Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-05 / 1. szám
XXXX. ÉVFOLYAM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. Ungvár, 1902, január 5. 1. SZÁM. KIADÓmtATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 8 kor. I Negyedévre 2 kor. Félévre .. . 4 kor. Egyes szám 20 fid. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronkint 40 fill. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNG MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Városunk gazdasági érdekei az újévben. Jól organizált város közigazgatásának példás vezetése, nyugodttá teszi a lakosok kedélyét. De a lakosok anyagi megelégedését csakis úgy lehet biztosítani, ha azon eszközöket felhasználjuk, melyek hivatva vannak pénzforrásokat teremteni s igy a munkaerőnek uj keresetforrást nyitni. A napfény mellett ez az a jótékony meleg eső, melynek nyomában a növényzet fejlődik s életre kel. A mi városunk oly sok viszály és meghurczoltatás után valóban eleget szenvedett egy jobb jövőért, de hogy viszonyaink kedvezőbbek legyenek, annak biztosítása első sorban a közönség feladata. Nem akarunk ezúttal a város igazgatásának dolgaival foglalkozni. Az ügyek rövid idő múlva remélhetőleg jobb mederbe jutnak. Boldogulásunknak talán ennél több biztosítékát képezi, ha előmozdítjuk a kereső közönség anyagi boldogulását. A fő ennél nem új hivatalok szervezése, vagy az elvitt hivatali intézmények visszatelepítése, hanem ipari és gazdasági vállalatok létesítése, melyek a lakosok százainak keresetet nyújtanak s ha pénzt keres a munkás, abból csurog vagy cseppen majdnem mindenki részére. A múlt évben örömmel vettük Herrich szövőgyárosnak szándékát, hogy Ungvárt nagyobb arányú szövőgyárat hoz üzembe. A város képviselőtestületiben is méltánylással találkozott nevezett gyárosnak szándéka s a képviselőtestület ehhez a legmesszebbmenő áldozatokra készséget mutatott. Herrich úr azonban úgy látszik, hogy e téren a jó szándéknál túl előbbre nem lépett a terv, hogy a zugótelep vízerejének felhasználásával, nevezett városunkban szövőgyárat létesítsen, az ő részéről el lett ejtve. Nekünk azonban ezt a különben jó, egészséges és kivihető tervet elejtenünk nem szabad, a leesett szemet felfogva, tovább kell keresnünk, sőt kutatnunk olyanok után, akik készek lentnének itt valamely ipari telepet létesíteni s ezzel anyagi boldogulásunkat nagyban elősegíteni. A képviselőtestület közelebbi ülésén részben már hangot is adott Mocsáy Géza tiszti ügyész, mint helyettes polgármester, aki egy ipari telep létesítése érdekében már előzőleg tárgyalt Blau miskolczi építészmérnök utján egy megbízható vállalkozóval, ki szegedi vállalatának kiterjesztéseid, kész volna Ungváris kenderfonó és szövőgyárat létesíteni A Herrich-féle tervezet helyett utóbbihoz tehát annál több bizalmunk lehet, amennyiben a Blau által ajánlott cég Magyarországon már üzembe hozott egy ipari telepet, t. i. a szegedit. Szívesen foglalkozunk tehát ezen újabban felvetett tervvel s biztosítjuk a vállalkozót, hogy elhatározását nemcsak örömmel fogadják, hanem maga a város egyeteme készséggel fogja a terv kivitelét mindenekben elősegíteni. Hisz a zugótelep vizereje egy ipartelep részére valóságos kincsesbánya s ha Ungvár távolabb fekszik is a világforgalom góczpontjától, ez a vizierő pótolja a vállalkozó részére a mondott távolság hátrányait. A város egyetemére pedig a nagy közgazdasági előnyök mellett nagyfontosságú az is, hogy a maholnap elhagyott kaszárnya-épületek értékesítésére bizton lehet számítani, ha a zúgótelep valamely ipari vállalat létesítésére ki lesz aknázható. Még csak a tárgyalás stádiumában álló ezen ügyet örömmel üdvözöljük, s ha a kezdeményező Mocsáry Géza tiszti ügyésznek ebbeli terve sikerül, nagyobb érdemet szerez vele minden politikai babérnál. A zugótelepet és az ott folyó vizierőt a kincstári uradalom továbbra megtartani nem szándékozik. Ha tehát siker se koronázná a tervezett kenderfonó-telep létesítését, a város előtt állana azután annak igenis indokolt szüksége, hogy a mondott területet vizierejével együtt megvásárolja s azt okkal-móddal értékesítse, nem házi kasszája javára, hanem helyi iparunk emelésére. Panasz hangzik, hogy a városi pótadó évről-évre rohamosan emelkedik, hogy emiatt különösen a házbirtokot elértéktelenedés veszélye fenyegeti. Különösen félnek a novembert követő időtől, midőn a kaszárnyák bevétele elesik. Hát ennek bizony alapja van, bár a kaszárnyák időleges értéktelenedése után eső pótadó-többlet, a helyes számvetés szerint nem fog oly magasra emelkedni, mint azt némelyek vélik. De akárhogy is áll ez a dolog, kötelessége a város képviselőtestületének új közvetett jövedelmekről gondoskodni, hogy így csökkentse a pótadót. Ehez képest más terv k. mellett egészségesnek találjuk A/ocv./"-y-r. Jf a városi belynrn."tarifa egyes tételeinek emelésére irányzott javaslatát is, amivel lapunk más helyén bővebben foglalkozunk. A felemelés mellőzi a napi fogyasztási czikkek magasabb terhelését, azonban nem látunk abban aránytalan megterheltetést, ha a szarvasmarha vagy hízott sertés után eddig fizetett helypénzt néhány százalékkal felemeltetnék, ami nem is áll egyedül, mert a szomszéd városok is magasabb díjjal adóztatják az említett árukat, anélkül, hogy ez csökkentené vásári forgalmukat. Ha a dolog így áll, a képviselőtestületnek ezen és más közvetett adónemek behozatala vagy emelése útján kell elősegíteni a pótadó csökkentését. Az újévben tehát igyekezzünk lehetőleg kevesebbet politizálni, annál többet dolgozni olyan érdekek előmozdítása végett, melyek helyi gazdasági és ipari érdekeinket s ehez képest anyagi boldogulásunkat előmozdítani hivatvák. Ungvár város jövedelmének indirect után való emelésére, szabad legyen ezáltal a helypénzjövedelem emelését kijelölnöm. Ha ugyanis a helypénztarifa tételeit behatóan átvizsgáljuk, vagy összehasonlítjuk ezen tételeket más városok helypénz-árszabályaival, annak tudatára jutunk, hogy városunk helypénz-tarifája ehhez képest alacsony. Megengedem, hogy midőn Ungvár város 1868. évben a helypánt szedésének jogához jutott, az akkori képviselőtestület bölcsesége az akkori árszabást a viszonyokhoz képest állapította meg, de azta több mint 30 év telt le s az igények kielégítése azóta városunk közkiadásainak tételei rohamosan emelkedtek s fájdalom, emelkedni fognak a jövőben is s ezen többlet szükséglet viselése alól kitérnünk nem lesz mód, még ha városunk közigazgatási szervezete tekintetében gyökeres változtatás állana is be. Ezek előrebocsátása után áttérek javaslatomra s ez abból áll, hogy városunk helypénz-tarifájának egyes tételeit méltányosan emeljük. Hogy azokat, akik a megadóztatás bármily alakban való emelését elveiknél fogva ellenezni szokták, meggyőzzem, alább bátor leszek adatokkal szolgálni, melyeket a statisztikából s szomszéd városaink gyakorlatából merítek. Akik az adóztatás ellen általában elveiknél állást foglalnak, mikor a kövezetvám-helypénzszedés szóba hozatott, előszeretettel arra szoktak hivatkozni, hogy ezen adónemek csökkentik a helyi piacú forgalmat s ennek révén emelkedik szomszéd városok, vagy helységek piaczi forgalma. Ezen feltevést a gyakorlat már eddig is fényesen megczáfolta s épp Munkács, Nagy-Mihály, Beregszász szomszéd városok igazolják, hogy ők épp ' nem adtak alkalmat ahhoz, hogy a piaczlátogató közönség Ungvárnak hátat fordítva, az ő piaczaikat felkeresse. Mert hisz ők is szednek kövezetvámot, helypénz-tarifájuk pedig az Ungvárinál jóval magasabb. Mielőtt a helypénz tarifa egyes tételeinek emelése iránt javaslatot tettem volna, beszereztem Munkács, Beregszász, Nyíregyháza és Máramaros-Sziget városok tarifáját, melyet idemellékelek s amivel meggyőzöm az a képviselőtestületet, hogy ezen városokban a helypénztarifa jóval magasabb annál, ame a városunkban van megállapítva. Javaslatomat, hogy helypénzünk tarifáját mi is emeljük, csakis oly tételekre terjesztem ki, mely nem érinti a napi szükségleteket, vagy pedig a helybeli piaczi árusítókat. De viszont tiszta lelkiismerettel hozhatom javaslatba, hogy a szarvasmarhák, sertések, állati nyersbőrök, lovak, szénás és tűzifás szekerek után a helypénz a szomszéd városok tarifájának arányában nálunk is emeltessék. Mert, hogy összehasonlítást tegyek, ha egy terménnyel, szénával, tűzifával megrakott szekér után az eddigi 16 fillér helyett 40, illetőleg 20 fillér emelést hozok javaslatba, vagy pedig a szarvasmarha, ló után eddig fizetett 10 fillér 20 fillérre, hízott sertés után 6 fillér helyett 20 fillér, apróbb állatok után 4 fillér helyett 6 fillér szedetnék, ez nem sújtaná sem az eladókat, sem pedig a fogyasztókat, sőt például a szarvasmarha és ló után az alábbiak szerint általam kiszámított 2000 bor. többlet jövedelem, miután ezen állatokat külterületekre szállítják, a város közönségét éppen nem terhelné. Most javaslatom támogatására szolgáljanak az alább közölt adataim : I. Termények, szekeren hozva. Évi forgalom 1300 fogat. Szed: II Káposzta, dinnye, zöldség, szekeren hozva. Évi forgalom 3000 fogat. Szed: III. Széna, szekeren hozva. Évi forgalom 1440 [ogat. Szed: Nyáregyháza 40 fillér, Ungvár 16 fillért, Beregszász 40 , emeltetnék 40 fillérre. Munkács 40 „ Jöved;Un,többlet 100 kor. Munkács 50 fillért, Ungvár 16 fillér, Nyíregyháza 40 fillért, emelkednék 40 fillérre. M. Sziget 40 fillért. Jövedelemtöbblet 3120 k. Nyíregyháza 50 fillért. Ungvár 16 fillért, Beregszász 40 „ emeltetnék 40 fillérre. Munkács 40 „ Jövedelemtöbblet 720 kor. Az ungvári helypénzdíjak felemelése. Ungvár város képviselőtestülete elvileg hozzájárult a helypénzdíjak egynémelyikének felemeléséhez. E hozzájárulás Mocsáry Géza t. ügyész következő előterjesztésére történt: • Sz. Ungvár r. t. város polgármesterétől. Kul. k. i. Tekintetes Képviselőtestület! A haladással és fejlődéssel lépést tart a szükségletek szaporodása, úgy egyeseknél, mind pedig az össztársadalomban. Különösen a városokban a közigazgatás, közbiztonság, a közegészség stb kívánalmai iránt táplált igények évről évre mind nagyobbá lesznek s a közönség érdekeinek annyi szolgálatot kell tenni, miként ezen igények kielégítésével kapcsolatos kiadások napnap mellett fokozódnak. Látjuk ennek példáját Ungvár városában is. Míg városunk rendezett tanácsára alakulása idejében 22—26 °/n községi pótadóval képes volt magat fentartani, arra a szükséglet fedezése majd 70 °/o pótadót igényel. Ezen u/0 máris oly magasra emelkedett, hogy az egyenes adók után igényelt ezen összeg hovatovább az adózók tőkéjét támadja meg. Reám tehát, aki ezidejűleg a város élén állok, ama kötelesség hárul hogy igyekezem a város közjövedelmeit indirect után fejleszteni, tekintettel arra, hogy a közadózás emelkedésére a közeljövőben alig számíthatunk, holott közkiadásaink emelése elől kitérni lehetetlen lesz. E czél állott előttem akkor is, midőn a szikviz adóztatása érdekében buzgólkodtam. Lapunk mai száma 6 oldalra terjed