Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

Az értekezlet ezután egyhangúlag elfogadta a nagybereznai választókerület szabadelvű­ pártja részéről Rabár Endrét jelöltül s elhatározta, hogy erről távira­tilag értesíti. Ugyancsak elhatározta az értekezlet, hogy a jelö­lés alkalmából Széll Kálmán miniszterelnököt, Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi m. kir. minisztert és Török József gróf főispánt táviratilag üdvözli, mely táviratok felolvastatván, a következő szövegben el is fogadtattak: Nagyméltóságu Széll Kálmán miniszterelnök úrnak Budapest. Nagyméltóságodat, mint a szabadelvüségnek minta­képű­, a nagybereznai választókerület szabadelvű párt­jának ma tartott népes értekezletéből s annak megbízá­sából a legmelegebben üdvözöljük s kérjük, részesítse felvidékünket továbbra is állandó jóindulatában. Jelöl­tünk: Komjáti Rabár Endre, Hauptmann Gyula, Csopey Gábor, jegyző, elnök. * Nagyméltósága dr. Darányi Ignácz földmivelés­­ügyi m. kir. miniszter úrnak Budapest. A nagybereznai választókerület szabadelvű pártja ma tartott értekezletén, amikor is Komjáti Rabár End­rét választotta jelöltjéül — a legőszintébb hálás köszö­nettel emlékezett meg Nagyméltóságodnak a felvidéki nép érdekében tett s máris nagy eredményeket feltün­tető működéséről, azzal, hogy e működésnek tevékeny vezetőjeként még az Isten sokáig éltesse. Hauptmann Gyula, Csopey Gábor, jegyző, elnök. * Méltóságos Török József gróf főispán úrnak Ungvár. A nagybereznai választókerület szabadelvű pártja Méltóságodat, mint a szabadelvüségnek lelkes hívét, ma tartott értekezletéből a legmelegebben üdvözli Hauptmann Gyula, Csopey Gábor, jegyző, elnök. * Tek. komjáti Rabár Endre kir. tvszéki biró úrnak Budapest. Tekintetességedet ma tartott értekezletünk egy­hangú lelkesedéssel képviselőjelöltjévé választotta. Kér­jük, fogadja el jelölésünket. A nagybereznai választókerület *szabadelvű pártja. * * A szabadelvű párt értekezletének befejeztével be­rontott a terembe mintegy 10—15 gazdaember s han­gosan követelték, hogy Petri József volt nagybereznai járásbirót jelölje az értekezlet. Megmagyarázták ezután nekik, hogy lehetetlenséget kívánnak, mert Petri jelölése s esetleges megválasztása szégyene lenne a kerületnek. Nem használt azonban nekik a szép szó. úgy látszik jól fel voltak ekkor tüzelve, mert innét a postahivatalba rontottak s Petrihez táviratot intéztek, melyben neki ajánlják fel a kerület jelöltségét s kérték, jönne mielőbb közibük programmbeszédet mondani. A fogak és a száj ápolásáról a serdülő korban és azok betegségeinek gyógyításáról. Irta és felolvasta az ungvári állami reáliskola záróünnepélyén dr. Reismann Arnold iskolaorvos. Kedves Ifjak! Ám összejöttünk ez ünnepélyes alkalommal, hogy búcsút vegyünk rövid időre, egyik-másik közületek talán örökre, egymástól, ezen áldásosan működő, sziget­­lelket nemesitő, az észt kifejlesztő intézettől; eljöttünk, hogy ki-ki közületek a mai napon átvegye munkássá­gának gyümölcsét és valamint a földet egész éven át szorgalmasan mívelő gazda ugyancsak e napokban a learatott kalászokban maga előtt látja munkájának ered­ményes voltát, úgy ti is édes szüléitekkel együtt a mai napon fogtok meggyőződni arról, hogy a ti ara­tás­ok is eredményes-e és az egész éven át elvetett magvak szép kalászt hoztak-e, melynek nézésében a szem gyönyörűséget találhat. Egy évnek, erős munkában szorgalommal és buz­­gósággal eltöltött iskolai évnek bucsunapja van ma; oly év volt ez, mely épp a ti életetekben maradandó nyomot hagy örök időkre, melynek nemesitő voltát, mig gondolkozni fogtok, folyton érezni fogjátok és mely tudtotokon k­vül egész gondolkozástokat átalakította, a szigeteket és lelketeket a szépre, jóra és nemesre fogékonynyá tette. És amidőn az iskolai évzáró ünnepély alkalmá­ból ezen szent helyről, honnan mint mondám, oly sok szépet, hasznosat, oly sok intő, buzdító szózatot hal­lottatok, hogy ez által nemcsak a tudóstok lett nagyobb, hanem a szivetek, lelketek is magyaruk­, midőn én is ezen tiszteletreméltó helyről szólhatok hozzátok, azt hiszem rátok nézve leghasznosabban járok el, ha mint iskolaorvostok a testi épség megtartásáról és megóvá­sáról szólok néhány szót. Az emberi testnek egy igen kicsiny, de rendkívül fontos részecskéjéről, szervéről lesz szó ez alkalommal, mely igen sok tekintetben figyelmet érdemel, ha sok kellemetlenségtől, fájdalomtól és bánattól akarjuk magun­kat egész életünkre meg­óvni. E fontos szerv a fogazat. A fogakat a felületesen gondolkozó hiú emberek csakis azért tartják fontosaknak, mert az arcz szép­ségére nagy befolyással vannak és épp ezért e hiú gondolkozásnak csakis az elülső, a látható fogakat ápolják, elég rosszul. Az tény, hogy a legszebb arcz is elcsúful, ha a fogak hiányoznak, avagy rosszak, ferdén állanak, sőt esetleg visszataszítóvá is válhatik ; azonban vannak ennél sokkal fontosabb okok, melyek kötelességünkké teszik, hogy fogainkra nagyon is vi­gyázzunk. így ha a fogak hiányzanak, avagy görbén nőttek, a beszéd, ez a szép emberi képesség, mely ben­nünket az állatvilágtól oly szembetűnően megkülönböz­tet, nagyon sokat szenved, mert az illető nehezen, megerőltetéssel tud csak beszélni és ami a legkellemet­lenebb, a beszédjét alig lehet megérteni. A nagy fokban hiányos, avagy erősen megbete­gedett fogazat azonban magára az egészségre, sőt az életre is káros behatással lehet. Ugyanis, ha a fogak nagy mértékben lyukasak, akkor a szájnyál, melynek pedig az étel megemésztésénél nagy szerepe van, meg­romlik, mert rothadó dolgokkal vegyül és így a gyo­morba jutva, ezt is beteggé teszi. Ha pedig sok fog hiányzik a szájban, akkor az ételt nem tudjuk jól ap­róra megrágni, az nagy darabokban lesz lenyelve és a gyomrot azzal megterhelve, nehezen lesz megemésztve, vagyis a gyomornak nagyobb munkát kell végeznie, hogy az ételt annyira feldolgozza, hogy azt a test magába szívhassa és magát azzal erősíthesse. Ha már­most a gyomor ezt a nagyobb munkát sokáig kény­telen végezni, előbb-utóbb belefárad, amit arról veszünk észre, hogy a gyomrunk elkezd fájni és még későbben oly komoly gyomorbetegségek keletkeznek, hogy álta­lános elgyengüléshez, vérszegénységhez, sőt halálhoz vezetnek. Azért fejtettem ki előttetek oly részletesen e dolgokat, mert ti­t épp azon korban vagytok, amikor különös gonddal kell a fogakat ápolni, tehát lássatok tisztán az elhanyagolásnak rossz következményeit, továbbá, mert ti a haza oly polgárai lesztek idővel, kik a gondos szülők szeretete folytán az értelmes, a tanult, művelt emberek közé lesztek szerencsések tar­tozni és mint ilyenek, arra vagytok hivatva, hogy min­denütt a felvilágosodást, az igaz tudást terjes­szétek, hogy kevésbé szerencsés, mert kevésbé tanult ember­társaitok a ti tanács­otokon okulva, jobban vigyázhas­sanak egészségükre és ily módon is kevesbedjék a szerencsétlen, szánalmas beteg emberek száma. — Az imént azt mondom, hogy a ti korotokban főképpen kell a fogakra ügyelni és így bizonyára ennek okát is sze­retnétek tudni, amit­­ a következőkben mondhatok el: A fogak a csecsemő korban kezdenek jelentkezni és azért szoktuk ezeket tejfogaknak nevezni. E tejfogak nem maradnak meg soká, mert 6 éves kortól kezdve 13 éves korig ezek lassan kint egy, a másik után el­kezdenek inogni, végül ki szokták húzni és helyébe rövi­desen szélesebb, nagyobb, erősebb fog nő, mely azután már maradandó, ha vigyázunk rá. Ez a fogváltozás vagy fogcsere. A ti korotokban tehát — ha vigyáztok rá — új, egészséges, szép fogra lehet szert tenni, csak arra kell ügyelni, hogy a tejfogakat, mihelyt inognak, kihúzzuk és hogy ne legyen a szájban lyukas tej­fog, mely az uj fogat is lyuukassá teheti. Ezért oly fontos a ti korotokban a fogápolás. Hogy azonban tisztán lássátok az ellenséget és tudjátok mi minden ellen kell védeni a fogat és hogyan kell azt ápolni, elmondok egyet-mást arról, hogy mi is tulajdonképp az a fogromlás és mi okozza azt. Minden ember szájában, a nyálban, a gombák, a baczillusok milliói tanyáznak. Ezen baczillusoknak ne­vezett apró lények oly kicsinyek, hogy csak 500 vagy 1000 szeres nagyítással láthatók, amikor legtöbbje úgy néz ki, mint egy pont, vagy az írásjelnek hasznait vessző. Ily baczillusokat, gombákat már ti is láttatok, mert az úgynevezett penész pl. nedves bőrön, falon vagy néha ételen, pl. régi kenyéren, szintén ily gom­bákból áll és csak azért látható nagyító üveg nélkül, mert szorosan egymás mellett ezen gombáknak meg­számlálhatatlan milliói vannak elhelyezkedve.­­ Ezen baczillusok, gombák, élőlények, amelyek legtöbbje úgy a testre, mint a fogakra fogakra teljesen ártalmat­lan, akadhat azonban közöttük ártalmas is, mely min­denféle betegséget­­ okozhat, mint thyphus, diphtheri­­tis stb., avagy amely a fogakat is megtámadhatja. — Ezen a fogra ártalmas gombák azonban csak úgy tud­ják a fogat megtámadni és idővel tönkretenni, ha a fogon valami kis sérülés van, amelyen ők, mint valami kapun, a fog belsejébe bejuthatnak. Minden fognál ugyanis van egy külső nagyon kemény, de vékony fénylő réteg, az u. n. zom­áncz, mely a fognak belső és sokkal puhább állományét védi a külső ártalmaktól és ezen puha állományban egészen közel a foggyökér­hez van azután a fogideg elhelyezve, mely egészen a gyökérbe is beterjed és amely tulajdonképp okozója az oly borzasztó és rettegett fogfájásnak. Ha már most a zománczon csak oly kicsiny hasa­dás is támad, amit szabad szemmel nem is lehet észre­venni, az már elegendő nagy arra, hogy azon a gom­bák bejussanak a fog puhább részéhez és ott pusztító munkájukat megkezdjék, mely munka hasonló ahhoz, amit a szuette fáknál, bútoroknál láthatunk, amiért is a fogak ezen baját fogszunak, szuvasodásnak nevezik. Ily féleképp a zornáncz azon kis hasadásán csakhamar egy kis lyuk támad, mely napról-napra terjed, majd ételrészecskék futnak bele, amik rothadásnak indulnak és még jobban nagyobbítják és mélyebbé teszik a ly­u­­kat, amellett a szájnak oly kellemetlen bűzt adnak, hogy ily emberek mellett alig lehet állani. A fogban ily után támadt üreg csakhamar oly nag­gyá lesz, a fog korhadása annyira előrehalad, hogy 1 — 2 év alatt a korhadás, rothadás az idegig, a gyökérig jut el és kezdetét veszi a fog érzékenysége, eleinte csak hideg és meleg étel vagy ital hozzájárulása után, később anélkül is magától is fáj a fog, vagyis bekövetkezett az elválás órája, ami az okosaknál, bátraknál egy el­szánt pillanat és a fájós fog csakhamar tenyerükön van, a gyávák azonban az éjszakák hosszú sorát töl­tik el a fájdalomtól őrjöngve, amíg végre rá tudják magukat szánni arra a csekély és alig egy pillanatig tartó operáczióra, aminek félelmes neve: foghúzás. Ily módon a bátor ember, ha már utoléri saját vigyázat­lansága és hanyagsága folytán a fogfájás csak egy pillanatig, a húzás pillanatában szenved, míg a gyáva ezzel szemben ezerszerte nagyobb fájdalmat, ezerszer oly hosszú ideig tűr. Tehát itt is a bátor jár jól. Amíg azonban ezen megromlott beteg fog an­­­nyira jut, hogy azt a szájból el kell távolítani, azalatt még más irányban is nagy pusztítást okoz, ugyanis megrontja a nyálat, megfertőzi azt és ily után a többi fogat is beteggé teszi, úgy, hogy mire az elsőnek meg­romlott és immár fájós fogat az illető kihuzatja, ami 2 éven belül rendszerint bekövetkezik, akkor a ha mar legalább 3 más foga is lyukas, tehát 2 év alatt ez az egy romlott fog más három fogat tett beteggé. Ha a szuvas fogak száma így tovább szaporodik és a száj tisztántartása és ápolása el lesz hanyagolva, csakha­mar mészszerű dolog rakódik a fogak és foghús közé, amitől a foghús gyuladásba lő, majd a fogról letolódik és sorvad, a fogak akkor inogni, lógni kezdenek és csakhamar kihullnak anélkül, hogy más nőne helyébe, mint a gyermekkorban. Ezalatt folytonos fogkelések, daganatok kínozzák az ily elhanyagolt száj tulajdono­sát, sőt az állkapo­cscsont maga is megbetegszik idővel. Ezen itt vázolt után lehetséges azután fiatalon teljesen fog nélkül maradni és annak ezer kellemet­lenségeit kénytelen lenni elszenvedni. És vajjon azt gondoljátok oly nehéz, oly ördön­­gös dolog-e mindezt elkerülni és a fogakat késő öreg korig megtartani? Korántsem, csak lustának és kön­­­nyelműnek nem szabad lenni. Mint hallottátok a fogbetegségek legelső kelléke, hogy a fogzománcz megsérüljön, ha tehát ezt elkerül­jük, akkor a fogak kilyukasodását is elkerültük. — A zománcz háromfele után sérülhet: 1. erőművi után, igy hegyes kémény tárgygyal való karczolás, pl. gom­bostűvel, villával való piszkálásnál, nem rágni való dol­goknak fogak közé vetelével, tehát csontrágásnál, dió­törésnél, czerna, köröm rágásnál stb.; 2 physikai után, mint túlságos hideg vagy túlságos meleg dolgok szájba­­vételével és különösen, ha a fogakat gyorsan egymás után hideg és meleg éri, igy pl. ha a meleg leves után azonnal hideg vizet iszunk, még mielőtt a fog lehűlt volna; 3. vegyi után, igy rendkívül ártalmas a fognak minden savanyu dolog, azután ételrészecskék benmara­­dása a fogak közt főképp éjszakára, mert a rothadás­nak indul és ekkor mindenféle is savanyu vegyületek támadnak. Édesség is azáltal ártalmas a fognak, hogy az a fog rései.b. Nefészkeli magát a nyállal ve­gyülve, ott bomlik és ekkor is savanyu dolgok kelet­keznek, melyek a fogzomanetot megtámadva, azon kis sérülést okozhatnak és kaput nyithatnak ezáltal a gom­báknak. Ezért nagyon tanácsos édes dolgok elvezete után a száját lehetőleg sok vízzel alaposan kiöblízni; étkezés után pedig puha, hegyes, vékony tárg­gyal a fogközöket kitisztítani és középkeménységű fogkefével a fogakat minden oldalról ledörzsölni. Azonban, ha mindezen említett szabályokat be is tartjuk, mégis megtörténhetik, hogy valamelyik fog kiszuvasodik. Ilyenkor ne várjunk soká, hanem azon­nal, mihelyt a bajt észrevettük, keressünk fogorvosnál segítséget. Nagyon helytelen tehát a romlott foggal addig várni, míg az fájni kezd, mert akkor sokkal bajo­sabb a segítség, sőt ha sikerül is a fogat megmenteni, még mindig azon veszély fenyegethet, hogy a fog, mi­vel az üreg benne igen nagy már, könnyen letörhetik. A csak kissé szuvas fogakon a töméssel, plom­­bálással szoktak manapság segíteni, ami teljesen fájdalmat­lan és abból áll, hogy a fogorvos az üregből a beteg, kor­hadó fogrészleteket eltávolítja és azután az egész üreget különböző anyagokkal szorosan kitömi úgy, hogy a gombáknak ezáltal elállja az utat a gyökér, illetve az ideg felé. Ezen eljárás csak akkor fájdalmas, ha a baj az idegig hatolt, amikor azonban az ideget megölve, a fogat teljesen érzéketlenné tehetjük és így tömhetjük be. Az idegölés maga többnyire fájdalmatlan ugyan, hanem az ily fog sokkal gyengébb­ már és rövidebb ideig is tart. Ez oknál lógva nagyon szükséges a lyu­kas foggal már akkor törődni, mikor az üreg benne csak kezdődik, hogy pedig a szuvasodást ily korán észrevehessük, szükséges legalább egyszer évente fogain­kat fogorvos által megnézetni, nem-e kezd valamelyik lyukasodni. Ha pedig valamelyik fogat bizonyos oknál fogva nem lehet ily módon megmenteni, akkor igen tanácsos be nem várni, míg az fájni kezd, hanem azon­nal kihúzatni, nehogy a többi fog roméljék tőle. Ezek volnának a főbb szabályok a fogak gondo­zásánál. Az egész éven át ez intézetben elsajátított tudás­­tokhoz örömmel adtam hozzá e keveset, mert az ész, a szívbeli nemesség fejlesztése mellett ugyancsak fon­tos dolog a test ápolása és erősitése is. Már pedig amint azt ma kifejtettem, a jó foggal biztosítjátok a test épségét és fejlődését. Ha pedig meggondoljátok, hogy mit nyertek, ha a most hallottakat emléketekbe vésitek és adott alkalom­mal követitek is, akkor biztos leszek benne, hogy mély hálával és tisztelettel fogtok ez intézetre gondolni, mely ily sok jónak a megismertetését tette rátok nézve lehe­tővé. Úgy legyen! Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő úr! Folyó évi junius hó 8-án N.-Kapos község Hoda­­buda részén kiütött tűzvészre vonatkozólag szíveskedjék becses lapjában értesítésemnek helyt adni. A tűz a délutáni órákban egy istállóból ütött ki s a nagy szárazságban hihetetlen gyorsasággal terjedt s nem telt bele egy jó negyedóra, az óriási szél által hajtott lángok 17 lakóházat egy fedél alatti pitvar és kamarával s összesen 18 melléképületet hamvasztott el. A szerencsétlenséget növelte azon körülmény, hogy a lakosság legnagyobb része a mezőn volt s csak­ a bete­gek és gyermekek maradtak honn, kiknek jajveszéke­lése még kétségbeejtőbbé tette a helyzetet.

Next