Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-06 / 1. szám
OKÜ SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. XXXIX. ÉVFOLYAM. Ungvár. 1901, január 6. 1. SZÁM. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre. 8 kor. I Negyedévre 2 kor. Félévre. . . 4 » 1 Egyes szám it) fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronkint 40 fill. Az újév kilátásai. Múlt számunkban elbúcsúztunk e hely-m az ó-évtől, el panaszolván ezernyi bajainkat, rámutatva az óév nevezetesebb országos és helyi eseményeire, a törvényes változásokra, egyúttal reményeinknek adtunk hangot, hogy ez év nemcsak bajokat rejteget számunkra, de remélhetőleg orvoslást is a továbbesés ellen. Az ország általános gazdasági bajaival más sajtóorgánumok foglalkoznak, megállapítva, hogy a mezőgazdaság éppúgy, mint az ipar és kereskedelem, óriási válságot áll ki most; valóban nehéz megmagyarázni, hogy nagyobb és kisebb cégek miként tartják fenn magukat, bár a roppanás szinte hallatszik. Százados üzletek felszámolnak, egyes- és társascégek, vállalatok, iparosok kénytelenek a működést beszüntetni vagy kisebb korlátok közé szorítani. Ez országos betegségnek egyik nagyon kifejlett jelenségét konstatálhatjuk a mi városunkban, a mi megyénkben. A kereskedelem, az ipar nálunk már igazán tovább nem eshet; az üzlettelenség elérte a netovábbat. Ilyen szegénység közepette nyílik meg az uj század reánk; az uj esztendőtől igazán nagyon sokat kell kívánnunk és reménylenünk, hogy kiálljuk a mostani nehéz állapotokat. De mondjuk ismét : az országos bajokkal foglalkoznak mások, mi keressünk orvoslást helyi gyengeségünk ellen. Íme, a házalási statútum e megye területére érvénybe lép; kereskedőink és iparosaink örökösen hangoztatták, hogy a házaló kereskedés mennyi kárt okoz nekik; most hát alkalmunk lesz megtudni, mit segítettünk azzal, hogy az óhajtásuk beteljesült Igaz és nagyon igaz, hogy a házalási intézkedések igazi súlya és értéke a kezelésben fekszik , ie mnikül«»ességgel nincs okunk abban kételkedni, hogy a., szigorúan fog kezeltetni és a helybeliek előnyére. Nagy fontossággal bír egy város gazdasági viszonyaira az építkezések mérve; a tavaszra egy nagyobb állami építkezés már elhatározott dolog, az elemi iskolák ez évre elkészülnek; nagyon fontos volna, ha a reáliskola építése is megkezdődhetnék, valamint a kaszárnyák is, ami esetleg a magánépítkezést is emelné azok környékében. A magánépítkezést megbénítja a magas községi adó amit leszállítani nincs kilátás, inkább az emelkedés előrelátható.Minből emelkedésben levő városban a községi adók emelkednek, csakhogy on mott ez az emelkedés egészséges fejlődést jelent, nálunk pedig visszaesést. Ha egy város vón anyvilágítást, esetleg villanyos vasutakat rendez ma, kanálisat, utakat rendez és utczákat burkol, bzzony az emeli a költségvetést és az ennek fedező ere részben szolgáló községi adót. De Ungvár városa már évek óta semmit sem alkotott és mégis napról-napra szegényebb a község. Valóban itt az ideje annak, hogy a kanálisok kiépíttetése holytattssék, hogy a drága adóért valami a lakosságnak is jusson. De itt az ideje az aszfaltjavításnak is, mert különben nagyon furcsán fog kinézni ez a város, akárcsak egy műszoba lyukas persasőnyeggel. Az általános gazdasági bajok nem biztatnak azzal, hogy e város legközelebb nagyobb építkezéseket tehessen, mert kölcsön n on kapható ez idő szerint. De hát a nagy terveken kívül is van elég fontos, kisebb feladat, aminek a helyes elintézése annyira emelné e város értékét s a közönség igényeit is kielégíthetné. De ha a közönség áldozatkészsége örökösen igénybe vetetik, úgy ezzel szemben valami ellenérték is adandó. Nagyobb fellendülés várható, ha a szövőgyár tényleg felépül és így uj munkakör fog megnyílni e város polgárai előtt. Ha nem is vagyunk vérmes reményekkel eltelve, mégis csak javulás várható e gyürtólaptól. Valami előty'ilyöl fogj tárni' 'fi miben kérdésnek Ungvárra való kiterjesztése , a kormány általános, ipartámogató politikája, a Berezna —uzsoki vasútvonal esetleges kiépítése — mind olyan momentumok, melyek kitartást és buzdítást öntenek belénk és talán mégis egy szebb jövő képét fogják képezni " ‘Vasú Jtány, hogy a hét sovány esztendő már körülbelül het^ItT~16a «-'Liapillantunk a múltba és itt volna az ideje egy jobb fordulat’hr következésének. A politikai béke napjait élvezvén, használjunkki minden alkalmat, minden perczet, hogy az országot, hogy e megyét, hogy Ungvár városát gazdaságilag megerősítsük, a további küzdelemre kiedzzük. Az 1901. évi első lapszámunkat olvasóink kezébe adván, kiáltsuk egész komolysággal: munkára tel ! Sylvester. Takarjon ii a múltra feledést Reménynyel átszőlt csillagos jelen, S egy szebb jövőnek büszke sugara Hatoljon át a sóvár sziveken. A fájdalom, mely telkünkben viharzott, Ha vad tusán a kínok vívtak harczot, S ha ránk feküdt a kételyeknek árnya. Epedve vártunk egy dicsőbb világra, így várjuk mi Sylvester éjjelén A glóriás, a megváltó napot; Egy ujjéletnek ifjú hajnalát, Minor a régi szinte már halott. Szemét mindjárt örök álomra zárja, S egy röpke perezre még felég a lángja; Aztán elvész a bánatoknak éve Az éjszakába, le a semmiségbe. Egy pillanat s megnyílik a jövő ... Reménnyel dús, feltárja kincseit . A hit, az álom s ábránd szárnyain A csüggedőknek remélni segít. Köröttünk forr, zajongva zúg az élet, Míg lelkünk messzi, szebb csillagba téved. Hol édes borként valóra vál a czél. S a küzdéssel ah ! a jutalom felér. A jutalom! Hogy nincs több szenvedés. S az életvágta seb is beheged És melegiő fényét, sugarát Csillogva Idilli szél a szeretet ilol mi,es úl önzés vagy vetélkedések És nem ül könnyű diadalt a vétek ; Az irigység is letörött fogával Az emberek közt megjelenni átall. Te vagy Sylvester a múlt zárköve, Kapudon innen csillog a jövő, Hol vezérfáklyát hord a haladás, Melynek a lángja magasra törő, Hol az oltáron tiszta tüzek égnek És harczra kelnek nemes szenvedélyek, Hogy mire már oly rég epedve várunk, Elérjük végre jövő boldogságunk ! Vidor Mór. Hunyady János élete és hadjáratai. (Dorzsák Gyula reáliskolai igazgató bevezető előadása az »Ungvári Leányok Erzsébet-köré«-ben megkezdett felolvasó cyklusához.) A magyar nemzet története tólösen bővelkedik létekéin d > mozzanatokban. Nevezetesen a hadi vitézség dolgában. Már honfoglaló eleinknek a költözések korabeli jellemzésében olvassuk, hogy a vándorlások alatt harczias néppé lett a magyar. „A férfiak fegyverfogható része úgyszólván le sem szállt a nyeregből ; szeme mindig az ellenségen járt s kezét fegyverén pihentette. Harczban született a gyermek ; harczban nevelkedett fel az ifju ; harcz volt a férfi élete, halála. A nép lelkét harczias érzések törölték el ; a harczi dicsőség lelkesítene, a harczi zsákmány csábítgatta. Ily harczos nép egyhamar, a békés uj otthonban, szép honunkban sem eshetett mohón a békés foglalkozásoknak. S köztudomású, hogy eleink magyarországi történetének majdem egész első százada a külföldi harczi kalandozásokban telt el, amely körülménynek, bár voltak igen nagyon káros következményei, de azt új eredményezték, hogy a hadi szolgálat továbbra is virtusa és dicsősége maradott őseinknek. Ezt bizonyítják a történelem ama fényes lapjai, amelyekre győztes vérrel írták be nagyszámú diadalmas csatáik krónikáját. S az a tekintély, mely az Árpádok alatt a magyar királyok dicső személyét, csekély kivétellel mindig övezte, mely abban is nyilvánult, hogy nemcsak királyainkhoz adták nagy szívesen a legelőkelőbb európai fejedelmi családok leányaikat feleségül, hanem viszont Árpádházi királykisasszonyok keze után oly sok kiváló fejedelmi sarj áhítozott és nyert hitvestársai, — mondom, országunk, koronánk és ismeretünk ama korbeli tekintélyét a szentemlékű Árpádok deréksége és kiválósága mellett mindenesetre erőszakban a hadi dicsőségnek is lehet köszönni. De, bármily dicsőség i s akárhány időszakét ,sorolhatjuk is fel nemzetünk vitézi voltának, a magyar hadi dicsőség lénye legdialmasabban sugárzott a Hunyadyak korában, nevezetesen a nagy Hunyady János vezérkedése idejében. És az ő dicsősége még két nagy ok, két körülmény miatt is ragyogóbb mint rendes viszonyok, állapotok között talán könnyebben lehetséges A hadvezérnek az ő lángelméje, lelkesedése, az agyszeretete, erős idegzete, találékonysága és gyors cselekvési készsége mellett elsősorban is megizmosodott hadszervezetre, képzett és edzett katonákra van szüksége. Másodsorban a nemzetet fenyegető vésznek kellő időbtri; megismerése, tudása s az ettől is feltételezett előkészülésnek lehetősége. A Hunyady János dicső hadjáratainak kezdetén elég fontos, e két nélkülözhetetlen feltételnek egyike sem volt-Dreg- Annál ragyogóbb a nagy törökverő hős dicsősége. És hogy ez így volt, annak bebizonyitásául meg kell rajunk l bffi— előbb honvédelmünk sivár állapotát, azután pedig országunk siralmas helyzetét. Csak úgy érthető meg és csak úgy méltányolható eléggé a nagy Hunyady kiválósága. Először is lássuk a magyar hadi szervezet kialakulásának rövid ismertetését. A világ1 vége. — Az »Ung. eredeti tárczája. — írta : Vidonyi József. Nem voltam babonás soha (Babás igen), arra sem gondoltam, hogy a nagy világ az én életemben fog elpusztulni, hogy lesz, mint lesz az uj világ reggelén ? bele fog-e a nagy seprüs csillag földünkbe botlani, mégis Falb jóslata, hogy a világnak Anno 1899. október havában vége, nagy szeget ülött a fejembe, komolyan e határoztam, hogy az utolsó Ítélet napját végig nézem időbon, alvó családomat majd csak akkor ébresztem fel, mikor szaladni kell, házunk elött lesz a tűztenger. ügy sem láttak világpusztulást soha, gyönyörködhetnek majd a nagy zűrzavarban, mikor az Ung vize egyszerre kiapad, a szőlőhegyek elsülyednek, az egész város romhalmaz lesz, hogy lesz, mint lesz, mikor a föld megnyílik, bennünket elnyel, a nagy földnyiláson mindnyájan átesünk a világ másik oldalára. Ilonkám csak a két kövér kuszikát sajnálta, a szőkét, meg a feketét, hogy fognak azok az Ítélet napi tűzben megsülni, a mamácskának drága pénzért kell majd présért zsírt venni. A csöpség a zsírt sajnálta,pedig szentül tudom, hogy a kolbász, meg a májas hurka hántolta. Hejde nagy politikus a gyermek, soha sem azt mondja a mit gondol, ránk bízza, hogy találjuk ki, ha van eszünk hozzá ! Jól ismerem én már a gyermekek eszejárását, ha az egyik azt mondja: apa, fázik a babuskámnak a lába, ez azt jelenti, hogy az élő babikának uj topánka kell. Ha pedig azt mondja a fiam : a lovam huszárja elvesztette a háborúban a csákóját, neki kalap kell. Csak a feleségecském nem érti az én nyelvemet, mert hiába mutogatok a lábamra, a fejemre, a zsebemre, annak nincsen értelme, nem érti meg a lelkem ; de ha ő sóhajt egyet, akkor én már tudom, hogy készül valami, amelyet igy kezd be az asszony: mondanék én öreg neked valamit, de azt meg én nem akarom megérteni, hol az egyik, hol a másik fülem süket. Mégis kőszive legyen annak az embernek, aki ellent tud állni az asszonyka száz todra bajának. Megkészíttettem a messzelátómat, legyen kéznél, ha felbukkan a láthatár alján a nagy üstökös, mely egyenesen földünknek rohan. El is helyezkedtem az ablakmélyedésben, ahonnan tisztán fogom látni az összeütközést. Szándékomban azonban megzavartak, a vállamra ütött Pista, mondván : Készülj no, talán már el is felejtetted ? — Mit komám ? — Összegyűlünk a csillagvizsgálóban, mint jó emberekhez illik együtt haljunk meg. Azzal a kérelemmel engedtek el hazulról, hogy ha majd baj lesz, elkezdődik a világ ropogása, szaladjak haza, otthon haljak meg az enyimek karja közt. Lapunk mai száma 0 oldalra terjed.