Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-04 / 1. szám

1. szám. M­­G 3. oldal. Mindezekből láthatja t. czikkiró úr, hogy állítása téves és nem áll az, hogy a „polg. iskolának annyi-amennyi ] tanulója van és csak ott, hol a gavallérosabb kereske­­­­delmi iskolát állították hegyibe.“ A polgári iskolának i alsó osztályaiban még a 3—4000 lakossal biró közsé­gekben is a tanulók száma 60—100 közt váltakozik. És daczára annak, hogy ezen intézményt ócsá­­­­rolják és mellőzik, folyton fejlődik, izmosodik. S ha ezen iskolának küszöbön lévő reformálása, a közszük­­­­ségletnek megfelelő átalakítása ténynyé vált, akkor , nemcsak méltón fogja betölteni közoktatásunk szerve­zetében a számára kijelölt helyet, de fontos tényezője is leend közművelődési és közgazdasági törekvéseink­­­­nek. A polg. iskola nemcsak közművelődési czéloknak szolgál, de nemzetgazdasági és magyar nemzeti érde­­­­kek is kívánják ez intézménynek tovafejlesztését. A magyar állam legerősebb talpköve, legbizto­­­­sab oszlopa a művelt, vagyonos és hazafias polgárság. A polg. iskola eme néposztály, vagy réteg érdekeinek­­ szolgál s ez adja neki nemzeti és közgazdasági fon­tosságát. Azért különösen nemzetiségi vidéken minél több polgári iskolát kellene állítani Ungvár város is oly hel­y, azért polg. iskolával bírni kellene Hiszem is és remélem, hogy nemsokára el fog jönni az az idő, a­midőn Ungvár város polgárai be­fogják látni elkövetett hibájukat, tévedésüket, mit akkor követtek el, midőn 181­­1 -ben a magas kormány a fel­állítandó polg. iskola számára némi áldozatot kö­vetelt s nem adták meg. Igaz, hogy Ungvár város szegény és ezen is­mert szegénységénél fogva seipnit sem áldozhatott és azért a tervbe vett polgári iskola felállítása elmaradt. Időközben azután más irányú mozgalom indult meg : egy reál-iskola felállítása érdekében. mozgalom sikerhez vezetett és ij reál-iskola nagy áldozat árán felállittatott. Nem baj, sőt jó! Ungvár ezen középisko­­lával gazdagabb lett! Azonban bármennyire mozdítja is elő a kulturális fejlődést ezen intézet, mégsem pótolja teljesen azt a szükségletet, mely­et a város rohamos fejlődése igényel. Minél több intézete van valamely városnak, annál szerencsésebb az, mivel a tanulni vágyó ifjúság tetszése szerint anyagi és szellemi tehetségéhez mérten a tudo­mányos előképzést nyújtó gym­­, vagy reál, — avagy a gyakorlatias irányú polg. iskolát látogathatja. A külön­böző irányú iskola együtt­működése­ gazdag szellemi tőkéjét fogja képezni Ungvár városának s anyagi gyara­podásának forrásává válhatik. Az elmondottak után valaki azt m­ondhatná: ily kis városban alig fér el gypm­ázium­, reál­ és polgári iskola. Azt is kérdezhetné: honnan venné a ligfoig iskola­i tanulókat­? Feleletül ezekre a következőket hozom fel i Igaz, hogy Ungvár nem nagy város. — De a környék, a­melynek Ungvár központja, minden tekintet­ben irányítója, továbbá fejlett ipara és kereskedelme, nagyszámú intelligentiája.: a nagyvárosok sorába eme­lik és azért képes arra, hogy az említett iskolákat be­fogadhassa. De tekintetbe kell venni azon fontos körül­ményt is, hogy­ Munkács, Beregszász, Nagy-Mihály, Bátoralja-Ujhely szomszédos városokban sincsen polg fiúiskola, miért is azokból számos ifjú Ungvárra jönne a polg. fiúiskolába. Mindezekhez hozzá kell vennünk még azt is, hogy a polg. iskola egyike a legolcsóbb iskoláknak, mert tandíja csekély 10 korona évenként. Ezen körülmény­nél fogva még a legszegényebb sorsú ifjú is fölkeresi, ki az elemi iskola által nyújtott ismeretekkel meg nem elégedve, magasabb képzettség után törekszik. Ne fél­jünk tehát, í­­gy a polg. fiú iskolában nem lenne tanuló. Én­ ellenkezőleg azt hiszem, hogy sok tanulója lesz. Az áll. el. iskola felállítása alkalmával 1384-ben szintén azt hangoztatták többen, ez az iskola tanuló­hiány miatt megszűnik. És íme, a jóslat,nem teljesült, mert az ungvári áll. elemi iskola az ország egyik leg­népesebb iskolája. Fölöslegesnek tartom tovább fejtegetni említett iskola felállításának szükséges voltát; csak egy körül­ményre óhajtom még a polgárság figyelmét felhívni. A városok versenyeznek a különböző fajú iskolák felállítása dolgában és így könnyen megeshetik, hogy egyik vagy másik szomszédos város megelőzi Ungvárt és akkor Ungvár beláthatatlan időre elesik a polg. fiú­iskolától. Ettől pedig meg kell óvni, mert ez a váro­ s fejlődését bizonyos tekintetben hátráltatná. Ne nézze tehát összetett kézzel a polgárság a dolgok fejlődését, menetét, hanem lépjen a cselekvés terére. És ha eddig hallgatott, most kérje a polg. fiú iskola felállítását. Én bizonyosra veszem, hogy a­z intéző körök hathatósan fogják ezen ügyet felkarolni és előmozdítani, ha a polgárság kérelmével hozzájuk fordul. Tudom, hogy a vármegye lelkes főispánja, ki minden iránt, mi szép­, jó és nemes érdeklődik, egyetemben a kir. tanfelügyelő­­vel mindent el fog követni, hogy a magas kormányt ezen iskola felállításának szükségességéről meggyőzze, és ezzel az iskolával ki lesz pótolva azon hézag, mely Ungvár intézetei között létezik. Adja az ég, hogy ez mielőbb teljesedjék! Kardos, KÜLÖNFÉLÉK. * Firczák t Gyula püspök jótékonysága. Firczák Gyula munkácsi püspök az uj év alkalmából az ungvári kath. körnek 100 K, a papnevelde egyház­irodalmi iskolájának 100 K, a munkácsi kath. körnek 50 K, az ungvári kath. legényegyletnek 50 K, az ung­vári dalárdának 50 K, az ungvári szegényeknek 700 és a munkácsi Árpád-szobor javára 100 K-t adomá­nyozott. * Eljegyzés: Tomcsányi Géza m. kir. honvéd­­főhadnagy karácsony első napján váltott jegyet dr. Kovák Endre közkórházi igazgató-főorvos és neje nagy-iványi Fekete Margit leányával Magdával. * Egyházi kinevezések. Firczák Gyula mun­­kácsegyházmegyei püspök Melles Gyula tanitóképző­­intézeti és papnevelőházi tanárt és Neviczky Constantin radvánczi lelkészt czimzetes esperesekké nevezte ki * Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Karos Adolf n.-kaposi járásorvos, képesített tiszti orvost tisz­teletbeli vármegyei főorvossá nevezte ki. Áthelyezés: Nemes Árpád nagybereznai járás­­birósági telekkönyvvezető a törökkanizsai járásbíróság­hoz helyeztetett át. * Városi közgyűlés volt m hó 31-én d. u 3­­­rakor. A napirend előtt Berzeviczy István rendőr­­kapitány erősen kifogásolta az útmester működését, s azt követelte a képviselőtestülettől, hogy az utczákon levő hó és jégrétegek, valamint a sár eltisztíthatására nagyobb összeget szavazzon meg, különben a várost magánfélnek fogja tekinteni, s mert utczái és terei piszkosak, a város képviseletében a polgár­­mestert meg fogja bírságolni. Érthető visszatetszést keltett a rendőrkapitánynak ezen kijelentése, a­mire Gaár Iván felelt: védelmébe vette első­sorban az út­­mestert, aki nemcsak az aszfalton sétálóknak, de a Bercsényi, Hajnal, stbbi utczákon lakóknak is igyek­szik tőle telhetőleg eleget tenni. Majd azt a kijelentést tette, hogy ha a rendőrkapitány a város megbírságo­lását elkövetné, akkor a képviselőtestület fegyelmivel fog a rendőrkapitánynak felelni. Végül kijelenti, hogy minek von el épp, a rendőrkapitány 3 átkaparót szo­rosan vett kötelességétől azzal, hogy Széchenyi-kerti kertésznek s kerti munkásoknak nevezi ki őket. Fincicky Mihály h. ügyész vetett véget a vitának azzal, hogy ez az ügy a tanácshoz tartozik. Az indemniti került ,ezután sorra­ A beteg­ pol­gármester megbízásából Ország Jakab dr. adja elő az okokat, ami a költségvetés elkészítését késlelteti. Gaár Iván az indemniti megtagadását javasolja, már csak azért is, hogy hadd lássa a tanács, mikép elbizako­dottságának útját tudja vágni a képviselőtestület. Kü­lönben is elérkezettnek látja az utolsó órát, hogy a tanács jelenlegi működésének, — mely nem érdemli ■ meg az indemuitit, s az ezzel járó bizalmát — vége­­ szakittassék. Maga a főispán, aki a vármegyei köz­­igazgatás feje, mondotta, néki a m. hó 30-iki gyűlésen, hogy a városházán rendet teremteni alsói sorban a képviselőtestület hivatott Felkéri a képviselőtestületet, hogy kövesse a főispán szavait, s kezdje m­eg­ a rend­csinálást azzal, hogy az indeapnitit ne adja meg.­­• Fincicky Mih­ály némileg védelmébe vette a tanácsot s a három havi indemniti megadását javasolja. — Mihalkovich József csakis az egy hónapi megadását indítványozza. — Reismann Bertalan h­­elyesli a Gaar és Mihalkovich álláspontját a rend érdekében ; ideje, hogy a türhetlen állapotok megszűnjenek, elítéli, hogy utolsó perczben kérnek indemnitást, vagyis bizalmat; kívánja egy hó alatt a költségvetés bemutatását, ily feltétel alatt megadja a három havi indemnitást. Java­solja azonban, hogy ha egy hónap alatt az 1903. évi költségvetés be nem muta­ttatik, úgy a tanács ellen fegyelmi eljárás indíttassák. Több felszólalás után Re­is­mann Bertalan indítványa fogadtatott el. 4. kórházi­ bizottság jelentése következett a kór­ház vagyoni állapotáról és a pótlandó 19.000 korona függő tartozásról, melynek fedezésére a napi ápolási díj felemelése kéretett a belügyminisztertől. Mérő Vil­mos felvilágosítást kér, eng­edélyezi-e a miniszter az emelést s 4 év alatt fedezve lesz-e ebből a függő adósság ? Gaál Iván felvilágosításai után az ügynek a képviselő testület részéről való megvizsgálásával Ka­­minszky Géza, Rákosi János és Mihalkovich József képviselőket bízza meg a közgyűlés. A negyedik gyógytár felállítását a savanyuvizi városrészben Vaszkó Gyula, Tomcsányi Ödön és Kulin Géza gyógyszerészek kérelmezték A városi tanács és a közegészségi bizottság az uj gyógytár en­gedélyezését nem véleményezik. A közgyűlés ehez hozzájárult. A közoktatásügyi­ miniszter a reáliskola bérle­tének további megújítását kívánja az 1904. év április 1-ig, a­míg az iskolaépület készen lesz. Ez a bér 3000 korona; a képviselőtestület a bérlet megújítását megadta . Novák Endre dr. szerint az eddigi al­­reáliskola nem felel meg a kívánalmaknak, a szegény ifjak a IV-ik osztály elvégzése után életpályájuktól el vannak zárva. Az iskola csak akkor felelne meg czél­­jának, ha nyolcz osztályú lenne. Indítványozza, hogy a tanács eljárjon abban, hogy ny­olcz osztályú legyen a reáliskola, ellenkező esetben e helyett legyen inkább felsőbb polgári tanintézetünk. A közgyűlés ehhez hozzájárul. A Sóiház-utcza kiegyenesítésére nézve a kincstár ajánlata elfogadtatott azzal, hogy ennél a város külön megterhelve ne legyen. * Nemes tett. Firczák Gyula püspök úr ő méltósága az újév alkalmából az „Ungvári Dalárdá“­­nak ötven (50) K-t adományozott, a mit ezennel hálás köszönettel nyugtázunk. Vajha e nemes példa minél számosabb követőre találna! Gaál Sándor egyesületi pénztáros. * Figyelmeztetnek a szőlőbirtokosok, hogy az 1903. évi kivetés a városházán közszemlére ki van téve. Esetleges felszólamlások 14 nap alatt terjeszten­­dők be. * Változás a kéményseprésnél. Az eddigi ungvári kéményseprő-üzletvezető e hó 1-én megvált állásától. Helyét Niedergall Andor tölti be. * Vivő-és torna-tanfolyam. Erdőssy Vilmos 1 torna és vivótanár, ki m­ult évben tanítványaival igen szép sikert mutatott fel, most ismét városunkban idő­­­zik s a „Savanyi­viz” termében három havi torna és - vivő tanfolyamot nyit. — A tanfolyamra ez után is­­ felhívjuk a sportkedvelő közönség figyelmét; különö­­­­sen ajánljuk a tornatanfolyamot serdülő leánygyerme­kek részére, kiknek testi nevelésére, sajnos, semmi gondot sem fordítunk, pedig a sok szellemi elfoglalt­ság s kézi munka után nagy szükségük lenne a tor­­názásra is. Erdőssy a „Spiess“-féle módszer szerint és angol szoba tornaszereken gyakorol növendékeivel, — igy a tanítás a nőiességet nem sérti. — A tanítás hét­főn délután kezdődik. — Vivóóra hetenkint három­szor, tornaóra pedig pedig kétszer lesz. —­ A tandijak igen mérsékeltek. — Leánygyermekek tornatanitását kivételesen háznál is elfogadja. * Mulatság Szobránczon. Igen helyes és üd­vös gondolat vezérelte a szobránczi állami iskola tan­testületét, a mikor a múltnak szokásához híven, az előbbi esztendők példájára s a szegény gyermekek gyám­olitására szánt alap növelése czéljából mulatságot rendezett. Elismerés és köszönet illeti a tantestület minden tagját, hogy nem irtózva a fáradtságtól és gondtól, teljes odaadással, lelkes buzgalommal se­rénykedtek a kitűzött cz­él sikere érdekében. Ez a czél nemes és okos, a siker meg teljesen kielégítő, kedves emlékű s úgy erkölcsileg, mint anyagilag véve a dol­got — fényes volt Még messze vagyunk azon időponttól, hogy mindenki belássa, értse és tudja: váljon mi is hát az iskola­­.­ Nem a fényes épület, nem a kitűnő testület, nem a teljes felszerelés külön-kü­lön az iskola, de ezekkel szorosan egy­be­fű­­zve a nemzet vágya, óhaja, az ország társadalmainak kívánsága, erkölcsi és szel­lemi igénye, az egyén kialakulására vonatkozó emberi törekvés legfenségesebb ténykedése, a szülőknek gyer­mekeikre irányuló szent érdeke stb. stb. mind együtt véve teszik és befödik annak a fogalomnak körét: iskola! Sokszor hibát követnek el tehát azok, a­kik bár­minő emberi gyarlóságból, valamelyes egyéni szeszély­ből ártani akarnak az iskolának, meg nem fontolva, meg nem gondolva azt, hogy így az emberiség leg­nagyobb közügye iránt hálátlanok. A szobránczi intel­ligens közönség nagy része nemes és finom érzéséről tett tanúságot, a mikor az ottani állami iskola tantes­tületének hivó szavára az 1902. decz. 27-én rendezett mulatságon megjelenve — tanujelét adta annak, hogy becsü­léssel van azon emberek iránt, kik az iskola egyszerű falain belül a magyar nemzet valóban szebb jövőjén fáradoznak. A­ki nem így tesz, a­ki nem úgy érez, az jobb, ha ajakára sohse veszi a haza szent nevet. Tenni, dolgozni, fáradni minden téren lehet a magyar­­ hazáért, a magyar nemzetért, de igen sokat, talán legtöbbet az iskola falai között! Maga a mulat­ság kedves és kedélyes volt; jól érezte ott magát mindenki. A tánczoló párok meg se akartak válni a csinosan díszített teremtől — szinte a késői reggel beálltáig. A táncz oly finom kedvességgel folyt, hogy valódi élvezet volt nézni annak méltóságos komolysá­gát s nem egyszer meg is tapsolták a jelenlévő s a szép tánczban gyönyörködő közönség soraiból többen főleg Jaczik Gyula és Hegyi Elemér szabályos ütemű tánczait. A szünóra alatt társas vacsorához ült az egész közönség — hallgatva Lányi Lajos szép dalait és szórakozva a világposta tréfás jelenetein. Naményi Antal és Bene Ferencz a közönség­ éltetésére emelték az öröm poharát. A jelenvolt hölgyek köréből a kö­vetkezőket említjük­­— asszonyok : Csuha Mihályné, Naményi Antalné, Fekete Zsigmondné, Fekete Istvánné, Csere Józsefné, Blanár Ödönné, Soltész Jánosné, Kom­ka Istvánné stb. Leányok Molnár Amália, Gulácsy Ida és Anett, Fekete Margit és Ida, Linner Erzsébet, Fekete Jolán és Margit, Naményi Elza, Fi­zély Margit, Lippay Irma, Csere Etelka, Ladányi Ilona, Kovács Vilma. Elismeréssel említjük meg, hogy a mulatság emlékezetes sikeréhez szives készséggel sokban járul­tak hozzá Bene Ferencz, Jaczik Gyula, Virágh Gyula, Hegyi Elemér, Szabó József és Hock György urak Ungvárról. A szobránczi állami iskola tantestületének erőt, egészséget kívánok a további tevékeny­séghez és fára­dozáshoz s megköszönve a szívességet —­ búcsút ve­szünk ezúttal a kellemes viszontlátásig. (B.) * Névmagyarosítás. Zeisler Lajos, a salamoni uradalom számtartója, vezetéknevét Zoltán-ra magya­rosította. * Fatenyésztési jutalom. A magyar földhitel­intézet fatenyésztési jutalomdijaiból Répay Llászló alsó­­nt.nem­­ áll. tanító 200­6-ban részesült. Ezenkívül a földmivelésügyi m. kir miniszter és Dessewffy Aurél gróf, a földhitelintézet elnöke, elismerő oklevelet is küldöttek a megjutalmazottnak. * Felkérettünk annak közlésére, hogy a reál­iskolai ügyben lapunk mai számában megjelent közle­ményekre, a reáliskola igazgatója jövő számban fog válaszolni. * Tánczmulatság Perecsényben. Az építendő perecsényi róm. kath. templom alapja javára e hó 10-ikén Perecsényben, a gyári vendéglőben zártkörű tánczestélyt rendeznek. A rendező-bizottság tagjai : dr.­­ Rohn Szeverin Elwerth Pál, Jülich Adolf, Kovássy Elemér, Sutka Pál, Tamássy József és dr. Gulácsy Árpád­­ b. pénztárnok. * A hegyvidéki nép segítése. Ung, Bereg és Ugocsa vármegyében elismeréssel és örömmel fogad­ták a hírt, hogy a jelzett megyékben a fenyegető ínség enyhítésére a földmivelésügyi miniszter tengeri és egyéb terményeket fog szétosztatni. A miniszter meg­bízta Kazy Józsefet, a kirendeltség vezetőjét, hogy­­ egyelőre 5000 méter mázsa tengerit vásároljon, a hely­színére szállíttassa s azt beszerzési áron, a szállítási­­ és kezelési költségek felszámítása nélkül készpénzért , vagy a szükség esetén hitelbe ossza ki. A kiosztáso­k­nak január 15-ikéig kell megtörténnie, mely után a­­ szükséghez képest újabb készletek fognak szétoszlatni. 3 A termények beszerzése most van folyamatban. Tekin­­­tettel a humánus czélra, a vasúti szállításra nézve a­­ kereskedelmi miniszter az önköltségen v­aló szállítás­i kedvezményét engedélyezte. A hegyvidéki kirendeltség

Next