Zsidó gimnázium, Ungvár, 1939
Teljesen eltérő képességű, különböző életkörülmények között élő, 14 —18 éves fiúgyermekekről volt szó, akik a műszaki élet gyakorlatától távol, a gimnázium elméleti légkörében élnek és esetleg egyik napról a másikra valamelyik műhely munkaasztala mellé kerülhetnek. Érdekes feladattá vált tehát, hogy tájékozódjunk ezeknek a növendékeknek a techniai értelme felől, megtudjuk, milyen mértékben fejlődött ki az elmélyülést, pontosságot, egyszersmind találékonyságot és gyorsaságot kívánó magas műszaki teljesítmények iránti való érzék. Számszerűleg kicsiny, de műveltség és érdeklődés tekintetében eléggé homogén tömegről volt szó, és így számunkra ezek az előzetes vizsgálatok a puszta tudományos érdeklődésen kívül gyakorlati fontosságúak is voltak. Mikor a tanfolyamok megvalósítása közvetlen lehetőségek határán járt, égető szükséggel lépett föl az az igény, hogy a növendékek technikai érzéke felől valami képet kapjunk. Eddigi általános vizsgálataimból próbáltam néhány következtetést levonni a gyermekek sajátos technikai intelligenciájára vonatkozólag, de természetesen kevés eredménnyel, mert ezek nem adtak közvetlen választ arra a kérdésre, mit várhatunk a növendékektől az elektrotechnikai gyakorlatokon. Ekkor jött segítségemre Grosz Jenő mérnök úr alább közölt feladatsorával. Valamennyi teszt a saját, eredeti terve, melyet eddig sehol sem közölt és amelynek megtervezéséért, felhasználási engedélyéért és általában a vizsgálatok körül végzett fáradozásáért e helyen mondok hálás köszönetet-A tesztek készítésében a következő szempontok merültek fel: A feladatok lehetőleg könnyűek legyenek, ne váltsanak ki a gyermekből szorongó félelemérzést, és átlagos technikai értelmű diák képes legyen a megoldásukra. A megoldás mutassa meg azt, hogy az illető elmélyedt a feladatban, képes annak pontos, hibátlan megoldására és megvan a kifejező készsége gondolatai közlésére. Természetesen gondosan mértük az időt is, mert nemcsak a megoldás helyességét, hanem a munkaidőt is figyelembe kellett vennünk a képesség megállapításában. A következő feladatokat kapták a tanulók: I. Egy úr zseblámpát vásárolt magának, melyet az üzletben kipróbált. A lámpa a próbánál kifogástalanul világított. Egy hét múlva az úr meg akarja gyújtani a zseblámpát — azonban ez nem világít. Mi lehet a hiba oka és hogy lehet ezt megállapítani? Munkaidő: 5 perc. II. A bécsi rádió hullámhossza: 517 m. A római rádió hullámhossza: 441 m. A b.pesti rádió hullámhossza: 394 m. Egy régi gyártmányú rádiókészüléken egy nullától 100־ ig szám