Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-04 / 1. szám
1. szám. MG 3. oldal. Mindezekből láthatja t. czikkiró úr, hogy állítása téves és nem áll az, hogy a „polg. iskolának annyi-amennyi ] tanulója van és csak ott, hol a gavallérosabb kereskedelmi iskolát állították hegyibe.“ A polgári iskolának i alsó osztályaiban még a 3—4000 lakossal biró községekben is a tanulók száma 60—100 közt váltakozik. És daczára annak, hogy ezen intézményt ócsárolják és mellőzik, folyton fejlődik, izmosodik. S ha ezen iskolának küszöbön lévő reformálása, a közszükségletnek megfelelő átalakítása ténynyé vált, akkor , nemcsak méltón fogja betölteni közoktatásunk szervezetében a számára kijelölt helyet, de fontos tényezője is leend közművelődési és közgazdasági törekvéseinknek. A polg. iskola nemcsak közművelődési czéloknak szolgál, de nemzetgazdasági és magyar nemzeti érdekek is kívánják ez intézménynek tovafejlesztését. A magyar állam legerősebb talpköve, legbiztosab oszlopa a művelt, vagyonos és hazafias polgárság. A polg. iskola eme néposztály, vagy réteg érdekeinek szolgál s ez adja neki nemzeti és közgazdasági fontosságát. Azért különösen nemzetiségi vidéken minél több polgári iskolát kellene állítani Ungvár város is oly hely, azért polg. iskolával bírni kellene Hiszem is és remélem, hogy nemsokára el fog jönni az az idő, amidőn Ungvár város polgárai befogják látni elkövetett hibájukat, tévedésüket, mit akkor követtek el, midőn 1811 -ben a magas kormány a felállítandó polg. iskola számára némi áldozatot követelt s nem adták meg. Igaz, hogy Ungvár város szegény és ezen ismert szegénységénél fogva seipnit sem áldozhatott és azért a tervbe vett polgári iskola felállítása elmaradt. Időközben azután más irányú mozgalom indult meg : egy reál-iskola felállítása érdekében. mozgalom sikerhez vezetett és ij reál-iskola nagy áldozat árán felállittatott. Nem baj, sőt jó! Ungvár ezen középiskolával gazdagabb lett! Azonban bármennyire mozdítja is elő a kulturális fejlődést ezen intézet, mégsem pótolja teljesen azt a szükségletet, melyet a város rohamos fejlődése igényel. Minél több intézete van valamely városnak, annál szerencsésebb az, mivel a tanulni vágyó ifjúság tetszése szerint anyagi és szellemi tehetségéhez mérten a tudományos előképzést nyújtó gym, vagy reál, — avagy a gyakorlatias irányú polg. iskolát látogathatja. A különböző irányú iskola együttműködése gazdag szellemi tőkéjét fogja képezni Ungvár városának s anyagi gyarapodásának forrásává válhatik. Az elmondottak után valaki azt mondhatná: ily kis városban alig fér el gypmázium, reál és polgári iskola. Azt is kérdezhetné: honnan venné a ligfoig iskolai tanulókat? Feleletül ezekre a következőket hozom fel i Igaz, hogy Ungvár nem nagy város. — De a környék, amelynek Ungvár központja, minden tekintetben irányítója, továbbá fejlett ipara és kereskedelme, nagyszámú intelligentiája.: a nagyvárosok sorába emelik és azért képes arra, hogy az említett iskolákat befogadhassa. De tekintetbe kell venni azon fontos körülményt is, hogy Munkács, Beregszász, Nagy-Mihály, Bátoralja-Ujhely szomszédos városokban sincsen polg fiúiskola, miért is azokból számos ifjú Ungvárra jönne a polg. fiúiskolába. Mindezekhez hozzá kell vennünk még azt is, hogy a polg. iskola egyike a legolcsóbb iskoláknak, mert tandíja csekély 10 korona évenként. Ezen körülménynél fogva még a legszegényebb sorsú ifjú is fölkeresi, ki az elemi iskola által nyújtott ismeretekkel meg nem elégedve, magasabb képzettség után törekszik. Ne féljünk tehát, így a polg. fiú iskolában nem lenne tanuló. Én ellenkezőleg azt hiszem, hogy sok tanulója lesz. Az áll. el. iskola felállítása alkalmával 1384-ben szintén azt hangoztatták többen, ez az iskola tanulóhiány miatt megszűnik. És íme, a jóslat,nem teljesült, mert az ungvári áll. elemi iskola az ország egyik legnépesebb iskolája. Fölöslegesnek tartom tovább fejtegetni említett iskola felállításának szükséges voltát; csak egy körülményre óhajtom még a polgárság figyelmét felhívni. A városok versenyeznek a különböző fajú iskolák felállítása dolgában és így könnyen megeshetik, hogy egyik vagy másik szomszédos város megelőzi Ungvárt és akkor Ungvár beláthatatlan időre elesik a polg. fiúiskolától. Ettől pedig meg kell óvni, mert ez a váro s fejlődését bizonyos tekintetben hátráltatná. Ne nézze tehát összetett kézzel a polgárság a dolgok fejlődését, menetét, hanem lépjen a cselekvés terére. És ha eddig hallgatott, most kérje a polg. fiú iskola felállítását. Én bizonyosra veszem, hogy az intéző körök hathatósan fogják ezen ügyet felkarolni és előmozdítani, ha a polgárság kérelmével hozzájuk fordul. Tudom, hogy a vármegye lelkes főispánja, ki minden iránt, mi szép, jó és nemes érdeklődik, egyetemben a kir. tanfelügyelővel mindent el fog követni, hogy a magas kormányt ezen iskola felállításának szükségességéről meggyőzze, és ezzel az iskolával ki lesz pótolva azon hézag, mely Ungvár intézetei között létezik. Adja az ég, hogy ez mielőbb teljesedjék! Kardos, KÜLÖNFÉLÉK. * Firczák t Gyula püspök jótékonysága. Firczák Gyula munkácsi püspök az uj év alkalmából az ungvári kath. körnek 100 K, a papnevelde egyházirodalmi iskolájának 100 K, a munkácsi kath. körnek 50 K, az ungvári kath. legényegyletnek 50 K, az ungvári dalárdának 50 K, az ungvári szegényeknek 700 és a munkácsi Árpád-szobor javára 100 K-t adományozott. * Eljegyzés: Tomcsányi Géza m. kir. honvédfőhadnagy karácsony első napján váltott jegyet dr. Kovák Endre közkórházi igazgató-főorvos és neje nagy-iványi Fekete Margit leányával Magdával. * Egyházi kinevezések. Firczák Gyula munkácsegyházmegyei püspök Melles Gyula tanitóképzőintézeti és papnevelőházi tanárt és Neviczky Constantin radvánczi lelkészt czimzetes esperesekké nevezte ki * Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Karos Adolf n.-kaposi járásorvos, képesített tiszti orvost tiszteletbeli vármegyei főorvossá nevezte ki. Áthelyezés: Nemes Árpád nagybereznai járásbirósági telekkönyvvezető a törökkanizsai járásbírósághoz helyeztetett át. * Városi közgyűlés volt m hó 31-én d. u 3rakor. A napirend előtt Berzeviczy István rendőrkapitány erősen kifogásolta az útmester működését, s azt követelte a képviselőtestülettől, hogy az utczákon levő hó és jégrétegek, valamint a sár eltisztíthatására nagyobb összeget szavazzon meg, különben a várost magánfélnek fogja tekinteni, s mert utczái és terei piszkosak, a város képviseletében a polgármestert meg fogja bírságolni. Érthető visszatetszést keltett a rendőrkapitánynak ezen kijelentése, amire Gaár Iván felelt: védelmébe vette elsősorban az útmestert, aki nemcsak az aszfalton sétálóknak, de a Bercsényi, Hajnal, stbbi utczákon lakóknak is igyekszik tőle telhetőleg eleget tenni. Majd azt a kijelentést tette, hogy ha a rendőrkapitány a város megbírságolását elkövetné, akkor a képviselőtestület fegyelmivel fog a rendőrkapitánynak felelni. Végül kijelenti, hogy minek von el épp, a rendőrkapitány 3 átkaparót szorosan vett kötelességétől azzal, hogy Széchenyi-kerti kertésznek s kerti munkásoknak nevezi ki őket. Fincicky Mihály h. ügyész vetett véget a vitának azzal, hogy ez az ügy a tanácshoz tartozik. Az indemniti került ,ezután sorra A beteg polgármester megbízásából Ország Jakab dr. adja elő az okokat, ami a költségvetés elkészítését késlelteti. Gaár Iván az indemniti megtagadását javasolja, már csak azért is, hogy hadd lássa a tanács, mikép elbizakodottságának útját tudja vágni a képviselőtestület. Különben is elérkezettnek látja az utolsó órát, hogy a tanács jelenlegi működésének, — mely nem érdemli ■ meg az indemuitit, s az ezzel járó bizalmát — vége szakittassék. Maga a főispán, aki a vármegyei közigazgatás feje, mondotta, néki a m. hó 30-iki gyűlésen, hogy a városházán rendet teremteni alsói sorban a képviselőtestület hivatott Felkéri a képviselőtestületet, hogy kövesse a főispán szavait, s kezdje meg a rendcsinálást azzal, hogy az indeapnitit ne adja meg.• Fincicky Mihály némileg védelmébe vette a tanácsot s a három havi indemniti megadását javasolja. — Mihalkovich József csakis az egy hónapi megadását indítványozza. — Reismann Bertalan helyesli a Gaar és Mihalkovich álláspontját a rend érdekében ; ideje, hogy a türhetlen állapotok megszűnjenek, elítéli, hogy utolsó perczben kérnek indemnitást, vagyis bizalmat; kívánja egy hó alatt a költségvetés bemutatását, ily feltétel alatt megadja a három havi indemnitást. Javasolja azonban, hogy ha egy hónap alatt az 1903. évi költségvetés be nem mutattatik, úgy a tanács ellen fegyelmi eljárás indíttassák. Több felszólalás után Reismann Bertalan indítványa fogadtatott el. 4. kórházi bizottság jelentése következett a kórház vagyoni állapotáról és a pótlandó 19.000 korona függő tartozásról, melynek fedezésére a napi ápolási díj felemelése kéretett a belügyminisztertől. Mérő Vilmos felvilágosítást kér, engedélyezi-e a miniszter az emelést s 4 év alatt fedezve lesz-e ebből a függő adósság ? Gaál Iván felvilágosításai után az ügynek a képviselő testület részéről való megvizsgálásával Kaminszky Géza, Rákosi János és Mihalkovich József képviselőket bízza meg a közgyűlés. A negyedik gyógytár felállítását a savanyuvizi városrészben Vaszkó Gyula, Tomcsányi Ödön és Kulin Géza gyógyszerészek kérelmezték A városi tanács és a közegészségi bizottság az uj gyógytár engedélyezését nem véleményezik. A közgyűlés ehez hozzájárult. A közoktatásügyi miniszter a reáliskola bérletének további megújítását kívánja az 1904. év április 1-ig, amíg az iskolaépület készen lesz. Ez a bér 3000 korona; a képviselőtestület a bérlet megújítását megadta . Novák Endre dr. szerint az eddigi alreáliskola nem felel meg a kívánalmaknak, a szegény ifjak a IV-ik osztály elvégzése után életpályájuktól el vannak zárva. Az iskola csak akkor felelne meg czéljának, ha nyolcz osztályú lenne. Indítványozza, hogy a tanács eljárjon abban, hogy nyolcz osztályú legyen a reáliskola, ellenkező esetben e helyett legyen inkább felsőbb polgári tanintézetünk. A közgyűlés ehhez hozzájárul. A Sóiház-utcza kiegyenesítésére nézve a kincstár ajánlata elfogadtatott azzal, hogy ennél a város külön megterhelve ne legyen. * Nemes tett. Firczák Gyula püspök úr ő méltósága az újév alkalmából az „Ungvári Dalárdá“nak ötven (50) K-t adományozott, a mit ezennel hálás köszönettel nyugtázunk. Vajha e nemes példa minél számosabb követőre találna! Gaál Sándor egyesületi pénztáros. * Figyelmeztetnek a szőlőbirtokosok, hogy az 1903. évi kivetés a városházán közszemlére ki van téve. Esetleges felszólamlások 14 nap alatt terjesztendők be. * Változás a kéményseprésnél. Az eddigi ungvári kéményseprő-üzletvezető e hó 1-én megvált állásától. Helyét Niedergall Andor tölti be. * Vivő-és torna-tanfolyam. Erdőssy Vilmos 1 torna és vivótanár, ki mult évben tanítványaival igen szép sikert mutatott fel, most ismét városunkban időzik s a „Savanyiviz” termében három havi torna és - vivő tanfolyamot nyit. — A tanfolyamra ez után is felhívjuk a sportkedvelő közönség figyelmét; különösen ajánljuk a tornatanfolyamot serdülő leánygyermekek részére, kiknek testi nevelésére, sajnos, semmi gondot sem fordítunk, pedig a sok szellemi elfoglaltság s kézi munka után nagy szükségük lenne a tornázásra is. Erdőssy a „Spiess“-féle módszer szerint és angol szoba tornaszereken gyakorol növendékeivel, — igy a tanítás a nőiességet nem sérti. — A tanítás hétfőn délután kezdődik. — Vivóóra hetenkint háromszor, tornaóra pedig pedig kétszer lesz. — A tandijak igen mérsékeltek. — Leánygyermekek tornatanitását kivételesen háznál is elfogadja. * Mulatság Szobránczon. Igen helyes és üdvös gondolat vezérelte a szobránczi állami iskola tantestületét, a mikor a múltnak szokásához híven, az előbbi esztendők példájára s a szegény gyermekek gyámolitására szánt alap növelése czéljából mulatságot rendezett. Elismerés és köszönet illeti a tantestület minden tagját, hogy nem irtózva a fáradtságtól és gondtól, teljes odaadással, lelkes buzgalommal serénykedtek a kitűzött czél sikere érdekében. Ez a czél nemes és okos, a siker meg teljesen kielégítő, kedves emlékű s úgy erkölcsileg, mint anyagilag véve a dolgot — fényes volt Még messze vagyunk azon időponttól, hogy mindenki belássa, értse és tudja: váljon mi is hát az iskola. Nem a fényes épület, nem a kitűnő testület, nem a teljes felszerelés külön-külön az iskola, de ezekkel szorosan egybefűzve a nemzet vágya, óhaja, az ország társadalmainak kívánsága, erkölcsi és szellemi igénye, az egyén kialakulására vonatkozó emberi törekvés legfenségesebb ténykedése, a szülőknek gyermekeikre irányuló szent érdeke stb. stb. mind együtt véve teszik és befödik annak a fogalomnak körét: iskola! Sokszor hibát követnek el tehát azok, akik bárminő emberi gyarlóságból, valamelyes egyéni szeszélyből ártani akarnak az iskolának, meg nem fontolva, meg nem gondolva azt, hogy így az emberiség legnagyobb közügye iránt hálátlanok. A szobránczi intelligens közönség nagy része nemes és finom érzéséről tett tanúságot, a mikor az ottani állami iskola tantestületének hivó szavára az 1902. decz. 27-én rendezett mulatságon megjelenve — tanujelét adta annak, hogy becsüléssel van azon emberek iránt, kik az iskola egyszerű falain belül a magyar nemzet valóban szebb jövőjén fáradoznak. Aki nem így tesz, aki nem úgy érez, az jobb, ha ajakára sohse veszi a haza szent nevet. Tenni, dolgozni, fáradni minden téren lehet a magyar hazáért, a magyar nemzetért, de igen sokat, talán legtöbbet az iskola falai között! Maga a mulatság kedves és kedélyes volt; jól érezte ott magát mindenki. A tánczoló párok meg se akartak válni a csinosan díszített teremtől — szinte a késői reggel beálltáig. A táncz oly finom kedvességgel folyt, hogy valódi élvezet volt nézni annak méltóságos komolyságát s nem egyszer meg is tapsolták a jelenlévő s a szép tánczban gyönyörködő közönség soraiból többen főleg Jaczik Gyula és Hegyi Elemér szabályos ütemű tánczait. A szünóra alatt társas vacsorához ült az egész közönség — hallgatva Lányi Lajos szép dalait és szórakozva a világposta tréfás jelenetein. Naményi Antal és Bene Ferencz a közönség éltetésére emelték az öröm poharát. A jelenvolt hölgyek köréből a következőket említjük— asszonyok : Csuha Mihályné, Naményi Antalné, Fekete Zsigmondné, Fekete Istvánné, Csere Józsefné, Blanár Ödönné, Soltész Jánosné, Komka Istvánné stb. Leányok Molnár Amália, Gulácsy Ida és Anett, Fekete Margit és Ida, Linner Erzsébet, Fekete Jolán és Margit, Naményi Elza, Fizély Margit, Lippay Irma, Csere Etelka, Ladányi Ilona, Kovács Vilma. Elismeréssel említjük meg, hogy a mulatság emlékezetes sikeréhez szives készséggel sokban járultak hozzá Bene Ferencz, Jaczik Gyula, Virágh Gyula, Hegyi Elemér, Szabó József és Hock György urak Ungvárról. A szobránczi állami iskola tantestületének erőt, egészséget kívánok a további tevékenységhez és fáradozáshoz s megköszönve a szívességet — búcsút veszünk ezúttal a kellemes viszontlátásig. (B.) * Névmagyarosítás. Zeisler Lajos, a salamoni uradalom számtartója, vezetéknevét Zoltán-ra magyarosította. * Fatenyésztési jutalom. A magyar földhitelintézet fatenyésztési jutalomdijaiból Répay Llászló alsónt.nem áll. tanító 2006-ban részesült. Ezenkívül a földmivelésügyi m. kir miniszter és Dessewffy Aurél gróf, a földhitelintézet elnöke, elismerő oklevelet is küldöttek a megjutalmazottnak. * Felkérettünk annak közlésére, hogy a reáliskolai ügyben lapunk mai számában megjelent közleményekre, a reáliskola igazgatója jövő számban fog válaszolni. * Tánczmulatság Perecsényben. Az építendő perecsényi róm. kath. templom alapja javára e hó 10-ikén Perecsényben, a gyári vendéglőben zártkörű tánczestélyt rendeznek. A rendező-bizottság tagjai : dr. Rohn Szeverin Elwerth Pál, Jülich Adolf, Kovássy Elemér, Sutka Pál, Tamássy József és dr. Gulácsy Árpád b. pénztárnok. * A hegyvidéki nép segítése. Ung, Bereg és Ugocsa vármegyében elismeréssel és örömmel fogadták a hírt, hogy a jelzett megyékben a fenyegető ínség enyhítésére a földmivelésügyi miniszter tengeri és egyéb terményeket fog szétosztatni. A miniszter megbízta Kazy Józsefet, a kirendeltség vezetőjét, hogy egyelőre 5000 méter mázsa tengerit vásároljon, a helyszínére szállíttassa s azt beszerzési áron, a szállítási és kezelési költségek felszámítása nélkül készpénzért , vagy a szükség esetén hitelbe ossza ki. A kiosztásoknak január 15-ikéig kell megtörténnie, mely után a szükséghez képest újabb készletek fognak szétoszlatni. 3 A termények beszerzése most van folyamatban. Tekintettel a humánus czélra, a vasúti szállításra nézve a kereskedelmi miniszter az önköltségen való szállítási kedvezményét engedélyezte. A hegyvidéki kirendeltség