Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

fejlesztés útján előre haladhattak, addig a magyar foly­tonosan harczolt és pusztult. Több mint 150 évig folyt ez iszonyú küzdelem. Seb-seb hátán tátongott a nemzet testén. Ki mert volna hinni, hogy ez a nép még valaha szabad, még valaha független lesz? És ez a csoda mégis megtörtént. Mert az Isten gondozó keze, mely ide plán­tálta a magyart, nem engedte kitépni, kiirtani e népet, melyre azon nagy és nemes feladat bízatott, hogy a kereszténység és nyugoti kultúra védelmezője legyen. De a török áradat is végre, e nép világraszóló vitézsége elől, hosszú zsarnoksága után bár, de mégis kiszorult. És az Isten a magyar nemzetet, kit munkatársul a kereszténység védelmére rendelt ide, újból megvi­gasztalta, újból felemelte. Azonban csak ismét borús lett hazánk szép lát­ha­tára, melyet majd az áldatlan párttusák, a gyászos bel­­viszályok, majd végre a franczia forradalom és I. Na­poleon császár legyőzése után keletkezett és alkotmá­nyos szabadságunkra bénítólag ható államszövetség bo­rítottak el sötét felhőikkel. Felragyog azonban 1848., felhangzik a haza felett a vészkiáltás : .»Rabok legyünk vagy szabadok, itt az idő válaszszatok­, és Árpád né­péből százezrei állanak elő a hősöknek, hogy megvé­delmezzék a hazát. Vívtak, vívtak titáni harczot, mely a dicsőség annyiszor kiérdemelt babérja után hogy hogyan fejeződött be, beszél Világos­oh, dicső hősök ! hogy nem törött meg szivetek a szörnyű fájdalomban. Jertek, ta­nítsatok bennünket is a hazáért élni s ha kell, halni is tudni. Óh ! de mily idő következett ismét a világosi szomorú esemény után. Hallom a költő kétségbeesett zokogását : »Oh, de ne szólljon erről ajakad, nehogy ki kin­ek­ a nemzeten, megutálni is kénytelen legyen.» Véres Golgoták emelkedtek. Siri csend borult Árpád földjére. D­e ez a tragédia is véget ért. S mintha az utolsó ítélet harsonái zendültek voltak meg, a sírok megnyíl­tak, a lelkek feltámadtak és ismét élt és él a magyar nemzet. Él szemében a hála és az öröm könnyeivel, s a világ bámulata és tisztelet glóriájában ünnepli legalkot­mányosabb királya I-s. Ferencz József dicső uralkodása alatt hazája megalkotásának ezredéves emlékét. Kedves Polgártársak ! Hallottátok, mennyi balszerencse és sok viszály között tartották fenn apáink e vérrel szerzett drága hont , azért amint ők igyekeztek azt a mi számunkra, unokáik számára megőrizni és teljes épségében hátra­hagyni, úgy mi is csak úgy leszünk méltó unokái a dicső ősöknek, ha e drága hont mi is úgy mint ők, ha kell életünk árán is megőrizve, csonkitatlanul hagyjuk hátra a mi fiainknak. Hogy pedig fiaink szintén úgy tudják becsülni és szeretni ezt a földet, melynek min­den régéért ősapáink vére folyt, amint mi becsüljük és szeretjük, előre gondoskodtunk a végrendeletről, mely­­lyel azt nektek hátra hagyjuk. Igen, ez lesz a mi végrendeletünk, melyet azért tűztünk ide, hogy mindig szemeik előtt legyen, hogy az abban foglalt intelmünket minél gyakrabban olvasva, soha el ne feledjék , hogy mindig figyelmeztesse őket azon honfiúi hármas szent kötelességre, mely honfiúi szent kötelességek érzete sziveikből ha soha ki nem hal, úgy a mi drága hazánkon is, hasonlóképen mint a Krisztus egyházán, soha de soha még a pokol kapui sem vesznek erőt. Le hát a lepellel! hadd olvassuk: »Magyar! sze­resd az Istent, a királyt s hazát, hogy élhess még egy másik ezredéven át.» Igen, Isten, király, haza ! E hármas egység ragyogása vezette a magyar nem­zetet annyi vész és vihar között az elmúlt ezer év küz­delmein keresztül, akarjuk, hogy ez vezesse a jövő év­ezredben is. Mert csak vallásos, istenfélő, királylisztelő honfikebel lehet székhelye az önzetlen, tiszta honszere­tetnek, amennyiben ezt a szent érzelmet maga az Isten alkotó keze fonta össze szivünk gyökér szálaival akkor, midőn irthatlanul természetünkbe oltá a társulási ösz­tönt s ez által a hon eszméjét megalapitá. És mennyi áldások, mily boldogító viszonyok em­léke szövődik a hon eszméjébe ? Mily magasztos együtt élvezni a jólét örömeit, együtt tűrni a népekre nehezülő bajok súlyát azokkal, kik mint egy testnek tagjai, egyenlő törvények oltalma alatt érdelik a jog, személy s vagyon­biztonság édes malasztjait. Azért Kedves Polgártársaim imádjuk az Istent, tiszteljük a nemzet atyját, a királyt s szeressük híven ez áldott hazát, melynek őseink véré­től ázott földjén bölcsőnk r­úgott, melynek anyai keblén pólyaálmainkat leálmodtuk, átörültük az ifjúság rózsa­­korát, átfáradtuk a férfikor munkanehéz éveit s egykor pihenendjük a halál nyugalmas szenderét azokkal egye­sülve, kik azt nekünk hátra hagyva, előttünk áldásaink közt elhunytanak. Mert a mit az Isten is ugy akar : Hazádnak rendületlenül, Légy hive óh magyar, kezdődőleg a »Pannónia»-vendéglő kávéházi helyiségében a következőképen fognak megtartatni . ■­­ Julius 24-ikén : Aranyművesek, állatorvosok, asztalosok, ácsok, alkuszok, albérlők, bérkocsisok, bá­dogosok, bírósági végrehajtók, bucsuczikk árusok és borkereskedőkre nézve. Julius 25-ikén: A bőrkereskedők, bőrönd keres­kedők, cselédszerzők, czukrászok, czipészek, czipőkeres­­kedők, csizmadiák és divatárusokra nézve. Július 27-ikén: A dohányárusok, dinnyeárusok, ékszerészek, eczetárusok, eczetgyárosok, esztergályosok, építő­iparosok, földbérlők, fodrászok, fazekasok, fakeres­kedők, fényképészek, fűszerárusok, füstölthúsárusok, logtechnikusok, franczia nyelv-tanítók, fuvarosok, für­­dősök és fürdőtulajdonosokra nézve. Julius 28-ikán: A garandárusok, gépészek, gép­tulajdonosok, gyepmesterek, gőzmalomtulajdonosok, gu­bások, gyógyszerészek, gyapjukereskedők, hentesek, hir­detési vállalatok, hal- és káposztakereskedők, hid­épitési vállalkozók, hidvámbérlők, helypénzbérlők, járásbirósági becsüsök, kárpitosok, keztyüsök, kéményseprők, kólák, káposztakereskedők, kantin­ bérlők és kocsmárosokra nézve. Julius 29-én: A kir. körjegyző, kelmekereskedő­k, kenyérsütők, könyvkeres­kedők, könyvkötők, kávésok, késesek, kerékgyártók, kalaposok, kalapkereskedők, kefe­­kötők, kötélverők, kovácsok, kelmefestők, kőműves építő, kereskedelmi ügynökök, krumpli kereskedők, kőbánya tulajdonosok, kosárkötők, koporsó-kereskedők, kocsi­gyártók, kövezetvámbérlők, legelőbérlők, lámpavilágitók, liszt­ kereskedők, lókereskedők, marhaszállitók és mérleg­bérlőkre nézve. Julius 30-ikán : A magántanitók, mészárosok, mészkereskedők, mosó-intézetek, műmalmok, nyersbőr­­kereskedők, nyomdászok, órások, orvosok, papírkeres­­kedők, pénzügyőrek, postaszálltók, pékek, petroleum­­kereskedők, porczellán kereskedők, rézművesek, rövid áru kereskedők, ócskaruha-kereskedők és ruha-kereske­dőkre nézve. Július 31-én : A rőföskereskedők, ruhatisztítók, szeszes italárusok, szesz-nagykereskedők, szeszfőzők, sertéshúsárusok, szülésznők, szállítók, szobafestők, sod­rony-gyártók, szódavízgyárosok, szénárusok, széna- és zabárusok, sóárusok, szappanosok és szíjgyártókra nézve Augusztus 1-én : A szatócsok és szabókra nézve. Augusztus 3-án: A tejárusok, tánczmesterek, tímárok, termén­ykereske­dők, téglagyárosok, vállalkozók, vaskereskedők és vászonkereskedőkre nézve. Augusztus 4-én: A varrónők, varrógépkereskedő, vegyeskereskedők, vendéglősök, üvegkereskedők, bizto­sító ügynökök, ügyvédek és zongoramesterekre nézve. Augusztus 5-én: vegyesek, ungvári népbank, ungvári fogyasztási szövetkezet, ungvári takarékpénztár és ungvári kereskedelmi bankra nézve. Augusztus 6-án : Ungvári népbank, Ungvári fo­gyasztási szövetkezet, Ungvári takarékpénztár, Ungvári kereskedelmi bank, Ungvári bútorgyár, Ungvári fillér­bank mint nyilvános számadásra kötelezett vállalatra nézve, ségekbe ütközik, legtanácsosabb az egészséges állatok értékesítése, még mielőtt megfertőződnének. A beteg állatok leszuratása megengedhető, sőt aján­latos is, mert így rövidíthető meg meg a járvány tar­tama. Kényszer­vágás alá került beteg állatok a szak­értői szemle szerint ipari czélokra és fogyasztásra is bocsáthatók. Ezek volnának a magányosok által követendő el­járások, melyek pontos megtétele nem csak a járvány tovaterjedését akadályozzák, hanem a hatósági intézke­déseket is nagyban könnyítik. A hatósági intézkedések pontos és alapos keresztülviteléhez első­sorban szük­séges a nagyközönség jóindulata. A törvény szabta in­tézkedésekben ne lásson a közönség zaklatást, anyagi károsodást, hanem bírálja meg azokat czéljuk szerint, lásson azokban óvórendszabályokat, melyek a ragály tovaterjedésének mennél hamarabbi meggátlására irá­nyulnak. Ne csak a látszat kedvéért, vagy a büntetés­től való félelem miatt legyenek megtéve, hanem azért mert csak­is ezen intézkedésekkel képesek a hatóságok a lakosság vagyonát a fenyegető veszélytől megóvni. A hatósági intézkedések egyelőre csakis a szoros istállóztatásra, a vásárok beszüntetésére szorítkoznak, azon czélból, hogy a ragály tovaterjedésének elejét ve­gye. A ragály megszűnése után következnek az alapos fertőtlenítések. Ha az óvórendszabályok keresztülvitelében a nagy­­közönség segítségére lesz a hatóságnak, akkor remélhe­tőleg a járvány rövid idő alatt megszűnik. Mermelstein Lipót, v. állatorvos: A III. osztályú adó kivetése. Ung vármegye községeire nézve a III. oszt. kereseti adó kivetése most van folyamatban. Az adókivető bizottság nap-nap mellett ülésez, úgy hogy az Ungvár városában lakó III. osztályú kereseti adót fizető közönségre már július hó 24-kén megkez­dődik a kivetés. E hó 15-étől 22-ig a városházán mindenki által megtekinthetők a javaslatok, melyekre e hó 15-től 22-ig a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb pedig az adó­ki­vető-bizottságnál tehehetők meg az észrevételek. Az adókivető-bizottság tárgyalásai reggeli 8 órakor A sertésvész. Még tavaly csak hírből ismerte Ung vármegye gaz­daközönsége azt a roppant ragályos, fertőző betegséget, mely eddig 49 vármegye sertései között oly nagy mérvű puszt­ításokat vitt véghez, s mely az idén a szomszédos vármegyék több községében ütötte fel a fejét és június 30-án Ungvár város területén lett hivatalosan megállapítva. E fertőző baj nem más, mint a sertésvész. E név nem ismeretlen ! Hallottuk, hogy a sertésvész telelte ragályos, nagymérvű áldozatokat szed, egész tenyésze­teket pusztít ki, a ragály anyaga könnyen hurczolható szét, gyorsan terjed és hamar öl. 49 vármegye és a híres kőbányai sertéstenyésztő intézet tanúskodik a­mellett, hogy csak a legerélyesebb, a legalaposabb óvintézkedések képesek e ragály tova­terjedését meggátolni. Elég ha egy nyájban, egy tenyészetben csak egy­ beteg állat van, a kór gyorsan harapódzik el, mert a beteg állat minden válladék i fertőzni képes. A ragályt közvetítik még maguk az emberek, kik a nyáj körül foglalatoskodnak, az alom, mely a beteg állat alatt volt, az etető és az itató eszközök, a tartózkodási hely, sőt bebizonyított tény, hogy állatról áll ira szálló legyek is képesek a ragályt elhurczolni és terjeszteni. Ungvár városában fellépett a­nélkül, hogy tudnók honnét és mikép hurczoltatott be a ragály. Elég baj az, hogy itt van, most csak az a czél, hogy minél hama­rább vessünk véget ennek a pusztító bajnak. Felismerése nem nehéz. Az állatok a betegség első napjaiban ét­vágytalanok lesznek, sokat feküsznek, bágyadtak, ké­sőbben köhögnek erőltetve, (nehezen) lélegzenek keveset esznek, gyorsan soványodnak, hasuk­­ elhúzódik és el­gyengülnek. Ezen tünetek 8—10 napig tartanak és nap­ról napra súlyosbodnak, némelykor e kórképhez még hányás és hasmenés is csatlakozik. A betegségtől meg­lepett állatok menthetetlenek, legjobb a betegeket rögtön elkülöníteni, nehogy az egészségeseket megfertőzzék, vagy pedig a betegség még első stádiumában leszúrni, és ipari czélokra felhasználni (szappan, szekérkenőcs ) A betegség elleni védekezés egyik földtétele a szo­ros istállóztatás, a tisztán tartás, a rendes időközön­kénti etetés, egészséges tiszta tápszer, a tartózkodási helyek gyakori alapos tisztítása és fertőtlenítése,­ fertő­zött udvarokbeli egyéneknek az egészséges udvartól való távoltartása. Ha pedig valamely udvarban a betegség fellépett, első teendő a beteg elkülönítése, de miután az elkülönítés egy és ugyanazon udvarban sok nehéz csinos állapot. »Egyidejűleg tisztelettel felkérem a városi kép­viselőtestület tagjait, hogy miután az Ung folyón a kincstár által építendő új vashíd fel­járóihoz szükséges területek átengedésének megszavazásához, a képviselőtestület tagjai általános többségének hozzájárulása szükséges, a fenti határidőre kitűzött közgyűlésre minél nagyobb számmal megjelenni méltóztassanak, mivel a szavazatok kellő számának hiánya, ezen forgalmi, közbiztonsági és szépészeti szempontból egyaránt nagy fontosságú mű megalkotását hátráltatná.« Ezek az idézett sorok állottak az e hó 1-én meg­tartott városi rendkívüli közgyűlés meghívóin, s az eredmény mégis az lett, hogy az ungvári vashid­ak épí­tése ismét megakadályoztatott, mert a képviselőtestület tagja nem jöttek össze a kívánt számban, s így sem a terület átengedése, sem át nem engedése ügyében határozat hozható nem volt. Valóban csinos állapot az, hogy Ungvár városában nem lehet képviselőtestületi gyűlést tartani, Ungvár vá­rosában nem lehet ügyeket dűlőre vinni, hacsak azok nincsenek összeforva valami magán­érdekkel! Most már másodízben hivatott össze a képviselő­­testület „ezen forgalmi, közbiztonsági és szépé­szeti szempontból egyaránt nagy fontosságú­ ügy­ben, s most már másodszor nyert bebizonyosodást az, hogy közügyekkel a mi városunk képviselőtestületé­nek legnagyobb része nem­igen törődik. Nem akarok sokat keseregni e csinos állapot fölött, soraim nyilvánosságra hozásának czélja csak az, hogy ébredjen fel kissé a kötelességérzet azon képvise­lőtestületi tagokban, kik minden közgyűléstől távol ma­radnak, csak abból nem, ahol magán­érdekeket érintő ügyek kerülnek tárgyalás alá, vagy amikor megjelené­sükért az ellenszolgálat az érdekeltek részéről biztosítva látszik. Azt hiszem, hogy a minden igazolás nélkül állan­dóan távol maradó képviselőtestületi tagok neveit min­den egyes képviselőtestületi gyűlés után nyilvánosságra kellene hozni, hogy a választó­közönség lássa, kik nem felelnek meg a beléjük helyezett bizalomnak, s akkor ez a csinos állapot, a képviselőtestület állandó határo­zatképtelensége még­is csak megszűnnék valahogy. L. M. KÜLÖNFÉLÉK. * A félév lejártával felkérjük mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy hátralékaikat beküldeni s elő­fizetéseiket megújítani szivesked­­jenek. * Városi közgyűlések: Ungvár város kép­viselőtestülete e hó 1-ére rendkívüli, e hó 3-ára pedig rendes közgyűlésre volt összehiva. Az elsőre még csak összegyűltek úgy a hogy a képviselőtestületi ta­gok, s elintézték a napirendre tűzött kevésbé fontos ügyeket, de az e hó 3-ára összehívott közgyűlés bizony csak fél munkát végzett, amennyiben a költségvetés tárgyalásába, tekintettel arra, hogy alig 10— 15-en gyűl­tek össze, Reismann Bertalan indítványára, Reismann Mór tiltakozása daczára sem fogott, hanem annak tár­gyalását e hó 7-ére halasztotta. * Szabadságolások. Novák Endre dr. köz­kórházi igazgató-főorvos julius hó 20-tól aug. 20-ig terjedő, Österreicher Jakab városi orvos pedig 5 heti szabadságot nyert a képviselőtestülettől. * Bizalmi férfiak. Az ungvári 111. osztályú kereseti adó kivetésére hivatott bizottságba Ungvár városa részéről Tüchler Salamon és Farkas Ferencz választattak meg bizalmi férfiakul, a közönség érde­keinek védőjéül.

Next