok a földben maradván, újabb felbomlások által tetemesen megszaporodnak, s a következő évben odakerülő növénynek bő táplálékul szolgálnak. Megyénkben eddig a kapásnövények közül leginkább a tengeri termesztetek, s bár ez is, tápigényét illetőleg, eltéréseket mutat, a kalászos növények fejlődésére múlhatlanul szükséges. Sokkal több előnyei vannak e tekintetben a cukorrépának; kitűnő táperőben hagyja maga után a földet, s normális időjárás mellett korán kerülvén le a földről, az általa igényelt gondos megmunkálás folytán már egy szántással kellő képen elkészíthető a talaj a kalászos vetemények alá, melyek utána rendesen kielégítő terméseket szoktak adni. A cukorrépa ára a gyár által szerződésileg hosszabb időre meg lévén állapítva, a gazda az árhullámzásnak nincs kitéve, s így évről évre bizonyos egyenlő jövedelemre számíthat. Igaz, hogy a művelési költségek tetemesek, azonban többre, mint más kapás növényeknél, nem rúgnak, s a cukorgyár által nyújtott kamat nélküli előleg által kellő időben fedezhetők. Nem hagyható figyelmen kívül a gyár által visszaadandó s díjtalanul bármely vasúti állomásra szállítandó répaszelet, mely mint kitűnő takarmány eléggé ismeretes, s mely esetleg a gyár által készpénzen meg is váltatik. Mindezek oly előnyök, melyek a cukorrépa termesztését kellőképen indokolttá teszik, s egyszersmind kívánatossá, hogy megyénkben mentől nagyobb elterjedést nyerjen. Könnyen átlátható, hogy eddigi gazdasági rendszerünk mellett jövedelmi forráshoz jutni alig fogunk, s a kereskedelmi növények termesztését kell gazdaságainkba behozni, s ha a kormány a dohánytermesztés engedélyezését, mely pedig megyénk leghíresebb terménye volt, következetesen megtagadta, karoljuk fel a cukorrépa termesztést mentől nagyobb terjedelemben, hogy gazdaságunk megzavart egyensúlyát ezáltal némileg helyreállíthassuk. Ne engedjük magunkat az idei részkilátások miatt elriasztani, hanem fokozott erővel kisértsük meg jövőre, azon reményben, hogy a kitartás végre is sikerre vezet. y.f. főjegyző által szerkesztett feliratot, mely kifejti, hogy Ungvár városa igényli a pénzügyigazgatósági székhelyei, múltja, jelene és jövő fejlődése indokából; s hogy Beregszász város fölött minden tekintetben előnyben áll arra nézve, hogy ily közhivatal itt elhelyeztessék. Nem ismételjük sorba a szépen kidolgozott felirat indokait, mert egész terjedelmében veszik olvasóink e laphoz mellékelve s csak arra kérjük a szives olvasót, olvassa el azt egész terjedelmében. Hire jár egy pár hete már, hogy adófelügyelőségünk megszűnik s beosztatik f. évi augusztus 1-jével a Beregszászban felállítandó pénzügyigazgatósághoz. E hírekkel szemben a vármegye törvényhatósága küldöttségileg kíván a pénzügyminiszternél tisztelegni s kérni őt, hogy ne itassa ki ismét e keserű poharat szegény földig tiport vármegyénkkel. Fog-e használni a küldöttség esedezése? még nem tudjuk. A bizottsági közgyűlés a főjegyző által megszerkesztett feliratot egész terjedelmében egyhanagúlag elfogadta és a küldöttségbe, mely a feliratot pénzügyminiszternek átadja, beválasztattak : Kende Péter alispán elnöklete alatt : Lehocky Béla polgármester vagy ez idő szerinti helyettese; Fincicky Mihály, Sztáray Antal gróf, Hadik Barkócy Endre gróf, Apponyi Albert gróf, Vécsey Alajos báró, Patay Gyula, Redvitz Sándor báró, Markos György, Nehrebecky György, Dr. Iváncsy László, Mocsáry Géza, Bugyis András, Zoltsák János, Makay Dániel, Hampel János, Thuránszky Tivadar, Berzevicy István, Bernáth Zoltán, Felföldy Ödön, Guttmann Izidor, Szepessy Gusztáv, Tomcsányi László, Fircák Gyula, Kende Mihály, Bernáth Dezső, Dr. Novák Endre, Tabódy Jenő, Oelberg Károly, Seidler Lipót, Dr. Spitzer Sándor, Tasnády Dezső, Dr. Preusz Adolf, Widder Albert, Reismann Bertalan, Roskovics Ignác, Drohobecky Gyula. E bizottság egyúttal megbizatott azzal is, hogy a vármegye főjegyzője által szerkesztendő feliratot adjon át az igazságügyminiszternek a kir. törvényszék visszaállítása tárgyában. A küldöttség útját bevárjuk, hogy e kérdéshez hozzászóljunk, mert keserű szívvel bár, de kénytelenek vagyunk ez ügyben az igazságot megmondani. ______ A törvényhatóság ad hoc közgyűlése- Elnök •• gróf Török József főispán. A közgyűlés tárgya: a pénzügy igazgatóság székhelyének Ungvári leendő elhelyezése iránt a pénzügyministeriumhoz egy küldöttség kiküldése és megválasztása, a miniszternek átnyújtandó kérvény felolvasása. A szép számmal egybegyűlt bizottsági tagok figyelmes elismeréssel hallgatták a Tabódy Jenő Különfélék. * Kinevezés: Boross Béla, honvédelmi ministeri segédfogalmazó, kineveztetett fogalmazóvá. Gratulálunk I * Péter Páli bál. A szobránci fürdő hajdan híres péter-páli bálját ez idén is válogatott közönség tartotta meg, nem ugyan nagy számban, de kedélyesen és jó kedvvel. A négyest 14 pár táncolta a legjobb hangulatban. Másnap a tengerszemhez érdekes kirándulást rendeztek a bálban résztvevők. * Névváltoztatás: Moncsák István zavatkai elemi tanító, valamint Béla és László nevű kiskorú gyermekei nevöket belügyminiszteri rendelettel „Budai“-ra változtatták. * A pótsorozások e hó 5-én megkezdődtek s ezentúl minden hónapban kétszer lesz. A legközelebbi e hó 20-án lesz ismét. * Rendkívül szépen sikerült tánc mulatsága volt a múlt hó 30-án az „Ungv. kath. legény egyletnek.“ Két havi fönnállás óta, oly szép eredményt mutatott fel, mely mindenkit meglepett. A mulatságot az egyleti dalárda a szózatnak eléneklésével kezdte meg, melyre azonnal egy órai tánc következett. Tánc után színi előadás volt, mely alatt a Széchényi ligeti táncterem a szó szoros értelmében tömve volt néző közönséggel. Nem bocsátkozhatunk az előadás megbírálásába, de tény, hogy a jelenlevők mindannyian várakozáson felülinek tartották a sikert. Ennek végeztével Félegyházi S. egyesületi tag nyújtott a közönségnek élvezetet, szavalata által. Végül az egyesület énekkara „Kitárom reszkető karom“ című darab eléneklésével a megszakított tánc folytatását tette lehetővé, mely egész hajnalig tartott. A négyest 76 pár táncolta. A zártkörű jelleget a rendező bizottság mindvégig gondosan ellenőrizte, s főleg innen magyarázható ki, hogy a díszes közönség nagyon jól érezte magát. S midőn a jelen volt közönségnek e helyen a legmelegebb köszönetét nyilvánítjuk szives pártfogásáért, elismerésünk kifejezése mellett ide iktatjuk a felülfizetők neveit : Juhász I. 1 frt, Kirschenbaum I. 1 frt, Orosz A. 80 kr, Harajda M. 80 kr, Drohobeky Gyula, Laudon Sándor, Pelcsárszky B., Moldován A., Dr. Fibiger S., Dr. Levy J., Szomráky I és Orosz Aladár 50 krjával, Bercik I. 30 kr,Erdős L., Mártonyi Gy., Fodor K., Vajnay Márton és N. N. 20 krjával. Összesen : 8 frt 90 kr. Ezenkívül az összes bevétel 174 frt 60 kr., melyből a tiszta jövedelem körülbelül 100 frtot tesz ki. * Az adófelügyelőség városunkban feloszlik és tisztikara elvándorol, de még egyenkint nem tudják, hogy kire mi sors vár. Tény az, hogy e hó 15-től kezdődik a parkolás, mert augusztus 1-jén már az új helyen kell szolgálatba lépni. * Az idei aratás megkezdődött, de a jelentések szerint bizony silány eredménye lesz. A keresztek nagyon ritkán telnek, a szem se mindenütt jó, úgy, hogy ez idei termésünk, csekély kivétellel, alig fogja a gyenge középtermést megközelíteni. Árpa és zab általában rósz ; a kapás növények is gyengén állnak, mert a nagy szárazság elérte a fejlődést. A szőlők jól ígérnek. * Áthelyezés. Würth Lajos honvédfőhadnagy Egerből áthelyeztetett Ungvárra. * A kassai keresk.- és iparkamara legutóbbi újjáalakulása alkalmával megválasztattak: elnökké, Novelly Sándor, alelnökökké, illetőleg az ipari szakosztály elnökévé Halyka Mihály, a keresk. szakosztály elnökévé Szakmáry Károly. * A gazd. egyesület tagjai tisztelettel felkéretnek, hogy hátralékos és f. évi tagsági díjaikat az egyesület pénztárába (Ungvár, műmalmi iroda) mielőbb befizetni szíveskedjenek. Thuránszky Tivadar alelnök. * A gazd. egyesület elnöksége érteti a t. gazdaközönséget, miszerint a gabnanemüek vasúti szállítási díjtételei tetemesen leszállittattak. A díjtétel Ungvártól Budapestig ezelőtt volt 116 frt 09 kr. jelenleg 89 frtra lett leszállítva 100 mmázsa rakomány után, 50 mmázsa díjtétele 47 frt 25 kr, 1 mmázsa díjtétele 109.* kr. Ungvártól Kassáig ezelőtt volt 51 frt, jelenleg 43 frt 80 krra lett leszállítva 100 mmázsa rakomány után, 50 mmázsa díjtétele 24 frt 35 kr, 1 mmázsa díjtétele 50.® kr. Bárha ezen díjleszállítás megyénk viszonyait tekintve még nem kielégítő, mindazáltal megyénk gabnaáraira fontossággal bir, s a közlekedésügyi m. kir. ministerium ezen intézkedésével is a gazdaközönség iránti érdeklődésének adta tanúbizonyságát. * Marha betegség. Tarnóc községében a szarvasmarhák közt ragályos láb- és szájbetegség uralkodik, mi végből a községet a hatóság bezáratta s azon keresztül szarvasmarhát hajtani, takarmányt vinni tilos. * Menetrend változás. A m. é. k. vasút közhírré teszi, hogy f. évi julius hó 15-étől gyorsított személyvonatok fognak közlekedni a S. A. Ujhely- Mező-Laborc, Nagy-Károly-Zilahi vasút vonalakon’ * Beküldetett. A fürdőbe utazók figyelmébe ajánljuk, hogy el ne mulasszák megszerezni az „Útmutató“ menetrend könyv julius havi füzetét. Ez az egyetlen könyv, mely az összes mérsékelt árú fürdőjegyeket tartalmazza, fürdőjegyek vétele pedig jelentékeny kedvezménnyel jár. Óva intjük a közönséget az idegen nyelvű, külföldről importált utazási könyvek megszerzésétől, melyek az utazót tévútra vezetik, miután sem a fürdőjegyekről, sem a nagy számban fönálló mérsékelt áru menettérti jegyekre nézve nem tartalmaznak felvilágosítást. * A párisi kiállításra utazók figyelmébe ajánljuk, hogy az „Utmutató“ magyar hivatalos menetrendkönyv f. hó 28-án megjelenő julius havi füzete, mint külön mellékletet, a budapest-páris és páris-budapesti teljes menetrendet fogja tartalmazni valamennyi útirányon át. Valamennyi állomás Budapesttől Parisig és vissza egy menetrendben lesz összefoglalva, ami semmiféle más menetrendkönyvben sem magyar, sem más nyelven nem található meg. Ezen kívül az „Útmutató“ tartartalmazza a teljes páris-londoni menetrendet is, ami a közkézen forgó menetrendkönyvekben szintén nem található meg. Ily módon az „Útmutató“ nélkülözhetlen szolgálatot tesz a Párisba utazóknak, megszerzése tehát minden utazónak érdekében fekszik. Az „Útmutató“ kiadóhivatala Budapesten van, VI., Podmanitzky utcza 17 b szám alatt. A jelenkor legszámbavehetőbb gyógytalálmányai között Warner Safe-Cure-je a vese, máj- és hólyag bajainak gyógyítása körül elért sikernél fogva, joggal az elsőrendű helyet foglalhatja el. Ezt az alábbi pár sor a legvilágosabban igazolja. Tavaly nyáron Karlsbadban egy orvoshoz folyamodtam, ki konstatálta, hogy epekő és májdaganaton szenvedek. Mindjárt ezen helyet ajánlta a cura tartására is. De ez nem mehetett oly egyhamar, jólehet ugyancsak kedvezőtlen helyzetben valók. Az ülést nem bírhattam ki tovább, az éjjeli fekvés is csak kínomra szolgált. Étvágyam úgyszólván semmi sem volt, minden étel úgy ízlett mint a föld. Gyakran szédülés fogott el és ájulás állott be. Ilyeténi nyomorult állapotomban Warner Safe Cure-jére figyelmeztettek és én még ezzel is kísérletet véltem szükségesnek tenni. A mellékelt füzet átolvasása után pedig elhatároztam, hogy egészségem visszanyerése végett ezen curánál maradok. Most pedig tiszta lelkiismerettel állíthatomhogy hál’Istennek betegségemből teljesen felépültem és minden szenvedőnek ajánlom, hogy ezen csodagyógyszert a legnagyobb bizalommal alkalmazza, mivel csak ez a szer az, mely engem családom számára fentartott. Königsberg, a. Eger. BRANDL FANNI, divatárusnő. Egy üveg ára 2 frt. Kapható Hoffman Béla gyógyszertárában. Színház. Tiszay Dezső színtársulata tegnap tartotta búcsú előadását a „Thurán Anná“-val szép számú közönség jelenlétében. A társulat nem panaszkodhatik városunk közönsége ellen, mert e színi évad alatt is megtette azt, amit tehetett. Voltak kellemetlenségei is a társulatnak, de azt a hitvány nyegleség idézte elő s beszámítás alá csak azoknál jöhetett, ha ugyan egyáltalán jött, a kik a járdataposók nyeglségei előtt meghajolnak. Tiszteséges ember a maga szemüvegén néz és birál s nem a szomszédén.