Ung, 1894. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1894-01-07 / 1. szám

átka, egy fehérkereszt-egyleti választmány a szegény szülők nyilvántartásával is nagy szolgálatot tehetne. És egy ily fiók-egylet könnyen megvalósítható vl­na, ha Ungvár páratlan lelkes hölgyei az ügyet ke­rékbe vennék, az általuk emelendő fehérkeresztes sze­retet-ház lenne legszebb m­illeniumi emlékük ! Adja Isten, hogy úgy legyen! Kelt Bpest, 1394. január 1. Tabódy József: A Fehérkereszt. ín A szeretet: a törvények törvénye! E törvény ;»ma állok én is, midőn ma, az évforduló jelentősége­­ kL elmélkedve, évezredes fennállásunk közelgő ünne­­p­­*n ek küszöbén vigaszt a múlt súlyos veszteségeiért és kárpótló örömöt egy előttünk álló jövőt illetőleg szinte csakis a békét király és nemzet és jó egyetértést a haza gyermekei közt, vallás- és nyelv­különbség nél­kül biztosító és a közjót előmozdító szeretet gyakorlá­sában találok. Igaza van a Fehérkereszt országos lelencz- és gyermekvédő-egyesület fenséges védasszonyának, hogy a szeretet erényének gyakorlása legszebben, legjobban s legigazabban nyilvánul a haza ártatlan gyermekei, jövőnk keményeinek megmentésében, minek kétségtelen ésmérve , erkölcsi m­egnyugtató hatás, a melyet magára a­evőkre a legelsőtől a legutolsóig és azokra gyakorol. "■ét a gyermekmentés révén, a faji és felekezeti félté­­k­enységet és gyülölséget kizárva, testvérileg egybeköt; mert midőn a gyermeket menti, az egyéni és közérdek­nek egyaránt tesz szolgálatot a szeretet. Ez azért igen kívánatos volna, hogy a közműve­lődési egyesületek is, melyek hivatvák a magyar állam­eszmének propagandát csinálni, hogy tényleg, kézzel­­foghatólag bizonyítsák, miszerint nem czéljuk Magyar­­ország nem magyar ajkú lakosainak elnyomása és nyelvi cultúrájuk akadályozása, hanem ellenkezőleg úgy a szel­lemi, mint az anyagi közjó előmozdítása, a gyermek- j­ ífentés kérdést is érdekkörükbe vennék ; országszerte a gyermekmentést testileg és szellemileg eszközölni czélzó 1" ezt egészen felölelő Fehérkereszt-egyesületnek, saját kebelükből fiókokat létesíteni , ott hol a szülők élnek, vagy ezek egyike legalább él, a szülői kapocs fentar­­tása mellett szeretet­, hol nincsenek,­­eienez­ házakat felállítani iparkodván. A Fehérkereszt-egyesületnek, mely eddig 7 évi fenállása óta központi intézetében, Budapest (IV., Mo­­zsár-utcza 111. sz.) 1391 gyermeket mentett meg, — hivatása : a) Szegény, beteg gyermeket ingyen gyógyít, táp­lálékkal, orvossággal ingyen ellát és e czélból gyermek kórházat felállít. b) Szegény szülőnőket, mig munkaképesekké neu­gálnak, ellát, gyermekük elhelyezéséről anyagi segélye­zés útján is gondoskodik, elhelyezett gyermekek felet­t­ felügyeletet gyakorol. c) Az egyesület által ápolt szegény szülőket, In­gerre alkalmasak, dajkákul elhelyezi.­­ d) Szegény, teherben lévő nőknek terhességül­­ utolsó heteiben anyagi segélyt ad. e) Felveszi és felneveli 0—14 éves lelenczeket elhagyott törvényes és törvénytelen, s elzüllésnél kitett gyermekeket és e czélból felállít szeretet- é Sterencz-házakat f) Huzamosb vagy rövidebb ellátás és nevelő végett, a rendőrség indokolt előterjesztésére, anyagi ere­jéhez képest, oltalmába veszi a toloncz­házba kerül gyermeket. g) Alapszabályai keretén belül érintkezik és eset Étről-esetre együtt­működik a közös czélra más hason! Egyesületekkel. Tagjai lehetnek férfiak és nők egyaránt és pedig : a) telepalapitók, kik egyszersmindenkorra legaláb­b 1,000 irt ; b) ágyalapitók, kik egyszersmindenkorra legaláb ezer írt; c) alapítók, kik egyszersmindenkorra legalább két­­­száz frt ; d) pártolók, kik egyszersmindenkorra legalább ói a­i­n frt ; e) rendes tagok, kik évenként legalább 5 fi lg fővárosban 3 trt. vidéken 1 trtot három évi kötél«­­j. ‘séggel fizetnek ; g ■­ f) tiszteletbeliek, kiket a választmány ajánlatát ■r zgyülés megválaszt. Fiókegyesülete az ország több vidékén, szán­dbkol 16. •? De ezek közt, fájdalom, nincs az ungi! Öiu­lőföldemen még nem talált viszhangra eszme; ped­ig Ungvár és Munkács volt azon két el állomás, hol­ honfoglaló őseink is »fecerunt m­agni áldomás», mely t tehát nem lehet utolsó ott, hol honfi és honleányi köteles­ grői, midőn egy mentő eszt megvalósításáról van szó. Ez igy nem maradhat­ ott, a h­o­ f. miként Munkács h­zafias szellemű püspöke Firczak Gyuli­, fényes elmeés bebizonyitá, nincs nemzetiségi kérdés, hane­­ n csak jet vériség honol, hol magyar és orosz ajkú mini, oröt <en és bubán együtt érzett; hol a hány gyernek megmentünk, annyi hű gyermekét mentjük meg a há­ziak-és hol ha az Ínség beköszönt, mi a felvidéken ne Villamos világítás. Ungvár város múlt évi deczember 27-én tartott képviselő-testületi gyűlésének fő tárgyát a villamos vilá­gítás kérdése képezte. Erről szóló tüzetes tudósításunkat lapunk múlt számából a meg nem szakítható nagyobb közlemények kiszorították. Az idejét múlt tudósítást most nem közöljük, de közrebocsátjuk az ajánlatokat. Reméljük, szívesen veszi a dolog iránt oly meleg érdek­lődést tanúsító közönség. A város utczáinak villámmal világítására a pályá­zati határidőn belül a város tanácsához 2 pályázat ér­kezett be, és pedig : egyik Ganez és társa b pesti részvénytársulat ajánlata — ennek ajánlata rövid kivo­natban : A nevezett társulat 50, esetleg 70 évre kéri a ki­zárólagos jogot a várostól; a szerződés egész tarta­mára a telep felállítására a czélnak megfelelő 3604 C ölnyi területet ingyen kér átengedni Vállalkozik 18­. drb. utczai lámpát, ezek közzül 90 drbot 10, és 90 da­rabot 16 gyertya fén­nyel a város költségén állítandó uj oszlopokon s részint a házak falán évi 4000 frtny általány összegért világítani; az elromlott lámpákat s vezetékeket a szükséghez képest ugyancsak a város tartozik kiegészíteni. A magánosok világítására az aján­lat következőképen szól: A villamos villámáram ára óránként egy 16 gyer­­tyás izó lámpáért 6 fillér v. 3 kr. egy 10 gyertyás izzó lámpáért 4 fillér v. 2 kr, — ezenkívül minden magános által a berendezésért évenként 4 korona vagyis 2 fm­ fizetendő. A vállalkozó czég a szerződés megkötése után egy fél év alatt kötelezi magát a munkálatok megkez­­désére, —­ de csak azon esetben, ha az utczai lámpái világításán kívül a magánosoknál legalább 1000 lány biztosittatik részére, 30 év leforgása után a közvilági­tásra szolgáló összes vezeték hálózat ellenérték nélkü a város tulajdonába megy át, mig a többi berendezés a város más egyezség hiányában 40%-val a becsáros alul jogosult lesz megváltani, 70 év lejárata után pedig az összes villamgépek és készülékek nyilvános vezeté­kék egyéb tartozékok ingyen fognak a város tulajdo­nába bocsáttatni. A vállalkozó c­ég az egész szabadalom tartam­ alatt községi adó fizetése alól mentességet kér, a szer­ződés bélyegei és illetékei közösen viselerdn­ők, végül vállalkozónak jogában áll a szerződést egész terjedel­mében az ungvári műmalom törvényszékileg bejegyzet c cégre átruházni. A másik ajánlatot az Elektra magyar accumuláto gyár részvénytársulat tette, következő feltételek mellett A kizárólagos szabadalom tartama úgy a váró utczáinak és köztereinek, valamint a magán­lakások tö: és magán épületeknek, intézeteknek és vállalatokkal villámfén­nyel leendő világítására 1895. év január 1-én kezdődik és 25 évre terjed. Kötelezi magát a részvénytársaság évenkénti 270­ frt összegért a város utczáit 130 drb 20 gyertyafényi izzó lámpával és 6 drb. 1000 gyertyafényű iv lámpá­val világítani, 3100 frtért 150 drb. 20 gyertyafényi izzó lámpával és 6 drb 1000 gyertyafényű iv lámpává világítani, 4150 frtért, 200 drb 20 gyertyafényű izi lámpával és 6 drb 1000 gyertyafényű ív lámpával vi­lágítani és mindezt a saját kezelésében és kizárólag a költségén előállítandó villámfén­nyel. Kötelezi magát a technika haladásához mérten a újításokat meghonosítani és ahhoz képest a világítás időről időre tökéletesíteni s mindezekért a várossa­l szemben teljes szavatosságot, vállal. Kötelezi magát a lámpák összes, felszerelvényét valamint ezek világítására szolgáló vezetékeket sajá költségén beszerezni és elhelyezni s a szabadalmi id alatt a szükséghez mérten azokat kicserélni, javítani , helyre állítani. A 25 évi szabadalom lejárata után a város ut­czáinak és köztereinek világítására szolgáló ív- és izz lámpák, oszlopok és fali karok összes felszerelvényei, valamint a vezetékek és tartozékak­ a város feltétle tulajdonába mennek át és azokért a vállalkozó ezt sem megváltási árt sem egyréb képzelhető díjakat nem ■ igényelhet. 25 év leforgása után a városnak jogában áll világítást bárki által foganatosíttatni, sőt a világítás ezt , módjával teljesen szakítani is/ ha azonban a város világítást 25 év eltelte után ismét a vállalkozó őscégr­­­e bízná, már most kötelezi magát !* pség, hogy a jelz i­ alapon a világítást újabb 2-7 évre el­villál­ni kötelek i­s leend. a | Kötelezi magát a' ez tg saját költségénégy, vaj a szükséghez képest j­obb áram­ fejlesztő központi tel­ket létesíteni, a magát a lakásokat 16 gyertyafényü *n, 1 ■ gal óránként legfeljebb 2­10 krért világítani.­­ Kötelezi magát a cég az összes berendezés­t­­ 1895. év január 1-ig teljesen­­ elkészíteni, úgy, hogy az. , . 1895- év január hó 1-én. teljes működésbe léphessed A czég nem követeli azt, hogy a magán Ián?0 száma már előre megh­atároztassék, de kötelezi míSt wf’ *hogy ha nyilvános ^tágításra szánt lámpák szt,m­í _m­at — a magánosoknál alkalmazott lámpák, szá?! bele­értve a nyilvános helyeken létezőket is, az 15­00-at eléri, az ezen számokon felül újonnan felállítandó min­den 100 magán lámpa után 5 nyilvános izzó lámpát in­gyenesen állít. Kötelezi végül a czég magát arra, hogy a központi telepen egy oly képességű accumulátor te­lepet fog fölállítani, mely képes leend a szolgálatban lévő lámpák felét 10 órán át megszakítás nélkül világítani. A czég adómentességet nem igényel; a nyilvános világítás a nap lementével kezdődik és a keltével végződik. A katonai hússzállítás üg­ye. A városi huskérdés ügyében, tudva, hogy a közön­­­­ség annak további fejlődése iránt érdeklődik, a követ­kező közleménynek kérek helyt adni : A dolog oda jutott, hogy a katonai élelmezési bi­zottság az »Ung» által figyelmessé tétetvén, már a vál­lalat első napján, január 2-án megvizsgálta a húst s azt mint teljesen hasznavehetetlent visszautasította. Másnap, január 3-án, Aronovics Ábrahám ur hi­báját jóvá teendő — bikát öletett s azt akarta a kato­náknak kimérni; ez a bizottságot annyira felháborította, hogy vele a szerződés felbontatott s özv. Samunovics­­nét kérték fel a kisegítésre. Ezen végeredményből két örvendetes dolgot kell végeredménykép levonni : az egyik, hogy katonagyer­mekeink élelmezésére az élelmezési bizottság dicsérőleg ébren őrködik, s a­mi még dicsérőbb, a sajtó hangját nem hagyja a pusztában elnémulni ; a másik pedig, hogy­­ a felszólalás a jelzett veszélytől a közönséget egyelőre megmentette. Miután a tények ib­hét, most még nyugodtak 1 »rsan igazolták feltevésein­éghetünk a még mindig késedel­m­eskedő sajtóper elé ! Mocsáry Géza. A Pallas ie .km írói.*) Élénk emlékezetembe', évek étlapjainak ama ké,­ vannak még a hatvanas ténye-kben a cseh és német hivatalnokok haza vándort sa­vai á­brázolva. Egy útmutató fa, mely a magyar határból kis,­lgáló útirányt mutatta, ráírva Bécs vagy Csa­ v' m­é- !i .-szó sora a rokkant czilinderü, félretaposott r’aiucsnibah Író czivi­­­­lizátoroknak, a kik batyuval a b.dukon, Mé­lával az orrukon, a vissás érzelmek kifejezésével arczukon, re­­j­pülő frakkszárn­nyal indultak vándorútra, oda hon­nan minket boldogítani ide sereglettek VA .... -t alá­­­írva parodisztikus czélzással a régi vers : Már siess hazádba vissza veri seregem!«­­ Ma már jóformán elmúlt amaz idők kest­ vüsége. . Kevés szív dobog, a ki azt a czivilizátori sáskát í­r, a saját szemével nézte végig. Uj nemzedékek tolong A­a­i élet­versenyében, legalább is ötven évesnek kel­­l bérnek lennie, hogy elmondhassa: láttam legaláb­b rövid, de keserű kornak a maradékait,­­Jókai Mó­­­ret regényében törekvései, érzületei, félszegségei, al; • > I könyfakasztó furcsaságai és hahotát keltő komolyságáig /fel vannak írva a halhatatlanság számára. Csodálatos dolog volt ez nagyon. Mert ama turcs­­had, néha nagyon is szedett-vedett népség, mégis egész­ x i j­ben a nyugati czivilizáczió magasságán és vele közös­­­­ségben élő vezérelmék törekvéseinek vala a munkás­­­­csapata. Igaz az is, hogy egyben-másban nem is tettek­­ mást, minthogy végrehajtották a dicső 1848 vívmányait, részben a szellemét. De gyűlöletesnek, de veszendőnek,­­ balsikerünek kellett lennie minden szándékuknak és cse­­­lekedetüknek, mert a czivilizáczióért, a melylyel ren­delkeztek s a­melyet kínáltak, cserébe kérték államisá­­­gunkat, szabadságunkat, nemzeti jellegünket. Azaz hogy [ kérték ? Dehogy kérték, sőt inkább vették kéretlen, erő­­­­szakosan. Ha mostan ismételve, meg­ismételve látjuk, mily­en elragadó lelkességgel lehet alkalmatos időkben nagy­ re­formokat proklamálni, de hogy mily konvulziókkal, mily­­ bonyodalmakkal jár gyakran a legüdvösebb reformnak­­ is átültetése a más csapáshoz törődött eleven életbe . I­ kihámozhatjuk könnyen azt az igazságot, hogy az el­nyomás korszaka is tudott becses szolgálatokat "tenni a­­ nemzet fejlődésének, azon kívül is, hogy míg zsákmá­­t nyúl bevert czilindert, sovány batyut, lyukas sárczipőt­­ és viseltes Bakh-huszár-egyenruhát vitt magával a ki­­n­t vonulók serege, addig ide elementáris erővel égretörő reményt, megifjult életkedvet, tüzet és lelkesedést ha­­­­gyott, mint vetésének és munkálkodásának eredmé­­­­­­­­­nyét.Ma, mikor e visszaemlékezést papírra vetem, egy­­ másik, ha lehet, még a réginél is furcsább társaság ki­fs­i vonulását látom a háromszínü határon át. Nem ütött­­a kopott alakok torzított képe, hanem s­zimmetrikus, szé­pen díszített, itt-ott aranyozott külsejű vaskos legények, a biczegő járással hosszú sorban. Ezek is a czivilizáczió­­ apostolai nálunk. Becses a tartalmuk, tele hasznos is­­a­merettel, tudományos világossággal. Nincs is irántunk el­­­lenséges szándékuk, nem kérik államiságunkat, nem ké­­r rik alkotmányunkat, nem kérik szabadságunkat cserébe ,s azért, a­mit adnak De sőt alkalmasak arra, mint min­den terjesztője a czivilizácziónak, hogy bennünket he­­v­es és kincseink megvédelmezésére még jobban felfegyve­­rezzenek. És ha én mégis a belső öröm és a felkese­­re­dés nem közönséges mértékével nézem e vándormada­rak elvonulását tőlünk, annak igen nagy oka van, a d/ *) E czikket Rákosi Jenő irta s a Budapesti h­irlap mult­k­­ori deczember hó 22-én megjelent számában­­ a tárczarovatban közölte. Miután mindenber^SÄpiertünk a czikk írójával, kész­­k seggel adunk helyett linkre bocsátott közlem­ény­­ nek A Pallas lexiko||H^^H|H^&|^^k«Y jelentősége m­eg­­­­­érdemli, hogy azok * 1 a kik nem tartoznak A s;

Next