Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-01 / 1. szám
Megjelenik minden vasárnap. 49. évfolyam. — 1. szám. Ungvár, 1911. január 1. Előfizetési föltételek: Csak az „Ung” lapra Egész évre . . 8 K ! Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K ! Egyes szám . 20 f. Amerikába: Egész évre .... 10*60 K „Ung vármegye Hivatalos Lapu]ával együtt Egész évre 12 K — Félévre .... 6 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung“ mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér. A nyilttér és a hirdetési díjak előre fizetendők. Kiadótt vasali telefonszám 11. AZ UNG MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Kazinczy utca 1-ső szám. Felelß a szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és ülés könyvkereskedése. Járásbíróság és szolgabiróság Csapon. Irta dr. Juszkovits Mór. A szentesítés alatt álló Polgári Perrendtartás az igazságszolgáltatást gyorssá, olcsóvá s megbízhatóvá kivánja tenni, e végből a törvénykezést alsóbb fokaiban decentralizálnia, felsőbb fokán pedig a jogfejlődés egysége és egyöntetűsége érdekében centralizálnia kell. hogy A jó igazságszolgáltatás egyik főkelléke, igazságosztó hatóság az igazságát kereső fél közelében székeljen, hogy így az embereket s viszonyokat ismerve. ítélete az abszolút igazságot mindjobban megközelítse, másrészt közelsége folytán idő és pénz megtakarításával az igazságszolgáltatást olcsóvá tegye. Ez azonban nem tartozik a Polgári Perrendtartás körébe, hanem egyes törvényszékek, járásbíróságok felállítása, ezek kerületének célszerű beosztása folytán érhető el, és valószínűleg egy életbeléptetési törvénynek fogja a tárgyát képezni. A szatmári törvényszék felállítását kérő küldöttség előtt Székely Ferenc igazságügyminiszter több törvényszék felállításának szükséges voltát hangoztatta és kétséget nem szenved, hogy vezető köreink buzgólkodása folytán és egy kis agitáció mellett Ungvár is megkapja a törvényszéket. A törvényszék felállítása oly fontos megyei és városi érdek, hogy e kérdést minden más kérdéstől ki kell kapcsolnunk, nehogy más kérdések elintézése a törvényszék felállítását hátráltassa. A törvényszék felállításának kérdésétől teljesen elkülönítve, teljesen függetlenül és azzal össze nem kapcsolandóan hívom tehát fel a közfigyelmet egy járásbíróságnak és szolgabíróságnak Csapon való felállításának szükséges voltára. Csap, mint többszörös vasúti gócpont, az egész vidék központjává lett. Mintegy 15—20 falu közönsége a világgal Csapon keresztül érintkezik, a vidék népe hetenként megfordul kereskedelmi központjában s itt szerzi be szükségleteit. Minthogy Csap, mint vasúti gócpont, minden egyéb befolyástól menten fejlődött a vidék központjává, a viszonyok jelen állása mellett Csapot a vidék természetes központjának kell tekintenünk. És ha elv, a minthogy elsőrendű fontosságú elv, hogy a hatóságot közel kell hozni a néphez, úgy Csapon járásbíróság és szolgabíróság felállítása elvi jelentőségű. Csapnak ma sokkal nagyobb az ipara, kereskedelme, a lélekszáma, semhogy a rossz vagy kerülő úttal összekötött 25 km. távolságú Nagykaposról tökéletesen igazgatható lehetne. Ezért a hatóságok távoli fekvése bénítólag hat Csap fejlődésére is. A csapi körjegyzőséghez tartozó többi község, u. m.: Győröcske, Ásvány, Salamon és Záhony, még távolabb fekszenek a járási központtól. Ugyanily távolságban fekszenek járási szolgabirói székhelyeiktől, a Csaphoz közel fekvő szomszéd üereg-, s^abolcs- és Zemplén* megyebeli községek is, úgymint: Zsurk, Eperjeske, Eszeny, Kisdobrony, Nagydobrony, Ágtelek, Bezdéd, Kistárkány, Nagytárkány, melyek közül például Kisdobrony közönsége több mint 40 kmnyi rossz megyei uton, vagy pedig a Bátyú—Som közötti vasúti vonal felhasználásával s nagy kerülővel éri el Mezőkaszonyt. E járásbírósághoz volna kapcsolandó Szűrte s a szomszédos Téglás község is. Igaz, hogy mindezekhez a szomszédos törvényhatóságok támogatására vagy legalább beleegyezésére is szükség volna, de az igazságszolgáltatás mostani nagy reformjával kapcsolatban ezek sem zárkózhatnak el a közszükség s igazságügyi célszerűség elől. A szolgabíróság felállítása pedig a választójogi törvénnyel, esetleg a közigazgatás küszöbön álló reformjával együtt volna keresztül vihető. Erős a hitünk, hogy az érdekelt községek következetes kérelme és agitációja mellett Csapon járás- és szolgabiróság belátható időn belül felállittatnék s hogy ez intézmények e virágzó község fejlődését a legerősebben támogatnák. Rendőri büntető bíráskodás. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t.-cikk II. fejezete: a rendőri büntető bíráskodásról 1911. évi január 1-én lép életbe. Ezt és igy rendeli a belügyminiszternek e napokban megjelent rendelete. Közel 10 esztendeig késett az életbeléptetés. Uj korszak következik el a rendőrbíráskodás terén. Az az útvesztő, amely az egyes kihágási eljárásokat szabályozza, a törvény vonatkozó részének életbeléptetése által, egy csapásra megszűnik, s egységes eljárási szabályok, világos, érthető rendelkezés jelölik most már az utat. Tudva tudott dolog, hogy rendőri büntető eljárás hatáskörébe csak kihágások tartoznak. Kihágás pedig általában valamely rendőri tilalom vagy rendelkezés megszegése. Nincs is tételes törvény, amely megállapítaná azt, hogy mi képez kihágást, csupán annyit mond vonatkozólag a törvény, hogy kihágást az a cselekmény képez, melyet törvény, miniszteri rendelet, a törvényhatóság, vagy a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi város vagy rendezett tanáccsal bíró város által kiadott szabályrendelet kihágásnak nyilvánít. Elképzelhető ezek alapján, hogy hány ilyen törvényen, miniszteri rendeleten, törvényhatósági vagy városi szabályrendeleten alapuló kihágás lehet. Hiszen csak 51 különböző törvény állapít meg kihágást, ahány miniszter, annyi alkot annyi száz rendeletet és bizonyára tízszer ennyire tehető az, amely törvényhatóságok, városok szabályrendeletében van megalkotva. És ahány kihágást megalkotó, annyi eljárás, annyi hatóság, annyi jogorvoslati rendszer. Mindez megszűnik a bel- és igazságügyi miniszternek a rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában kiadott rendeletével. Ez a rendelet alapelveiben, beosztásában és tartalmával nagyjában nem egyéb, mint a felére leapasztott bűnvádi perrendtartás. Azok az intézkedések vannak itt is lefektetve, melyek a bűnvádi perrendnél gyakorlatilag eddig is beváltak és ■ i ■ __ Az éjszaka. Irta Krözselyi Erzsike. Ne éljetek az éjszakától ti Ti szenvedő, bús emberek : A szív se ég, a szív se gyászol, Mikor a bú is szendereg. Mint könnyű, édes, puha fészek : Csak az a kis zug a tiétek, Hol fejetek álomra hajlik Szép pihenésre csöndesen! Ott télben is patak morajlik S virág nyílik a réteken Mosolygón, szépen, színesen. Ne féljetek az éjszakától Ti szenvedő, bús emberek ! Mit nem kaptok a napvilágtól: Az éj sötétben tietek. Tündéri tájak, bűvös képek, Szerelmes álmok, ölelések — S hol nincsenek bús ébredések ! — Aludjatok hát csendesen ! Aludjatok, ha fáj az élet És álmodjatok édesen — S ne keljetek fel sohasem ! :a íj A kupola. Irta Zoltán Vilmos. ^Pierre Ledue, a fiatal és máris nagyhírű építész ^íj$<ijzokkal és vázlatokkal megrakott dolgozóasztala i?K s elégedetten dörzsölgette kezeit. Körül a falakon az építészet remekeinek művészi másolatai függtek, főleg kupolás épületek : Bramante mesterműve, a római Szent Péter templom, a párisi Pantheon, a washingtoni Kapitolium, az Aja Sophia. A környezeten látszott, hogy a ház lakója különös előszeretettel viseltetik a kupolák iránt, s Pierre Leduc valóban mániákus igyekezettel rávetette magát a kupola szerkezetének tanulmányozására. Éveket töltött külföldön, hónapokig tanulmányozta Bramanta remekét, a Szent Péter templom nemes idomú kupoláját, s nem sajnálta megtenni a hosszú és veszedelmes utat az óceánon át, csakhogy a washingtoni Kapitolium hatalmas kupolájának strukktúráját megismerhesse. Életének nagy álma volt, hogy e híres építményeknél nagyobb szeret fog alkotni, s neve a művészettörténetben majdan örökre ott ragyog a Bramante ó mellett. Midőn tanulmányútáról visszatért, úgy látszott, hogy a sors segítő kezet nyújt neki álma megvalósításához. M., a Loire partján épült virágzó város — Leduc szülővárosa — elhatározta, hogy fennállása nyolcszázados emlékű''*'-' tást rendez. Az ipt csarnok ■almából nemzeti kiállí etésére és felépítésére Pierre Leduc kapot megbízást. A fiatal műépítész az épületet olasz reneszánszban tervezte, közepén hatalmas kupolával, melynek méretei meghaladták a világ legnagyobb és legszebb kupoláiéit. A szakértők kétkedően és hitetlenül rázták fejüket, midőn a terv nyilvánosságra került, ám Pierre Leduc rendületlenül bízott számításai helyességében. Rengeteg állványerdő közepett egyre magasabbra nőtt az impozáns épület, s közepén nemesidomú árkádokon csakhamar készen nyugodott a hatalmas kupola, csúcsán Franciaország géniuszának diadalmasan mosolygó bronzszobrával. A külső állványokat leszedték s a tetőzet rézburkolatát ellátták mesterséges patinával. A kupola főleg az alkony szürkületében nyújtott impozáns látványt és fenségesen, szinte félelmetes nagyságban emelkedett a rózsaszínben pompázó égbolt felé. A kétkedés szava lassanként elnémult s helyet adott az általános dicséretnek. A párisi lapok nem várva be a kiállítás megnyitásának majdan kínálkozó alkalmát, előre hasábos magasztalásokat írtak az uj csodáról, s Pierre Leduc nevét csakhamar a világ legnagyobb építőművészei között emlegették. Belül, közel tíz emeletnyi magasságban, még rendetlenül állt az állványerdő. A hatalmas faalkotmány emeléséhez csakugyan kivágtak és felhasználtak egy egész erdőt. Az állványok tetején Chabran mester dolgozott, a nagyhírű festőművész, aki a mennyezet freskóit festette. A mennyezetkép, az ipart allegorizáló gyönyörű csoportozat elkészült, s alkonyat felé jelentették Leducnak, hogy a mester megtelte az utolsó Lapunk *ii a 8 oldal.