Üst, 1970 (16. évfolyam, 1-23. szám)

1970-09-27 / 18. szám

ozemélyi változások a KISZ-ben A KISZ-Bizottság legutóbbi ülésén személyi változásokról is tárgyalt. Jóváhagyta a más munkakörbe irányított Szarka Rudolf helyett az energia­gyárrészleg csúcs KISZ-titká­­raként Soós Béla elvtársat. Ugyancsak jóváhagyta, a. .hen­germű csúcsvezetőségében tör­tént személyi változásokat, me­lyek során Balla Gyula helyett a csúcstitkári teendők . Háta­sával Pintér Lajos, míg a­­ csúcs szervezőtitkári teendők ellátá­sával Szabó Mihály helyett Pintér Attilát bízta meg. A bi­zottság ezután tárgyalta az új bizottsági tagok kooptálását azon­­ elvtársak helyett, akiket más munkakörökbe irányítot­tak. Így a KISZ-Bizottságba Debreceni Ernő helyett Kál­mán Lászlót, Varga Ágnes he­lyett Szelmann Lászlónét, Gu­lyás Erzsébet helyett Tavaszi Máriát, Balla. Gyula helyett Pintér Lajost és Péter Mihály helyett Tóth Zoltánt, kooptálta a Dunai Vasmű KISZ-Bizott­­ságába. Jóváhagyta a KISZ-Bizottság Tóth Zoltán végrehajtó bizott­­sági kooptálását is a csúcstit­kári teendők alól felmentett Balla Gyula­ helyett. A Dunai Vasmű műszaki fejlődése a III. ötéves tervben A Dunai Vasmű a III. ötéves terv időszakában termelési értékét 2,5 milliárd forinttal, tehát mintegy 62 százalékkal emelte úgy, hogy a vál­lalati nyereség is megkétszereződött Ennek az időszaknak a fejlődését a korábbival ellentétben az jellemzi, hogy — eltekintve a hideghengermű­től — a termelésbe újabb alapvető kohászati léptek be. termelőberendezések nem Ezt igazolja az is, hogy míg az 1990-tel befejezett II. ötéves tervben a vasműben állóeszközök be­ruházására 2 milliárd 360 millió fo­rintot fordítottak, a III. ötéves terv során csak 1 milliárd 700 millió fo­rint állóeszköz beruházás lesz. A fejlődést tehát alapvetően a meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával, intenzifikálásával, korszerűsítésével, lényegében műsza­ki fejlesztésével érték el. Gazdaságosabb termelés Ez a műszaki fejlődés bizonyítja egyrészről azt, hogy a Szovjetunióból beszerzett termelőberendezések meg­bízhatóak, kapacitás-tartalékkal ren­delkeznek, másrészt, a fejlődés dicsé­retére válik a vállalat műszaki gár­dájának, akik a korszerű technikával lépést tartva a termelőberendezések­ből azok fejlesztése révén egyre több és több termelést hoztak ki. A Hl. ötéves terv műszaki fejlődé­sének jellegzetessége az áruválaszték, a termékválaszték bővülése. További jellegzetessége a III. öt­éves terv fejlődésének, hogy a ter­m­elés, illetve a termékválaszték fej­lesztésével együtt járt a gazdaságo­sabb termelési módszerekre történt átállás, mely az önköltséget javítot­ta, és a vállalati nyereséget az előbb mondott mértékűre emelte. A kapacitások jobb kihasználásá­nak, intenzifikálásán­ak eredményeit legjobban igazolhatjuk. az acélmű termelésével A tervidőszakban az acéltermelés több mint 51 százalék­kal emelkedett úgy, hogy lényegében ugyanazon termelőberendezéseink vannak, mint a korábbi tervidőszak­ban. Persze a III. ötéves tervben megnöveltük a kemencék befogadó­­képességét, alkalmassá tettük az üzem többi berendezését 150 tonna helyett 175 tonnás adagok gyártására, korszerűsítettük a kemencekonstruk­ciót,­ értékesebb tűzálló anyagok al­kalmazásával megnöveltük a kemen­cetartósságot, a földgáz és saját ter­melésű fűtőolaj alkalmazásával ideá­lis körülményeket teremtettünk kéz­ben szegény minőségű acélok gyártá­sára, és végül, de nem utolsósorban, sikerrel alkalmazzuk az oxigéngyár oxigénjével az intenzifikálást. Hasonló példa lehetne felsorolható úgyszólván valamennyi gyárrészleg­nél . Az ércdarabosítás termelésnövelése új tüzelési móddal, ugyanakkor a da­­rabosítvány vastartalmának emelése a koncentrált ércek fokozottabb fel­­használásával. A nyersvastermelés fokozása a fú­­vószél-hőmérséklet emelésével, szén­­hidrogének befúvásával, illetve leg­utóbb a II. kohó 950 köbméteresre történt átépítésével. A meleghengermű kapacitásának fejlesztése, illetve jobb kihasználása az egymeleges hengerlés általános hővezetésével, az önteéssúlyok növe­lésével, a gépészeti berendezés fel­újítás során történt korszerűsítésé­vel. A hideghengermű termelésének felfuttatása úgy, hogy az eredetileg tervezett évi 250 ezer tonnás terme­lés helyett 380 ezer tonnát terme­lünk, és még sorolhatnánk a példá­kat. T­ermékválaszték bővítés . A termékválaszték bővítése során két jellegzetességet emelnénk ki. Mindkettő az ilyen irányú fejlesztés tervszerűségét, átgondoltságát igazol­ja. Az egyik jellegzetesség az, hogy a termékválaszték bővítését kutató­munka előzi meg, illetve kíséri. Igen eredményesnek lehet tekinteni a vas­mű fiatal, kis létszámú kutatási osz­tályának tevékenységét. A másik jellemző az, hogy a ter­mékválaszték bővítése létező szük­ségletek kielégítésére irányult. A spi­rálisan hegesztett gázcső, a hidegen hajlított profil, a könnyűacélszerke­­zetek, az ónozott lemez, a saválló le­mezek, dinamólemezek, a lemezra­diátorok, mind elsősorban a hazai szükséglet kielégítésére készülnek és szüntettek meg súlyos ellátási hiá­nyokat. A helyes gyártmányfejlesztési te­vékenység jellemzésére csak egy pél­dát. A profilgyártás megkezdésekor az országos vizsgálat azt mutatta, hogy 1975-ben mintegy 45 ezer ton­na hajlított szelvényigénnyel lehet számolni. Ezzel szemben a Dunai Vasmű profiltermelése máris évi 80 ezer tonna körül van. A termékválaszték bővítésének egyik legnehezebb feladata, mely egyben a jövő talán legfontosabb cél­kitűzése is, a nagyszilárdságú, jól he­geszthető szerkezeti acéllemezek gyártása. Ez sorsdöntő a magyar jár­műipar, de általában a gépipar fej­lesztése szempontjából, de nagy je­lentőségű az építőipari acélfelhasz­nálás távlatai szempontjából is. Önköltség csökkentés A gazdaságosabb termelési mód­szerek, az önköltségjavítás területén végzett munka jellemzéséül említsük meg. A kokszolóban a széngazdálkodás megjavulását, melynek révén egy­részt kisebb készletekkel optimális szénelegyet kapnak a kemencék másrészt a szénfelhasználás lényegé­ben veszteség nélkül történik. A szállító gyárrészleg a vasúti von­tatás­ol «»élesítésének előbbrevitelé­­vel, a közúti szállítás elterjesztésével, a rakodási munkák gépesítésével ért el fejlődést. Az energiatermelés és felhasználás tekintetében kiemelkedő a földgáz­program megvalósítása, a kazánbe­rendezések továbbfejlesztése, az erő­mű fokozatos átállítása a gyár és a város gőz- és melegvízellátására. A kohóműnél a teljes képződött sa­lakmennyiség értékesítése. Itt kell megemlíteni azokat a fej­lesztési lépéseket, melyek hatását csak a következő IV. ötéves tervben fogjuk érezni, de melyeket már a fo­lyó ötéves terven elkezdtünk. Ezek: a folyamatos öntőmű létesí­tése és ezzel kapcsolódóan a meleg­­hengermű rekonstrukciója. A III. ötéves terv fejlesztési tevé­­­kenységének jellemzéseként említsük­ meg még, hogy a tervidőszakban több mint 92 millió forint műszaki fejlesztési alapot használt fel a vas­mű, mint az előbb láttuk, túlnyomó részt sikeresen, helyes célkitűzésre A szakszervezeti bizottság agitációVs és propaganda bizottsága elkészítet­te és jóváhagyásra a szakszervezeti bizottság elé terjesztette az 1970—71 évi oktatási munkatervet. A ten összeállításánál figyelembe vették a felsőbb szervek irányelvei­, valamint a „Szocialista Munka Vál­lalata” pályázatban meghatározott feladatokat. Az oktatási célkitűzések között fontos helyen szerepel a dol­gozók szocialista tudatának tovább­­formálása, fejlesztése. Éppen ezért az oktatási tervben nemcsak a poli­tikai képzés, hanem a szakmai to­vábbképzés és a választott funkcio­náriusok oktatása is szerepel. A tömegpolitikai oktatások terüle­tén megszervezik A szocialista de­mokratizmus kérdései Társadalmunk időszerű kérdései tanfolyamokat Ezekre a politikai oktatásokra az előzetes felmérések szerint 2634 dol­gozó tart igényt. Az állami oktatások között fontos szerepet kapott az általános iskolába történő beiskolázás. Külön elbeszél­gető csoportok alakultak, akik sze­mélyesen találkoztak azokkal az em­berekkel, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Saj­nos, ez a közvetlen agitációs módszer sem hozta meg a kívánt eredményt, mert csak 52 fő vállalta az általános iskolába járást. A most in­duló oktatási évben általános iskolában 133-an, középiskolá­ban ,598-an, főiskolán, illetve egyetemen 370-en tanulnak vasmű dolgozói közül. A vállalat személyzeti és oktatási főosztálya a szakmai felkészültség emelése érdekében igen sok tanfo­­lyamot indít (ezekről előző lapszá­munkban részletesen beszámoltunk) Az ilyen szakmai oktatásokon 8138 fő vesz részt. Jövő évben sor kerül a szakszerve­zeti választásokra. Az oktatási terv ennek figyelembevételével készült el tehát minden részortfelelős részére megfelelő tanfolyamok indítását fog­lalja magában. A Dunai Vasmű és az ország különböző területén ilyen tanfolyamon 1127 választott szakszer­vezeti funkcionárius vesz részt. Az elmúlt évek kedvező tapaszta­latai alapján az idén is indítanak is­meretterjesztő előadásokat. Sajnálat­tal kell megállapítani, hogy egyes előadássorozatok iránt igen csekély az érdeklődés. A műszaki sorozatra mindössze öt fő jelentkezett, pedig a te­matikája igen érdekes. Előadás hangzik el például ilyen cím­mel: külföldi kohászati üze­mek termelésirányítási rend­szerei, folyamatos öntőmű az acélgyártásban. számítógépes termelésirányítás tervei a Du­nai Vasműben. A színes tematikát olvasva érthe­tetlennek tartjuk műszaki beosztású dolgozóink közömbösségét. гттт?тттт»»ттт»п?! Hasonlóan kedvezőtlen az érdek­lődés az ifjúsági fórum iránt is. Az ipari tanulókon kívül mindössze négy fiatal mutat érdeklődést. A KISZ- taggyűléseken sűrűn felvetődő téma a színes látogatott program biztosí­tása. Az igények kielégítésének egyik formája lehetne az ifjúsági fórum. Ennek is elkészült már a részletes programja. ízelítőül csak egy-két cí­met említünk meg я­ так reményé­ben, hogy utólagosan felkeltsük a fiatalok érdeklődését. Az első előadás október 30-én hangzik el a következő címmel: Kell-e a beat-zene? Ízléses kollektív szórakozás-e a beat-zene hallgatása? — Ilyen kérdésekre is választ kap­nak a fiatalok az ifjúsági fórumon: házasságon belül vagy házasságon kívül? — Mit várok a szerelemtől? — Mi kell a boldogsághoz? Gépko­csi, lakás, vezető beosztás? — Ki­egyensúlyozott élet. Nagy az érdeklődés a Nők akadé­miája sorozat iránt. Erre a sorozatra eddig ISS fő jelentkezett. Ha az előadások címeit olvassuk, érthető ez az érdeklődés, íme néhány: A dolgozó nők ruha­tára (OKISZ Labor divatbemu­tatója). Családtervezés, meddő­ség, születésszabályozás. Elhí­zás, fogyókúra, gyógytorna, bőrápolás. Örvendetesen szaporodik városunk­ban az autósok tábora. Az ő speciá­lis igényüket elégíti ki az Autó­műszaki sorozat. Ebben a soroza­t-bsm előadás hangzik el a gépjárművek téli üzemeltetéséről, illetve a tárolá­sáról, a gépkocsiban előforduló hiba­forrásokról, az érdeklődők megismer­kedhetnek a KRESZ módosításaival. És földrajzi tárgyú előadások is el­hangzanak például ilyen címmel: Olasz tengerpart Genovától Szicí­liáig A politikai témák iránt érdeklő­dők számára két-három havonként időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekről hangzik el előadás, neves új­ságírók és riporterek közreműködé­sével. Ismét sor kerül a szocialista bri­gádvezetők továbbképzésére is. Az elmúlt évek során népszerűvé vált fórumot fejlesztik tovább, előre meg­határozott tematikával. A sorozat ke­retében erkölcsi, politikai és vezetés­­elméleti kérdésekről kapnak tájékoz­tatást a brigádvezetők. A szakszervezeti tömegpolitikai oktatáson, állami, illetve szakmai oktatáson, szakszervezeti reszortok*u­tatásokon, ismeretterjesztő előadáso­kon, illetve brigád vezetői továbbkép­zésen a most induló oktatási évben 14 499 hallgató lesz. Az szb napirendjén: я ж 1970-71 évi oktatások »▼ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Tudatberuházás és a jelen Negyedszázados politikai és társa­dalmi fejlődés áll mögöttünk. Elem­ző­, értékelő és jövőt formáló gon­dolatokkal. Harmadik ötéves tervünk utolsó évében járunk, amelyben har­madik éve tart az új gazdasági me­chanizmus bevezetése is. Élénk ideológiai—gazdasági jellegű tevékenységet folytatunk a legszéle­sebb nyilvánosság bevonásával, amelynek alapgondolatát a gazdasá­gi hatékonyság növelése, a népgaz­daság fejlődési ütemének meggyor­sítása jellemzi. A mérlegelő ember tiszta képet és reális lehetőségeket kíván látni maga előtt, és ezt úgy teszi, hogy holnapba néző szeme a máig tartó múlt pozitívumaira, ha úgy tetszik, objektumaira, fényeire alapoz. Így lehet csak józan, tárgyi­lagos légkört és módokat t­eremteni. Hosszú utat teszünk meg addig, míg a decentralizált gazdaságvezetés je­lenlegi ösztönzőit az össznépi­ (tár­sadalmi), a csoport (vállalati) és­­ az egyéni érdek szolgálatába tudjuk irányítani. Irányítani, mert a kitűzőn 10—15 éves átmeneti határzóna kel­lő eszmei és tárgyi alapot nyújt a mechanizmus várt hatásainak ki­bontakoztatására. Jó ezt a dolgot nem hűbelebalázs módjára­, biztosan végbevinni. Olyan gyakorlatoknak vagyunk tanúi, amelyeket eddig még nem is végeztünk hatvannyolc előtt. A termelésnek egyre inkább a piac­­követ­elményeihez kell igazodnia. Eh­hez járul aztán az, hogy minőségé­ben egy üzem milyen mértékben ké­pes az árpolitikában, a beruházási politikában, a beszerzési és értéke­sítési politikában, a bérpolitikában akcióképessé tenni. Ez az a sarkal­atos gazdaságpont, ahol autonóm döntésekkel lehet — a korábban egyszerű végrehajtó pozíció helyett — igazi gazdasági helyzetet ková­csolni úgy, hogy az előbb említett hármas érdekösztönzőnek (társadal­mi, vállalati, egyéni) szoros össz­hangját is megteremtse. A dolgok menetében az elmúlt há­rom év után pozitív oldalra került többek között a gazdasági folyama­tok kölcsönös függése, a megterem­tett dinamikus együttműködés, amely országos méretekben jó hatást kelt. Azt is kedvező eredménynek lehet el­könyvelni, hogy a vállalati beruh­á­zási döntések már most, a harmadik reformévben, a befektetés nagyságá­hoz mérve, egyre több helyen elérik az egész beruházási volumen 50 szá­zalékát. További jó munka és veze­tési kérdés, hogy ez általánossá mi­kor válik. Ha már most a beruházá­sokat a termeléspolitika szintjére ve­zetjük, akkor lesz nyilvánvaló iga­zán, hogy ettől milyen fejlesztési és kihozatali eredmények várhatók Piaci mozgékonyságunk bel- és kül­kereskedelmi vonatkozásban is figye­lemreméltó. Biztató változások álltak be az adottságaink miatt különösen jelentős külkereskedelemben. Bővül­tek hazánk gazdasági kapcsolatai el­sősorban a Szovjetunióval, a KGST országokkal, a többi szocli­­sta or­szággal. Szélesedő kereskedelmi ne­xus jött létre a harmadik világ or­szágaival, s gazdasági és politikai ér­dekeinkkel összhangban, javultak a tőkés országokkal is. Célja­iknak megfelelően, maga­sabb sz­nvonalon emelkedett a s­o­­cialista tervgazdálkodás, és ez ked­vezően hat a gazdasági lét egészére A párt IX kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai célok­­­ rése a sze­münk előtt látható. Harmincnégy szá­zalékkal emelkedett az ipar terme­lése. Ennek ötvenöt százalékát fe­dezte a termelékenység. Egész sor kedvező változás állt be a társadal­mi élet valamennyi területén. A kö­zösség iránt növekvő felelősségérzet növekedésében megtalálható annak felismerése, hogy az egyén csak kö­zösségen belül találhatja meg önnön valódi érdekeit. E cikk megírását azonban elsősor­ban mégsem a lelkendezés sugallta Inkább az önvizsgálat. Azon túlme­nően, hogy öröm ma látva, érezni kis országunk gazdasági, politikai és kulturális eredményekben tapasztal­ható fejlődését, az az érzés mégis megmarad, hogy bizony sok a tenniva­ló még a termelőegységeken belül a belső tartalékok feltárása terén. Gondoljunk csak bele, mennyi ter­melési érték veszett el amiatt, hogy nem kielégítő a munkaerőgazdálko­dás vagy a termelékenység növeke­désének üteme. Mennyi lazaság ta­pasztalható még — eredményeink mellett — az üzemek, a műhelyek munkafegyelmébe­­n. Ezek arra mu­tatnak, nem is kis eréllyel, hogy a valóban elég hatékony ösztönzőket még mindig nem sikerült megtalál­ni. Vajon ezek hozzájárultak-e ah­hoz, hogy több esetben nem volt za­vartalan az áruellátás? Akár a ter­melés, akár az elosztás vonalán ál­líthatjuk, hogy igen. Ez is közreját­szott az okokban. Pedig ez nagyon is önvizsgálati kérdés. Akár a dol­gozó — tehát az én személyem —, akár a helyi vezetés döntési hiányá­ból eredően. A Központi Bizottság is szükségesnek tartja, hogy­ az új ötéves terv megalapozottabban szá­moljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdító ösz­tönző tényezőkkel, a tudományos technikai fejlődés követelményeivel és feltételeivel. Az életszín­vonal-po­litika érvényesítésének jobb lehető­ségeiről van szó. Ehhez pedig való­ban komoly hatékonyság kell, mert a dolgozó ember részvétele nélkül erről minek is beszélnénk­ .Mégis csak mi, a termelési egység szülői le­hetünk és vagyunk azok, akik lépést tartva a fejlődéssel, magunkat és k­örnyezetünket eredményesebb utak­ra és módokra állítjuk. Ne legyen már káros előítélet fér­fi és nő, vezető és vezetett, szellemi és fizikai munkát végző emberek kö­zött. Egy madarasi dolgozó paraszt is­merősöm azt mondta nekem húsz évvel ezelőtt: „akkor hiszem majd, ha látom". Ma nyugdíjas már. Aki­nek van szeme a látásra, láthatja ve­le együtt, hogy jöhet már ide han­gulatkeltés, fellazítás — az ország szekere jó irányba halad. Van már mit magunkénak és mindannyiunké­nak vallhatni nálunk. Akkor is van, ha nem elég meg a hús, a lakás, a személygépkocsi, és jónéhány egyéb problémánk is akad. Megoldjuk. A párt célkitűzései mindig a nép cél­kitűzései voltak. A X. kongresszus is mindannyiunk érdekét mozdítja elő. Szüleimet, meglátogatva, találkoz­tam madarasi ismerősömmel, Mada­rason. Megkérdeztem tőle, hogy hi­szi-e már, hisz láthatja, hiszen látjsi. Nos, komótosan kiütötte tenyerébe pipájából a bagót, majd azt felelte : „Mosmán alakul. Alakulgat...” Fazekas Imre

Next